Kelet-Magyarország, 2007. január (64. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-11 / 9. szám

2007. január 11., csütörtök JEGYZET A kutya meg átél Györke László gyorke@kelet.szon.hu A kutya nem eszi meg a telet - szól a népi bölcsesség. Hát egy biztos, az idei tél még nem produkált kutyahide­get, mint például tavaly. Akkor ugyanis január utolsó hetében hidegrekordok dőltek meg: a megyében szinte minde­nütt -20 fok alá süllyedt a hőmérséklet, Milotán pedig -25,1 fokot mértek 28- án. Tegnap viszont arra ébredtünk, hogy olyan március idusának megfelelő a hő­mérséklet. Délelőtt aztán még a nap is kisütött. Hamarosan át is lépte a 10 fo­kos határt. Jó-e ez a meleg tél? Fűtés szempontjá­ból minden bizonnyal jó, hiszen (sokat) spórolhatunk. De vajon mit szólnak a januári márciushoz a mezőgazdászok, hogyan reagál a természet? Tavaly ilyen­kor tekintélyes hótakaró borította az őszi vetést, az idén meg olyan élénk­zöld a búza, az árpa, mint máskor ápri­lisban. Belegondolni is rossz, mi lesz, ha februárban vagy márciusban tör ránk az igazi tél. A fák rügyei is megduzzad­tak, néhány kora tavaszi növény virágba borult. Az állatok sem találják helyüket, hogy a kutyánál maradjunk: úgy visel­kednek, mint tavasszal szoktak. Sőt, a legyek is kezdenek előbújni téli rejtekhelyükről, tegnap kollégám kettőt is lecsapott... Hogy mi lesz ennek a vége? A meteo­rológusok a következő napokra jelentős változást nem prognosztizálnak, feb­ruárra átlagos telet jósolnak. Hogy aztán ez az átlagos minek felel majd meg, nem tudjuk. Az viszont benne van a pakliban, hogy bekeményít a tél, s akkor jaj az őszi vetésnek, a gyümölcsfáknak. Meg nekünk. Ha mégis elmaradna a tél, akkor pedig a könnyedén áttelelő kárte­vők tarolnak majd. Azt mondják: a januári tavasz a glo­bális felmelegés jele. Tavaly ilyenkor a közelgő jégkorszakról szólt a fáma. kmf/ppe/r.szon.hu •Hogyan legyek energiatudatos ( www.energiaklub.hu ) (PDF, 48 kB) •A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia koncepciójának alapjai - vitaanyag a VAHAVA-program alapján (klima_strategia) (PDF, 272 kB) Az Egyesült Államok érdekes eset. Nem ratifikálta a kiotói egyezményt, kibújik a vállalások alól Ugyanakkor sok kutatást folytat a globális felmelegedés témakörében. SCHLANGER VERA KUMAT0LÓGUS A klímarendszer megbolondulhat ■ Hosszabb távon (50-100 év) az egész földi klíma- rendszer megbolondulhat - mondja Zágoni Miklós. Szabados Gábor szabados@inform.hu Nyíregyháza (ÉKN) - Zágoni Miklós fizikust, éghajlatkutatót kérdeztük a globális felmelege­désről, arról, hogy féljünk-e, hogy teszünk-e a klímaváltozás ellen.- Mik a globális felmelegedés okai, mennyire játsza­nak benne szere­pet emberi ténye­zők?- A globális fel- melegedés oka az üvegházhatás erő­södése. A légkör természetes szén-dioxid-tartalmát az elmúlt 150 év alatt az emberiség egyhar- madával megnövelte. Az 1850-es 280 egységről ma már 380 egység fölé emelkedett a légköri kon­centrációja. Egyértelműen az em­beri tényező, a szén-, olaj- és ben­zinégetés a forrás. 1950-ben 100 millió autó futott világszerte, ma már 800 millió körül. Lassan ébred a világ- Tudunk, tudnánk-e tenni el­lene, ha igen, akkor mit és kik? És teszünk-e?- Ezt válaszolja meg ki-ki ma­ga.- Mik a rövid és mik a hosszú távú kilátásaink?- Rövid távon (15-20 év) az idő átlagosan valószínűleg meleg­szik, körülbelül további egy fok­kal. Ehhez, ismét csak átlagosan, csökkenő összcsapadék járul, de időnként egyszerre hirtelen na­gyon sok is eshet. Hosszabb tá­von (50-100 év) az egész földi klí­marendszer megbolondulhat ­hacsak meg nem indul valami stabilizáló visszahatás. De ez utóbbi egyelőre csak remény.- Mik a globális felmelegedés jelei napjainkban? Ez a tél is azért ilyen? És egyéb, időjárási anomáliák is ennek következmé­nyei?- Igen, az egyre több enyhe tél jele a változásnak. Ettől még le­hetnek később kemény fagyok, de a trend melegedő.- Hogyan, mitől lett ez téma éppen most?- Azért most lett téma, mert vi­lágszerte elég furcsa az idő, és a nagypolitika megértette, hogy ebből komoly bajok is lehetnek: „globális biztonsági kockázat”.- Mióta tudunk arról, hogy van globális felmelegedés?- A felmelegedés elvi lehető­sége, a C02-kibocsátás következ­tében, jó száztíz éve ismert. A té­ma mintegy húsz éve jelent meg a nagypolitikai színpadon, és leg­alább tíz éve mondogatjuk évről évre, hogy emelkednek az átlag- hőmérsékletek. Ehhez képest elég lassan ébred fel a világ.- Pusztán csak környezetvédel­mi kérdés, vagy egyéb okai is vannak?- Nyilván nemcsak környezet- védelmi kérdés, hanem gazdasá­gi, energetikai, közlekedési, épí­tészeti, mezőgazdasági, vízellátá­si, árvízvédelmi, szociális és biz­tonságpolitikai is.- Sokféle hipotézis van az ügy­ben? Zágoni Miklós: Hipotézisből jó a felhozatal, de a tények ma már eléggé egyértelműek. Teljes tudományos konszenzus sosem lesz, mint ahogy ma sincs még 150 éves témákban sem, mint pél­dául Darwin és az evolúció. A tu­domány addig tudomány, és nem ideológia, amíg vannak ellenvéle­mények, alternatívák és viták. líií kmtippek szon.hu •Grafikonok, táblázatok felmelegedésről, hőmérséklet­változásról, üvegházhatásról (klimajnfo) (PPS, 1 MB) MI, ITT, EURÓPÁBAN Mit „adunk” a szén-dioxidhoz? Modellezett, szárazságtűrő növények Nyíregyháza (ÉKN) - Szárazságtűrő búza és egyéb növényi kísérleteznek Martonvásáron, a Magyar Tudományos Akadéi Kutatóintézetében. Az átlaghőmérséklet emelkedése miatt val( gazdáknak szükségük lesz az intézet által kit Ezért a szakemberek úgynevezett fitotron segíts következtetni, mi történik majd hazánkban, ha következik. Ez Európa legnagyobb ilyen kutató séges feltételek között lehet növényeket termes: Dr. Láng László (képünkön), az intézet tudor arra hívja fel olvasóink figyelmét, hogy ne egí termesztésére gondoljanak, sokkal inkább egy-egy most is szárazságtűrő változatára. Itt van például a búza, amelynek 2 ezek egyike az, amely bírja majd a kevesebb csapadékot. Ilyet i nek a gazdák, hiszen már létezik, kapható a piacokon. Az enyhe januárban a tavaszt idézik a szerelmes­párok is. (Fotó: Balázs Attila) LEXIKON Az üvegházhatás Nyíregyháza (ÉKN) - Amint a neve is mutatja, a földi légkör hőviszszatartó tulajdonságát je­lenti, ami egyik fontos tényezője annak, hogy bolygónk nem hideg pusztaság. Hasonló módon műkö­dik, mint a fóliasátrak vagy a me­legházak. A Nap által sugárzott energia nagy része nem jut át a légkörön (visszaverődik a világ­űrbe), másik hányadát maga a légkör nyeli el, de ami eljut a Földre, az ott elnyelődve hő­energiává alakul át. A Föld felszí­ne pedig ezt a hőt sugározza vizssza a légkörbe, ezáltal mele­gítve annak alsó rétegeit. A fel­szín hosszú hullámú sugarakat is kibocsát, amelyek legnagyobb ré­szét a levegő vízgőz- és szén-dio- xid tartalma elnyeli, hővé alakít­ja és visszasugározza a Föld felé. Ez a rendszer tartja melegen a bolygónkat. Az üvegházhatás nö­vekedése felmelegedéssel, végső soron katasztrófával fenyeget. Minden európai évente 11 ton­nányi üvegházhatású gázt bo­csát ki, amelyből majdnem 9 tonna a szén-dioxid. A háztartások felelősek az EU szén-dioxid-kibocsátásának nagyjából 20%-áért. Az EU-ban az energia egyharmadát a ház­tartások használják fel. A személyautók felelősek az EU szén-dioxid-kibocsátásának 10%-áért. A világ össznépességének csak 7%-a él Európában, ugyanakkor az európaiak használják a világ ökológiai forrásainak 20%-át. Egy európai átlagosan napi 1 kg hulladékot termel. Forrás: www.climate­change.eu.com Januári virágzás. (Fotó: Balázs Attila) (jyw;,r Ilyen sem volt még: januárban már eltávolítják a földieper száraz,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom