Kelet Magyarország, 2006. augusztus (63. évfolyam, 178-204. szám)
2006-08-31 / 204. szám
2006. augusztus 31., csütörtök KIÚT FI fHT» FI FI MINDENFELŐL /2 RÖVIDEN ■ VFv • Újjáépítés. Negyvenkétmillió eurós támogatásról határozott az Európai Bizottság szerdán a libanoni újjáépítés segítésére. Brüsszel a libanoni kormány kérésének megfelelően egyebek között az infrastrukturális és környezetvédelmi célú helyreállítási munkálatokat, a belső biztonság fokozását, illetve a magánszektor bevonásával a gazdaság újraélesztését segíti. „Azzal kezdődött, hogy..." Budapest (MTI) - Szlovákiában látszik törekvés arra, hogy összemossák az ott és a Magyarországon az elmúlt hetekben történt incidenseket. Ezt a magyar külügyminiszter mondta szerdán Budapesten, a kormányszóvivői tájékoztató vendégeként. A magyarellenes megnyilvánulások azzal kezdődtek, hogy Szlovákiában egy szélsőségesen nacionalista párt tagja lett a kormánykoalíciónak - jelentette ki Göncz Kinga (képünkön). A külügyminiszter közölte: kezdeményezték a két kormány közötti kisebbségi vegyes bizottság összehívását, a következő napokban két többoldalú rendezvényen is találkozni fog Ján Kubis szlovák külügyminiszterrel, emellett, ha szűk-, ség lesz rá, miniszterelnöki találkozóra is sor kerülhet. Több a tanár... Budapest (MTI) - A szeptember 1 -jén kezdődő tanévben 97 622 első osztályos diák kezdi meg általános iskolai tanulmányait - közölte a kormányszóvivői sajtótájékoztatón Hiller István. Az oktatási és kulturális miniszter kitért arra is, hogy a pedagógusok létszáma közel húszezerrel nőtt 1980 óta, miközben a gyermeklétszám csökken. Az oktatási miniszter hangsúlyozta: szeptember 1-jé- től életbe lép az a változás, mely szerint a munkáltató a rendes munkaidőn belül heti két tanórai foglalkozást rendelhet el egyéni foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás megtartásához. Az ezzel kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva elmondta, nem hiszi, hogy olyan rendelkezés, amely nem kötelező jelleggel írja elő e foglalkozások megtartását, alkotmányellenes lenne. Sztrájkot fontolgatnak a pedagógusok Budapest (FH) - A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) sztrájkolni is kész, ha az Alkotmánybíróság (AB) nem semmisíti meg azt a törvénymódosítást, amely szerint szeptembertől a tanárok heti plusz két óra ingyenes munkára kötelezhetők. A PDSZ még augusztus 11-én fordult az AB-hez, mert szerintük az ingyen munka alkotmányellenes. Egy másik érdekvédelmi csoport, a Pedagógusok Szakszervezete szerdán juttatta el az AB-hez beadványát ugyanebben a tárgyban, szerintük az egyenlő munkáért egyenlő bér elv sérül. A PDSZ számításai szerint a heti plusz két óra ingyenes munkával átlagosan 100 ezer forinttól esnek el évente a pedagógusok. Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke a szerdai sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy részt vesznek a HÖOK szeptember 21-i tandíjellenes tüntetésén a Kossuth téren. Péntektől drágul az élet ■ A nyáron meghirdetett Gyurcsány-csomag jelentős része holnap lép életbe. Budapest (ÉKN - SzP) - Szeptember elsején életbe lépnek a megszorító csomag intézkedései. A legnagyobb terhet talán a dupla járulék jelenti. Az új szabályozás mintegy egymillió, minimálbérre bejelentett embert és munkaadóikat érinti. A cégeket sújtja péntektől a szolidaritási adó, a lakosság pedig azt érzi majd meg, hogy a gyakran vásárolt termékek és szolgáltatások áfája 15-ről 20 százalékra emelkedik. Dupla járulékalap „Mindenkitől elváratik, hogy havi 125 ezer forintos jövedelem után fizessen járuléSzeptember elsejétől... ...a minimálbér duplája után kell járulékot fizetni. ...15-ről 20 százalékra nő az áfa kulcsa. ...a magánbeszélgetést megadóztatják a céges telefonok esetében. I V ...4 százalék különadó terheli a vállalkozókat. Grafika: Észak-Keleti Napló, forrás: ÉKN-qyűjtés Az új adóterhek (százalék) jelenleg Szolidaritási adó Járulékalap (forint) Munkavállalói járulék Egészségbiztosítási járulék Természetb. jut. adóterhe Kedvezményes áfakulcs szept. 1-jétől U 4,0 jelenleg szept. 1 -jétöl jelenleg 11,0 szept. 1-jétől | 1,5 jelenleg 4,0 szept. 1-jétöl 6,0 jelenleg szept. 1 -jétöl jelenleg 63 500 125 OOO'X 44,0 | 54,0 szept. 1-jétöl 15,0 20,0 Grafika: Észak-Keiet: Napló, forrás: ÉKN-gyűjtéskot, ha a valódi jövedelme eléri ezt a szintet” - így fogalmazott Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára. Ha viszont valakinek a jövedelme kisebb a minimálbér kétszeresénél, akkor elég a tényleges jövedelem, de legalább a minimálbér után megfizetni a járulékokat. Ennek azonban feltétele, hogy ezeket a jövedelmeket jelentsék be az APEH-nak. A dupla járulékalapra vonatkozó előírás nemcsak az alkalmazottakra és munkaadóikra vonatkozik, hanem a főállású egyéni és társas vállalkozókra, az evázó egyéni és társas vállalkozásokra egyaránt. Szintén péntektől emelik a munkáltatói járulékot 1 százalékról 1,5 százalékra, az egészségbiztosítási járulékot 4-ről 6 százalékra. A természetbeni juttatások adóterhei is nőnek 10 százalékponttal, 44-ről 54 százalékra. Az áfakulcs emelkedése a legérzékenyebben a gázfogyasztókat érinti, ugyanis az adónövekedés mellett a gáz alapárának emelkedésével és a kompenzáció szűkülésével is számolniuk kell. Az energiahordozó megemelt ára kihathat majd az amúgy is magas távfűtési költségekre. Többet kell fizetni valamennyi napi élelmiszerért, így a húsért, a tejért és a tejtermékekért. Drágulnak a cukor és a zöldségfélék, valamennyi vendéglátó-ipari ár, beleértve a közétkeztetést és a diákétkeztetést is. Többe kerülnek a szállodai szolgáltatások. Drágább utazás Bár az áfaemelés a vasúti és a Volán-társaságok távolsági járatainál csak 4,3 százalékos jegyáremelést indokolna, a MÁV és a GySEV 8,5, a buszvállalatok 8,1 százalékos áremelést hajtanak végre. A kultúrához köthető kábeltelevíziózás, a könyvtári szolgáltatások, a színházi és mozi-, cirkusz- és bábszínházi jegyek és a múzeumi belépők is kikerültek a kedvezményes adókategóriából. Ugyanez vonatkozik a térképekre és a folyóiratokra is. MUT “ kmtippek,szon,hu Az Új egyensúly programja (PDF 174 kB)) Menekülés a kamatadó elől Péntektől 20 százalékos lesz a kamatadó, illetve a tőzsdei nyereségadó. A bankok mindegyike kínált olyan befektetési formákat ügyfeleinek, melyekkel egy ideig még eltolhatják a kamatadó megfizetését. A pénzintézetek befektetési jegyeket, életbiztosításokat, hosszú lejáratú lekötéseket ajánlottak. A bankokat szinte megrohamozták az utolsó napokban azok, akik még egy ideig el akarták kerülni a kamatadót. A kamatadó nem jelent plusz adminisztrációt az ügyfeleknek. Az adó mértékét a bankok számítják ki, és fizetik be az adóhivatalnak. Nem tervezzük. Magyarország jelenleg nem tervezi a részvételt a libanoni ENSZ-misszióban, de a kormány még nem döntött a kérdésben - mondta Szekeres Imre honvédelmi miniszter szerdán Budapesten újságíróknak, S miután német partnerével, Franz Josef Junggal tárgyalt. ! Képünkön: ENSZ-egyenruhások fel nem robbant izraeli lövedékek összegyűjtése közben. (Fotó: epa) Újra feketedni ■ A szakemberek attól félnek, hogy jönnek az olcsó sörök és a hamis cigaretták. Budapest (ÉKN) - A megszorító intézkedések megismerése óta folyamatosan beszélnek aggályaikról az élvezeti cikkeket gyártó és forgalmazó cégek képviselői. Árérzékenység A hazai vásárlók árérzékenységét ismerve attól tartanak, a többletköltségek beépítése után a vásárlók elpártolhatnak az ellenőrzött minőségű termékektől, és még inkább teret nyernek a feketepiaci áruk. Az is elképzelhető, hogy a dohányrazziák következtében folyamatosan fehéredé dohánypiacot újra megtalálják az illegális beszállítói csatornák. Sörből évek kezd a piac? óta ugyanannyi fogy, de egyre többen az olcsóbb külföldi sört veszik. Ez a trend tovább erősödhet az áremelésekkel. Emelések Százalék 8.5 5,7 5,0 | |# >Ü a ^ £ ru •Q öi 2 ’0 *iu a! !S| IM C A jövedéki adó emelése miatt cl 'tz Grafika: Észak-Keleti Napló, forrás: ÉKN-gyujtés HÁTTÉR Kik is azok a kurdok? Mérő Miklós ekn@inform.hu A Kurdisztán Szabad Sólymai (TAK) elnevezésű kurd terrorszervezet jelentkezett kedden az eló'zó' napi antalyai és isztambuli, összesen négy robbantásos merénylet elkövetőijeként, amelyeknek három halottja és közel 90 sebesültje van. A szervezet kedden közölte, hogy bosszúból követik el tetteiket, amiért a török hatóságok fogva tartják Abdullah Öcalant, a betiltott Kurdisztani Munkáspárt (PKK) lázadószervezet vezetőjét. A kurd többségű területek függetlenségéért 1984 óta fegyveres harcot folytató; az EU-ban és az Egyesült Államokban terrorista szervezetként számon tartott PKK-t a Sólymok irányítójának tartják a hatóságok. Öcalan életfogytig tartó börtönbüntetését tölti. Kik is azok a kurdok? Terroristák, tehát le velük? Akik ártatlan emberekre lövöldöznek, emberekkel teli autóbuszokra benzines palackokat dobálnak, vagy akik bevásárlóközpontokban robbantgatnak, azok igen, terroristák. Ám kik azok, akiknek eszük ágában sincs: egy ősi kultúrával, saját nyelvvel és vallási hagyományokkal rendelkező, évszázadok óta egy körülhatárolható területen élő közel 30 milliós népnek önállóságot, saját hazát adni, s akik e népet országukban nemhogy csak másodrendű polgárokként kezelnek, hanem el is nyomnak? Hivatalos kormányok: a török, az iráni, az iraki és a szítiai kormány. Azon országok kormányai, amelyeknek határai egy képzeletbeli Kurdisztán területén találkoznak egymással. Törökországban 15 millió, Iránban 6, Irakban 4, Szíriában pedig másfél millió kurd nemzetiségű ember él. A kurd válság az Oszmán Birodalom felbomlásával kezdődött: 1920-ban, a sévres-i békeszerződésben a kurdoknak önálló államot ígértek. 1923-ban, a lausanne-i szerződésben mégsem fogalmazzák meg Kurdisztán létrehozását. Kemal Atatürk viszont megalapítja a világi török államot a legnagyobb kurd kisebbség beolvasztásával. 1925-ben kitör az első kurd felkelés, amit Atatürk a „török nemzeti egység megvédelmezésének" ürügyével kegyetlenül vérbe fojt, a kurd vezetőket kivégzik. 1945-46 között a Kurd Demokratikus Autonóm Köztársaság álma Iránban komoly eséllyé válik, ám ezt a demokratikus mozgalmat az iráni hatalom gyorsan vérbe fojtja. 1972-ben ismét felszínre törnek a kurd önállósodási törekvések, szószólóját, Abdullah Öcalant azonban törökellenes szervezkedésért börtönbe zárják. 1978-ban Öcalan - kiszabadulása után - megalakítja baloldali gerillaszervezetét, a PKK-t (Kurd Munkáspárt), amely 1984-ben megkezdi fegyveres függetlenségi harcát. Az 1991- es Öböl-háború utáni sikertelen kurd lázadást Szaddám Húszéin kegyetlenül leveri. Ennek eredményeként több mint 2 millió kurd menekül Törökország délkeleti, hegyvi- dékes területeire, ahol virágzó, a kurdok által autonómiának nevezett entitás alakulhatott volna ki. A török kormány azonban nemhogy egy független, önálló Kurdisztánt nem fogad el, de a kurd autonómia szentesítését sem, még ha az Irakban létesülne is. De elutasítja a PKK 1996-os, 1998-as egyoldalú fegyverszüneti ajánlatát a békés tárgyalásokért, Öcalant, aki ekkor már emigrációból irányítja a mozgalmat, Görögországban elfogja, és halálra ítéli. Kurd erőszakhullám árasztja el Európát. 2000 februárjában a PKK iraki kongresszusán a kurdok leteszik a fegyvert. Céljuk politikai mozgalommá alakulni. Hiába minden: az érintett országok nem járulnak hozzá, hogy a kurdoknak saját államuk legyen. Ezért ma csak Törökországban 20 évnyi kegyetlen harcot, 40 ezer halottat, 3 milliónál is több földönfutóvá vált embert, több 10 ezer politikai foglyot, egy 15 milliós kisebbséget a legkisebb önkifejezési jog nélkül, háromszázezres „válságkezelő" hadsereget, több mint 100 milliárd dollárnyi kárt, s egy bebörtönzött fővezért regisztrálnak kurdügy címén. Szerzőnk külpolitikai újságíró
