Kelet-Magyarország, 2006. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-24 / 171. szám

2006. július 24., hétfő KIÜT MINDENFELŐL /2 RÖVIDEN ^ J V V j j J v Jr -J -J -J -J J -J J • A parlament nyári munkáját zárószavazá­sokkal fejezi be ma. A nyári rendkívüli ülés­szak utolsó munkanapja várhatóan Gyurcsány Ferenc napirend előtti felszólalásával kezdő­dik, majd a szokásos interpellációkat, azonna­li kérdéseket követően zárószavazás lesz ki­lenc előterjesztésről. Kórházban Husszein Bagdad, Ammán (MTI) - Szaddám Hú­széin volt iraki elnök kórházba került a 16 hat napon át tartó éhség- sztrájkja miatt, ezért nem lesz jelen a pere hétfői folytatásán - je­lentette be vasárnap Dzsafar al-Muszavi iraki főügyész. Huszeint kór­házba szállították, hogy orvosi felügyelet alatt legyen, s a kórházban mesterségesen, szájon át táplálják - közölte a fő­ügyész. Nem vesznek részt a per következő szakaszában a megbuk­tatott elnök ügyvédjei sem, akik arra panasz­kodnak, hogy az eljárás nem a szabályok szerint zajlik. A bíróság elutasí­totta a védőügyvédek összes beadványát, me­lyeket a mél­tányos tárgya­lás minimális feltételeinek biztosítása ér­dekében nyúj­tottak be. Bagdadi merénylet Bagdad (MTI) - Két pokolgép robbant vasárnap reggel az iraki főváros, Bagdad főként síiták lakta ke­leti részében, s legalább 42 embert megölt - közölte a rendőrség. Egy másik pokolgép az északi olajvárosban, Kirkuk- ban végzett 22 em­berrel a nem végle­ges adatok szerint. Mindkét bagdadi merénylet a Szadr- város nevű negyed­ben történt. Az első esetben a Dzsamila piacnál egy rendőrőrs közelében robbant fel egy kisbuszba rej­tett pokolgép. A dö­rejt több kilométerről is lehetett hallani, amiből arra követ­keztetnek, hogy kü­lönösen nagy erejű lehetett a robbanó szerkezet, amely 34 embert megölt, 73- at megsebesített. Az öngyilkos sofőr egy járókelőkkel teli ut­cán állt meg,. Aláírásgyűjtő akcióba kezd a Fidesz Budapest (FH) - A Fidesz arra kér min­denkit, aláírásával csatlakozzon a párt „Jó reggelt, Magyarország!” kiáltványához, és jöjjön el szeptember 23-án a Hősök terére a Fidesz nagygyűlésére, ahol a megszorító intézkedések ellen demonstrálnak. Szíjjártó Péter, a Fidesz szóvivője szerint a Gyur- csány-kormány olyan pénzügyi válságba so­dorta az országot, amit a gazdaság teljesí­tőképessége már nem bír el. A már-már el­viselhetetlenné váló terheket azonban nem lehet az emberekre hárítani - mondta a szó­vivő vasárnapi sajtótájékoztatóján. „Jó lenne, ha a kormány megosztaná a parlamenti pártokkal a konvergenciaprog­rammal kapcsolatos terveit. Erre a Parla­ment lenne a legmegfelelőbb fórum, ahol a Fidesz kész megvitatni a kormány előter­jesztését” - válaszolt a Fidesz szóvivője ar­ra az újságírói kérdésre, hogy mit szól a párt Gyurcsány Ferenc javaslatához, amely­ben a kormányfő konzultációt kezdeményez a konvergenciaprogramról. %MTGwSS£±Z----------------­Jó reggelt, Magyarországi - a Fidesz kiáltványa (PDF 29 kB) ÉKN-INTERJÚ: Kiss Péterrel, az új szociális és munkaügyi miniszterrel jt JjrJjJj j'j fjjSj j j j j j j J j j * s s j * j j J j JJJ j j j J Si-i J J * j * j * j J J J J j"j J V- j j j j j J J J JjjjjjjJJ J j JWJv J j j J j J „Méltányos megoldások..." ■ Nem lesz negyvenez­res leépítés a pedagógu sok körében - állítja Kiss Péter. Kiss Péter támogatja a reformokat (Fotó: archív) Szegő Péter peter.szefo@inform.hu Budapest (ÉKN) - Nagy szabadságot kapnak az intéz­ményvezetők a bér- és mun­kaerő-gazdálkodás terén - mondta lapunknak Kiss Pé­ter, az új szociális és mun­kaügyi miniszter. ÉKN: Mint az MSZP Balol­dali Tömörülés elnöke ho­gyan viszonyul a reformok hoz? Kiss Péter: A reformok egy nagyon fontos elvet akarnak megvalósítani, azt, hogy a közszolgáltatások az állampolgár „megrendelése” alapján működjenek. A ’90-es évek elejének változásai a po­litikában és a gazdaságban az állampolgárt tették megrende­lővé: a politikában érte ver­sengenek a pártok, és ő vá­laszt, a gazdaságban pedig egy versengő piacgazdaság alakult ki, melyet a fogyasz­tói igények alakítanak. Éppen a közszolgáltatások azok, ahol nem az állampolgár a meg­rendelő. Tehát a reformokat csak támogatni tudom, hiszen azok azt szolgálják, hogy vég­re a közszolgáltatások terüle­tén is végbemenjen a szüksé­ges fordulat. Szándékukban és irányukban ezek a refor­mok kifejezetten baloldali tö­rekvések. ÉKN: Melyek azért alaposan átrendezik a 15 év alatt kialakult viszonyokat... Kiss Péter: Kétségtelen, és az is biztos, hogy ez konfliktu­sokkal jár. Magam arra törek­szem, hogy ezeket a problémá­kat társadalmi párbeszédben rendezzük. Ez azért is fontos, hogy hosszú távra meglegyen a társadalmi többség a válto­zások mögött. Szándékaink szerint ez egy olyan reform, mely végül a kormányok szí­nétől függetlenül „társadalmi megrendeléssé” válik. ÉKN: Milyen módon tud ké­szülni a minisztérium a leépítésekre? Kiss Péter: Mindenhol cél­zott, egyúttal emberi és mél­tányos megoldásokra törek­szünk. Segítjük a központi közigazgatásból kikerülőket. A mintegy 12 ezres körnek már kidolgoztunk egy progra­Közvetítő Közel-Keleten ■ A Hezbollah beleegye­zett, hogy a libanoni kor­mány egy közvetítő harma­dik fél révén tárgyaljon. Bejrut (MTI) - Egy dél-li­banoni faluból menekülő liba­noniakat szállító kisbuszba csapódott be vasárnap egy iz­raeli rakéta, a támadásban hárman meghaltak, tizenhár­mán megsebesültek - közölték libanoni biztonsági források. Egy ENSZ-megfigyelő, egy olasz százados is megsebesült vasárnap a Hezbollah fegyve­reseinek füzétől, akik izraeli katonákkal vívtak tűzpárbajt Libanon déli részé. A Hezbollah, amely július 12-én foglyul ejtett két izraeli katonát, beleegyezett, hogy a libanoni kormány egy közve­títő harmadik fél révén tár­gyaljon a fogolycseréről Izrael­lel - közölte Nabih Berri, a li­banoni parlament elnöke. „Ha Izrael lerohanja Liba­nont a szárazfóldön is, és kö­zeledik Damaszkuszhoz, Szíria nem fog meglapulni, ölbe tett kézzel várni, hanem minden kétséget kizáróan belép a konf­liktusba... - mondta az ABC cí­mű spanyol lapnak Mohszen Bilil szíriai tájékoztatási mi­niszter, aki Miguel Angel Moratinos spanyol külügymi­niszterrel tárgyalt Madridban. mot. Átképzési lehetőségeket biztosítunk majd, és a befek­tetőknek azzal a feltétellel adunk támogatást, ha ezeket az embereket felveszik és át- képzik. Kvalifikált emberek­ről van szó, sokan elhelyez­kedhetnek majd például a pá­lyázati tanácsadást vagy mo- nitoringot végző cégeknél. ÉKN: Igazak azok a hírek, hogy nem is 20 ezer, hanem 40 ezer pedagógust akarnak elküldeni? Kiss Péter: Nem igazak, de konkrét számokról egyelőre nem lehet beszélni. Az egész változás az intézményi vezetők kiszélesített hatáskörére épül: ők döntenek majd a bérekről és arról, hogy ki marad és ki nem. Dönthetnek úgy, hogy ke­vesebb emberrel, de magasabb bérszínvonallal viszik az intéz­ményt, de foglalkoztathatnak több embert, akár pályakezdő­ket is, alacsonyabb bérekért. ÉKN: A járulékterhekkel kap­csolatos komoly kritika, hogy a fekete- és szürkegaz­daság felé terelheti a vállal­kozásokat. Kiss Péter: Kétségtelen, hogy a járulékok akadályozhatják a munka világának kifehéredé­sét. Azonban a reformok ép­pen arról szólnak, hogy ké­sőbb kevesebb teher legyen majd az embereken. A cél, hogy addig is jóval több váll viselje a terheket. Ha jól csi­náljuk, ebből már középtávon is az következik, hogy az egy főre eső terhek, járulékok mérséklődnek. ÉKN: Mi a véleménye a vas­úti reformról? Nem fél attól, hogy az egyik bezárandó vo­nal melletti kiállása okán esetleg „vérszemet” kapnak más politikusok? Kiss Péter: Nem, mert én azt mondtam, amennyiben vona­tonként csak 14 ember utazik az érintett vasútvonalakon, nem érdemes vállalni a sze­mélyszállítás tetemes költsé­geit, mert racionálisabban meg lehet oldani autóbuszok­kal. Ugyanakkor a szakaszok jövőjét nem csak a személy- szállítás szempontjából kell megvizsgálni. Alapos gazdasá­gi számítások után és társa­dalmi, politikai egyeztetést követően szabad dönteni, hogy az adott vonalon teher­szállítás, árufuvarozás szüksé­ges, lehetséges-e, illetve az adott vasúti pálya e célra va­ló fejlesztésére mennyi pénz kellene. Jan Egeland, az ENSZ-főtitkár emberiességi ügyek­ben illetékes helyettese szerint Izrael, megsértette az em­beri jogokat azzal, hogy bombázta Bejrút lakónegyedeit. A tisztviselő bejárta a libanoni főváros síita muzulmánok lakta területeit, ahol az izraeli légicsapások megsemmisí­tették a Hezbollah fegyveres csoport központját. (Fotó: epa) HÁTTÉR Legyőzhető-e a Hezbollah? Mérő Miklós ekn@inform.hu Az egész világ segítségét kér­te a HezDollah síita szervezet le­fegyverzéséhez Fuád Szinjóra li­banoni kormányfő' egy csütörtöki nyilatkozatában, de figyelmezte­tett, hogy a terrorista csoport semlegesítéséhez mindenekelőtt feltétel nélküli tűzszünetre van szükség. Ha ugyanis az izraeli katonai akciók folytatódnak, vagyis a libanoni áldozatok szá­ma növekszik,, s az ország „mű­ködésképtelenné" válik, könnyen előfordulhat, hogy - feledve a háborús helyzet kialakulásának okait - a síita mozgalom népsze­rűsége növekedni fog, és a liba­noni kormány teljességgel tehe­tetlenné válik. Mint ismeretes, mintegy két héttel ezelőtt a Hezbollah gerillái megöltek nyolc izraeli határőrt, két másikat pedig elraboltak, hogy túszaikért cserébe több száz Izraelben bebörtönzött terrorista társuk szabadon bocsátását köve­teljék. Izrael alku helyett katonai offenzívát indított a Hezbollah feltételezett dél-libanoni és bejrúti tűzfészkei ellen. Az izraeli bom­bázások tíz napja alatt Libanon­ban közel 400-an vesztették éle­tüket, több mint ezren megsebe­sültek és félmillióan földönfutóvá váltak. Válaszként a terroristák ra­kéták százait zúdították az észak­izraeli városokra, amelyek szintén többtucatnyi halálos áldozatot szedtek. A libanoni kormányfő szerint a Hezbollah Libanonban immár állam az államban, tevé­kenységét pedig Teheránból, illet­ve Damaszkuszból irányítják. Felvetődik tehát a kérdés: va­jon legyőzhető-e a Hezbollah? Izrael - bár nem fukarkodik ka­tonai erejével -, úgy tűnik, egyre kevésbé éri el a célját: katonáit a Hezbollah nem engedi szaba­don, a terroristák nem menekül­nek a határvidékről, ellenkező­leg, rakétáik egyre több izraeli város utcáit, házait dúlják fel, melyek lakói pedig mind több napot töltenek az óvóhelyeken. Azzal pedig, hogy a zsidó állam hadserege már a szárazföldi egy­ségeit is bevetette, a háború tel­jessé vált. Pedig Izrael - miként hangsúlyozza - nem akarja el­foglalni Libanont. Azt követeli, hogy adják ki katonáit, hogy ma­ga a libanoni hadsereg fegyve­rezze le a Hezbollahot, s foglalja el annak helyét az izraeli határ mellett, vagyis, hogy teljesítse az ENSZ Biztonsági Tanácsának erre vonatkozó 1559-es határozatát. Csakhogy a libanoni hadsereg er­re nem alkalmas. Katonai ereje kicsiny, technikailag elmaradott és gyenge. De ha nagyobb és erősebb volna is, akkor sem ten­né ezt, mert lakosságának mint­egy 40 százaléka, katonáinak pe­dig a többsége síita, s a Hezbol­lah - Isten Pártja - az Iránban honos síita eszméket tűzte zász­lajára, vagyis a Hezbollah elleni harc azonnal megosztaná az or­szágot, s az a vallásháború, illet­ve a polgárháború országává vál­na. Ilyen pedig már volt egyszer Libanonban, amelyre élesen em­lékeznek ott. Az 1975-től 1990- ig tartó polgárháború 150 ezer halálos áldozatot követelt, főként a civil lakosság köréből. Marad tehát a nemzetközi kö­zösség katona ereje, ha van neki olyan. Nem nagyon beszélnek róla, de most is - hosszú évek óta - állomásozik a libanoni­izraeli határon 2000 kéksapkás ENSZ-katona, de azoknak fegy­verük sincs, s ha volna is nekik, nem tudnák: kire fogják? Az Eu­rópai Parlament a minap beszélt arról, hogy felállíthatnak egy az EU-tagállamok katonáiból verbu­vált nemzetközi stabilizációs erőt, amelyet a tűzszünet őrzése céljából a térségbe vezényelné­nek. De mikor lesz és mitől ott tűzszünet? Kofi Annan ENSZ-fő- titkár nemzetközi konferenciájá­tól? Vagy a pápának az izraeli li­banoni megbékélésért meghirde­tett imanapjától? Nem. Ezektől nem lesz tűzszünet. Csak az olyan akcióktól, amelyek Iránt és Szíriát képesek rákényszeríteni arra, hogy megálljt parancsolja­nak a Hezbollahnak. Mert aki a dél-libanonban „működő" Hezbollah ellen harcol, az igazá­ból Teheránnal és Damasz- kusszal vívja háborúját. Szerzőnk külpolitikai újságíró

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom