Kelet-Magyarország, 2007. február (64. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-24 / 47. szám

2007. február 24., szombat KELET KÜLPOLITIKA ÉS DIPLOMÁCIA /6 RÖVIDEN • Új stratégia. Elkészültek az első alap- tanulmányok, amelyekből kiindulva - több hónapos szakmai és társadalmi kon­zultációs folyamat végén - júliusra elké­szülhet a kormányzat új külkapcsolati stratégiája. Ezt Göncz Kinga külügyminisz­ter jelentette be a héten Budapesten, saj­tótájékoztatón. A világpolitika kényszereitől a biztonságpolitikáig Budapest (MTI) - Szeretnénk, ha az együttgondolkodás minél szélesebb körben indulna el az új stratégiáról, amelynek elké­szítését indokolja, hogy közel húsz éve nem készült ilyen. Arra kértük a különböző mű­helyeket, gondolkozzanak forgatókönyvek­ben, vizsgálják meg, melyek Magyarország erősségei, melyek a gyenge pontjai, hol lát­hatóak veszélyek - közölte Göncz Kinga kül­ügyminiszter, aki a héten jelentette be: jú­liusra elkészülhet a kormányzat új külkap­csolati stratégiája. A kiválasztott fő témák közé tartoznak a biztonság politikai és katonai vetületei, a vi­lággazdasági kényszerek, a kitörési pontok, a sikeres uniós tagság feltételei, a szomszéd- sági kapcsolatok, a nemzeti azonosságtudat, a kultúra és a külkapcsolatok. A TÉNYEK.......................................... A kutatói munkában kiemelt szerepet kap a Világgaz­dasági Kutatóintézet, a Közép-európai Egyetem, a Nemzeti Etnikai Kisebbségkutató Intézet, valamint a demokráciaközpont. A tevékenységet konzultatív tanács felügyeli, ennek tagja Balázs Péter, Gazdag Ferenc, Gyarmati István, Inotai András és Szarka László. A tervek szerint a következő hónapokban nyolc na­gyobb területen 45 résztanulmány készül el, a tevé­kenységet műhelymunkák, konferenciák is kísérik majd. A stratégia elkészítésére a Külügyminisztérium 40 millió forintot különített el. A tanulmányok rövid összefoglalója felkerül a külügyi tárca internetes honlapjára, a témákhoz a HVG on-line kiadásának oldalain is hozzá lehet szólni. KELET kmtippekszon.hu •Dokumentumok. A külügyminiszter „definíciója" (PDF, 79 kB] Kik irányították a magyar diplomáciát? A külügyminiszterek listája, névsora 1848-tól máig: (forrás: kulugyminiszterium.hu) (PDF, 80 kB) Itt a cselekvés ideje! Budapest (MTI) - Itt a cselekvés ideje: a i magyar külpolitikában sokkal globálisabb szemléletet kell érvényesíteni. Ezt Balázs Péter volt EU-biztos, egyetemi tanár mondta. Balázs Péter, aki tagja a kormányzat új kül­kapcsolati stratégiájának kidől- j gozását koordináló öttagú kon- í zultatív tanácsnak, emlékezte­tett arra, hogy a globális világ I nagy iramban változik körülöt- ! tünk, az államok hatalma kopik, lemorzsoló- j dik, nem állami szereplők, nagyvállalatok, mozgalmak - a Greenpeace-től az al-Kaidáig i - erősödnek. Balázs Péter Diplomácia. A héten a magyar dip­lomácia fontos eseménye volt Franco Frattini budapesti látogatása. Az Európai Bizottság jogi és igazságügyi biztosa itte­ni tárgyalásain hazánk és az EU kapcso­latai kerültek napirendre. A biztos talál­kozott a magyar külpolitika irányítójá­val, Göncz Kingával is. (Fotó: mti) Összeállításunk a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma pénzügyi támogatására beadott pályázat elnyerésével készült. ÉKN-INTEBIÓ GÖNCZ KINGÁVAL, A MAGYAR KÖZTÁRSACÁG KÜLÜGYMINISZTERÉVEL Pszichiáter volt, miniszter lett lemző Magyaror­szágra, ná­lunk béké­sen ment végbe a rend­szerváltás és tár sadalmi béke van - mond­tam. S aki­nek csak tehettem, elmagya­ráztam, hogy ter- mészete­Göncz Kinga: Abban bízom, hogy valami pluszt tud hozzátenni a velünk kapcsolatos ismere­teikhez (Fotó: MTI) ■ „Ezen a poszton időn­ként és helyenként a kellemetlenségeket is fel kell vállalni." Mérő Miklós ekn@inform.hu ÉSZAK-KELETI NAPLÓ (ÉKN): Alig több mint fél éve tölti be a külügyminiszteri posztot. Hol volt többet ez idő alatt? Külföldön, vagy itthon? Göncz Kinga: Amikor utaztam, az időmnek legalább a felét Brüsszelben, az Európai Unió központjában töltöttem. Egy másik hányadát a kontinens országainak a fővárosaiban, de voltam az Egyesült Államok­ban, Indiában, Pakisztánban, a Közel-Keleten, és csak a ma­radék időben itthon. ÉKN: És mit gondol, mi ma­rad meg a vendéglátókban az ön látogatásaiból? Göncz Kinga: Abban bízom, hogy valami pluszt tudok hoz­zátenni a velünk kapcsolatos ismereteikhez. Célom, hogy tu­datosodjon bennük a hozzájuk való viszonyunk, s a világ dol­gairól kialakított álláspontunk. Ha pedig nem uniós országról van szó, akkor az is, hogy kép­viseljem az Európai Unió kö­zös álláspontját, vagy szándé­kait velük, vagy más országok­kal kapcsolatban. ÉKN: Nem vezet ez időnként kellemetlenségekhez? Ami­kor február elején a Közel- Keleten járt, s míg minden­hol találkozott a kormány­főkkel és a külügyi tárca vezetőivel, addig a palesz­tin kormány egyetlen tagjá­val sem ült le tárgyalni, nem tartott attól, hogy ezért szemrehányást tesznek önnek? Göncz Kinga: Ezen a poszton időnként és helyenként a kel­lemetlenségeket is fel kell vál­lalni. Egyébként nem hányták ezt a szememre, mert a palesz­tinok körében tudott dolog volt, hogy mi, magyarok az egységes európai álláspontot képviseljük, amely szerint az unióból senki nem tárgyal a radikális Hamasz-kormánnyal. Tárgyaltam viszont a békefo­lyamat mellett elkötelezett Fatah-mozgalom vezetőjével, aki egyben a palesztin elnök is, Mahmúd Abbasszal. Őt te­kinti az EU és az Egyesült Ál­lamok is tárgyalópartnernek. Az azóta eltelt nagyon rövid időszak eseményei azt bizonyí­tották, hogy ez a hozzáállásunk a palesztin vezetéshez helyes. A Hamasz-kormány ugyanis belátta, hogy nemzetközi elszi­getelődése a palesztin válság elmélyülésén kívül nem vezet sehová, s a szaúd-arábiai segít­séggel később létrejött mekkai megállapodás értelmében vég­re egy Hamasz-Fatah egység­kormány létrehozásán fáradoz­nak. Mindez nem az én érde­mem, de gondolom, hogy a ma­gyar diplomáciának az unió politikájához való következetes magatartása is hozzájárult a palesztin kormány pozitív dön­téséhez. ÉKN: Az uniónak azonban elsősorban saját, nem is ki­csi problémáinak a megol­dásával kell törődnie. Gon­dolok itt az egyes tagálla­mok gyors, de aránytalan fejlődésére. Az újak, de a nyugat-európaiaknál jóval elmaradottabbak felzárkóz­tatására, a tagságra várók igényeinek kielégítésére. Göncz Kinga: Igen, az unió munkáját folyamatos kettősség jellemzi. Egyrészt a közösség bővítése, másrészt az integrá­ció mélyítése. Bővítés és mé­lyítés. Az európai közösség a tíz új tagállam 2004-es felvéte­lével élte meg eddigi legna­gyobb bővítését, és éppen csak elkezdődött az új tagállamok teljes körű integrálásának nem rövid ideig tartó folyamata, amikor újabb két ország csat­lakozott. Ennek következtében megváltozott az EU arculata. Ma, amikor 27 tagja van, már nem tud úgy működni, mint amikor csak hatan, vagy tizen­öten voltak. Mi több, szükség lesz arra is, hogy legyenek megerősített együttműködési körök. Ilyenek a schengeni övezethez, vagy az euró- zónához tartozó országok. A fontos az, hogy világos legyen, hogy lehet csatlakozni ezekhez. Vagyis van mit tenni az unió belső tevékenységének fejlesz­tésén, azzal együtt, hogy nem mondhatunk le a további bőví­tésről sem. Ez Európa stabili- tásának záloga is, nyitottnak kell maradnia azon országok felé, amelyek azonos értékeket vallanak, s vállalják az együtt­működés feltételeit. ÉKN: Mégis megtorpanás lát­szik ezen a vonalon. Halla­ni olyan hangokat, hogy kétségessé vált Horvátor­szág csatlakozása is. Göncz Kinga: Az unió elköte­lezte magát a nyugat-balkáni térség fejlesztése mellett és an­nak jövőbeni integrálásában. E területen Horvátország az el­ső esélyes az uniós tagságra. Minden jel arra mutat, hogy megérdemli. Hogy mikor kerül erre sor, az nagymértékben függ Horvátországtól magától. Ami Szerbiát illeti, európai in­tegrációs kilátásai a hágai nemzetközi törvényszékkel va­ló együttműködésétől és belső demokratizálódási folyamatai­tól függnek. De Ukrajna is tö­rekszik az európai elvárások­nak való megfelelésre, akkor is, ha Kijev felé az unió nem kötelezte el magát. Az viszont nagyon is elképzelhető - mi­ként a többi nem csatlakozó ország esetében is -, hogy egy igen szoros és egyre szorosab­bá váló együttműködés alakul­jon ki közöttünk. Az elsődleges érdek nem az egyre nagyobb unió, hanem az összeurópai ér­dekek eléréséért folytatott együttműködés. ÉKN: Melyik útja, vagy tár­gyalása volt e rövid idő alatt a legfontosabb, a legeredményesebb hazánk szempontjából? Göncz Kinga: Azt hiszem, hogy az amerikai külügyminiszter asszonnyal, Condoleezza Rice- szal folytatottak. Ezek közvet­lenül az itthoni őszi zavargá­sok idején zajlottak, amikor hirtelen nagyon megbillent Magyarország addig megérde­melten kivívott tekintélye. Amikor elindultam Budapest­ről, itt még minden a legna­gyobb rendben zajlott, s ami­kor néhány órával később megérkeztem New Yorkba, az ENSZ közgyűlésére, a CNN bu­dapesti képei vártak, amelyek a MTV-székház elleni ostromot mutatták. Ez az eset nem jel­iünk is vannak viták, ezek azonban minden demokráciá­nak részei, megmaradnak a parlamentáris keretek között, és bár az eset megtörtént, az erőszak nem ismétlődhet meg... ÉKN: Gondolom ott, akkor be kellett vetnie eredeti szak­májában, a pszichiátriai konfliktusmegoldásban szerzett tapasztalatait... Göncz Kinga: Azokkal, vagy mással, végül sikerült meg­győznöm Rice asszonyt, és iga­zán jónak könyvelhető el a ve­le lezajlott találkozó. Sikerült helyre billenteni a megrendült bizalmat, mi több, éppen akkor gyorsultak fel a vízumkérdés­ben a tárgyalások, és megol­dódni látszik a probléma. Az is elképzelhető, hogy már né­hány hónap múlva. Persze ez nem csak azoknak a tárgyalá­soknak az eredménye, amelye­ket én ott folytattam. Ezeket hosszú előkészítő munka előz­te meg, csak a végeredmény látszik most kicsúcsosodni. A diplomácia pedig megpróbál mindent elkövetni annak érde­kében, hogy az ország ne ront­sa el az esélyeit és ne szalajt- sa el azokat az előtte kínálko­zó óriási lehetőségeket, gondo­lok itt a pénzügyi és politikai támogatásokra, amilyeneket történelme során soha nem lá­tott, s amelyek által egy való­ban kedvező időszak következ­het be a számunkra. ÉKN: A külügyminiszter - ír­ja a munkaköri leírása - a külpolitikáért való felelős­sége keretében felel a kül- és biztonságpolitikáért. Ho­gyan értendő ez, amikor a biztonságpolitikai feladato­kat a fegyveres szerveknek kell ellátniuk, s azok is fe­lelnek érte? Göncz Kinga: Az unióban a kül- és biztonságpolitika egy nagy csoportba tartozik. Itt van a külügyminiszternek - természetesen a védelmi mi­niszterrel együtt, illetve a mi­niszterelnök vezetése mellett - a felelőssége. A külügyminisz­ter elkülönítetten foglalkozik a nemzetközi fejlesztési és a de­mokráciafejlesztési progra­mokkal, s miután befizetői va­gyunk ezeknek az alapoknak, ezt a tevékenységet a minisz­ter vezényli. Ezek sikeressége természetesen összefügg a biz­tonságpolitikai kérdésekkel is. Hadd mondjak egy példát: Af­ganisztánban vannak kato­náink is, de tevékenységünk ott nem csak katonai jellegű. Civil programokat is indítunk, mint pl. munkahelyteremtő programok, iskolaépítés, egész­ségügyi ellátás. Ezek szervezé­se és más országok hasonló te­vékenységével történő össze­hangolása szintén külügyi fela­dat. ÉKN: Afganisztánban 200 ka­tonánk van. A palesztin népnek - amikor ön náluk járt - egy kis lakás árának megfelelő, 27 millió forint­nyi humanitárius segélyt ajánlott föl. Tudom, hogy mi egy kis ország vagyunk és a lehetőségeink is kicsi­nyek. De ennyire kevés szá­mít ott valamit, ahová rendfenntartó katonák tíz­ezreire, forintnak, dollár­nak pedig a milliárdjaira volna szükség? Göncz Kinga: Igen, számít. Méghozzá nagyon sokat. A 200 katonánk fontos feladatot lát el, a kis lakás árának megfe­lelő összeg pedig csak plusz, a mellé az igen tetemes összeg mellé, amennyit mi a nemzet­közi fejlesztési alapba rendsze­resen befizetünk. Tartományi rehabilitációs jelenlétünk, ok­tató, szervező szakembereink nagyon sokat segítenek és szá­mítanak ezekben az országok­ban. Ezenkívül a jó hírünket is keltik. S ha mondjuk Afga­nisztán egyik eldugott tartomá­nyában eddig nem is tudták, hogy hol van Magyarország, e tényezők által megtudják. ÉKN: Mit tart napjaink leg­fontosabb külpolitikai feladatának? Göncz Kinga: A koszovói hely­zet rendezését. Magyarország abban érdekelt, hogy Koszovó jövőbeni státusáról az ENSZ Biztonsági Tanácsa határoz­zon, s olyan döntés szülessen, amely tartós stabilitást bizto­sít a térségben. Emellett Ma­gyarországnak szomszédos or­szágként kiemelten fontos, hogy Szerbia stabil legyen és az európai utat válassza.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom