Kelet Magyarország, 2006. november (63. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-08 / 261. szám

2006. november 8., szerda KiliT VIDÉKFEJLESZTÉS /5 NEMZETI r VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV Ha hiányzik az önerő Nyíregyháza (KM) - Mind több banki konstrukció szolgálja a mezőgazdasági ter­melőket annak érdekében, hogy részt vehes­senek az uniós forrásokból származó támoga­tások felhasználásában. Az önerő hiányával küszködő gazdálkodóknak tehát ma már nem kell feltétlenül lemondaniuk arról, hogy uniós közösségi forrásokat használjanak fel. Hiszen hitellel vagy faktoringgal - azaz leszámítolás­sal - áthidalhatják a nehézségeket. Arról azonban, hogy melyik konstrukciót érdemes választaniuk, érdemes alaposan tájékozód­niuk a pénzintézeteknél. Nem kell feladniuk elképzelésüket azoknak a gazdálkodóknak, akik szívesen részt venné­nek a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) pályázatain, ám forráshiány miatt úgy ér­zik, ez szinte lehetetlen. Hasonlóképpen nem indokolt az sem, hogy későbbre halasszák beadványuk elkészítését abban az esetben, ha az adott pillanatban nincs annyi pénzük, amiből a szükséges önerőt elő tudnák terem­teni. Jelenleg ugyanis már számos banki konstrukció áll a termelők rendelkezésére an­nak érdekében, hogy áthidalják az anyagilag kedvezőtlen nehéz időszakokat. A probléma általában abból adódik, hogy az Európai Unió utólagos finanszírozással dol­gozik. Azaz a pályázatokon elnyert pénzek­hez csak akkor juthatnak hozzá a gazdálko­dók, amikor szükséges dokumentumokkal igazolni tudják, hogy teljesítették a támoga­táshoz előírt vállalásokat. KILÉTT kmtippek.szQn.hu Előfinanszírozás. A hitel és faktorálásról gazdáknak szánt tudnivalók letölthető. (PDF. 39 kB) A vidékfejlesztés segíthet a jó gazdán (Fotó: Galambos Béla) Újra pályázhatók a LEADER-pénzek Nyíregyháza (KM) - Az AVOP irányító ha­tósága november 24-ig ismét lehetővé tette a helyi pályáztatást, hogy egyetlen LEADER- forint se vesszen el a magyar vidékről. A tájékoztatás szerint a LEADER első for­dulójában, tavasszal 70 akciócsoport vidékfej­lesztési terve nyert egyenként 90-100 millió forintos támogatást. A szeptemberben zárult második fordulóban az akciócsoportok gesz­torszervezeteinek helyi pályázatokat kellett kiírniuk a tervek megvalósítására. Az Európai Falu táblával jelzett LEADER- települések mintegy harmadát érintheti ismét a pályázat. Az idén 960 település részesülhet majd LEADER-forrásokból, és általuk több mint másfél millió vidéki lakos életfeltételei és lehetőségei javulhatnak. Ahol nem sikerült nagy biztonsággal lefed­ni az első körben a teljes keretösszeget, most ismét lehetőségük lesz az akciócsoportoknak a pályázásra. A pályázat sikere bebizonyítot­ta, hogy a magyar vidék önszerveződő ké­pessége révén képes lesz a 2007 és 2013 kö­zött rendelkezésre álló mintegy 60-70 milliárd forintnyi LEADER-pénzek lehívására is - fo­galmaz az FVM. «*•*•»•* « htí kmtippek.szon.hu LEADER. A programról részletek letölthetők. (PDF, 86 kB) Az összeállítás a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium pályázatán elnyert támogatással való­sult meg. Hét, fejlesztésre való esztendő ■ Közel ötvenszázalé­kos forrásbővülés 2007-től az agrárium számára. Nyíregyháza (KM) - Az unió új költségvetési idősza­kában - 2007 és 2013 között - az Új Magyarország Vidékfej­lesztési Tervben 1200 milliárd forint uniós forrás áll rendel­kezésre mezőgazdasági és vi­dékfejlesztési célokra. Ez kö­zel ötvenszázalékos forrásbő­vülést jelent az agrárium szá­mára. Az európai uniós csat­lakozás óta eltelt két eszten­dőt tanulóidőnek nevezte Fi- csor Ádám. A földművelés- ügyi tárca szakállamtitkárát a vidékfejlesztési támogatások felhasználásának tapasztala­tairól és a továbblépés lehető­ségeiről kérdeztük.- Az uniós csatlakozás óta az Agrár Vidékfejlesztési Ope­ratív Program (AVOP) kere­tében több mint 100 milliárd W....................................................... 2007-2013 között mezőgazdasági és vidékfejlesztési célokra mint­egy 1200 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Ficsor Ádám .....................................................V forint beruházási támogatást használtak fel a mezőgazda­ságban. A Nemzeti Vidékfej­lesztési Terv (NVT) program­jainak révén még ennél is na­gyobb összeggel, mintegy 190 milliárd forinttal lehetett tá­mogatni a gazdálkodókat. Az NVT-programok között van­nak nagyon sikeresek és ke­vésbé népszerűek - mondta a szakállamtitkár. A legsikeresebb az agrár- környezet-gazdálkodási jöve­delempótló támogatás volt. így Magyarország mezőgazda- sági területének egyharmada került be a környezetgazdál­kodási programba. A gazdál­kodóknak 2009 végéig, öt éven ■ A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az induló új pályázati rendszerről (2.) Nyíregyháza (KM) - Az új pályázati rendszer támogatja egyebek mellett a helyes kör­nyezetgazdálkodást, a húsmar­hatartást, az állattartó telepek­nél a trágyakezelés korszerűsí­tését, a komplex vidékfejleszté­si beruházásokat, a kisebb, he­lyi utak építését, de bevonha­tó a programba a bioenergia­termelés, valamint a falusi tu­rizmus, a helyi termékek előál­lítása is - figyelmeztet Gráf Jó­zsef miniszter.- Az EMVA forrásai nem járnak automatikusan a vidé­keresztül, évente 44 milliárd forintot fizet ki a Mezőgazda- sági és Vidékfejlesztési Hiva­tal. Ugyancsak népszerű a me­zőgazdasági területek erdősí­tése. A program keretében a mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlan területeken éven­te 10-15 ezer hektár új erdő kerül telepítésre, igen kedve­ző feltételekkel. Az agrárvál­lalkozók a beruházási támoga­táson felül 15 éven keresztül jövedelempótló támogatást is kapnak. Igen kedvelt projekt volt a gazdálkodók között a termelői csoportok támogatásának igénybevétele is. Ezt a dotá­ciót azok igényelhették, akik egy-egy termékpálya mentén szövetkeznek, közösen lépnek fel piaci érdekeik érvényesí­tése végett. Azok a gazdálko­dók, akik bekerültek e prog­ramok valamelyikébe, öt éven keresztül kapják a támoga­tást. Az Új Magyarország Vidék- fejlesztési Terv keretében folytatódnak a korábbi prog­ken élőknek, azokat meg kell pályázni. Az AVOP-ból az EMVA-ba átkerülő környezet­gazdálkodási támogatás elnye­réséhez nincs szükség önerőre, de a különböző beruházások­hoz valószínűleg a pályázók­nak is a zsebükbe kell majd nyúlni. Nyugat-Európában már nagy hagyománya van ennek a pályázati formának. A LEADER-program lényege, hogy nem egyének, hanem különböző helyi kistérségi csoportok, közösségek nyer­hetnek el céljaik megvalósítá­sához különböző összegű tá­mogatási forrásokat. Szemléletváltás A magyar gazdálkodóknál is szemléletváltásra van szükség, hogy készek legyenek a továb­biakban hosszú távú megélhe­tésük biztosítása érdekében, ramok. Az erdőtelepítési és a termelői csoportok támogatá­sára várhatóan 2007-2008-ban még lehet újra pályázni. Az agrárkörnyezet-gazdálkodási programban új belépésre azonban már csak 2009 máso­dik felében lesz lehetősége a gazdálkodóknak.- Mi az oka, hogy egyes pá­lyázatok kevésbé voltak nép­szerűek a gazdálkodók köré­ben?- Nem váltotta be a hozzá­fűzött reményeket például az „állattartó telepek környezet- védelmi és az állatjóléti elő­írásoknak való megfelelés” jogcímet viselő pályázati kiírás. Nem azért, mert nincs igény az ilyen típusú beruhá­zásra a gazdálkodók körében. A tényleges okok inkább ab­ban keresendők, hogy a támo­gatáshoz jutás feltételei nem voltak tökéletesen kidolgozva. Ennek korrigálásán már dol­goznak a minisztériumi szak­értők. Egyébként a jövőre in­duló új vidékfejlesztési terv­nek egyik legfontosabb straté­Gráf József (Illusztráció: Olajos Tamás) akár az életformaváltásra is. Mindez azzal járhat, hogy az alaptevékenységen kívül más, kiegészítő tevékenységbe kell fogniuk, például erdőtelepítés­be, -gondozásba, energianö- vény-ültetvények telepítésébe, gyógynövénytermesztésbe, a településre, a kistérségre jel­lemző termékek előállításába, a falusi turizmusba - fejezte be a miniszter. giai fejlesztési iránya éppen az állattenyésztés lesz. Kevésbé volt még népszerű a gazdák körében a Kedvezőt­len Adottságú Területekre meghirdetett program is. Ezért a pályázati feltételekben kisebb technikai módosítást hajtunk végre. Erre a jogcím­re új támogatási kérelmeket 2009-től lehet majd benyújta­ni. Hasonlóképpen változta­tunk a félig önellátó gazdasá­gok és a korai nyugdíjazás jogcímeken igényelhető támo­gatások kiírási feltételein. A továbblépés lehetőségei­ről szólva Ficsor Ádám el­mondta: jövőre indul az Új Magyarország Vidékfejleszté­si Terv. A stratégiai terv gya­korlatilag a Nemzeti Fejlesz­tési Terv Agrár- és Vidékfej­lesztési operatív programjá­nak (AVOP) és a Nemzeti Vi­dékfejlesztési Tervnek (NVT) az összevont folytatása lesz. HE LEI httii kmtippek.szon.hu Vidékfejlesztési támogasok Az fvm állam- titkárával készült interjú a hazai tapasztalatokról teljes terjedelmében letölthető. (PDF, 47 kB) Erdősítésre 8,5 milliárd Nyíregyháza (KM) - A Mezőgazdasági és Vidék- fejlesztési Hivatal - az Ál­lami Erdészeti Szolgálat igazgatóságainak közre­működésével - befejezte a mezőgazdasági területek erdősítésére 2006 nyarán beadott 1987 támogatási kérelem feldolgozását. Eb­ből kiderült, hogy a gaz­dálkodók a Nemzeti Vi­dékfejlesztési Tervből több mint 19 ezer hektár­ra igényeltek erdőtelepíté­si támogatást. Ennek a te­rületnagyságnak a támo­gatási igénye jócskán túl­lépi a támogatható mér­téket, hiszen a rendelke­zésre álló idei keretösszeg körülbelül 15 ezer hektár­nyi erdősítésre elegendő. Azok az ügyfelek, akik most lehetőséget kapnak az erdőtelepítésre, össze­sen 8,5 milliárd forintot használhatnak fel erre a célra. Ezzel tovább nő ha­zánkban az erdősített te­rületek nagysága. A leg­nagyobb mértékű telepíté­sekre Szabolcs-Szatmár- Bereg, Bács-Kiskun és So­mogy megyében került sor. A telepítések fele vol­taképpen ebben a három megyében történik. KELET A pontozás eredménye a Hiva­tal külső honlapján (www. mvh.gov.hu) már hozzáférhető. Az EMVA négy nagy lő csoportját Iahet megkülönböztetni: 1. Az első a versenyképesség fejlesztése: a szakképzés, a fiatal gazdák támogatása, a korai nyugdíjba vonulás lehetőségének megteremtése, a tanácsadás, az információhoz jutás elősegíté­se, Továbbá a szerkezetátalakítás, a régi, hagyományos mező­gazdasági termelésről való áttérés támogatása valamilyen más tevékenységre, például a gabonatermesztésre alkalmatlan terü­leteken esetleg az erdőművelésre való átállás. A mezőgazdasági üzemek korszerűsítésére is lehet pályázni és EMVA-forrásból ja­vítható a versenyképesség is. A félig önellátó gazdaságok is je­lentkezhetnek, ha át akarnak lépni a piaci termelésre. A terme­lőcsoportok is benyújthatnak pályázatokat. Ez a két kategória egyébként 2007-től megszűnt volna, de magyar javaslatra e tá- moqatási formák 2010-ig kaptak haladékot. ____________________ 2. A második nagy pályázati csoportba tartozik a mezőgazdasági területek fenntartható használatának támogatása. Ebbe a körbe sorolhatók a kedvezőtlen adottságú térségek. Ide tartozik a Natu­ra 2000 uniós agrárkörnyezet-védelmi program is, vagyis a ter­mészethez igazodó, azzal szerves egységet alkotó mezőgazda­sági tevékenység. A fokozottan védett állat- és növényfajokat a termelés korlátozásával óvó gazdálkodónak pályázati források­ból lehet megtéríteni a kieső jövedelmét. Az állatjóléti fejleszté­sekre is igényelhető pénz, ha korszerűen karbantartott legelőt, istállót szeretne kialakítani a gazdálkodó. A régi, illetve elörege­dett erdőterületek, valamint a mezőgazdasági termelésből kivont területek újra-, illetve betelepítésére is pályázhatnak az erdőtu- lajdonosok. 3. A harmadik nagy támogatási csoportba tartozik a vidéki életmi­nőség javítása. így többek között a mezőgazdasági termelés mel­lett a falusi turizmus előtérbe helyezése, a jelenleg közüzemi vállalatok által nyújtotta bizonyos szolgáltatások átvétele. Ilyen lehet a hó eltakarítása, az árokpartok kaszálása vagy a gyomos területek karbantartása. Az EMVA-programmal a közösségi há­zak felújítása, a települések kulturális örökségének megőrzése is megoldható.______________________________________________________ 4. A negyedik pályázati ág Magyarországon újnak számít: ez az úgy­nevezett LEADER-program. A jövő már a kapuban

Next

/
Oldalképek
Tartalom