Kelet Magyarország, 2006. december (63. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-13 / 291. szám

2006. december 13., szerda KELET MINDENFELŐL /2 RÖVIDEN • Még megnyerhető. Az iraki háború még megnyerhető volt amerikai tábornokok és ka­tonai szakértők szerint, akik azt tanácsolták George Bush elnöknek, hogy ne csökkentse az amerikai csapatok létszámát - olvasható a The Washington Post keddi számában. Gumiégetéssel (is) tiltakoznak a so­rozatos terrorcselekmények ellen Izrael ut­cáin. (Fotó: EPA) Nukleáris nyelvbotlás Jeruzsálem (MTI) - Felzúdulást váltott ki kedden Izraelben Ehud Óimért németországi té­vényilatkozata, amely­ben az izraeli kormányfő az atomhatalmakkal egy sorban említette hazáját. Az izraeli sajtó „nukleá­ris nyelv-botlásként” em­legette a miniszterelnök elszólását. A németorszá­gi látogatáson tartózko­dó miniszterelnök hétfőn este közvetve elismerte, hogy hazája atomfegyver birtokában van. „Azt akarja mondani, hogy az, amikor az irániak atomfegyver birtoklásá­ra törekednek, ugyan­olyan szintű fenyegetett­séget jelent, mint ami­lyet az Egyesült Álla­mok, Franciaország, Iz­rael és Oroszor­szág?” - kérde­zett vissza Ói­mért az inter­jút készítő új­ságíró egyik kérdésére. Vizsgál a tárca is Kolozsvár (FH) - A rendőrségi vizsgálat­tal párhuzamosan vizsgálatot indít a ro­mán oktatási minisz­ter is a kolozsvári Babes-Bolyai Tudo­mányegyetemről ki­rúgott két magyar oktató menesztésével kapcsolatban. Mihail Hardau bejelentése szerint a vizsgálat cél­ja megállapítani: jo- gosak-e azok a kifo­gások, melyek szerint a törvényes procedú­ra figyelmen kívül ha­gyásával született meg a Hantz Péter és Kovács Lehel menesztésről szóló döntés, amely Erdély­ben és Magyarorszá­gon is heves tiltako­záshullámot váltott ki. Az elbocsátást tör­vénytelennek tartja a magyar feliratok el­helyezése miatt kirú­gott két tanár, de az egyetem többi ma­gyar oktatója is. Az Emberi Jogokért Budapest (MTI) - Az Emberi Jogok Nap­ja alkalmából adott át kitüntetéseket az igazságügyi és rendészeti miniszter kedden Budapesten. Az Emberi Jogokért Emlékpla­kettet többek között megkapta Kőszeg Fe­renc, a Magyar Helsinki Bizottság leköszö­nő elnöke, Furmann Imre, a Nemzeti Etni­kai Kisebbségi Jogvédő Iroda igazgatója és Setét Jenő, a Roma Polgárjogi Alapítvány igazgatója is. Átvehette az elismerést Iványi Gábor lelkész, a Fővárosi Szociális Központ igazgatója, Farkas Gyula pártfogói felügyelő és Ruzsonyi Péter ezredes, a Rendőrtiszti Főiskola büntetés-végrehajtási tanszékveze­tője. A tévészékház ostroma és az utcai za­vargások bemutatásáért díjat kapott Robot­ka Gyula, a Magyar Televízió gyártásvezető­je és Lukin Sándor operatőr. Még egyeztetnek a diákkedvezményekről Budapest (FH) - A Hallgatói Önkormány­zatok Országos Konferenciája (HÖOK) janu­ár 30-ig adott időt a közlekedési tárcának arra, hogy átgondolja a diákokat érintő uta­zási kedvezmények megvonását - közölte Ekler Gergely HŐOK-elnök a Független Hír- ügynökséggel. Kóka János gazdasági és köz­lekedési miniszter múlt csütörtökön jelen­tette be, hogy januártól a levelező és esti ta­gozatos diákok utazási kedvezménye telje­sen megszűnik, a nappalis diákok pedig csak az otthonuk és az iskolájuk között utaz­hatnak „diákjeggyel”, az eddigi 67,5 száza­lékos kedvezmény helyett 50 százalékos ked­vezménnyel. A HÖOK szerint nem egyez­tettek velük a változásokról, ezért azonnali tárgyalásokat kezdeményeztek a tárcával. Részleges piacnyitás várható ■ Csak egyes szakmák­ban kapnának szabad utat a bolgár és román munkavállalók. Budapest (ÉKN'- SzP) - Automatikusan kapnának Magyarországon munkaválla­lási engedélyt az unióhoz ja­nuárban csatlakozó Románia és Bulgária polgárai 130-140 szakmában. Ezt a közösség bővítése utáni munkaerő­piaci stratégiáról rendezett ta­lálkozón mondta a miniszter- elnök. A Fidesz és a KDNP nem ment el a tárgyalásra, pedig szerintük is fontos, hogy a két ország csatlakozá­sával milyen munkaerő-piaci változások várhatóak. Magya­rán, hogy lesz-e román és bol­gár munkaerődömping, vagy sem. A kabinetnek január 1- jéig kell meghoznia a döntést ebben a kérdésben. Az MSZP, az MDF és a kormány a rész­leges, az SZDSZ és a munkál­Munkanélküliek száma Magyarországon Ezer fő 2004. január 2004. december 2005. szeptember 252,2 2006. október 286,8 308,6 2006. február 326,5 A hazai építőipar munkaerőhiánnyal küzd, az ágazat számít a „vendégmunkásokra tatók a teljes nyitás mellett foglalnak állást. 100 ezren jöhetnek 317,3 Grafika: Észak-Keleti Napi*, forrás: EKN-gyűjtés A kérdés tehát ezzel még nem dőlt el, a magyar kor­mánynak számos szempontot és lehetőséget mérlegelnie kell, többek között a hazai munkanélküliségi helyzetet, valamint a romániai magyar közösség érdekeit is. Úgy tud­juk azonban, hogy nagy valószínűséggel a miniszterel­nök mostani javaslata lép majd érvénybe. Ez a javaslat egyébként igazodik azokhoz a szabályokhoz, melyeket a ré­gi tagállamok alkalmazni akarnak. A Nézőpont Intézet a ma­gyar és a román bruttó hazai termék különbsége alapján úgy látja, legfeljebb 150 ezer romániai munkavállaló meg­jelenésére lehet számítani ha­zánkban. Ez körülbelül a fele a nálunk regisztrált munka- nélkülieknek. Az intézet sza­kértői a munkavállalás korlá­tozásával a szám inkább 100 ezer lesz. A román munka­ügyi miniszter közben egy bu­karesti konferencián kijelen­tette: csak néhány százezren fognak kivándorolni Románi­ából, mert aki akart, már el­ment külföldre dolgozni. MDF: fokozatosság Az MDF azt javasolja, hogy Magyarország fokozatosan nyissa meg munkaerőpiacát. A párt választmányának ha­tározata szerint Magyaror­szágnak először csak azokban az ágazatokban kellene meg­könnyíteni a román és bolgár állampolgárok munkavállalá­sát, ahol munkaerőhiány van. (Fotó: archív) Ilyen például az élelmiszer- ipar, a textilipar, az építőipar, és az egészségügy. KÉT VELEMENY Göncz Kinga külügyminiszter Fontos, hogy a töb­bi tagország miként nyitja mag a mun­kaerőpiacát. Az biztos, hogy a szolgáltatások szabad áramlása te­rén Magyarország nem fog korlá­tozásokat bevezetni. Ékes József (Fidesz): Szorgalmazzuk a nyitást, de több te­rületen, elsősorban a kisebbség- és a környezetvéde­lem tekintetében keményen kell érvényesíteni a magyar szempon­tokat Romániával szemben. HÁTTÉR: AHOL MÁR DÖNTÖTTEK i j j j j j j j j jj j -> j -íj j j j j jj'j j j j j j j j j j j j j' j j j j j j j- j j j j j jj j Részben már telítődtek azok a régi uniós országok, amelyek 2004-ben akadályok nélkül engedték be az új európai munkaerőt. Anglia azóta több, mint 500 ezer kelet-európai uniós polgár munkavállalási bejegyzési kérel­mét regisztrálta. A lengyelek, amint régen, most is képesek elárasztani az európai munkaerőpiacot, így Nagy-Britanniában sem véletlenül listavezetők. A 14 ezer magyar munkavállalási bejegyzési kérelem az övéikéhez képest szinte észrevehetetlenül kicsi. Mindenesetre az eddig abszolút nyitott lon­doni kormányzat is a kézifékhez nyúlt, a két új tagország polgárait már csak feltételekkel engedi be az országba munkát vállalni. A bolgár és a román állampolgárok előtt már nem nyitják ki teljesen a kapukat, nevesítik, hol szabad a pálya. Dánia átmeneti rendszert alkalmaz. Az újonnan csatlako­zott országok munkavállalóit az érvényben lévő bérek és kollektív szerződések alapján alkalmazzák, hogy megelőzzék az olcsó munkaerő tömeges megje­lenését. „Jót tenne a nagyobb verseny" m Bokros Lajos volt pénzügy- miniszter szerint bosszantó hallani a külön­böző érveket ar­ról, hogy miért ne engedjük be a ro­mán és a bolgár Bokros munkavállalókat. Lajos Az ilyen intézke­dés ellen kiabált annak ide­jén a magyar politika - érvelt Bokros -, kikérve magának, hogy a mi polgáraink nem kapnak bebocsátási jogot több uniós ország munkaerőpv acára. Erkölcsileg sem szép, hogy Magyarország most a két új tagország ellenében akar hasonlóan fellépni. Bok­ros szerint a honi munkaerő- piacnak is igen jót tenne, ha kicsit nagyobb versenyben kellene megmérettetnie saját magát. Ha pedig valóban se­gíteni akarja az ország a ha­táron túli magyarokat, akkor ahhoz a legfontosabb eszköz a munkalehetőség. Végső búcsú Több mint hatvanezer chilei rótta le kegye­letét Augusto Pinochet exdiktátor ravatala előtt a santiagói katonai főiskolán hét­főn nappal és az éjsza­ka folyamán. A vasár­nap 91 éves korában elhunyt exdiktátor temetését kedden tar­tották. (Fotó: EPA) Azonnal kivégzik Bagdad (MTI) - Szaddám Húszéin volt iraki elnököt és két társát azonnal kivégzik, ha halálos ítéletüket a fellebb- viteli bíróság is jóváhagyja, a volt diktátort pedig talán ti­tokban temetik el - mondta kedden az iraki kormány egy névtelenséget kérő tiszt­ségviselője. Az informátor sze­rint tanulmányozzák annak lehetőségét, hogy a három sze­mélyt azonos időpontban vé­gezzék ki. Nem büntetik a trágárságot Újabb négyszáz módosító indítvány Budapest (FH) - A kedd déli határidőig ösz- szesen 400 módosító indít­ványt nyújtottak be a képviselők a 2007-es költ­ségvetéshez. A parlament december 18-án szavaz a javaslatokról, az pedig csütörtökön dől el végleg, hogy december 19-én vagy 21-én lesz-e a zárószavazás a jövő évi büdzséről. A 400 módosító javaslatból 90-et kormánypárti képvi-' selők nyújtottak be, és van egy ötpárti kezdemé­nyezés is. ■ Magyarországon bün­tetlenül anyázhatnak és káromkodhatnak a képviselők a Házban. Budapest (ÉKN - SzP) - „K...átok be”, mondta Heintz Tamás fideszes képviselő, mi­után befejezte felszólalását a parlamentben. Mikrofonja be­kapcsolva maradt, így min­denki hallotta a trágár kiszó­lást. A képviselő hétfőn kora­este az Egészségbiztosítási Felügyeletről szóló törvény vi­tájában szólalt fel. Átgondolat­lannak nevezte a kormány ja­vaslatát, majd kijelentette, az ellenzéki párt nem támogatja az általa pazarlónak nevezett elképzelést. Szónoklata végén mikrofonját nem kapcsolta ki, így hallható volt sajátos véle­ménynyilvánítása is. Az eset nem példa nélküli, Szabó Zoltán (MSZP) 1999-ben, Lányi Zsolt kisgazda képvise­lő 2001-ben, Kis Zoltán (SZDSZ) 2003-ban, Tóth Sándor (MSZP) és Kuncze Gábor (SZDSZ) idén használt trágár szavakat a par­lamentben. Volt kísérlet Mivel a Házszabály nem rendelkezik a káromkodások­ról, így a képviselőket semmi­lyen szankció nem éri megnyi­latkozásaik miatt - tudtuk meg a parlament sajtóirodáján. A kisgazda Horváth Béla 2000­ben egy házszabály-módosítási indítvánnyal kísértetett tett ar­ra, hogy meghatározott időre ki lehessen tiltani az Ország- gyűlés munkájából „a renitens, a tisztelt Házhoz méltatlanul viselkedő, a felelős képviselői munkát akadályozó képvi­selőt”. A szabálymódosítás az érintett képviselő tiszteletdíjá­nak időarányos megvonását is jelentette volna, de végül a képviselők ezt nem fogadták el. Az angol parlamentben rég­óta alkalmaznak hasonló meg­oldást, az orosz dumában pe­dig szilencium jár a renitens képviselőnek. httír 7kmtippek.szon.hu Az Országgyűlés Házszabálya (PDF 317 kB)

Next

/
Oldalképek
Tartalom