Kelet Magyarország, 2006. október (63. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-12 / 240. szám

2006. október 12. csütörtök SZÍNHÁZI JUBILEUM /5 György azNSZK-ba utazik Befejeződött az ipari szövetkezetek. Vili. kongresszusa Kelet agyarország óvári Miklós felszólalás« az MSZBT VII. országos ártekezietón Ünnepélyesen a nyíregyházi színház Tóth OoztS művelődét! mint$xFc»h«ly<»M** mondott avotóbotxódat Címlap. A Kelet-Magyarország első oldalon hozta az önálló társulat megszületését 1981. október 17-én. J AKIK MÁR NINCSENEK KÖZÖTTÜNK Berki Antal Holl István Mensáros László Bozóky István Kerekes László Pankotay István Gerbár Tibor Máthé Eta Szigeti András JEGYZET Negyedszázados szeretetheti Nagy István Attila ___________ nagyia@kelet.szon.hu A színjáték feladata kezdetektől fogva az volt és az marad, hogy tükröt tartson a természetnek. Shakespeare gondolatainak érvényességét nem korlátozták a századok, minden formai kísérletezés ellenére a tarta­lom változatlan maradt. Ünnepelnünk persze nem a nagy dráma­írót kell (nem is igényli), azt sokkal inkább, hogy huszonöt évvel ezelőtt állandó szín­házi társulat kezdte meg működését Nyír­egyházán. 1981. október 17-én a Csongor és Tündével kezdődött meg a színjátszás t legújabbkori története a megyeszékhelyen. Sok mindent el lehet mondani a kezdeti időszakról, de a mámoros, patetikus, kö­zönségfelfedező attitűdjét egy pillanatig se lehet vitatni. A színház együtt élt, benne élt a városban. Az itt élők a hétköznapi szeretetnek olyan megnyilvánulásaival vet­ték körül a színészeket, amit azóta se felej­tettek el. Mintha Thalia megszületésének ünnepe lett volna: a színészek nemcsak a színpadon mutatták meg önmagukat, hoz­ták el egy-egy alkotás művészi-emberi üze­netét, hanem rendhagyó irodalmi órákon is. Verseket mondtak, különböző összeállí­tásokkal járták a megyét. Nagy és szép korszak volt. A mai színház új körülmények között, korszerűbb színpadtechnikai viszonyokkal rendelkezve végzi a munkáját. Más a mos­tani világ. Egy kicsit távolságtartóbb, zárkó- zottabb, de változatlanul elkötelezett azok iránt az értékek iránt, amelyeket az alapi-' tólevél megfogalmazott. A következő ne­gyedszázad homályos ígéretekkel csábít, de a színházcsináló nemzedéknek és kö­zönségének is bőséges tennivalót kínál. A KELET-MAGYARORSZÁG ÍRTA 1981. október 17. _________________________________- Megnyílt az ipari szövetkezetek Vili, kongresszusa- Baraksó Erzsébet vezércikkben köszönti a színház meg­nyitását _______________________________________- Kádár János külföldi vendégeket fogad Budapesten- Elvetették a rozsot a megyében ______________- Mikrofilmek a fehérgyarmati könyvtárban ________- ÉS-fórum a könyvtárban Faragó Vilmos, Mezei András, Száraz György részvételével_______________________- Százötvenezer ember tüntetett Madridban az ország tervezett NATO-csatlakozása ellen _________________- A lottó nyerőszámai: 14, 34, 67, 69, 88 ____________- Befejezte működését a csehszlovák műhold _________- Várható időjárás: eleinte változóan felhős idő lesz, legfel­jebb átfutó záporral. A legmagasabb nappali hőmérsék- let 14 és 18 fok között.__________________________- A labdarúgó NB l-ben Nyíregyházán játszik a Rába ETO. Színházi ünnep Nyíregyházán ■ Az önálló társulat negyedszázados törté­nete alatt 248 saját előadást mutattak be. Nyíregyháza (KM) - Hu­szonöt esztendővel ezelőtt, 1981. október 17-én Vörösmar­ty Mihály: Csongor és Tünde című filozofikus mesejátéká­val (rendező: Bozóky István) nyitotta meg kapuit az önál­ló társulattal rendelkező Mó­ricz Zsigmond Színház. Erre az eseményre emlékezve szá­mos program várja az érdek­lődőket 25 évvel később, ugyanezen a napon. Este 18.00 órától a színház előtti téren élőszobrok fogad­ják a vendégeket. Az elmúlt két és fél évtized emlékezetes előadásainak részleteit vetítés idézi fel. A színház emeleti ga­lériájában jubileumi kiállítás tekinthető meg, amely a szín­ház 25 évadát eleveníti fel. Az eddig bemutatott 248 előadás­ból láthatnak fotókat, leporel­lókat, plakátokat. Az évfordu­ló alkalmából a színház éle­tét összefoglaló színes kiad­Csongor és Tünde: Vitai András és Hartmann Terez vány és egy, a premiereket elemző kritikai gyűjtemény is bemutatásra kerül. Anconai - századszor Az est fénypontjaként a tár­sulat századszor játssza el az Anconai szerelmeseket. A da­rab külön érdekessége, hogy még a színház felújítása előtt került színre. A premier 2000. december 16-án volt. Kisebb megszakítá­sokkal, több évadon keresztül (Fotók: KM-archív) a nézők kedvencévé vált. Töb­ben kettőzve játszottak több szerepet, viszont Horváth Margit, Petneházy Attila, Var­jú Olga és Gerle Andrea min­den eddigi előadásban szere­pelt. helyett szatmári táj J Délország ■ Nehéz elfogultság nélkül beszélni ezekről a pillanatokról - írja kriti­kájában Mester Attila. Nyíregyháza (KM - Z. D. Z.) - 1981. október 17-e, 18 óra 45 perc: felgördül a függöny a Mó­ricz Zsigmond Színházban. 18 óra 46 perc 25 másodperc: el­hangzik a színpadon Csongor első mondata: „Minden orszá­got bejártam, minden messze tartományt, s aki álmaimban él, a dicsőt, az égi szépet, sem­mi földön nem találtam.” „Jegyezzük meg ezeket a pil­lanatokat - írja az akkori Ke- let-Magyarországban Mester Attila. - Nemrég született szín­házunk felkelt és jár. Nehéz el­A díszlet makettje fogultság nélkül beszélni ezek­ről a pillanatokról. (...) Bozóky István térbe helyezte a dara­bot, a mesék szóló szőlőt ter­mő kertje, az Üveghegyen túli Délország helyett valóságos kertbe, itt és most, Szatmár- ban, Tiszaháton - minden eset­re ott, ahol szépen beszélnek magyarul, s a zene is magyar módra lejt. Csongor: Vitai András. Nem könnyű szerep, s helyen­ként ellentmondásos is. Vitai felfokozott mozgással és szép szövegmondással hidalja át az ellentmondásokat. Tünde: Hartmann Teréz. Bársonyos alt hangjában böl­csesség van. Mélység, amivel jelmeze szöges ellentétben áll. A hagyományos Tünde-kép és a ragyogó tehetségű Hartmann Teréz valahogy nem jön össze.” Ez volt hát a kezdet. 21 óra 20 perckor Tünde már földi lány - ez az ára a szerelemnek - lábnyoma már itt van a ho­mokban, Szabolcs homokjában, a mienkkel elkeveredve... SZEREPOSZTÁS A Csongor és Tünde szerep­osztása____________________ 1981. október 17. VÖRÖSMARTY MIHÁLY: CSONGOR ÉS TÜNDE Zene: Rossa László CSONGOR VITAI ANDRÁS KALMÁR FÁBIÁN JÓZSEF FEJEDELEM TÍMÁR ZOLTÁN TUDÓS HOLL ISTVÁN BALGA LAKATOS ISTVÁN KURRAH SZŰCS ISTVÁN BERREH KISS T. ISTVÁN DUZZOG BALOGH JUDIT TÜNDE HARTMANN TERÉZ ILMA SZABÓ TÜNDE MIRIGY PETÉNYI ILONA LEDÉR MUSZTE ANNA LEGÉNY BERATIN GÁBOR LEÁNY ZÁVORY ANDREA Díszlet: BARÁTH ANDRÁS Jelmez: VINCE BÉLA Koreográfus: VÁSÁRHELYI LÁSZLÓ Rendező: BOZÓKY ISTVÁN Galícia • Krleza drámá­ja Nyíregyházán 1987-ben (Rékasi Károly és Safra- nek Károly) Az első felemelő pillanatok ■ A kocsmából áthoz­ták a székeket, figyel­tek, értették, ami a színpadon történik. a kezdeti időszakra Szabó Tünde. - Akkoriban sokat tá­jolt a színház, így jutottunk el ff ................................ Nyíregyháza (KM) - Fan­tasztikus időszakot tölthettem Nyíregyházán. Nemcsak a színház kiteljesedését, meg­erősödését élhettem meg, ha­nem a városét is. Nyíregyhá­za hatalmas lendülettel fejlő­dött a nyolcvanas, kilencve­nes években, s az egyik leg­szebb magyar város lett.- Ilmát játszhattam a Cson­gor és Tündében - emlékezik Nem volt díszlet, hideg is volt, mégis özönlöttek az emberek. Fehérgyarmatra. A színpad­ra se a díszlet, se a társulat nem nagyon fért be. Hideg is volt, mégis özönlöttek az em­berek. A kocsmából áthozták a székeket, figyeltek, értették, ami a színpadon történik. Felemelő pillanatok voltak. Hetey László ehhez azt te­szi hozzá, hogy még ma is megbizsergeti a szívüket, ha Nyíregyházán járnak, az a szeretet, amelynek sok-sok je­lével találkoznak. Egy-egy üz­letben vagy a parkolóban. - Engem sokan ismertek Nyír­egyházán - itt születtem mégis különleges élmény volt, amikor az utcán színészként ismertek meg. Örömteli rácso- dálkozás volt a tekintetükben. A színházcsinálás legszebb éveiben voltunk itt ■ A társulat egykori tagjai közül ma már so­kan egy másik városban élnek és dolgoznak. Nyíregyháza (KM) - Léner Péter Bozóky Istvánt követte az igazgatói székben, Schlan- ger András pedig 22 évvel ezelőtt Nyíregyházán kezdte a pályáját. Ma így emlékeznek vissza: Léner Péter: A legfonto­sabb, legszebb éveim voltak ezek, szakmailag is, emberileg is. Először is, itt lettem elő­ször színházigazgató. Elég hir­telen jött: 1983 szeptemberé­ben jöttem a Móricz Zsig­mond Színházhoz művészeti Léner Péter vezetőnek, másodállásban. Az­tán Bozóky István váratlanul lemondott, és decemberben már ott ültem a székében. Ha­mar kiderült, hogy én ezt na­gyon szeretem csinálni. Bennem akkoriban, mint Marton Endre tanítványában, egy Nemzeti Színház eszmé­nye élt. Itt ezt meg lehetett va­lósítani, mert volt hozzá egy nagyszerű társulat és egy nagyszerű közönség. Mindig jó érzéssel jövök vissza. Schlanger András: Huszon­két éve itt kezdtem a pályá­mat, nagyon sok emlék köt a városhoz. Mindig különös ki­hívás volt, amikor vendég­ként visszahívtak játszani. Az embert megérinti a múlt, másrészt nyilván meg akarja mutatni, mennyit is fejlődött azóta. Itt valahogy jobban iz­gulok, mint más színpadokon. A nyíregyházi közönség mindig is nyitott és befogadó volt. Jó iskolát kaptak a szín­ház 25 éve alatt a direktorok­tól, Léner Pétertől Tasnádi Csabáig. Furcsa belegondolni, hogy lassan már a negyvenes éveiket tapossák azok, akik diákként jártak ide Ivó Kro- bot rendezéseire...

Next

/
Oldalképek
Tartalom