Kelet-Magyarország, 2007. február (64. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-17 / 41. szám

2007. február 17., szombat FÓRUM /6 AZ ÉLET ÍRTA A természet lágy ölén Nyíregyháza (KM - V. K.) - Ezúttal a nyíregyházi Hepp Máriát lepte meg a Kelet-Magyarország telefonhívásával. Mária örült, hogy megoszthatja a me­gyei napilap olvasóival egy közelmúlt­beli kellemes élményét.- Nemrégiben gyermekeimmel az Ál­latparkban jártunk - kezdte a nyíregy­házi hölgy. - Nagyon örülök, hogy ez a tél, ilyen kellemes időben telik, mert nem kell lemondani az efféle kirándulá­sokról. Egyik januári szombaton is gyö­nyörűen sütött a nap, és ezt kihasználva úgy döntöttünk, megnézzük: alszanak-e téli álmot a medvék. Órákig csodáltuk a természetet az állatparkban. Igyekszünk gyakran kirándulni a gyerekekkel, már ismerjük a parkban élő állatokat, de mindig meglepnek minket valamivel. Ezúttal az csalta a legszélesebb mosolyt az arcunkra, ahogy a kismajmok min­den erőfeszítésükkel a kezünkben lévő mogyoró megszerzésén voltak. Lezárták. Pénteken a délelőtti órák­ban zárták le a Szabadság tér művelő­dési ház előtti, díszburkolattal ellátott szakaszát, mert a gyalogosokat szinte kiszorították onnan az ott parkoló autók. (Fotó: Olajos Tamás) OLVASÓINK ÍRJÁK Lehetőséget a kicsiknek Mindkét nagy pártnak (MSZP és Fidesz) vissza kell térnie a demokrácia útjára! A jelenlegi áldatlan állapotot közösen hozták létre! A csa­lárd szándékuk okozta hely­zettel szembesültek most. Ä demokrácia szabályaival sú­lyosan visszaélve hazardíroz­tak mind a két oldalon, a kis pártok beolvasztása - el­lehetetlenítése - volt a cél­juk. Ezért van az, hogy az MSZP büntetlenül visszaél­het a szocialista jelzővel! A Fidesz is kalandorpolitikát folytat. A megoldás kulcsa a parlamenti pártok kezében van! Az egyetlen lehetséges demokratikus megoldás, hogy a parlamentbe jutást meg kell könnyíteni, elérhe­tővé tenni a kisebb pártok részére is. A bejutáshoz szükséges voksokat 3%-ra kell visszavinni. Mert Ma­gyarország sokszínű nemzet, és a hamis szándékkal való egybesűrítés csak káoszt hozhat létre. Ez a lépés nem igényel több mandátumot a parlamentben, mert a két tö­megpártot fogja karcsúsíta­ni, az erőviszonyok kiegyen­lítettebbé tételével. Megszű­nik a két nagy hegemóniája, és az ország elindulhat a va­lós demokrácia útján! E. Nagy IstvAn A kerítés A magyar ember tulajdon­sága, hogy szeret keríteni. Már Arany János is megírta a „Fülemülé”-jében és jelle­mezte a kor társadalmát, mely érvényes napjainkra is. Ami azonos a kerítés építésé­ben, az a félelem. A farmer félti a jószágait, a gazda félti a portáját. Mintegy összegez­ve, a kerítés építésében ott van a félelem, akár kenyér­Az út sem bírja a nagy megterhelést (Fotó: Olajos Tamás) Életveszélyben Nyíregyházán, a Jókai téri építkezések miatt a legtöbb nehézséggel a „pirosház” lakói találkoz­nak. A legnagyobb gondot az udvarra történő behaj­tás jelenti. Az építkezést elzáró két elem ugyanis ki van véve, így az arra járó autók könnyen belecsúsz­nak a 15-20 méteres árok­ba. Különösen veszélyes - mivel nem belátható az út - a szemben jövők köny- nyen egymásnak ütköznek. Ezen segítene, ha a Vay Ádám körút felől (ahol lámpa szabályozza a for­galmat) le lehetne kanya­rodni. Vagy a Hősök tere felől, azon a szakaszon a forgalmat - az ilyen épít­kezésnél használt - lámpá­val szabályoznák. így nem találkozhatna szembe két kocsi. Mi elfogadjuk a vá­rosban folyó építkezések­kel kapcsolatos nehézsége­ket, de ha lehet, ne veszé­lyeztessenek bennünket! A „PIROSHÁZ" LAKÓI ben a só. Azért megmozgatja a kis agyamat, Magyarország Parlamentjét miért kell kerí­téssel körbevenni, amit még a legkeményebb diktatúrák idejében sem tettek meg. Nincs rá jog! Az előző keríté­sek megépítéseihez joga van a farmernak és az ingatlan tulajdonosának, mivel telek­könyvbe bejegyzett saját tu­lajdon. A tér osztatlan közös tulajdon, akár egy társasház­ban a lépcsőház. Nekem is van benne pár négyzetcenti­méterem azért, mert e tár­sasháznak, vagyis Magyaror­szágnak polgára, egyben kö­telesség- és joggyakorlója va­gyok. Kitől féltik a tulajdo­nukat és milyen joggal? Amennyiben a választott ka­binet jól szolgálja az orszá­gát, nem kell félnie, ha meg rosszul, a kerítés úgysem vé­di meg. V. János Jókívánság-SMS Erre a számra küldje SMS-ét: Szeretné jókívánságait SMS-ben el­küldeni és a Kelet-Magyarország- ban, valamint a Szabolcs On-line- on megjelentetni? SMS-ét kezdje így: kjk majd hagyjon egy szóközt és írhatja is jókívánságát, üdvöz­letét szeretteinek, ismerőseinek. Példa: kjk Sok boldog névnapot kí­vánunk a nyíregyházi Kovács Pál- nénak. Böbéék! Üzenetét a követ­kező emelt díjas számra (160 Ft+ áfa) küldje: 90/612-222 A trágár, obszcén, a hatályos jogszabályo­kat az Inform Média üzletszabályzatát vagy a közerkölcsöt sértő SMS- ek nem kerülnek megjelentetésre, az emelt díjas SMS árát nem térít­jük vissza. A formai hibát tartalmazó SMS-eket nem jelentetjük meg, ezek díját pedig nem térítjük vissza. A szolgáltatás részvételi feltéte­leinek változtatási jogát az Inform Média fenntartja. Az életünk. Naponta ['Ijhi KMSZAVAZATOK Nem kell, minek? Nálunk nincs hagyománya, csak pénzkidobás. BatiGol H Ha valaki szerelmes, ak­kor mindennap szereti a párját, és nem kell a Valentin- napig várni ahhoz, hogy meg­mondja „szeretlek”! Szabó Enikő Örülök neki, hogy szívem ■■ legkedvesebbének így is kifejezhetem, hogy mennyire szeretem. Alma a Szívesen veszek kedve­semnek - aki már jó né­hány éve a feleségem - ajándé­kot, ez egy pluszlehetőség, hogy kimutassam érzelmeimet. Péter Ön szerint kell nekünk a Valentin-nap? A HÉT LEVELE Életével fizethet „A férfiak korán hal­nak” adta levelének a cí­met Lukács József. Szá­momra is hihetetlen, hogy mennyire veszélyeztetet­tebb az „erősebb mint a gyengébb nem”. Valószí­nű, a biológiai fejlődésnek köszönhetően, az anyák, a nők jobban bírják az élet terheit. Az is tény, hogy sokan segítenek is a sorsnak éle­tük beteljesedésében. „Az alkohol pedig öl, butít és nyomorba dönt.” - idézte olvasónk az ismert mon­dást. Nos, igen, a stressz, a cigaretta, a kevés moz­gás mellett a legnagyobb „arató” az alkohol. Furcsa fintora ez a természetnek, hisz nincs kivétel, rabja lehet az italnak a segéd­munkás, az értelmiségi, az igazgató és még sorolhat­nám. Az is tény, hogy napjaink ránk nehezedő gondjait nem könnyű „jó­zan ésszel” elviselni. Annyi a változás, a kihí­vás, s a kényelemhez, a megszokottsághoz szokott lelkünk nagyon nehezen követi mindezt. A testi és lelki bajokra könnyen az ital lesz az orvosság. Pe­dig ez óriási tévedés. Az alkohol olyan mint a hegyről lezúduló lavina, ha belekerül az illető, könnyen az életével fizet. (Szerk.) OLVASÓNK VÉLEMÉNYE Méltatlanul lekezelt közszféra Változatlanul nyugtalan a közélet, aggasztó a hazai köz­hangulat. Reális valóság, hogy szinte minden foglalkozási ág­ban erősödik az elégedetlenség. Tiltakozások, munkabeszün­tetések (sztrájkok), s a nyomás- gyakorlás egyéb módjai a mun­kavállalók mindennapos gyakor­latává válik. Vegyük pl. az ún. közszféra (oktatás, közművelő­dés, egészségügy, közigazgatás, rendészeti szervek stb.) népes táborát.'Akik - mások mellett - társadalmunkban vitathatatla­nul fontos, sőt nélkülözhetetlen feladatot töltenek be. Ennek, a rangjához korántsem méltóan kezelt közösségnek az önérzetét, emberi és szakmai méltóságát joggal sérti, hogy a társadalmi „boszorkánykonyha méregkeve- rői”, az „oszd meg és uralkodj rajta” nagymesterei úgy állítják be őket az ország színe előtt, mint bajaink minden forrásá­nak okozói, minden jónak elron- tói. Akiknek nem átallott a Meggyesi-kormány - választási ígéretéhez híven - ötvenszázalé­kos béremelést adni. Hozzáte­szem, amelyre méltán rászolgál­tak. Ez aztán felborított gazda­ságot, államháztartást, társadal­mi igazságosságot, egyensúlyt és békét, meg minden egyebet. Aki egy kicsit is ismeri, és fe­lelősen gondolkodik e foglalkozá­si ágak helyzetéről, az tisztában van az állítás valótlanságával és cinikusságával. Sajnos a hatása Dr. Bihari Károly (Fotó: amatőr) ennek ellenére célba talált. Egy­részt sikerült a társadalom fi­gyelmét ráhangolni, „ráugraszta- ni” erre a „horogra”. Másrészt, ennek az árnyékában szabadon tobzódhatnak a leépítés, átszer­vezés, megszorítás, megfélemlí­tés és elbizonytalanítás, a „nép- boldogítás” szószólói, az emberi erőforrások kizsigerelői, ha úgy tetszik, kizsákmányolói. Akik többnyire a magánszféra megtol- lasodott ügyeskedőiből a köz- igazgatás univerzális szakembe­reivé, a bölcsek kövét hordozó tudoraivá váltak, akik mindig tudják a „tutit”. 300 milliárdot emlegetnek folyton, amely a nagy egykori kormányzati adományozást, fele­lőtlenséget, ezzel együtt a gazda­ság és az államháztartás „lejt- menetét” elindította. Közben mindenki többnyire ismeri és tudja az igazi, évtizedek óta megoldásra váró problémákat, ilyenek pl. a fekete- és szürke- gazdaság elburjánzása, az adóel­kerülés eldorádója, és az ezzel összefüggő, beláthatatlan társa­dalmi problémák. Ezek után fel kell tenni a kérdést, kinek az érdeke, hogy „nagyméltóságú uraimék”, rendszerint és mód­szeresen másfelé terelgetik a közvélemény figyelmét? Lehet találgatni. Talán nem kell nagy fantázia a válaszhoz vadkapita­lista és globalista világunkban. Ezért is nézem együttérzéssel és várakozással, ha a társadalmi munkamegosztás rendszerében méltatlanul lekezelt közszféra érintettjei egyre erőteljesebben hallatják hangjukat. Tessenek végre komolyan venni bennün­ket. Nem szabad a húrt a végle­tekig feszíteni, mert bármikor elpattanhat. Dr. Bihari Károly KIÜT

Next

/
Oldalképek
Tartalom