Kelet Magyarország, 2006. november (63. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-08 / 261. szám

2006. november 8., szerda KELET ■m * ft * n# * *. * & •* MINDENFELŐL /2 RÖVIDEN • Mirek Topolánek, a júniusi csehországi képviselőházi választáson győztes Polgári Demokratikus Párt elnöke kedden elfogadta Václav Klaus államfő ajánlatát, és másodszor is megpróbálkozik a kormányalakítással. To­polánek első kisebbségi polgári demokratikus kormánya október elején nem kapta meg a parlament bizalmát, ezért a miniszterelnök és kormánya benyújtotta lemondását, s most ügyvezetőként irányítja az ország ügyeit. Januárban dönt Közös ülés Budapest (MTI) - Kóka János januárban dönt arról, elindul-e az SZDSZ elnöki tisztségé­ért. A gazdasági és köz­lekedési miniszter ezt a keddi budapesti kor­mányszóvivői sajtótájé­koztató végén mondta újságírói kérdésre vála­szolva. A nap folyamán Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke a közszolgálati televízió reggeli műsorá­ban közölte: a párt tiszt­újítási folyamata szerint legkésőbb a december eleji országos tanácsi ülésen kitűzik a márci­usi küldöttgyűlés idő­pontját, januárban indul a jelölési folyamat, feb­ruárban meglesznek a hivatalos jelelöltek. Ko­rábban Fodor Gábor ügyvivő nyilatkozott úgy, gondol­kodik azon, hogy jelölt­ként ringbe szálljon az SZDSZ elnöki posztjáért. A Budapest (FH) - November 16-án, csütörtökön lesz Bu­dapesten a magyar és a román kor­mány második együttes ülése. Az eseménynek a Szép- művészeti Múzeum ad majd helyet - je­lentette be a kor­mányszóvivő. Danks Emese elmondta: a két kabinet együtt ebédel a Parlament­ben. Az együttes ülésen szóba kerülő témákat még egyez­tetik a két ország kormányai. Az első közös magyar-ro­mán kormányülést 2005 októberében tartották Bukarest­ben. Akkor 14 meg­állapodást írt alá a két kabinet, melyek között szerepelt egyebek mellett az új nemzeti konzulá­tusok létrehozása, a határ menti autópá­lyák építésének és a két ország Nemzeti Fejlesztési Terveinek összehangolása is. Szaddám 2. pere Szaddám Húszéin, volt iraki diktátor megjelent az elle­ne népirtás vádjá­val indított máso­dik per keddi tár­gyalásán, két nap­pal azután, hogy az első perben ha­lálra Ítélték. A második perben azzal vádolja őt és hat társát a bíró­ság, hogy az iraki hatalom 1987-88- ban hadműveletet indított az ország kurd lakossága el­len, és ebben mintegy 180 ezer ember halálát okozta. (Fotó: EPA) Nem lehet párhuzam ■ Sólyom László el­utasítja a párhuzamot az 1956-os és a jelenle­gi helyzet között. Róma (MTI) - Határozottan elutasította Sólyom László kedden Rómában, hogy pár­huzamot vonjanak az 1956-os és a jelenlegi magyarországi helyzet között. A Sky olasz televíziónak adott interjúban a köztársasá­gi elnök az esetleges párhuza­mot firtató kérdésre válaszol­va kijelentette, hogy annak idején diktatúra és elnyomás volt, a jogok teljes hiánya. Most viszont olyan gazdasági problémák vannak, amelyeket Olaszország is jól ismer, vagyis a költségvetés óriási hiánya, az állam eladósodása, ami azzal jár, hogy vissza kell nyesni a szociális szolgáltatá­sokat.- Ez mindenhol feszültsége­ket okoz, ahogy látom, Német­országban éppúgy tüntetnek, mint Magyarországon. Én ma­gam is tiltakoztam otthon az ellen, hogy bármilyen párhu­zamot vonjanak, a két dolog­nak semmi köze egymáshoz - jelentette ki az államfő a rö­vid interjúban, amelyet a ró­mai La Sapienza tudomány- egyetemen, az ott rendezett 1956-os emlékülés és kiállítás alkalmából adott a csatorna híradójának. Újabb haladék a törökeknek ■ Az Európai Bizott- újabb, egyhónapos ha­ladékot akar adni Tö­rökországnak. Berlin (MTI) - Keddi né­met sajtóértesülések szerint az Európai Uniót irányító testület az utolsó simításo­kat végzi azon a jelentésen, amely - mint előzetesen ki- szivárgott - élesen bírálja Ankarát amiatt, hogy nem teljesítette a csatlakozási tárgyalások megkezdésével kapcsolatban az unió által szabott feltételeket. A tekintélyes Financial Times Deutschland című gazdasági, üzleti napilap brüsszeli forrásokra hivat­kozva arról számolt be, hogy szerdán nyilvánosság­ra kerülő beszámolójában a bizottság egyfajta utolsó fi­gyelmeztetést intéz Törökor­szághoz, egy hónapos hala­dékot adva a megkövetelt reformok valóra váltására. Ajánlások Az idézett források sze­rint az Európai Bizottság eredetileg arra készült, hogy már most ajánlásokat tesz bizonyos szankciókra Ankarával szemben. Díszszemle. 2006. november 7-én II. vi­lágháborús ruhába öltözött orosz katonák vonultak fel Moszkvában, a Vörös téren, ar­ra emlékezve, hogy 65 évvel ezelőtt, az egy­kori Vörös Hadsereg katonáit egyenesen a díszszemléről vitték a frontra harcolni. (Fotó: EPA) USA: félidős választások Washington (MTI/AFP) - Félidős - az el­nöki mandátum közepére eső - kongresszu­si választások kezdődtek kedden az Egyesült Államokban, amelyeken a közvélemény-ku­tatások a demokraták megerősödését vetítik előre a republikánusok rovására. A mintegy 200 millió szavazásra jogosult amerikai a kongresszusi alsóház, a képviselőház összes - 435 - tagját, valamint a felsőház, a szená­tus egyharmadát, azaz 33 szenátort és 36 szö­vetségi állam kormányzóját választja meg. Az új kongresszus január 1-jén lép hivatal­ba. A többséghez a demokratáknak a képviselőházban a jelenleginél (203) legalább 15-tel, a szenátusban hattal több helyet kell szerezniük. A képviselőházi helyekért szo­ros küzdelem várható mintegy negyven vá­lasztókerületben. A félidős választásokat minden negyedik év novemberében, az első hétfőt követő ked­den, idén november 7-én rendezik meg. Az utóbbi években átalakult választói szokások alapján azonban már egyre kevésbé lehet választási napról beszélni: több millió ame­rikai ugyanis már előzetesen voksolt. Reform helyett biztosító-privatizáció? ■ Mikola István szerint az egészségügy reform­jának valódi célja a biz­tosító privatizálása. Budapest (MTI) - Úgy lát­juk, hogy az „egészségügy úgynevezett reformja” egy cél érdekében zajlik, ez pedig az ».......................... A kormányzati köröknek az egészségbiztosító több mint ezer milliárdos kasz- szájára fáj a fo­ga. Mikola István egészségbiztosító privatizálá­sa - mondta az Orbán-kor- mány egykori szakminisztere, aki szerint a kormányzati kö­röknek az egészségbiztosító több mint ezer milliárdos kasszájára „fáj a foga”. Egyre inkább látjuk a pri­vatizációra irányuló „alatto­mos, ravasz, liberális lopako- dást” - fogalmazott a politi­kus, aki ugyanakkor örömhír­ként mondta el, hogy a Köz- beszerzési Döntőbizottság 30 millió forintos bírsággal súj­totta a hatvani önkormányza­tot a helyi kórház privatizálá­sa miatt. Nem időszerű Közölte: a Fidesz az Al­kotmánybírósághoz fordul, amint a köztársasági elnök aláírja az egészségügyi törvé­nyeket, de azt is remélik, hogy Sólyom László például a vizitdíj esetében nem írja alá a törvényt, és mérlegelni fogja azt is, hogy minden jog­szabályt társadalmi egyezte­tés nélkül nyújtott be a kor­mány. Kökény Mihály, a Med- gyessy-kormány egykori egész­ségügyi minisztere szerint szó nincs arról, hogy a nemzeti kockázatközösséget bárki fel akarná bontani, vagy, hogy magáncégek kezébe kerülne a társadalombiztosítás ezermil- liárdja. De ha egyáltalán több biztosítós rendszerre állnánk át, az sem erről szólna, ha­nem arról, hogy szigorú sza­bályok szerint a közpénzt ho­gyan használhatják fel a biz­tosítók - mondta az MTI-nek az MSZP-s politikus, aki azon­ban hangsúlyozta, hogy a kér­dés egyelőre nem időszerű, mert ilyen döntés nem szüle­tett. Véleménye szerint a Fidesz vádaskodik, igyekszik megret­tenteni az egészségügy sze­replőit, rémképeket fest, de semmilyen konkrét javaslatot nem tesz. Ezzel szemben pél­dául az MDF-nek vannak olyan javaslatai, amelyek tár­gyalási alapot képezhetnek - tette hozzá. Vizitdíjpéldák Mikola István a vizit­díj kapcsán arra figyel­meztetett, hogy ez az esz­köz más országokban sem vált be, Szlovákiá­ban eltörölték, Németor­szágban pedig újra kell gondolni a rendszert, mi­vel az utóbbi időszakban 400 ezer beteg nem fizet­te meg az ott kötelező 10 eurós díjat. A dán munkaerő a legrugalmasabb Budapest (ÉKN) - Az Euró­pai Unióban a foglalkoztatott­ság Dániában a legmagasabb, csaknem 80 százalék, amihez feltehetőleg hozzájárul, hogy a dán munkaerő rendkívül ru­galmas - állapítja meg az Eu­rópai Foglalkoztatási és Szoci­ális Hírlevél. A magyarországi 57 százalékos foglalkoztatási ráta jobb az új tagállamok 56 százalékos átlagánál, a régi tagállamok 64 százalékos fog­lalkoztatási szintjétől viszont még igen messze van. Magyar- ország az évtized végére ter­vezi elérni a régi tagállamok jelenlegi átlagát. A hírlevél a problémákról is szól: még min­dig nem sikerült megoldani az etnikai alapú diszkriminációt, a bevándorlók közül 50 száza­lék az, akik szociális juttatá­sokból tartják fenn magukat. Foglalkoztatottság az Unióban A 15-64 éves népesség foglalkoztatási rátájának alakulása néhány EU-tagországban, százalék Összesen , Férfiak Nők Dánia Német­ország Szlovákia Francia­ország Magyar­ország Ausztria Grafika: Észak-Ket«! Napló, forrás: KSH r* » rí tó tó tó “«rí éN m tó tó tn I g 1 l «.éh CS *1 m is «V EU-25 tó to­tó ( átlaga j tó*. —-tó© tó* «■í <N tó _j j

Next

/
Oldalképek
Tartalom