Kelet-Magyarország, 2006. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-05 / 155. szám

2006. július 5., szerda KELET MINDENFELŐL /2 RÖVIDEN • Közcélú. Demján Sándor (képünkön), a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövet­ségének ügyvezető elnöke a következő öt évre 8 milliárd fo­rint közcélú felajánlást tett, a szövetség aktív közreműködésével: a pénzt egyebek között a hátrányos helyzetű régiók szociális problémáinak enyhítésére fordítják. MSZP: Nyilatkozzon a Fidesz Budapest (MTI) - Az MSZP tudni szeretné, hogy a Fidesz mely kor­mányzati lépéseket tá­mogatja - mondta Mes- terházy Attila frakcióve­zető-helyettes kedden Budapesten sajtótájékoz­tatón. Támogatja-e a leg­nagyobb ellenzéki párt a kiigazítást, a reformo­kat? Mit gondol az Új Magyarország program­ról, ha igaz az a szlogen, hogy csak Magyarország számít? - kérdezte a töb­bi között Mesterházy At­tila, hozzátéve azt is: a törvényhozásban a kor­mánypártok mellett az ellenzéki pártoknak is van felelőssége. Arról beszélnek, hogy szükség van Magyarországon a változásra, de az nem derül ki, mit ér­tenek ez alatt - fűzte hozzá, indo­kolva az általa fel­tett kér­déseket. „Ezt nem" Budapest (MTI) - Szij- jártó Péter, a Fidesz szóvivője Mesterházy Attila felvetésére - mely kormányzati lé­péseket támogat a Fidesz - elmondta: az SZDSZ elnöke, Kuncze Gábor elis­merte, az elmúlt négy évért és az így kialakult pénzügyi vál­ságért is a jelenlegi kormányzó pártok­nak kell vállalniuk a felelősséget, azonban úgy tűnik, hogy a kö­vetkezményeket már a magyar emberekkel akarják megfizettetni. „Mi ebben soha nem voltunk partnerek, és ezért semmilyen adó­emelést nem támo­gatunk, amely adó­emelések a magyar emberek vállán lévő terheket még elvisel­hetetlenebbé teszik"- mondta. Megalakult Szlovákia új, hat pártból ál­ló parlamentje tegnap: 150 képviselő tette le az esküt. Mint ismert, a magyar közösség pártja az új szlovák törvényhozásban ellen­zékbe szorult, eddigi koalíciós partnerével, Mikulás Dzurindával egyetemben. Képün­kön: a magyarellenes megnyilvánulásokról ismert Jan Slota írja alá az esküokmányt, mellette Bugár Béla, a Magyar Koalíció Párt­ja képviselője. (Fotó: MTI) Vita az oktatási átalakításról ■ Az ellenzék nem fo­gadja el az oktatásügyi reformokat, őszre új ja­vaslatokat vár. Budapest (ÉKN - SzP) - Megkezdte a parlament a kor­mány előterjesztésére a közok­tatási, valamint a felsőoktatá­si törvény módosításáról szó­ló javaslat együttes általános vitáját. A közoktatási törvény- javaslat megszünteti a nyolc­nál kevesebb évfolyammal működő általános iskolákat, amelyek más iskolák tagintéz­ményeként folytathatják tevé­kenységüket. A jogszabály megteremti a feltételeit az an­gol nyelv kötelező oktatásá­nak a középiskolákban, és nö­veli a pedagógusok kötelező óraszámát. A felsőoktatásról szóló javaslat képzési hozzájá­rulást vezet be az államüag tá­mogatott alap- és mesterkép­zésben a 2007/2008-as tanévtől. Az alapoknál kezdve A vitát megnyitó Hiller Ist­ván oktatási miniszter expo­zéjában leszögezte, az általá­nos iskolában az alapkészsé­gek elsajátításának megerősí­tését, a középiskolában a nyelvtanulás hatékonyságát és egy igazságosabb, teljesít­ményre ösztönző felsőoktatá­Az oktatási reform nagyobb fejezetei Intézkedés Időpont Cél Tandíj (fejlesztési részhozzá- j A parlamenti vita után leghamarabb két Az indok szerint az igazságos és tanulásra járulás) bevezetése a felső- j hét múlva lehet döntés. 2007. szeptem- I ösztönző felsőoktatás megteremtése oktatásban I bértől, de az első befizetés csak 2008-tól j érdekében Kőtelező óraszám emelése 2007. szeptember elsejétől Az általános iskolában 19-ről 21 -re, a közép­iskolában 20-ról 22-re nő a heti óraszám Nyelvoktatás erősítése ! Ha a vitában elfogadják, 2010-től : Megteremtik a feltételeket, és kötelezővé . teszik az angol nyelv oktatását a közép- | iskolákban Partneriskola-program 2007. szeptembertől A kistelepüléseken mindenütt megtartják | a kisiskolákat, ugyanakkor nem lesz | mindenütt igazgató, igazgatóhelyettes, | vagy gazdasági vezető Egyházakat érintő változások Egyelőre időpont nem ismert j Az egyhá2-finanszirozásra, az iskolák támo­! gatására a kormány új modellt dolgoz ki Grafika: Észak-Keleti Napló sí rendszer kialakítását céloz­zák meg a törvénymódosítá­sok. Legfontosabb cél az alap­készségek - az írás, az olva­sás, a szövegértés és a számo­lás - megerősítése, fejlesztése. „Ha ezek az alapkészségek nem erősek, legyenek bármi­lyen jó professzoraink, nem képezhetnek igazán jó szak­embereket” - mondta Hiller István, aki szerint mindenütt a világon gyöngülnek ezek az alapkészségek, de ennek elle­nében is mindent meg kell tenni a folyamat megállítá­sáért. „Az oktatási ügye sok­kal több, mint egyszerű szak­politikai kérdés: ettől függ gyermekeink jövője, követke­zésképp Magyarország jövője is” - fogalmazott a miniszter. A törvénymódosítás legfon­tosabb eleme a fejlesztési rész­hozzájárulás (fér) bevezetése, amely az alapképzésben 105 ezer, a mesterképzésben 150 ff....................... 1990 óta 300 ezer­rel csökkent az általános isko­lákban tanulók száma, a tenden­cia folytatódik. Hiller IstvAn ff 3X1 MONDAT Áttekinthetetlen viszonyokat teremtene a magyar oktatásban a jelenlegi tervezet, ezért a Fidesz nem fogadja el, nem támogatja - arra kérjük Hiller Istvánt, vonja vissza módosító javaslatait, és őszre dolgozza ki azo­kat, amelyek biztonságot szavatolnak a pedagógusoknak. PAlinkAs József, Fidesz Egyik törvényjavaslatot sem tudjuk elfogadni - a fér mellett kifogásoljuk a pedagógusok kötelező óraszámának növelését is, mivel az arra készteti a munkáltatókat, hogy különbséget tegyenek oktatóik között. AlmAssy Kornél, MDF Mindkét módosítás összelapátolt, rohammunkával elkészült fércmű és újabb szög a magyar oktatás koporsóján. Kuzma LAszló, KDNP ezer forint lesz évente. Térí­tésmentesen az intézmények hallgatóinak csak az a 15 szá­zaléka tanulhat a jövőben, akik a legjobb teljesítményt nyújtják. Hiller István hang­súlyozta, hogy a fér teljes összege az intézményeknél marad, abból zárolni, elvon­ni nem lehet. Az összegből az egyetemek és főiskolák ösz­töndíjra különítenek el, illet­ve fejlesztésre fordítják. A fér bevezetését illetően még nem zárultak le a tárgyalások a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával. A miniszter a drasztikus * hV: ttnniBP9K.szon.hu A felsőoktatási törvény módosítása (PDF 1 MB) A közoktatási törvény módosítása (PDF 1 MB) gyermeklétszám-csökkenéssel indokolta a pedagógusok köte­lező óraszámának körülbelül 10 százalékos emelését. Mint mondta, 1990 óta 300 ezerrel csökkent az általános iskolák­ban tanuló gyermekek létszá­ma, s a tendencia folytatódik. További tervek A jövőben a középiskolák­ban kötelező jelleggel beveze­tik az angol nyelv oktatását, erre külön előkészítő évfolya­mok jönnek létre, így alakul'ki az új 12, illetve az előkészítő­vel együtt, a 13 évfolyamos is­kolatípus. Felmenő rendszer­ben megszűnnek tehát a 8 osz­tályos gimnáziumok. KONTRA, PRO Ekler Gergely, a Hallgatói Önkor­mányzatok Országos Konferen­ciájának elnöke úgy nyilatkozott, elutasítják a tandíjat és az utóla­gos képzési hozzájárulást a felső­oktatás finanszírozásának válto­zatlanul hagyása mellett. A HÖOK tovább egyeztet a fer-ről a tárca vezetővel. Molnár Károly, a Műegyetem rektora, a Magyar Rektori Kon­ferencia elnöke azt közölte, magánvéleménye sok rek­tortársáét is tükrözi, eszerint a felsőoktatás minősége és a tár­sadalmi igazságosság érdeké­ben szükség van a tandíjra. Tüntettek Budapest (MTI) - Civil kezdeményezésre „igazság napja“ elnevezésű de­monstráció kezdődött a Gyurcsány-csomag ellen kedden késő délután Bu­dapesten, a Kossuth téren. A megjelentek a minisz­terelnök által bejelentett, de az Országgyűlés által még nem elfogadott re­formintézkedések ellen demonstráltak. A résztvevők skandálva követelték a kormány le­mondását. Fontos érdek a külföldi misszió ■ „El kell dönteni, hogy melyek a magyar hon­védség legfontosabb feladatai." Budapest (MTI) - Erről Gyurcsány Ferenc kedden, a Magyar Honvédség feladatsza­bó értekezletén beszélt Buda­pesten. Hangsúlyozta: nem kí­vánják a honvédség kapacitá­sainak széles körét fenntarta­ni, ahhoz kell bátorság, hogy a honvédség eldöntse, melyek a legfontosabb feladatok. Hoz­zátette: a honvédség a katonai szövetség tagjaként nemcsak Magyarország, hanem a szö­vetséges országok biztonsá­gáért is felelős. Magyarország­nak fontos nemzeti érdeke, hogy a katonák ott legyenek a külföldi missziókban, köztük a Balkánon és Afganisztánban is. Hozzátette: Magyarország­nak vállalnia kell, hogy folya­matosan mintegy ezer főt ké­pes legyen külföldi missziók­ban tartani. Gyurcsány Ferenc Szekeres Imre miniszterrel, díszszemlén (Fotó: mti) ÉKN-HÁTTÉR Mi??? Mérő Miklós ekn@inform.hu „Az észak-koreai hadsereg és az ország lakossága teljes mérték­ben felkészült arra, hogy könyörte­len megsemmisítő csapással és egy hatalmas nukleáris elrettentő erővel bíró atomháborúval adjon választ egy megelőző amerikai támadásra" - közölte a phenjani KCNA állami hírügynökség hétfőn. E mondat első olvasása után az ember önkéntele­nül is megrázza a fejét: mi???? Szóval, ha az Egyesült Államok - elkerülendő egy estlegesen atomtöl­tetű rakéta bármely pillanatban el­képzelhető indítását - megelőző tá­madást indít a háborús tamtamokat püfölő Észak-Korea ellen, akkor az atomháborúval válaszol az azt megakadályozni szándékozónak? Igen. Akármennyire is hihetetlen, de ezzel fenyegeti a phenjani re­zsim a világot. Azután, hogy Észak- Korea pont két héttel ezelőtt dicse­kedett azzal, hogy egy olyan nagy hatótávolságú ballisztikus rakétát fejlesztett ki, amellyel elérheti az őt „állandóan fenyegető" Amerikát is. S hogy Phenjan nem a levegőbe beszélt, azt - miként lapunk is hírt adott róla - az általa leginkább fe­nyegetett Japán kémrepülőgépeinek felvételei ékesen bizonyították: az új fegyvert már indítóállásba he­lyezték, mi több: üzemanyaggal is feltöltötték. Az atomsorompó-e- gyezményből már 2003-ban kilé­pett Koreai Népi Demokratikus Köztársaság - bár gazdasági helyze­te nem engedhetné meg - nemcsak maga mondja, de szavahihető szak­értők véleménye szerint is rendel­kezik atomfegyverrel. Legalább két bombája van, a tartalékai pedig még vagy hat elkészítéséhez ele­gendőek. Ezért igyekszik az Egye­sült Államok, Oroszország, Japán, Kína és Dél-Korea az úgynevezett pekingi hatoldalú tárgyalásokon le­beszélni fennen hirdetett atomprog­ramjáról. De mindhiába. A kelet­ázsiai ország teljhatalmú diktátora, Kim Dzsong II az amerikai fenyege­tettséget hangoztatva költi birodal­mának igen csekély, de szinte min­den bevételét a fegyverkezésre és a hadseregére. Tízmillió arra képes felnőtt lakójából egymillió áll fegy­verben. S míg a világ legdrágább pusztító eszközét gyártja, addig a katonákon kívül csak az igazán megbízható elvtársaknak jut megfe­lelő mennyiségű élelem. A többiek egyszerűen éheznek. A testileg, lel­kileg megnyomorított milliókat a kommunizmus malasztjával, meg az imperializmus általi fenyegetett­séggel etetik. A kiszivárgott vagy ki­szivárogtatott hírek szerint évente százezrek halnak éhen. Akik nem, azok fő tápláléka a fű, a fakéreg, a rovarok és a rágcsálók. Az onnan menekültek közül nem egy állítja, hogy egyes tartományokban kanni­balizmus is van. Mindezek a hírek persze kerülő utakon érkeznek el azok közreadóihoz, ugyanis Észak- Korea totálisan bezárkózott, idegent csak ritkán engednek be az ország­ba, azokat is csak a „kirakattelepü­lésekre". így vitathatók is e kósza hírek, míg csak Phenjan nem szólít­ja fel a világban elszórt képviselőit az egyetemleges koldulásra, miként azt az alábbi idézet mutatja: „Tisztelt Közgyűlés! Nagykövet elvtársak! Nemzetünk gazdasági válságba került. Radikális változás fog végbemenni a közeljövőben. Az önök segítségére lesz szüksé­günk. Belpolitikánk kihat külpoliti­kai státusunkra. Országunk nem utasít el semmilyen segítséget a békés átalakulás véghezviteléhez. Kérem, ne legyenek szűkmarkúak. Előre köszönöm emberségüket. Csang Pong Pong, Észak-Korea ENSZ-nagykövete. 2005. május 10." Ki gondolná ezek után, hogy a legtöbb (élelmiszer)segély éppen az Egyesült Államokból érkezik Észak-Koreába? De arra, hogy bár­ki is ellenőrizhesse, hogy hová, kikhez jut az el, még nem kapott senki engedélyt. Szerzőnk külpolitikai újságíró

Next

/
Oldalképek
Tartalom