Kelet-Magyarország, 2007. május (64. évfolyam, 101-125. szám)
2007-05-23 / 119. szám
2007. május 23., szerda jClIIT MINDENFELŐL /2 • Kevesebb épül. Feleannyi autópályát terveztek idén, mint a tavalyi csúcs volt, de valószínűleg csak harmadannyi készülhet el. 92 kilométert szeretnének év végéig átadni, az MO-ás keleti szektorával azonban majdnem biztosra vehető, hogy csak jövőre végeznek. 2006-ban 177 kilométer új autópályát adtak át az országban. Kompromisszumra szólította fel az uniós tagállamokat az alkotmányos válság megoldása érdekében Angela Merkel (jobbra) német kancellár. (Fotó: epa) Francia kórházi reform Párizs (FH) - Nagyszabású kórházi reformot hirdetett meg a hivatalába alig hat napja beiktatott francia elnök, Nicolas Sarkozy (képünkön). Azt mondta: utasította az egészségügyi minisztert, hogy kezdjen átfogó megbeszéléseket a kórházak szerepének átalakításáról. Erre - Sarkozy megfogalmazása szerint - azért van szükség, hogy „meggyógyítsák a jelenleg betegeskedő ágazatot”. A konkrét célok között említette az államfő, hogy ágyakat kell „felszabadítani” a kórházakban és le kell csökkenteni a várakozási időt a sürgősségi osztályokon azáltal, hogy oda nem vesznek fel kisebb problémákkal küzdőket. Terror helyett Kairó (MTI/AP) - Erőszakos ideológiája feladására szólította fel az al-Kaida nemzetközi terrorhálózatot a Dzsamáa Iszlámíja, amely egykor a legerősebb harcias mozgalom volt Egyiptomban, de azóta áttért a politikai küzdelemre. A szervezet vezetője és egyben alapító tagja, Nageh Ibrahim nyilatkozatot tett fel a Dzsamáa Iszlámíja internetes honlapjára kedden, és ebben felszólította az al-Kai- da harcosait, hogy csatlakozzanak az ő szervezete által tíz évvel ezelőtt tett békekezdeményezéshez. Ibrahim csoportjának békésebb eszközök használatára tett javaslatát nemrég elfogadta a Dzsi- hád szervezet is. Kirgizi mérgezés? Biskek (MTI) - Almazbek Atambajev kirgiz miniszterelnök azt állítja, hogy az életére törtek egy nagy félvezetőgyárral kapcsolatos vitában. Keddi bejelentése szerint két napon át feküdt kómában, miután megivott egy pohár vizet a hivatalában május 11-én, s ezután hosszú méregtelenítési kezelésen kellett átesnie. „Határozottan állítom, hogy meg akartak mérgezni” - mondta a kirgiz kormányfő. KEIET ------------------------------------------------------kmf/ppek.szon.hu •Politikusok mérgezéses esetei - kronológia (PDF, 37 kB) Jobb vagy rosszabb lesz? A felsőfokú oktatásban is változások várhatók (Fotó: archív) ■ Nem közelednek a pártok véleményei a közoktatási törvény módosításait illetően. Budapest (MTI) - Az MSZP szerint a közoktatási törvény módosítása lehetővé teszi a sajátos nevelési igényű gyermekek helyzetének javítását, míg a Fidesz álláspontja szerint a módosítás hatására sok száz iskola bezárása várható. Erről a két párt képviselői beszéltek a parlamentben a jogszabály módosításának általános vitájában. Tatai-Tóth András (MSZP) fontosnak tartotta, hogy a sajátos nevelési igényű kategória mellett kerüljön be a törvénybe a pszichés rendellenességgel élő, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek kategóriája, az uniós gyakorlatnak megfelelően. A művészeti iskolák kapcsán szólt arról, hogy olyan módosító javaslatokat nyújtanak be, amelynek értelmében az intézmények a jelen törvényi keretek között végezhetik munkájukat, amíg a minősítési eljárások le nem zárulnak. Javaslatot tesznek a pedagógusoknak kötelezően elrendelhető plusz két órával kapcsolatos szabályozás ésszerűbbé tételére is. Korábbi ígéretek Pánczél Károly (Fidesz) a kormány korábbi ígéreteit kérte számon. Firtatta a közoktatásban ígért, legalább 25 százalékos béremelést, a 48 hátrányos helyzetű kistérségnek ígért pedagóguspótlékot, illetve a kistelepüléseknek ígért kiemelt támogatást az iskolák fenntartásához, valamint a mindennapos testnevelés bevezetését. Sok száz iskola bezárását eredményezheti az a passzus, hogy az állami, önkormányzati fenntartó csak akkor adhatja át az intézményt nem állami fenntartónak, ha az eddigi két év helyett négy évig vállalja a működtetés számláját. Egyetlen pozitív elemnek az óvodáztatás bővítését nevezte. Az SZDSZ szerint napjainkban a legsúlyosabb probléma az oktatásban a szegregáció, s ennek orvoslására számos fontos passzust tartalmaz a közoktatási törvény mostani módosítása. A KDNP szerint ugyanakkor csak felületes, felszínes vitára van mód a négy oktatást érintő törvény együttes tárgyalásával, míg az MDF-nek az az álláspontja, hogy a jogszabály az utóbbi 10-12 év anomáliát úgy mutatja, mint „az állatorvosi ló". A nap fotoja. Támadás után Izraelben... (Fotó: EPA) „Várhattak volna vele" módosításokat. A parlamentnek meg kellett volna várnia az Oktatási Kerekasztal (melynek Árok Antal is tagja) javaslatait, hisz a kerékasztal épp az oktatási miniszter javaslatára jött létre és kezdte el munkáját áprilisban annak érdekében, hogy megoldásokat dolgozzon ki a közoktatást érintő finanszírozási és szakmai problémákra.- A most tervezett törvény- módosítások között jelentős változások is lesznek, melyek nem biztos, hogy jó irányba viszik a közoktatás ügyét - fogalmazott az alelnök. - Az oktatás mindig a miniszter és az Államreform Bizottság között őrlődik. Mi decemberben tesszük le a javaslatainkat, reméljük, a törvényhozók figyelembe is veszik azokat. Anarchia uralkodik Az alelnök hozzáfűzte: a mostani változások zavart okozhatnak a mindennapi oktató-nevelő munkában. A közoktatást épp az zilálta szét, hogy kétévenként változtak a törvények, az elvárások. Vannak azonban a javaslatok között szükséges módosítások is, állapította meg Árok Antal. Ilyen például a kistérségek problémája, ezen a téren ugyanis teljes anarchia uralkodik. A kistérségi társulások jelenleg kényszerből, finanszírozási gondok miatt jönnek létre. A gondot az oldhatta volna meg, ha az önkormányzati törvény is módosul, ez azonban nem történt meg, mivel kétharmados többség lett volna szükséges a megszavazásához. A mostani javaslatok próbálják kezelni a kistérségek problémáit, de nem tudni, elérik-e a céljukat - tette hozzá az alelnök. kmf/ppe/r.szon.hu •Törvényjavaslat a közoktatási törvény módosításáról (PDF, 96 kB) ■ A PSZ alelnöke szerint nem kellett volna sietnie a parlamentnek a törvénymódosítással. Miskolc (ÉM - KHE) - Négy, oktatást érintő törvény vitáját is megkezdte tegnap a parlament. A javaslatok érintik a felsőoktatást, a közoktatást, a tankönyvpiac rendjét, ff* ................ A mostani változások zavart okozhatnak a mindennapi oktató-nevelő munkában. Árok Antal .............................................................*f? valamint a szak- és felnőttképzést. Árok Antal, a Pedagógusok Szakszervezete alelnöke szerint nem kellett volna még napirendre tűzni a törvényBizonytalan sorsú bizottságok ■ Parlamenti vizsgáló- bizottságok - még nincs döntés egyiknek a felállításáról sem. Budapest (FH) - Egyelőre bizonytalan a sorsa azoknak a vizsgálóbizottságoknak, amelyek felállítását ellenzéki pártok kezdeményezték. Az MDF a Centrum Parkoló Kft.-vel kapcsolatos ügyeket vizsgálná: ezt minden párt támogatja, eljárásjogi nehézségek miatt azonban még nem hívták ösz- sze a bizottságot. A Fidesz a nemi erőszakkal gyanúsított rendőrök esetét, valamint az Egymásért Egy-Másért Alapítvány ügyeit vizsgálná - az MSZP ezt a két kezdeményezést is támogatja, az SZDSZ itt még nem alakította ki álláspontját, az MDF csak az alapítvány ügyeit vizsgálná. Mi igaz a cikkből? Az MDF képviselői a Figyelő című hetilap egyik írása alapján döntöttek úgy néhány hete, hogy vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik. A cikkben egyebek mellett az olvasható, hogy az MSZP és a Fidesz fővárosi önkormányzati politikusai öszszesen hét kerületben monopolizálták a parkolóhelyek üzemeltetését a Centrum Parkoló Kft. számára. A politikusok arra keresnék a választ, mi igaz abból, ami a hetilapban megjelent, illetve mennyi kár érhette így az autósokat. A kezdeményezést mindegyik parlamenti párt támogatja, bár eleinte az MSZP és az SZDSZ nem hajlott erre. A szocialisták egy korábban elfogadott rendelkezésre hivatkoztak, mely szerint ön- kormányzati ügyekben nem hozható létre parlamenti vizsgálóbizottság. Szerintük a Centrum Parkoló Kft. ügye az önkormányzatokhoz tartozik, és önkormányzati pénzügyek esetében az Állami Számvevő- széknek van jogköre vizsgálódni. Emiatt a bizottságot akkor lehet felállítani, ha ezt a rendelkezést hatályon kívül helyezik - hangzott az indoklás. Wmtippek szon.hu • Parlamenti vizsgálóbizottságok (PDF, 39 kB) Szeptemberi „fordulat" Budapest (FH) - Szeptembertől zuhan az infláció, megáll a bruttó keresetek csökkenése, az év végén pedig a gazdaság állapota egyértelműen jobb lesz, mint volt januárban - ezzel foglalható össze a GKI Gazdaság- kutató Zrt. előrejelzése az idei esztendőben várható folyamatokról. Vértes András, a GKI elnöke keddi tájékoztatóján elmondta, hogy a tavaly elhatározott kiigazítással a gazdaság mára helyes irányba fordult, és a legtöbb mutató kedvezőbben alakul, mint ahogy azt korábban látták. Az infláció viszont magasabb lesz, mint a korábbi becslésük, 6,5-ről az év egészére 7 százalékra felfelé korrigálták várakozásukat, de az utolsó négy hónapban már csak 4,8 százalék, az év végén 4,5-5 százalék lesz a drágulás mértéke. A reálbérekben éves átlagban 4,5 százalék csökkenés lesz, de szeptembertől már nem lesznek alacsonyabbak a reálbérek az egy évvel korábbinál. NEM ÁRT TUDNI Pesszimista cégvezetők Az idei év első felében a magyarországi cégek helyzetét nagyfokú bizonytalanság, az októberben mért visszaesés után tovább romló helyzetértékelés és a következő hónapokra is csak kismértékű javulás jellemzi - derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézetének felméréséből, amelyet kedden ismertetett Parragh László kamarai elnök és Tóth István János, a GVI ügyvezetője. A megkérdezett 12 ezer cégvezetőből 1433 válaszolt a kérdőíven feltett kérdésekre. Ebből kiderül, hogy tavaly ősz óta változatlanul pesszimistán ítélik meg helyzetüket a jövedelmezőségben és az üzleti kilátások is csak némileg kedvezőbbek most, mint októberben. A létszámot bővíteni szándékozó vállalkozások száma viszont tovább nőtt.
