Kelet-Magyarország, 2007. március (64. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-09 / 58. szám

2007. március 9., péntek MINDENFELŐL /2 RÖVIDEN • „Nem terhelhetők." A Nemzeti Egészségügyi Ke­rékasztal (NEK) leszögezi, sem a szakorvosnak tanuló, sem a leendő jelöltek, de az őket alkalmazó intézmények sem terhelhetők a képzés költségeinek át­hárításával - jelentette ki Éger István (ké­pünkön), a Magyar Orvosi Kamara elnöke, a szakorvosképzés körülményeinek megvál­toztatásáról kiszivárogtatott hírek kapcsán. Erősítik a tanácsokat / Budapest (MTI) - A közigazgatási reform cél­ja a jobb színvonalú köz­szolgáltatás, ebben egyet­értésre jutott a kormány­zati és az önkormányza­ti oldal - emelte ki az ön- kormányzati és terület- fejlesztési miniszter a kormányzatok és önkor- tnányzatok egyeztető fó­rumának csütörtöki bu­dapesti tanácskozásán új­ságírók előtt. Lamperth Mónika (képünkön) el­mondta, hogy a kormány erősíteni fogja a regioná­lis területfejlesztési taná­csokat, ezért több felada­tot és hatáskört átcsopor­tosítottak hozzájuk, de a meglévő szerző­désekből adó­dó feladato­kat a me­gyei terület- fejlesztési ta­nácsoknak kell ellát­niuk. Herényi Károly Nincs válasz a hívásra Budapest (MTI) - A Fidesz elnöke egyelő­re nem fogadta el az MDF elnökének meghívását, de Dávid Ibolya várja Orbán Viktort, hogy az új többség helyett az új jobboldalról beszéljen vele - közölte Heré­nyi Károly, az MDF frakcióvezetője. Hoz­zátette, az MDF elnö­kének meghívója arra adott volna lehetősé­get, hogy „normális dolgokról" beszélges­senek: „olyasmiről, ami a politika célja és feladata". Schmidt Mária a Fidesz politikusait bírálja Budapest (MTI) - A fideszes politikusok­nak, úgy tűnik, nincs igényük a hasonlóan gondolkodó felelős értelmiség javító szándékú kritikájára - jelentette ki Schmidt Mária történész, a Ter­ror Háza Múzeum főigazgatója a Heti Válasz című hetilapnak adott, csütörtökön megjelent in­terjújában. Schmidt Mária el­mondta, hogy nyilvánossá te­szik azokat a háttérbeszélgetése­ket, amelyeket tavaly a XXI. Század Intézet­ben rendeztek a jobboldal jövőjének megvita­tására. Úgy fogalmazott: „Jó volt érezni, hogy az a hatvan-nyolcvan ember, aki ott megfor­dult, hasonlóan gondolkodik, hasonló értékvi­lágot képvisel, hasonlóan látja az ország hely­zetét, s ami nagyon fontos: felelős értelmiség­ként kritikáját javító szándékkal fogalmazza meg. De úgy éreztük, az a célunk, hogy fide­szes politikusokkal együtt történjen ez a be­szélgetés, nem tud folytatódni, mert úgy tű­nik, erre nincs igényük”. Ötpárti egyeztetés, választókerületi átalakításról Schmidt Mária Budapest (MTI) - Ötpárti egyeztetés lesz két héten belül az egyéni és területi válasz­tókerületek átalakításáról. Ezt Szili Katalin házelnök mondta csütörtökön, miután a kér­désről tárgyalt az ötpárti egyeztetést felvető szabad demokrata képviselőkkel csütörtö­kön. Fodor Gábor, a liberális párt elnökje­löltje újságíróknak nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy a parlamentnek alkotmányos kö­telessége június 30-ig átalakítani az egyéni választókörzeteket, mivel az Alkotmánybíró­ság szerint azok mára aránytalanná váltak, az egyikben nagyon kevés szavazattal lehet mandátumhoz jutni, máshol ennek sokszoro­sára van szükség a parlamentbe jutáshoz. Az MTV Orbán Viktort kísérné az ünnepen Budapest (MTI) - Orbán Viktort, a Fidesz elnökét kísérné a Magyar Televízió kamerája március 15-én, ha a politikus elfogadja a fel­kérést - erősítette meg a közszolgálati televí­zió hírigazgatója. Kert Attila szerint hasonló produkciót szeretnének készíteni, mint ame­lyet Gyurcsány Ferencről láthattak a nézők a televízióban októberben, amikor Orbán Vik­tor 72 órás határidőt adott arra, hogy a mi­niszterelnök távozzon posztjáról. Népszavazás: hétből három Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke ■ Zöld út a földdel, a kórház-privatizációval és a gyógyszerárusítással kapcsolatban. Budapest (ÉKN - SzP) - Döntött az Alkotmánybíróság (Ab) a Fidesz és a KDNP kez­deményezte hét népszavazási kérdésről. A testület három kérdést átengedett, kettő fenn­akadt a rostán, és szintén ket­tő ügyében új eljárásra köte­lezte az Országos Választási Bizottságot (OVB). A két el­lenzéki párt a döntés alapján három kérdésben kezdheti meg az aláírásgyűjtést. Ezek: Maradjanak-e állami kézben a kórházak? Gyógyszereket to­vábbra is csak patikában le­hessen árulni? Elővásárlási joguk legyen-e a családi gaz­dálkodásoknak? A kormány kivár Két kérdésben, a kormány­tagok felelősségére és a nyug­díjasok munkavállalására vo­natkozó kezdeményezéseket illetően az Ab helybenhagyta az OVB határozatát, amely­ben a testület megtagadta az aláírásgyűjtő ív hitelesítését. További két kérdést, a vizit­díjra és tandíjra vonatkozóa­Őszig nem... A taláros testület hatá­rozata megfellebbezhetet­len, vagyis népszavazás csak az általa elfogadott kérdésekről írható ki. Az elfogadott és az OVB ha­táskörébe visszautalt kér­dések sorsa azonban vál­tozatlanul nem lesz egy­szerű: az OVB eljárásai­nak lezárása után, még az Országgyűlés is tárgyal róluk, a parlamenti hatá­rozat pedig újra megtá­madható az Alkotmánybí­róságon. Emiatt ősz előtt a megmaradt kérdésekben sem igen lehet népszava­zás. A pontos időpontról az államfő dönthet. ■ A kórházátalakításo­kat miniszteri biztosok vezénylik majd, derült ki. Budapest (ÉKN - SzP) - Molnár Lajos egészségügyi miniszter tegnap kihirdette a végleges kórházi ágyszámo­kat, s bejelentette, melyek azok az intézmények, amelyek nem működhetnek tovább, il­letve ahol csak krónikusel­látás lesz a jövőben. A tárca három kórházat zá­rat be Budapesten. Áprilistól megszűnik a Schöpf-Merei Ágost Kórház és Anyavédelmi Központ, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI), a Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézet. Csak krónikusellátást biztosí­tó intézmény 53 lesz az or­szágban. Bezárás helyett Emellett átszervezés, több helyen összevonás is várha­tó számos intézményben. Ami biztos: három vidéki kórház, a Borsodi FMC Dia­lízisközpont, a Kecskeméti Repülőkórház és a Parád- fürdői Állami Kórház más in­tézményben működik tovább. Az átalakítást miniszteri biz­tosok koordinálják majd. A kát az OVB-nek újra meg kell vizsgálnia. A vizitdíjjal kap­csolatos határozatot az Ab szerint formai, míg a másikat tartalmi okok miatt kell újra napirendre tűzni. „A kormánynak nincs teendője az Alkotmánybíró­ság döntése után sem, hiszen egyelőre egyetlen kérdésben sem dőlt még el, hogy lesz-e róla népszavazás” - olvasha­tó a kormányszóvivői iroda közleményében. „Azokban a kérdésekben, amelyeket az Alkotmánybíróság a népsza­vazásra alkalmasnak talált, az Országos Választási Bi­zottság által hitelesített íve­ken meg lehet kezdeni az aláírásgyűjtést; azokban a té­mákban pedig, amelyekben az Országos Választási Bi­zottságot új eljárásra utasí­totta, a kérdések jogszerűsé­gét e testületnek kell újra megvizsgálnia” - írta a szó­vivői iroda. A valóság ismerete A két ellenzéki párt tavaly októberben jelentette be, hogy népszavazást kezdeményez. Referendum útján szerették volna elérni, hogy ne növe­kedjenek a nyugdíjas munka­HÁTTÉR A népszavazással Orbán Viktor egy idei vagy egy 2008-as kormányváltást sze­retne elérni. „A referendum sikere azzal a következ­ménnyel jár, hogy ami az európai parlamenti válasz­tás volt Medgyessy Péter­nek, az lesz a népszavazás Gyurcsány Ferencnek” - vé­lekedett Kubatov Gábor. A Fidesz pártigazgatója szerint egy sikeres referendum olyan kényszerhelyzetet szülhet, melyből a kiút csak a kormányfő leváltása lehet. A szocialisták szerint elő­re lehetett sejteni, hogy az Ab minimum több kérdést tárca kórházi főigazgatókat jelöl ki a posztra, javarészt a befogadó intézmények veze­tőit. Az összágyszám 80 125- ről 71 324-re csökken, ezen belül az aktív ágyak száma 16 ezerrel csökken, a króni­kusaké hét és fél ezerrel nő. Úgy tudjuk, a kapacitásokról szóló miniszteri határozat miatt több önkormányzat a bírósághoz fordul. A struktúraváltással becslé­sek szerint másfél ezer orvos és négyezer szakdolgozó kerül ki mostani kórházából, ám a szaktárca szerint ez utóbbiak­nak biztos a helyük a króni­kus osztályokon és az alapel­látásban. Rendtartás Új beutalási rend is készül. Az új rendszer szerint min­denkinek a lakóhelye szerint vállalók adóterhei, a gazdákat termőföld vásárlásakor illes­se meg az elővásárlási jog, a kormány tagjai pedig viselje­nek anyagi felelősséget a költ­ségvetési hiány túllépéséért. A Fidesz ezt azzal indokolta, hogy a tavaszi országgyűlési választásokon az emberek nem enged át. „A valódi kér­dések mások, mint amelye­ket a Fidesz javasol - közöl­te Göndör István szocialista képviselő, aki egy-két példát is említett a szerintük valós kérdésekből. Ilyen például: „egyetért-e, hogy az egészség- ügyi közszolgáltató intézmé­nyekben, kórházakban kultu­rált, tiszta, emberhez méltó körülmények között, jól fel­szerelten, korszerű gyógyító­eszközökkel és jól szervezet­ten lehessen gyógyulni?” „A kérdések összességé­ben azt a kormányzati prog­ramot érintik, amelyet az Európai Unió intézmény­illetékes területi intézmény­be kell mennie, és ott köte­lező ellátást kapnia. Egyes betegségcsoportokban azon­ban a daganatos betegek más intézményeket, szakkórháza­kat is felkereshetnek. Minden egyéb esetben an­nak, aki eltér a beutalási rendtől, ki kell fizetnie a beavatkozás 30 százalékát, legföljebb 100 ezer forintot. „Ne az üzletet” A Fidesz felszólította Gyur­csány Ferencet és Molnár La­jost, hogy „ne üzleti szem­pontjaikat, hanem a betegek érdekeit tartsák szem előtt”. A párt péntekre válságtanács­kozást hív össze, melyen szak­politikusok, a kórházakat fenntartó megyei önkormány­zatok és megyei jogú városok vezetői vesznek részt. (Fotó: MTI) nem szavazhattak a valóság ismeretében, ezért most meg kell adni nekik a lehetőséget, hogy szabadon döntsenek a jö­vőről, a reformokról. kmf/ppeír.szon.hu • Dokumentum. Az Alkotmánybíróság határozata (PDF, 120 kB) rendszere konvergenciaprog­ramként megerősített” - mondta Ádám Antal. A jo­gászprofesszor szerint önma­gukban az egyes kérdé­sek csak azért, mert egy ré­szük a költség- vetést is érinti - és az arról való népszava­zást tiltja az alkotmány - nem alkotmányellenesek. Azáltal viszont, hogy nem­zetközi szerződésből, neveze­tesen a magyar csatlakozási szerződésből és az alkot­mányban rögzített úgyneve­zett EU-záradékból fakadó kötelességeket érintenek, már azzá váltak. Visszaviszik a bálákat Budapest (FH) - 1800 tonna, illegálisan Ma­gyarországra hozott hulla­dék visszaszállításáról ír­tak alá megállapodást a német és a magyar illeté­kesek - jelentette be az ügyben kinevezett minisz­teri biztos csütörtökön. Erdey György közölte: az első kamion várhatóan májusban indul el a sze­méttel és az 1800 tonnás tétel elszállítása júliusban fejeződik be. Először Kun­bajáról, Ácsról és Kiskun- majsáról viszik el a né­met szemétbálákat. A TÉNYEK A baden-württembergi de­legáció a Magyarországra hozott 4600 tonna hulla­dékból 3200 tonnáról is­merte el, hogy az a német tartományból származik. A felelősséget a német fél fele-fele arányban osztaná meg az érintett német és magyar cégek, illetve ha- tósáqok között. A miniszteri biztos szerint nincs helye semmiféle fele­lősségmegosztásnak, mert a küldő német cég követte el a jogsértést. Érvényben marad-e a döntés? Szakértők szerint egyéb­ként egyelőre, bizonytalan, törvényes lesz-e Molnár La­jos döntése. Egyes jogi szakértők úgy vélik, a tör­vény szerint a miniszter­nek már február 5-ig hatá­roznia kellett volna a kór­házak ágyszámának elosz­tásáról. A szaktárca szerint március elejéig volt idejük, s ennek megfelelően is jár­ták el. Ha a minisztérium téved, akkor a döntést for­mai okokra hivatkozva meg is semmisítheti a bíróság, ha bármely kórház jogor­voslattal él. Előre lehetett sejteni...? Kórházakról döntött a miniszter Ádám Antal __________KELET

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom