Kelet-Magyarország, 2007. március (64. évfolyam, 51-76. szám)
2007-03-09 / 58. szám
2007. március 9., péntek SÉTA /7 KILET 88 (t % Y Ä » O * S 3. k « SAJTÓ ÉS TANULÁS A konfliktuskezelésről Iskolánk lánykollégiuma bemutatófoglalkozást tartott megyénk más kollégiumnevelőinek. A foglalkozást Danes Zsuzsa tanárnő vezette és témánk a konfliktuskezelés volt. Feladatunk az volt, hogy mondjuk el: számunkra mit jelent és mit tehetünk az elkerülése érdekében?! A konfliktus két vagy több eltérő szemléletű, gondolkodásmódú ember között kialakult vitahelyzet. Erre számos példát ki tudunk emelni a világból. Ha körülnézünk, jóformán nincs olyan ember, aki mindenkit kedvel és önzetlenül ki tudná mondani, hogy szeretlek olyannak, amilyen vagy. A konfliktus elkerülése érdekében mindig tekintettel kell lennünk mások érzéseire, őszintének, megértőnek kell lennünk, de ha már bekövetkezett a vitahelyzet a legjobb gyógyír rá a kommunikáció. Ha nem beszéljük meg, a kialakult helyzet tovább fokozódhat, és talán idővel már nem is tudjuk mi volt a forráspont. Figyeljünk egymásra! Madácsi Anikó KELI I kmf/ppek.szon.hu •Madácsi Anikó. A diákújságíró eddig megjelent cikkei. Letölthető (PDF, 70 kB) Sétáltak. A nyíregyházi Szent József Védőotthon fiataljai a SÉTA-prog- ram keretében pénteken a szerkesztőségben az újságkészítéssel ismerkedtek. (Fotó: Sipeki Péter) A szabadság íze Tréfálkozhat velünk az időjárás kedvére, lehet télies nyár és nyárias ősz, az idei tavasz már akkor is itt van a kertek alatt. Március 15. - úgy gondolom, minden magyar embernek ugyanazt jelenti. A szabadság édes ízét, a Nemzeti dalra dobbanó szívek ritmusát, a Pilvaxban történő dolgok sodrását, Petőfit, Táncsicsot, a márciusi ifjakat. Jó lenne, ha ez az idei március 15.-e is szép megemlékezésekről, gyönyörű szavalatokról, kellemes napsütéses időről szólna! Méltó módon kellene megemlékeznünk egy méltóságteljes ünnepről! Csak remélni tudom, hogy így lesz és első ízben, nagykorúként, csak szép emlékeim lesznek erről a nemzeti ünnepről. Pirospozsgás arcú emberek a fehér szín békessége mellett fognak kivonulni a zöldellő természetbe, hogy megemlékezzenek 1848 március idusáról. Fehér Emese Művészi zsibongás a Lippaiban ■ E sorok írója versmondóként részese a rendszeres iskolai eseménynek. A kiállítások iskolánk és a Sóstófürdői Művészetbaráti Kör megállapodása alapján jöttek létre, immár túl a 33. alkalmon. Hivatásos és amatőr művészek festményei, grafikái és szobrai díszítik az első emeleti zsibongót, hozzávetőleg havi váltásrendben. A meghívó a rendezvény adatain túl többnyire a művész életrajzát, eddigi kiállításainak rendjét, a kiállított képek jegyzékét vagy a művészre vonatkozó valamilyen fontos információt tartalmazza. A tárlatok látogatói, az iskola tanárai és növendékei láthattak már Kerülő Ferenc- től, Huszár Istvántól, Csorna Józseftől, Tenkács Tibortól festményeket, Botrágyi Ká- rolytól, Baráz Jánostól grafikákat, Nagy Lajos Imrétől és Nagy Mihálytól szobrokat és plasztikákat, de rendszeresen megjelennek a Sóstófürdői Művészetbaráti Körhöz és a Benczúr Gyula szakkörhöz kötődő amatőr művészek is a Lippais tárlat: képzőművészét az iskolában kiállításainkon. A művészek sora nem teljes, hiszen volt már itt Zolcsák Miklós ikonfestőnek, Zsadányi Zsolt posztmodern festőnek és Bihari Béla amatőr textilművésznek is tárlata. Az esemény fényét emeli, hogy iskolánk tanulói mondanak verset a megnyitón. Néha költők és más művészeti ágak művelői is résztvevői az eseménynek. A művészek alkotásait a város művészeti (Fotó: Racskó Tibor) életének ismert szereplői méltatják. A kiállítások fontos ho- zadéka, hogy iskolánk tanulói betekintést nyernek általuk a város és a környék képzőművészeti életébe. Tóth Fruzsina Ha itt a farsang, áll a bál! ■ A téli hónapok közül talán a február a legizgalmasabb - az indok sora elég hosszú. Kezdődik a szerelmesek által igen kedvelt Valentin-nap- pal, majd a pogány szokásokhoz visszanyúló farsanggal folytatódik. Ez utóbbi ünnep az, amely szinte az egész hónapot kitölti fesztiválokkal, karneválokkal, ünnepségekkel. A farsangot mindenhol másként ünnepük. Nálunk, a tél búcsúztatója és egyben elűzése, hajdan a busójárással történt. Néhány férfi beöltözött kecskebőrbe, busóálarcot öltöttek, amelyen kecskeszarvak voltak. Ezek után hatalmas ünnepségeket rendeztek. Mára ez a hagyomány megváltozott. Már nem a telet búcsúztatjuk, hanem csak egy jó „bulit” csapunk. így volt ez a nagykállói Korányi Frigyes Gimnáziumban is. A jelmezöltés nem volt kötelező, de aki úgy érezte, hogy a szokásos öltözéktől eltérően szeretné végigülni a tanórákat, az nyugodt szívvel megtehette. Délután néhány vicces kedvű fiú, Sajátos interjú a káliói Korányiban a bulvársajtó hit-ességeit parodizálta ki. A poénos show- műsor után, aki akart, elvonulhatott ez egyik kijelölt tanterembe, ahol megannyi finom tea közül választhattak a diákok. A felfrissülés után a (Fotó: Gazdag Tibor) fiatalok az esti discopartira készülődtek. Sok minden változott az évtizedek alatt, de a jelmezek, a felhőtlen szórakozás és móka remélhetőleg továbbra is megmarad. Botos Petra A fáraók titka Érdekes hír: megvizsgálták több fáraó tetemét, és a kémiai elemzés a szokásosnál jóval nagyobb mennyiségű nikotint fedezett fel. Mint tudjuk, a nikotin ilyen mennyiségben csak a dohányban van jelen. A dohány pedig Amerikában őshonos növény. Hogyan kerülhetett a fáraók testébe? De Amerikában is találtak nyomokat. Biztos mindenki látta már azokat a nagy kőfejeket, melyeket Közép-Amerika őserdeiben fedeztek fel. Nos, ezeket a kőfejeket az omlék indiánok készítették, akik a Kr. e. 7.-8. században élték fénykorukat. A szobrok a neg- roid(néger) ember típusjegyeit viselik magukon. Viszont a néger emberek ebben az időszakban még csak Afrikában voltak őshonosak. Hogyan ábrázolhatták az olmékok afrikai embertípust? Érdekes és izgalmas kérdés. Majd meglátjuk! Szabó JAnos diakujsagíroink Tóth Fruzsina (fent) Lippai János Szak- középiskola Nyíregyháza Felkészítő tanár: Molnár Mariann Botos Petra Korányi Frigyes Gimnázium Felkészítő tanár: Szűcs István Madácsi Anikó Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskola Mátészalka Felkészítő tanár: Farkas István Lánczi Zsolt János Nagykállói Középiskola Korányi Frigyes Gimnázium Intézményegység Felkészítő tanár: Tardiné Géqény Anita Szabó János, Fehér Emese (lent) Ady Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Csenger Felkészítő tanár: Magos Margit Változik a világ, de hogy? ■ Azon emberek csoportjához tartozom, akik rendszeresen olvasnak újságot. Az utóbbi időszakban valami szemet szúrt nekem, s mivel nem tartom magam ostoba embernek, elkezdtem gondolkodni a dolgon. Először is tudnunk kell, hogy a földön a jégkorszak különböző ágai váltják egymást. Jelenleg az egyik melegebb szakaszban élünk, ami szerintem most rohamosan kezd megváltozni. Normális esetben a tél hóból és hidegből áll, de ezen a télen valahogy elmaradt mindkettő. Jó elismerem hideg volt egy párszor, de az a sok „hó” ami hullott, az nevetséges volt. Sokan azt gondolják, hogy minek essen, mert hideg meg beteg lesz tőle az ember, de a természet igényli mindezt. Vegyük például az őszi vetést, ha esik a hó, a búzának jó, mert az a fehér valami vizet ad neki és meleget biztosít számára. Vagy egy másik példa, hogy kemény télen a baktériumok elpusztulnak, de ebben a lagymatag időben tombol az influenzajárvány. Az USA déli részén havazott, nem is kicsit, hanem nagyon, pedig normális esetben ott nem kellene. Az üvegházhatás miatt az átlag hőmérséklet megemelkedett, és ahogy észrevettem, a megtorlás elkezdődött, és erről mi emberek tehetünk. Az itt leírtak csak az én személyes véleményem részét képezik, de nézzenek körül alaposan: változik a világ! Lánczi Zsolt János Rajzosok. A nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola diákjai kedvet kaptak a kellemes idő hatására az alkotáshoz a Kossuth téren. (Fotó: Olajos Tamás)
