Kelet Magyarország, 2006. október (63. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-12 / 240. szám
2006. október 12. csütörtök SZÍNHÁZI JUBILEUM /5 György azNSZK-ba utazik Befejeződött az ipari szövetkezetek. Vili. kongresszusa Kelet agyarország óvári Miklós felszólalás« az MSZBT VII. országos ártekezietón Ünnepélyesen a nyíregyházi színház Tóth OoztS művelődét! mint$xFc»h«ly<»M** mondott avotóbotxódat Címlap. A Kelet-Magyarország első oldalon hozta az önálló társulat megszületését 1981. október 17-én. J AKIK MÁR NINCSENEK KÖZÖTTÜNK Berki Antal Holl István Mensáros László Bozóky István Kerekes László Pankotay István Gerbár Tibor Máthé Eta Szigeti András JEGYZET Negyedszázados szeretetheti Nagy István Attila ___________ nagyia@kelet.szon.hu A színjáték feladata kezdetektől fogva az volt és az marad, hogy tükröt tartson a természetnek. Shakespeare gondolatainak érvényességét nem korlátozták a századok, minden formai kísérletezés ellenére a tartalom változatlan maradt. Ünnepelnünk persze nem a nagy drámaírót kell (nem is igényli), azt sokkal inkább, hogy huszonöt évvel ezelőtt állandó színházi társulat kezdte meg működését Nyíregyházán. 1981. október 17-én a Csongor és Tündével kezdődött meg a színjátszás t legújabbkori története a megyeszékhelyen. Sok mindent el lehet mondani a kezdeti időszakról, de a mámoros, patetikus, közönségfelfedező attitűdjét egy pillanatig se lehet vitatni. A színház együtt élt, benne élt a városban. Az itt élők a hétköznapi szeretetnek olyan megnyilvánulásaival vették körül a színészeket, amit azóta se felejtettek el. Mintha Thalia megszületésének ünnepe lett volna: a színészek nemcsak a színpadon mutatták meg önmagukat, hozták el egy-egy alkotás művészi-emberi üzenetét, hanem rendhagyó irodalmi órákon is. Verseket mondtak, különböző összeállításokkal járták a megyét. Nagy és szép korszak volt. A mai színház új körülmények között, korszerűbb színpadtechnikai viszonyokkal rendelkezve végzi a munkáját. Más a mostani világ. Egy kicsit távolságtartóbb, zárkó- zottabb, de változatlanul elkötelezett azok iránt az értékek iránt, amelyeket az alapi-' tólevél megfogalmazott. A következő negyedszázad homályos ígéretekkel csábít, de a színházcsináló nemzedéknek és közönségének is bőséges tennivalót kínál. A KELET-MAGYARORSZÁG ÍRTA 1981. október 17. _________________________________- Megnyílt az ipari szövetkezetek Vili, kongresszusa- Baraksó Erzsébet vezércikkben köszönti a színház megnyitását _______________________________________- Kádár János külföldi vendégeket fogad Budapesten- Elvetették a rozsot a megyében ______________- Mikrofilmek a fehérgyarmati könyvtárban ________- ÉS-fórum a könyvtárban Faragó Vilmos, Mezei András, Száraz György részvételével_______________________- Százötvenezer ember tüntetett Madridban az ország tervezett NATO-csatlakozása ellen _________________- A lottó nyerőszámai: 14, 34, 67, 69, 88 ____________- Befejezte működését a csehszlovák műhold _________- Várható időjárás: eleinte változóan felhős idő lesz, legfeljebb átfutó záporral. A legmagasabb nappali hőmérsék- let 14 és 18 fok között.__________________________- A labdarúgó NB l-ben Nyíregyházán játszik a Rába ETO. Színházi ünnep Nyíregyházán ■ Az önálló társulat negyedszázados története alatt 248 saját előadást mutattak be. Nyíregyháza (KM) - Huszonöt esztendővel ezelőtt, 1981. október 17-én Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde című filozofikus mesejátékával (rendező: Bozóky István) nyitotta meg kapuit az önálló társulattal rendelkező Móricz Zsigmond Színház. Erre az eseményre emlékezve számos program várja az érdeklődőket 25 évvel később, ugyanezen a napon. Este 18.00 órától a színház előtti téren élőszobrok fogadják a vendégeket. Az elmúlt két és fél évtized emlékezetes előadásainak részleteit vetítés idézi fel. A színház emeleti galériájában jubileumi kiállítás tekinthető meg, amely a színház 25 évadát eleveníti fel. Az eddig bemutatott 248 előadásból láthatnak fotókat, leporellókat, plakátokat. Az évforduló alkalmából a színház életét összefoglaló színes kiadCsongor és Tünde: Vitai András és Hartmann Terez vány és egy, a premiereket elemző kritikai gyűjtemény is bemutatásra kerül. Anconai - századszor Az est fénypontjaként a társulat századszor játssza el az Anconai szerelmeseket. A darab külön érdekessége, hogy még a színház felújítása előtt került színre. A premier 2000. december 16-án volt. Kisebb megszakításokkal, több évadon keresztül (Fotók: KM-archív) a nézők kedvencévé vált. Többen kettőzve játszottak több szerepet, viszont Horváth Margit, Petneházy Attila, Varjú Olga és Gerle Andrea minden eddigi előadásban szerepelt. helyett szatmári táj J Délország ■ Nehéz elfogultság nélkül beszélni ezekről a pillanatokról - írja kritikájában Mester Attila. Nyíregyháza (KM - Z. D. Z.) - 1981. október 17-e, 18 óra 45 perc: felgördül a függöny a Móricz Zsigmond Színházban. 18 óra 46 perc 25 másodperc: elhangzik a színpadon Csongor első mondata: „Minden országot bejártam, minden messze tartományt, s aki álmaimban él, a dicsőt, az égi szépet, semmi földön nem találtam.” „Jegyezzük meg ezeket a pillanatokat - írja az akkori Ke- let-Magyarországban Mester Attila. - Nemrég született színházunk felkelt és jár. Nehéz elA díszlet makettje fogultság nélkül beszélni ezekről a pillanatokról. (...) Bozóky István térbe helyezte a darabot, a mesék szóló szőlőt termő kertje, az Üveghegyen túli Délország helyett valóságos kertbe, itt és most, Szatmár- ban, Tiszaháton - minden esetre ott, ahol szépen beszélnek magyarul, s a zene is magyar módra lejt. Csongor: Vitai András. Nem könnyű szerep, s helyenként ellentmondásos is. Vitai felfokozott mozgással és szép szövegmondással hidalja át az ellentmondásokat. Tünde: Hartmann Teréz. Bársonyos alt hangjában bölcsesség van. Mélység, amivel jelmeze szöges ellentétben áll. A hagyományos Tünde-kép és a ragyogó tehetségű Hartmann Teréz valahogy nem jön össze.” Ez volt hát a kezdet. 21 óra 20 perckor Tünde már földi lány - ez az ára a szerelemnek - lábnyoma már itt van a homokban, Szabolcs homokjában, a mienkkel elkeveredve... SZEREPOSZTÁS A Csongor és Tünde szereposztása____________________ 1981. október 17. VÖRÖSMARTY MIHÁLY: CSONGOR ÉS TÜNDE Zene: Rossa László CSONGOR VITAI ANDRÁS KALMÁR FÁBIÁN JÓZSEF FEJEDELEM TÍMÁR ZOLTÁN TUDÓS HOLL ISTVÁN BALGA LAKATOS ISTVÁN KURRAH SZŰCS ISTVÁN BERREH KISS T. ISTVÁN DUZZOG BALOGH JUDIT TÜNDE HARTMANN TERÉZ ILMA SZABÓ TÜNDE MIRIGY PETÉNYI ILONA LEDÉR MUSZTE ANNA LEGÉNY BERATIN GÁBOR LEÁNY ZÁVORY ANDREA Díszlet: BARÁTH ANDRÁS Jelmez: VINCE BÉLA Koreográfus: VÁSÁRHELYI LÁSZLÓ Rendező: BOZÓKY ISTVÁN Galícia • Krleza drámája Nyíregyházán 1987-ben (Rékasi Károly és Safra- nek Károly) Az első felemelő pillanatok ■ A kocsmából áthozták a székeket, figyeltek, értették, ami a színpadon történik. a kezdeti időszakra Szabó Tünde. - Akkoriban sokat tájolt a színház, így jutottunk el ff ................................ Nyíregyháza (KM) - Fantasztikus időszakot tölthettem Nyíregyházán. Nemcsak a színház kiteljesedését, megerősödését élhettem meg, hanem a városét is. Nyíregyháza hatalmas lendülettel fejlődött a nyolcvanas, kilencvenes években, s az egyik legszebb magyar város lett.- Ilmát játszhattam a Csongor és Tündében - emlékezik Nem volt díszlet, hideg is volt, mégis özönlöttek az emberek. Fehérgyarmatra. A színpadra se a díszlet, se a társulat nem nagyon fért be. Hideg is volt, mégis özönlöttek az emberek. A kocsmából áthozták a székeket, figyeltek, értették, ami a színpadon történik. Felemelő pillanatok voltak. Hetey László ehhez azt teszi hozzá, hogy még ma is megbizsergeti a szívüket, ha Nyíregyházán járnak, az a szeretet, amelynek sok-sok jelével találkoznak. Egy-egy üzletben vagy a parkolóban. - Engem sokan ismertek Nyíregyházán - itt születtem mégis különleges élmény volt, amikor az utcán színészként ismertek meg. Örömteli rácso- dálkozás volt a tekintetükben. A színházcsinálás legszebb éveiben voltunk itt ■ A társulat egykori tagjai közül ma már sokan egy másik városban élnek és dolgoznak. Nyíregyháza (KM) - Léner Péter Bozóky Istvánt követte az igazgatói székben, Schlan- ger András pedig 22 évvel ezelőtt Nyíregyházán kezdte a pályáját. Ma így emlékeznek vissza: Léner Péter: A legfontosabb, legszebb éveim voltak ezek, szakmailag is, emberileg is. Először is, itt lettem először színházigazgató. Elég hirtelen jött: 1983 szeptemberében jöttem a Móricz Zsigmond Színházhoz művészeti Léner Péter vezetőnek, másodállásban. Aztán Bozóky István váratlanul lemondott, és decemberben már ott ültem a székében. Hamar kiderült, hogy én ezt nagyon szeretem csinálni. Bennem akkoriban, mint Marton Endre tanítványában, egy Nemzeti Színház eszménye élt. Itt ezt meg lehetett valósítani, mert volt hozzá egy nagyszerű társulat és egy nagyszerű közönség. Mindig jó érzéssel jövök vissza. Schlanger András: Huszonkét éve itt kezdtem a pályámat, nagyon sok emlék köt a városhoz. Mindig különös kihívás volt, amikor vendégként visszahívtak játszani. Az embert megérinti a múlt, másrészt nyilván meg akarja mutatni, mennyit is fejlődött azóta. Itt valahogy jobban izgulok, mint más színpadokon. A nyíregyházi közönség mindig is nyitott és befogadó volt. Jó iskolát kaptak a színház 25 éve alatt a direktoroktól, Léner Pétertől Tasnádi Csabáig. Furcsa belegondolni, hogy lassan már a negyvenes éveiket tapossák azok, akik diákként jártak ide Ivó Kro- bot rendezéseire...