Kelet Magyarország, 2007. április (64. évfolyam, 77-100. szám)
2007-04-05 / 80. szám
2007. április 5., csütörtök NÉZŐPONT Húsvéti ünnepvárás Nagy István attila __________ nagyia@inform.hu Valami csoda folytán a húsvét mindnyájunk emlékezetében napsütéssel, jó idó'vel, verőfénnyel köszöntött ránk eddig, s úgy néz ki, hogy az idén se lesz ez másképpen. Ezért is lehetséges, hogy az emlékek kellemesek, melegítik mindnyájunk szívét. Azt azért nem lehet mondani, hogy a húsvét nem változott semmit az elmúlt évtizedek alatt. Azzal kezdődött, hogy a húsvéti ünnepkör elsősorban a falvakban teljesedett ki, majd a városiasodással, illetve a paraszti tömegek városokba való áramlásával itt is megjelentek a húsvéti népszokások. A népi Kultúra újbóli felfedezésével a hatvanas években megerősödött az igény a szélesebb körű megismerésre is. Ma már a tél búcsúztatás és a tavaszvárás gyakran átmegy a húsvéti ünnepekbe, s a köznapokban elveszíti vallásos jellegét, míg a templomokban egyre erőteljesebben jelenik meg. Szerencsésnek mondhatom magam, mert részt vehettem református, római és görög katolikus egyházi szertartáson, de ott szoronghattam a pravoszláv húsvéti sokada- lomban is. Azt is láthattam, hogy a húsvét nem szól másról, mint sütésről és főzésről, ünnepi készülődésről, hogy hétfőn a lányok és asszonyok várhassák a locsolókat. A férfiak ilyenkor rendszerint a harmadik hely után már közel álltak a részegséghez. Ez is sokat változott, mert napjainkban - mintegy védekezésként - autóval indulnak, hogy felkeressék az ismerősöket. Az is változás, hogy egyre többen mennek ilyenkor kirándulni, mert ki akarják vonni magukat az ünnepi készülődésből. Változnak a szokások, változnak az emberek. Nincs ebben semmi különös, legfeljebb azt nem tanultuk még meg, hogy ezt is el kell fogadni. A hétfői nap a gyereklocsolóké, akik napjainkban már nem feltétlenül a tojások számában vetélkednek, hanem abban, ki mennyi pénzt tudott összegyűjteni. Anyagiassá vált a világ, de hát a gyerekek ezt is a felnőttektől, tőlünk tanulták. Hátha valamilyen komolyabb befektetésre készülnek... Izraelben a legfontosabb ünnep Király Miklós hosszú évekig élt Izraelben, és most szívesen beszél nekünk a zsidó nép első tavaszi ünnepéről.- A hét ünnepből négyre a tavaszi időszakban kerül sor, amik közül a pészach az első. Az ünnepet nagytakarítás előzi meg, amikor minden kovászos és élesztős terméket eltávolítanak a házból. A falakat kifestik, a főzőedényeket kiforrázzák, minden ruhát kimosnak. Az első este az ún. széderrituáléval kezdődik, melynek részeit képezik a páskagyertya meggyújtása, a kézmosás, a vacsora, a páska történetéről való beszélgetés és a záróhimnusz. Ezt a napot követi a kovásztalan kenyerek ünnepe, a kettőt mára már úgy emlegetik, mint a páska nyolc napját.________________________________________________ Franciaországi tojásvadá< Klebersz Nóra Compiegne-ből köldött ménybeszámolót.- Vasárnap hajnalban felcsendülnek a gyerekeknek, hogy indulhat a tojás-, ille bátrabb szülők már napokkal előtte aka< kertbe, vagy a lakásba, ezzel is izgalmas A gyerkőcök hajnalban egy csengő hang bői, s indulnak el a felfedezőútjukra. A \ Napoleon egyik kastélya, ahová húsvétv ják a lakókat, akik térképpel, iránytűvel lehető legtöbb tombolát összegyűjtsék. A hatóak - természetesen csokoládéra. i-Mv í •' ás 3■7^ L 3jjn> j A körmenet elmaradhatatlan eleme az ünnepnek Szabad az út ■ Mi, Isten újszövetségi népe alig-alig fogjuk fel ennek a szabad útnak a valóságos értékét. Ibrány (KM) - Jézus Krisztus kereszten elhangzott „elvégeztetett” szava után jegyzi meg Máté, hogy a templom kárpitja ket- té-hasadt, jelezvén, hogy Jézus Krisztus áldozatáért most már a szent Isten jelenlétébe léphet a bűnös ember. Immár szabad utat kaptunk általa az Atyához... (Róma. 5,2). Az egyszülött Fiú odaáldozásával maga az Atya gondoskodott arról: közte és az ember között helyreállhasson a kapcsolat, hogy nekünk lehessen szabad menetelünk az Atyához. Ez a húsvét nagy örömüzenete! - mondta lapunknak Varga János ibrányi római katolikus lelkész.- Az egyiptomi piramisok arról híresek, hogy az ősrégi egyiptomi fáraók mumifikált holttesteit rejtik; A londoni Westmins- teri apátság arról híres, hogy nemes és tekintélyes angol személyiségek teste van ott eltemetve; Mohamed sírja arról híres, hogy ott van a Mohamed csontjait magába rejtő kőkoporsó; a washingtoni Hősök temetője, az Arling- toni Cemetery híres, mert számos kimagasló amerikai személyiség nyughelye; Ugyanakkor óriási különbség van Krisztus sírja és a fent említett helyek közt. Krisztus sírja arról híres, hogy üres! - mondta Varga János lelkész. KÚLNITÚHTÉNELEM Kölni víz vagy pacsuli? Ilyenkor húsvét előtt sokan keresik a kölnit, azonban azt, hogy mi is egyáltalán az illatosított folyadék és honnan ered, kevesen tudják. Kölninek a német Köln városából származó vizet, a Kölnisch Wassert nevezhetjük, minden más csak toalettvíz, parfüm, illatszer. A kölni születése a legenda szerint egy karthauzi szerzetesnek, köszönhető. Ő készítette el először a szagos vizet, és ő adta át az Aqua Mirabilist # 1792-ben nászajándékként egy francia vegyész fiának. A lastsAÉsSSk házaspár a titkos recept ismeretében gyártani kezdte az addig ismeretlen folyadékot, amit a városba érkező francia csapatok neveztek el kölnivíznek. A kölnit testi-lelki gyógyszernek tekintették. Az eredeti recept alapján készített 4711-es kölnit a kétszázéves recept szerint készítik mind a mai napig, és évekig tölgyfahordókban érlelik. Bár a recept titkos, gyártó család csupán a legfőbb alkotóelemeket árulta el a nyilvánosságnak, a részleteket és a keverési arányokat nem. A hagyományok ma már többnyire csak a falvakban élnek Húsvét a nagyvilágban Portugália (1) Vasárnaptól vasárnapig tart a Jézus szenvedéseiről való megemlékezés. A Krisztus iránti gyászt kifejezve a templomokban fekete lepellel takarnak le minden szobrot, majd azokat csak a nagyszombati mise után veszik le. Mexikó (2) A húsvétot több mint két hétig ünnepük, Semana Santa-tól Pascua-ig. Semana Santa azt jelenti Szent Hét. Ekkor Jézus életének utolsó napjairól emlékeznek meg. Pascua hetében Krisztus feltámadását ünnepük. Kolumbia (3) Vasárnap, a feltámadás napján ünnepelnek. Mindenki részt vesz a szentmisén, amelyre a lányok fehérbe öltöznek. A főterek fáit füzérrel díszítik, a feltámadt Jézusról körmeAmerikai Egyesült Államok (4) A kisebb gyerekeknek a lányok eldugják a tojást, míg a nagyobbak egy kosárba kapják az ajándékot. A lakást feldíszítik színes tojásokkal. Itt nem szokás locsolkodni, de mind a fiuk, mind a lányok kapnakajándékot. Svédország (S) Húsvéti jelkép az élénk színű húsvéti virgács, amit nyírfagallyakkal és toliakkal díszítenek. A gyerekek papírból készült, cukorkával megrakott papírtojásokat kapnak. Sokan boszorkánynak öltözve kopogtatnak be a szomszédokhoz. Grafika: Kelet-Magyarország Bulgária (6) A tojásokat változatos színűre festik, majd páratlan számú tojással veszik körbe a különleges húsvéti kenyeret. Itt az ételáldáshoz a pap viszi a templomba a csomagot, majd áldás után azembereka barátaiknak ajándékozzák őket. A tojásokat az éjféli mise után törik fel. Wales (7) Régen nagypénteken állítólag minden tevékenységet felfüggesztettek húsvétkor. Az emberek mezítláb mentek el a templomba, mert így nem zavarták meg a földet, amely Krisztus szent testét befogadta. Sokáig szokás volt Jézus fekvőhelyének elkészítése is. Vatikán (8) Hagyományos lábmosással kezdődik nagycsütörtökön a húsvét. Az utolsó vacsorára emlékezvén, az egyházfő jelképesen tizenkét papjának a lábát mossa meg. Csütörtökön már némák maradnak Róma harangjai, miként a világ katolikus templomainak harangjai is"Rómába mennek", és csak a feltámadás perceiben szólalnak meg újra. Nagypénteken kerül sor a hagyományos keresztútra a Colosseumnál. Vasárnap tízezrek gyűl nek össze a római Szent Péter téren, hogy meghallgassák a pápa húsvéti üzenetét és részesüljenek az Urbl et Orbi szóló áldásában. HOGYAN ÉLNEK MA A HÚSVÉTI SZOKÁSOK? Van, ahol a ■ A tojásfestés igen ősi, hiszen már avar kori sírban is találtak festett, karcolt dí- szű tojást. Nyíregyháza (KM - Gy. L.) - Páll István, a Sóstói Múzeumfalu igazgatójának nem titkolt célja a kihalófélben lévő népszokások életben tartása. Tojás és locsolás- A húsvéti népszokások közül vidékünkön sem hiányozhat a tojásfestés, a locsolkodás. Előbbi igen ősi, hiszen már a honfoglalás előtti, avar kori sírban is találtak festett, karcolt díszű tojást. A tojásfestés a lányok-asz- szonyok dolga volt, és ahol tartják, főképp faluhelyen, ma is az. Beregben a tojásfestés többféle módját alkalmazzák. Az egyik, lányok lo hogy a megolvasztott viassz; tojásra „írják” a mintákat. H: ják a viaszt kihűlni, majd tér szetes - hagyma-, zöld dióié w ...................... „Beregben például a tojásfestésnek háromféle módját is alkalmazzák. Az egyik, hogy megolvasztott viasszal a tojásra Írják a mintákat” Páll István vadkörtehéjból készült - fes anyagba teszik, s a viaszt le lik. A másik módszer a karcc A növényi festékanyagot táj mazó vízben a tojást megfő mintákat karcoltak rá. Elter módszer vidékünkön, hogy v milyen levelet erősítenek a te \
