Kelet-Magyarország, 2007. május (64. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-24 / 120. szám

2007. május 24., csütörtök KIÚT 0 * -t-: ft ff ff- S * 8 MINDENFELŐL /2 HÍRCSOKOR • Realista lépések? Václav Klaus cseh államfő támogatja a jobbközép kormány reformterveit, bár úgy véli, hogy határo­zottabb lépésekre lenne szükség. • Menekülnek. Ezrével menekülnek a pa­lesztinok abból az észak-libanoni mene­külttáborból, amelyet három napon át lőtt a libanoni hadsereg. Negyven év börtön Belgrád (MTI) - Bű­nösnek találta a néhai szerb miniszterelnök, Zoran Djindjic elleni me­rénylet 12 vádlottját a belgrádi törvényszék. Az első- és másodrendű vád­lott 40-40 éves börtönt kapott, társaikat 8 és 35 évnyi börtönbüntetésre ítélték. A vádlottak ta­gadták, hogy részt vettek volna a merénylet kiter- velésében. Milorad Legi- ja Ulemek, a Vörös Sap­kások egykori parancs­noka volt Djindjic megö­lésének kitervelője, míg Zvezdan Jovanovic adta le a gyilkos lövést: ők ketten kaptak 40 éves börtönbüntetést. A többi 10 vádlottat összesen 298 év börtönre ítélték. Koszovó marad? Belgrád (MTI) - „Szerbia az EU-tagsá- gért se mond le Ko- szovóról - jelentette ki Boris Tadic (képün­kön) Az elnök szerint „Koszovó kulcsfon­tosságú eleme identi­tásunknak, s identitá­sunkat vesztve nincs mit keresnünk az EU- ban". Úgy vélte: a tartomány helyzete a következő két hónap folyamán, az ENSZ BT határozatának megszületése után fog kikristályosodni. Merénylet. Hatra nőtt a keddi ankarai merénylet halálos áldozatainak száma. (Fotó: EPA) Sajtófesztivál 2007 Budapest (ÉKN) - A magyar sajtótörté­net páratlan eseménye lesz május 26-án Bu­dapesten, az ’56-osok terén. A Magyar Lap­kiadók Egyesülete (MLE) első alkalommal rendezi meg a Sajtófesztivált, mivel tagválla­latai (köztük kiadónk, az Inform Média Kft.) fontosnak tartják, hogy az írott sajtó szere­pe a következő időkben tovább erősödjön és a sajtó betölthesse hivatását: a demokrácia egyik legfontosabb intézménye maradjon. A Sajtófesztiválon részt vevő kiadók a rendez­vény ideje alatt várják az érdeklődőket régi és új kiadványaik bemutatásával, író-olvasó találkozókkal, valamint kedvezményes előfi­zetői akciókkal. A látogatók részére tartal­mas szakmai, kulturális és családi progra­mokról is gondoskodnak. kmtippek szon.hu •A Sajtófesztivál 2007 programja (PDF, 108 kB) m helyi, országos és nemzetközi friss hírek már kora reggel jgj képekkel, videókkal Is közelebb hozzuk a valóságot Q' teret kapnak a vélemények 0 a leggyorsabb tájékozódási lehetőség www.szon.hu ■ Majtényi Lászlót és Kállai Ernőt jelöli om- budsmannak Sólyom László államfő. Budapest (FH) - Majtényi Lászlót általános ombudsman- nak, Kállai Ernőt pedig ki­sebbségi biztosnak jelöli Só­lyom László. Ez tegnap derült ki, amikor az államfő bemu­tatta jelöltjeit a parlamenti frakcióvezetőknek a Sándor- palotában. A pártok két héten belül döntik el támogatják-e az államfő jelöltjeit. Sólyom László beszédében hangsú­lyozta: „az különösen káros, hogyha megrendül a közbiza­lom a jogok érvényre juttatá­sát szolgáló állami szervek­ben, ma pedig éppen ennek vagyunk tanúi a rendőrség kapcsán.” A köztársasági el­nök szerint éppen ezért fon­tos, hogy az ombudsman in­tézménye bizalmat élvezzen. Hogy fellépjenek... Az államfő szerint az ál­lampolgári jogok biztosának éppen az a feladata, hogy az államapparátuson belül vi­Sólyom László köztársasági elnök jobbján Majtényi Lászlóval, balján pedig Kállai Ernővel (Fotó: mti) gyázzák az állampolgári jogok érvényesülését és hogy fellép­jenek a jogsértések ellen, vagy „csak a jog érvényesítést akadályozó állami magatar­tással szemben” - fogalmazott a köztárasági elnök. Sólyom László úgy véli: „az ombudsmanoknak olyan em­bereknek kell lenniük, akik­ben az emberek megbízhat­nak, akiknél fel sem merülhet a politikai részrehajlás és akik biztosan fellépnek az ál­lampolgári jogok érvényesíté­se érdekében, akiket nem tart vissza sem a téma kényes mi­volta, sem pedig azaz állami szervezet aki az ügyben érin­tett.” Az államfő szerint Maj­tényi László volt adatvédelmi biztos, az Eötvös Károly Inté­zet igazgatója és Kállai Ernő, az MTA Etnikai-Nemzeti Ki­sebbségkutató Intézet munka­társa ilyen jelöltek. A parla­menti pártok nevében Lend- vai Ildikó (MSZP) a megbeszé­lést követően elmondta: az ügy fontossága miatt egyeztet­niük kell a frakcióikkal, ami a jövő heti parlamenti szünet miatt leghamarabb két héten belül valósulhat meg. Állás­pontját egyetlen párt sem árulta el. K í l kmí/ppefc.szon.hu • Majtényi László szakmai életrajza (PDF, 324 kB) Kállai Ernő szakmai életrajza (PDF, 330 kB) Jelöltek már biztosan vannak Anglia Litvinyenko gyilkosának kiadatását kért Az angol ügyészség vádat emelt a volt KGB-ügynök, Andrej Lugovoj (balra lent) ellen, mivel öt gyanúsítják azzal, hogy j tavaly Londonban radioaktív polóniummal megmérgez­te a volt orosz kémet, Alakszandr Utvinyenkót (jobbra). Főbb események ► 2006. okt. 25.: Mint az később bebizonyosodik, a polonium 210-es egy Moszkvából Londonba tartó Bri­tish Airways gépen < ► Nov. 1.: Az I után, hogy Lítvinyen- ! ko az Itsu szusi étté- [ remben találkozik olasz hírszerzőjével, megbeszé­lésen vesz részt a volt KGB-s Andrej Lugovojjal, a Millennium hotelben (jobbra lent). A radioak­tív sugárzás nyomait kimutatják a szállodában. ^ Nov. 3.: Litvinyenko kórházba kerül, két nappal azután, hogy jelentkeztek rajta a mér­gezés tünetei. Az orosz elnök, Vlagyimir Pu- tyin megpróbál elhatárolódni az esettől. ► Nov. 23.: Litvinyenko meghal. Halálának okaként polonium-mérgezést állapítanak meg. ► Nov. 29.: A British Airways több gépén is radioaktivitás nyomait találják. ► Nov. 30.: A litvinyenko halálának ügyében folyó nyomozás a londoni ügyészséghez kerül. ► 2007. máj. 22.: Az ügyészség kijelenti, hogy elegendő bizonyítéka van ahhoz, hogy Lugovojt vádolja Litvinyenko megölésével. © GRAPHIC NEWS Túlkapás és diszkrimináció ■ A hazai rendőrök bru­talitását emeli ki az Amnesty International idei jelentése. Budapest (FH) - A rendőr­ség túlkapásai, a romákkal szembeni diszkrimináció, illet­ve a családon belüli erőszak visszaszorítása érdekében tett, elhibázott jogi lépések - egye­bek mellett ezek szerepelnek az Amnesty International (AI) emberi jogokról szóló jelenté­sének hazai fejezetében. A je­lentés szerint a rendőrök „túl­reagálták” a szeptemberi za­vargásokat, illetve az október 23-i eseményeket. A nemzetkö­zi szervezet a május eleji ne­mi erőszakot, illetve az ebből kialakult botrányt is elítélte. Szegregáció Az ENSZ gyermekjogi bizott­ságának márciusi jelentése alapján az Amnesty a roma gyerekeket sújtó előítéleteket, illetve fajgyűlölő megnyüvánu- lásokat is aggasztónak tartja, hisz ez nemcsak a lakhatásra terjed ki, de az oktatásban is megnyilvánul. A bizottság sze­rint a roma gyerekeket speciá­lis osztályokban és intézmé­nyekben különítik el, sőt már az óvodákba sem vesznek fel mindenkit. Az AI példaként a miskolci iskolaintegrációt em­lítette, ahol úgy vontak össze hét iskolát, hogy „elfelejtették” újra meghatározni a beiskolá­zási körzeteket; a szervezet sze­rint ezzel állandósították a ro­ma gyerekek szegregációját. Ami a családon belüli erősza­kot illeti, a kormány tavaly jú­liusban szigorította az idevá­gó jogszabályokat, de a civilek szerint a távolságtartás intéz­ménye nem működőképes, mi­vel csak abban az esetben ren­delik el, ha az ügyben már büntetőeljárás indult. Kl.tlT kmf/ppe/r.szon.hu • Az Amnesty International 2007-es jelentése (rész­letek) (PDF, 105 kB) Az ombudsmani intézmény Magyarországon ■ A világban az om­budsman intézményét először az 1809-es svéd alkotmány vezette be. Budapest (MTI) - Magyar- országon 1989-ben az Ellenzé­ki Kerekasztal tárgyalásain merült fel a - hivatalos nevén - állampolgári jogok ország- gyűlési biztosi poszt létreho­zása, s az erről szóló jogsza­bály megalkotása szerepelt az 1989 őszi úgynevezett sarkala­tos törvények között (bár megalkotása elmaradt). Az Országgyűlés végül 1993. június 1-jén - kétharma­dos törvényként - fogadta el az állampolgári jogok ország- gyűlési biztosáról (ombuds- manról) szóló törvényt. Esze­rint az ombudsman feladata, hogy „az alkotmányos jogok­kal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizs­gálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általá­nos vagy egyedi intézkedése­ket kezdeményezzen”. A Par­lamentnek a törvény hatály­balépését követően négy hó­napon belül kellett megvá­lasztania az állampolgári jo­gok országgyűlési biztosát, de októberben erre nem került sor, mert az országgyűlési biz­tos és helyettesének jelöltje nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget. Kis pontosítás 1994. november 15-én az Or­szággyűlés módosította az 1993-ban hozott törvényt, va­lamint az ombudsman intéz­ményéhez kapcsolódó további törvényeket és elfogadta az Alkotmány módosítását. A változtatás lehetővé tette, hogy az állampolgári jogok or­szággyűlési biztosán kívül adatvédelmi és kisebbségi jo­gi biztost is válasszanak. A módosítás értelmében az ál­lampolgári jogok országgyűlé­si biztosa és a külön biztosok ügyviteli és előkészítő teen­dőit egy egységes hivatal lát­ja el, amelyben a külön biz­tosok önállóan nevezik ki munkatársaikat. 1995. június 30-án az Ország- gyűlés titkos szavazással 6 év­re megválasztotta Gönczöl Ka­talint az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, Polt Pétert az országgyűlési biztos általános helyettesének, Majtényi Lászlót adatvédelmi biztosnak, Kaltenbach Jenőt a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosá­nak, az ombudsmanok július 1-jén léptek hivatalba. 2001 márciusában az Alkot­mánybíróság december 15- ével megsemmisítette az ál­lampolgári jogok országgyűlé­si biztosáról szóló törvény azon rendelkezéseinek egy ré­szét, amelyek az ombudsmani vizsgálat alá vonható, a tör­vényben a hatóság gyűjtőfo­galmával jelölt szervek körét határozták meg, a jogbizton­ságot sértő mértékben bizony­talannak ítélve az egyes szer­vekre - államhatalmi szerv, igazságügyi szerv és a bíró­ságon kívüli jogvitát kötele­ző érvénnyel eldöntő szerv - utaló kifejezések tartalmát. 2001. december 11-én a parla­ment ennek értelmében módo­sította a kétharmados többsé­get igénylő törvényt, s ponto­sította az ombudsmanok ha­táskörét. 2001. június 19-én az Országgyűlés Lenkovics Bar­nabást megválasztotta az ál­lampolgári jogok országgyűlé­si biztosának, Takács Alber­tet általános helyettesévé, Kal­tenbach Jenőt - újabb 6 évre - kisebbségi ombudsmannak. Maczonkai Mihály, akit a köztársasági elnök adatvédel­mi biztosnak jelölt, nem kap­ta meg a megválasztáshoz szükséges szavazatokat, de­cember 11-én az Országgyűlés Péterfalvi Attilát választotta adatvédelmi biztossá. 2007. március 19-én az Országgyű­lés alkotmánybíróvá válasz­totta a Lenkovics Barnabást, az állampolgári jogok ország- gyűlési biztosát, akinek om­budsmani mandátuma április 20-án járt le. A jövő nemzedéke 2007. május 14-én az Ország- gyűlés a szükséges kétharma­dos többséggel július 2-ával megszüntette az állampolgári jogok országgyűlési biztosá­nak általános helyettesi poszt­ját, hogy létrehozhassák a jö­vő nemzedéke ombudsmanjá- nak tisztségét. ■ kmtippek szon.hu .az ombudsmani intézményről (PDF, 45 kB) HÁTTÉR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom