Kelet-Magyarország, 2007. január (64. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-09 / 7. szám

2007. január 9., kedd KElif ti * * * * A # MINDENFELŐL /2 RÖVIDEN • Még akkor is legalább két-három évig el fog tartani az iraki háború, ha George Bush amerikai elnök csapaterősítésről dönt új ira­ki stratégiája keretében - nyilatkozott az arab országban állomásozó amerikai erők új összfegyvernemi parancsnoka, akit a The New York Times hétfőn idézett. Utcai harc folyik Bangladesben a rendőrök és a tüntetők között, akik a választások elhalasztását és a választási törvény reformját követelik (Fotó: epa) V _____________________________________/ Nem engednek Teherán (MTI) - Tehe­rán soha nem enged a nemzetközi nyomásnak, hogy feladja jogát a nuk­leáris technológia meg­szerzésére - jelentette ki Irán legfőbb vallási és po­litikai vezetője, Szajed Ali Hamenei ajatolláh, akinek szavait az állami hírközlő szervek idézték. „Az iráni nemzet bizto­san nem adja fel jogát (a nukleáris technológia megszerzésére), s az iráni tisztviselőknek sincs fel­hatalmazásuk arra, hogy ettől megfosszák a nemze­tet” - mondta egy síita vallási ünnep alkalmából. Osztrák nagy­koalíció Bécs (MTI) - Megálla­podott egymással hétfőn az Osztrák Szociálde­mokrata Párt (SPÖ) és az Osztrák Néppárt (ÖVP) koalíciós kormá­nyuk létrehozásáról. A megállapodás tényét Alfred Gusenbauer, az október 1-jei parlamen­ti választásokon győztes SPÖ vezetője jelentette be Bécsben Wolfgang Schüssel ügyvezető kan­cellárral együtt tartott sajtótájékoztatóján. Nincs mentesség Budapest (MTI) - Nincs még időpont és nincs megállapodás sem arra nézve, hogy Kanadában és az Egye­sült Államokban beve­zetnék a vízummentes­séget a magyar állam­polgárok számára. Er­ről Polgár Viktor, a Külügyminisztérium szóvivője beszélt sajtó- tájékoztatóján. Kiemelte, mindezt azért fontos hangsú­lyozni, mert a médiá­ban terjedni kezdett annak a híre, hogy ro­mák Kanadába és az Amerikai Egyesült Álla­mokba készülnek, ami­kor nem lesz szükség vízumra a beutazás­hoz! Elmondta azt is: Kanada 2007-ben újra megvizsgálja a vízum­mentesség visszaállítá­sának kérdését Ma­gyarországgal kapcso­latban. Az USA és Ma­gyarország vízummun­kacsoportja idén ta­vasszal ül majd össze. Meddig állnak a kordonok? Budapest (ÉKN) - A mai napig dupla kordon védi a Kossuth tér Parlament előtti részét. Sem az igazságügyi tárca, sem a BRFK nem vállalja magára a lebontást, sze­rintük ugyanis ez nem az ő dolguk. A rend­őrségnek arra lenne joga, hogy elvitesse a kordont, a kerítés mégis marad. Az Igazság­ügyi és Rendészeti Minisztérium szerint a döntés a BRFK-é. Úgy tudjuk, hogy a kor­dont mindaddig fenntartják, amíg az egykori Kossuth téri tüntetők esténként kijárnak a szomszédos Batthyány örökmécseshez. Buda­pesten egyébként még egy hely van, amelyet dupla kordon véd, ez pedig a Szabadság téri szovjet emlékmű körüli terület. Az emlék­művet az MTV-székház elleni támadás során megrongálták - a helyreállítás azóta is tart. Levélfeladás a vendéglőben? ■ Ezer postahivátalt is bezárhatnak, de állítólag nem a privatizáció miatt. Budapest (ÉKN - SzP) - Kormányközeli információk szerint év végéig akár ezer postahivatalt is bezárhatnak, ezzel együtt a kistelepülé­seken független vállalkozások­ra bízná a Magyar Posta az üzemeltetést. Az átalakítás előkészítése már megkezdő­dött, a kiépülő sajátos fran- chise-hálózatban dolgozó vál­lalkozók munkájáért a posta felel majd. A postamestersé­get csak kapcsolt vállalkozás­ként lehetne működtetni, pél­dául régóta jól működő ven­déglőkben, közértben. Mi a cél? Az ellenzék szerint a kor­mány ezzel a lépésével egyér­telműen a Posta privatizációját készíti elő. Manninger Jenő, a párt országgyűlési képviselője szerint a Posta 2009-es privati­zációjának lehetséges vevője a nagyrészt állami tulajdonban lévő osztrák posta lehet. A ter­vek szerint ahol nem tudja vál­lalkozó működtetni a hivatalt, ott mobil postát vezetnének be. „Erről már eddig sincsenek túl jó tapasztalataink - mondta a szintén fideszes Odor Ferenc. A képviselő szerint csak ott vannak pozitív tapasztalatok a mobilszolgáltatással kapcsolat­A jövőben nemcsak a postahivatalokban adhatjuk fel küldeményeinket ban, ahol előtte egyáltalán nem volt posta. A Magyar Posta a hírek egy részét cáfolta. Kérdésünkre azt válaszolták, hogy nincs napirenden a privatizáció. A társaság szóvivője, Tomecskó Tamás ugyanakkor hangsú­lyozta, a 2009-es postai piac li­beralizációjakor szabad lesz a verseny, ezért a szolgáltatá­sok magas szinten tartása rendkívül fontos. A posták egy részének bérbeadása kap­csán a szóvivő tudatta: egyelő­re nem dőlt el, mely fiókokat adnák bérbe, és az sem, hogy pontosan müyen feltételekhez kötnék az üzemeltetést. Az el­várások azonban szigorúak lesznek, hiszen a szolgáltatá­sért továbbra is a Magyar Posta vállalja a felelősséget. Szoros lesz a verseny A privatizációs törvény melléklete tételesen felsorol­ja a tartós állami tulajdonban lévő vállalatokat, köztük sze­repel a Magyar Posta is. A Kormányszóvivői Irodán kér­déseinkre azt a választ kap­tuk, hogy „csak akkor jöhet szóba a magánosítás, ha a ma­(Fotó: archív) gyár embereknek az adott cég privatizálásából hosszú távon is nagyobb haszna származik, mint az állami tulajdonban tartásából”. Ez akár a törvény módosítását is jelentheti, bár ezt konkrétan nem mondták ki nekünk a szóvivői irodán. Azt viszont igen, hogy a libe­ralizáció után már nem ma­gyar postáról, osztrák postá­ról, német postáról, hanem egységes postai piacról beszé­lünk majd. „Azon a piacon pe­dig csak a leghatékonyabb postai szolgáltató tud talpon maradni” - közölte a szóvivő. „Jó a Magyar Posta" A társaság négy évvel ezelőtt hirdette meg a mo­dernizációs programját, amely egyik alappillére a 950 településen ma üzemelő mobilposták bevezetése volt. A felkészülés jegyében kor­szerűsítették a küldemény­feldolgozó hálózatot, 13 mil­liárd forintos beruházással megépítették a budaörsi lo­gisztikai központot, de a Ma­gyar Posta jelentősen korsze­rűsítette a 3800 járműből ál­ló flottáját is az elmúlt évek­ben. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy a tavalyi évet várhatóan 7,4 milliárd forint üzemi eredménnyel záró tár­saság szolgáltatásainak mi­nősége európai összehason­lításban is jelentősen javul­tak. A Kormányszóvivői Iro­dán úgy tudják, hogy ma a Magyar Posta az európai posták rangsorában az igen előkelő 6-7. helyet foglalja el. HÁROM MONDATRAN Az állami cég évente több mil­liárd forint megtakarítást remél a kiszervezéssel. Az ezer, magán­zókra váró kispostára a jelenlegi 13 milliárd forint helyett 6-8 mil- liárddal kevesebbet keltenének. Az évente alig 2,6 milliárd forint bevételt hozó hivatalok vállalaton kívülre kerülésével a posta 20Ö8- tól dolgozói létszámát is több ezer fővel csökkentheti. Grafika: Észak-Keleti Napló, forrás: KSH EURÓPAI KITEKINTŐ Egyre kevesebb postahivatal A posták fenntartása Európa-szer- te egyre veszteségesebb, mert mind kevesebben veszik igénybe a postai szolgáltatásokat. A brit kor­mány döntése alapján két éven belül 2500 postahivatalt zárnak be Nagy-Britanniában. A folyamatos tiltakozások ellenére tavaly több száz postahivatalt zárt be az oszt­rák posta is. A német kormány tervei szerint idén 200 postahiva­talt szüntetnek meg. A Die Welt német lap úgy tudja, hogy a kor­mány 2008 után a postai szolgál­tatások teljes privatizációját is ter­vezi. A bejelentett közel 200 pos­tahivatal bezárása és a posta pri­vatizációja több ezer postai alkal­mazott elbocsátását is jelentheti. Az összesítés szerint az EU terü­letén tízezer lakosra számítva át­lagosan 2,4 a postahivatalok szá­ma. Írországban 4,5, Magyaror­szágon 3,2, Nagy-Britanniában és Franciaországban 2,9, Svédország­ban 2,5, Olaszországban 2,3, Né­metországban és Hollandiában 1,5, Belgiumban pedig 1,3. AZ OROSZ-FEHÉROROSZ ENERGIAVITA HÁTTERE w —x w v, Wwvv'v wV Óv’VvvWVVv w s# w w *' tZW'wtcvC' V (Ä. w w' Fehéroroszország szombat óta több mint 79 ezer tonnát vett ki jogellene­sen a Barátság (Druzsba) vezetékből, amelyen kizárólag az európai (köztük a'magyar) fogyasztóknak szánt orosz olaj áramlik - közölte az orosz álla­mi vezetéküzemeltető Transneft ve­zérigazgatója hétfőn. Andrej Saronov orosz gazdasági miniszterhelyettes néhány óra múltán már azzal vádol­ta a fehérorosz hatóságokat, hogy „több százezer tonnával" rövidítik meg az orosz exportszállításokat. Minszk arra hivatkozik, hogy a január 3-án visszamenőleg kirótt (de a Transneft által meg nem fizetett) tranzitdíj fejében foglalja le az orosz olajat - háborgott Saronov, aki jog­talannak minősítette a „tranzitvámot" és annak visszavonását a hivatalos tárgyalások előfeltételéül szabta. (Ezekre ma kerülhetne sor.) Mindamellett a fehérorosz külügy­minisztérium tagadta Minszk vétkes­ségét a fennakadásokban.A Druzsba fehéroroszországi szakaszának bejá­ratánál nem a fehérorosz fél hibájá­ból csökkent a nyomás - közölte a tárca szóvivője. Előzőleg viszont egy fehérorosz vezetéküzemeltető illeté­kes azt mondta az Interfax hírügynök­ségnek, hogy a Belneftekhim állami olajvegyipari vállalat utasítására füg­gesztették fel az olajpumpálást a Druzsbán Lengyelország és Németor­száq, illetve Ukrajna irányába. _____ Magyarország a Druzsbának a fehéroroszországi Mazirnál délre for­duló ágán, Ukrajnán át kapja az orosz olajat Szlovákiával és Csehországgal együtt. A Mól szinte a teljes olajim­portját a Druzsbán keresztül bonyo­lítja, évi nyolcmillió tonnát vásárolva Magyarország és 5,5 milliót Szlová­kia számára - jegyezték meg moszk- ■ vai megfigyelők. A Mól - amely elis­merte, hogy vasárnap este kis fennakadás volt az orosz szállítások­ban - hétfő este már a szállítások leállásától tartott. Magyarország 90 napos készlettel rendelkezik kőolaj­ból és olajtermékekből, s a Mól im­portjából hatmillió tonnát végső so­ron átterelhetne a készenlétben lévő Adria-vezetékre - mutattak rá meg­figyelők. A Mól 2005 elején ötéves szerződést kötött az orosz piacvezető LUKoillal évi ötmillió tonna olaj szállítására. Ez a szerződés tehát a Mól vásárlásainak nem egészen 40 százalékát fedezi és három év múlva lejár. A Mól szóvivő­je azt mondta, hogy más orosz cé­gekkel is vannak hosszú távú szerző­déseik, s ezek együttesen lefedik a vásárlásaik zömét. ____________• Oroszország újévtől nemcsak a két­szeres (ezer köbméterenként 47 dol­lár helyett 100 dolláros) földgázárat kényszerített Fehéroroszországra, ha­nem (tonnánként 180 dolláros) ex­portvámot is kivetett az oda irányu­ló (évi húszmillió tonnányi) olajszállí­tásokra is. Ez az orosz cégek számá­ra tonnánként 247 dollárról 405 dol­lárra drágította a finomítás céljából Fehéroroszországba szállított olaj költségét, érzékenyen megcsapolva profitjukat. Fehéroroszország válaszul tonnánként 45 dolláros tranzitdíjjal sújtotta a Druzsbán keresztül Európá­ba áramló (évi 70 millió tonnányi) orosz olajat, ami több mint 10 szá­zalékkal emeli annak költségét. Rekordfogás, mb mint négyszáz kilo­gramm kokaint foglalt le vasárnap a macedón rendőrség: a kis balkáni ország történetének eddi­gi legnagyobb kábító­szerfogása. (Fotó: EPA) ^ .............-...v.......:... . J Nincs „gazdája" a kordonnak (Fotó:_ Szegő Péter)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom