Kelet-Magyarország, 2006. július (63. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-17 / 165. szám
2006. július 17., hétfő KIIIT MINDENFELŐL /2 RÖVIDEK • Elhunyt Pálfi István, az Európai Parlament néppárti képviselője szombaton Berettyóújfaluban, 39 éves korában, türelemmel viselt, hosz- szú, súlyos betegségben - közölte a Fidesz helyi szervezete az MTI-vel. Vádemelés Belgrád (FH) - A szerb ügyészség vádat emelt pénteken tíz ember ellen, mert segítették Ratko Mladicsot, hogy elkerülje az igazságszolgáltatást. A szerb miniszterelnök hétfőn bemutat egy akciótervet, hogy bizonyítsa az Európai Uniónak: teljesen együttműködik a hágai ENSZ bírósággal. A tíz gyanúsítottat, köztük a szerb hadsereg több tisztjét az elmúlt hónapokban tartóztatták le a hatóságok. A vád ellenük, hogy bújtatták és segítették a háborús és emberiség elleni bűntettekkel vádolt Ratko Maldicsot. A tárgyalás időpontját még nem tűzték ki - közölték a védőügyvédek. Mladics, akit a többi között a mintegy nyolcezer musz- lim életét követelő sebrenicai mészárlással is vádolnak, 1995 óta van szökésben. Belgrád többször tagadta, hogy tudomása lenne arról, hol bujkál a volt tábornok, de később elismerte: 2002 közepéig katonai védelmet élvezett, és még nyugdíjat is kapott az államtól. A tüntetés Nem hagyták Moszkva (MTI) - Nem hagyták tüntetni az alterglobalis- tákat és kommunistákat szombaton Szentpétervár utcáin a Nyolcak csúcstalálkozója ellen, szemléltetve Vlagyimir Putyin orosz elnök „szuverén demokráciájának" furcsaságait. A kommunistákat hangszórókon figyelmeztették, hogy csak a járdán vonulhatnak, miután nem kaptak hatósági jóváhagyást a Nyevszkij sugárúton bejelentett menetükre. A (globalizáció emberarcúvá tételét hirdető) alterglobalisták mozgásterét egy városszéli stadionra korlátozták, amelyet a Szociális Fórum színhelyéül berendeztek. G8: három fontos kérdés Szentpétervár (MTI) - A Nyolcak (a hét vezető ipari demokrácia és Oroszország) szentpétervári csúcstalálkozóján vasárnap elfogadott zárónyilatkozat három területet nevezett meg a találkozó legfontosabb témájának. Energia: a Nyolcak elkötelezettek „az átlátható, hatékony és verseny jellemezte globális energiapiacok mellett”; pártolják a kereslet és kínálat diverzifikálását, a hatékonyabb energiafelhasználást, a létfontosságú energia-infrastruktúra védelmét, akár terrortámadásokkal szemben is. Oktatás: a Nyolcak támogatják a magas színvonalú oktatást, főleg a matematika, a tudomány és a technológia területén; üdvöz- lik az idegen nyelvek tanulását és elsajátítását ösztönző kezdeményezéseket. Fertőző betegségek: a Nyolcak megpróbálják javítani a fertőző betegségek monitori- zálásában való nemzetközi együttműködést; igyekeznek több pénzt juttatni az AIDS, Tuberkulózis és Malária Elleni Globális Alapnak. ITF.TTÍTF Vasárnap: a harcok 5. napja kozta vasárnap Emile Lahud libanoni államfő. „Sajnálatos módon.... a Biztonsági Tanács tartott egy ülést, és azon elhalasztotta (a cselekvést), azt gondolva, hogy ha így tesz, egyszer eljön az idő, hogy a libanoniak megadják magukat” - mondta újságíróknak a kabinet rendkívüli ülése előtt az ötödik napja tartó izraeli bombázással kapcsolatban. Izrael a Hezbollah által elrabolt izraeli katonák szabadon engedését és a síita milíciának a közös határról való visszavonását szabta libanoni halkul a csatazaj (Fotó: EPA) katonai offenzívája leállításának feltételéül. Az izraeli feltételekről személyesen Romano Prodi olasz kormányfő tájékoztatta telefonon Fuád Szinjóra libanoni miniszterelnököt - hangzott el a bejrúti kormány vasárnapi ülése után. Amir Perec, izraeli védelmi miniszter közölte: Izrael nem állítja le libanoni offenzíváját, amíg a helyzet nem változik. Hozzátette: folytatják a Hez- bollah-gerillák Észak-Izraelt támadó rakétaállásainak megsemmisítését. ■ Vasárnap hajnalban izraeli harckocsik légi támogatással benyomultak Beit Hanunba. Bejrút, Jeruzsálem (FH, MTI) - Palesztin források szerint az izraeli harckocsik több száz méter mélyen behatoltak az arab területre, amelyről a zsidó állam tavaly nyáron vonta ki fegyveres erőit. Egyidejűleg az izraeli légierő támadta a libanoni főváros, Bejrút déli elővárosait. Ezzel ötödik napjába lépett Dél-Libanon izraeli bombázása, megtorlásként azért, mert a libanoni Hezbollah síita fegyveres szervezet harcosai múlt szerdán betörtek Izraelbe, és elraboltak két izraeli katonát. Tíz rakétatalálat érte vasárnap Dél- Libanonból Haifát, Izrael harmadik legnagyobb városát. Rendőrségi és orvosi forrásokból származó értesülések szerint kilencen meghaltak, körülbelül húszán megsebesültek. Az elmúlt három napban ez volt a második rakétatámadás Haifa ellen, de az elsőnek nem voltak áldozatai. Álláspontok A Biztonsági Tanács (BT) halogatja a beavatkozást, hogy Izrael időt kapjon Libanonnal szembeni követeléseinek elfogadtatására - nyilatMagyarok Magyarország damaszkuszi nagykövetségével tíz olyan magyar lépett kapcsolatba, akik az izraeli bombázások miatt akarták elhagyni Libanont, ők mindannyian átjutottak Szíriába, és közülük hatan már meg is érkeztek Magyarországra - tájékoztatta az MTI-t vasárnap délelőtt Medgyes Péter damaszkuszi nagykövet. Az MTI felvetésére, miszerint a sajtó tudomása szerint mintegy száz magyar van Libanonban, azt mondta: tudomása szerint körülbelül ennyi magyar él Libanonban, de úgy tudja, nagy részük ott házasodott, és nem tud róla, hogy menekülni akarnának az országból. Sólyom László dönt az Új egyensúlyról ■ Ellentmondó információk szólnak arról, hogyan határozhat a köz- társasági elnök. Budapest (ÉKN - SzP) - Sólyom László köztársasági elnök hétfőn dönt a megszorító intézkedéseket tartalmazó csomag pénzügyi törvényeinek aláírásáról. Az elnök az alapján vizsgálta az elfogadott törvényeket, hogy azok meg- állják-e az alkotmányosság próbáját, amennyiben a parlament a jogszabály sürgős kihirdetését kéri. Ha alkotmányos aggályok merülnek fel, az államfő az Alkotmánybíróságtól kér normakontrollt. Az államfő jogkörébe tartozik a politikai vétó is, ami azt jelenti, hogy visszaküldi a törvényt az Országgyűlésnek - erre Wéber Ferenc, a köztársasági elnök sajtófőnöke emlékeztetett. Az országgyűlés által hétfőn elfogadott, Új egyensúly névre keresztelt törvénycsomag szerdán került a köztársasági elnök hivatalához (KeH). Borulhat a terv A Bankszövetségen kívül számos szakszervezet, civil csoport fordult a köztársasági elnökhöz az adótörvények ügyében, előzetes alkotmányossági normakontrollt kérve. Az államfő döntésére várnak a szakszervezetek is. Az Autonóm Szak- szervezetek Szövetsége, az Értelmiségi Szak- szervezeti Tömörülés, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma közleményükben úgy fogalmaz: sajnálattal vették tudomásul, hogy az Országgyűlés megszavazta a kormányzati adó- és pénzügyi csomagot, figyelmen kívül hagyva az ő észrevételeiket. Megismételték korábbi álláspontjukat, miszerint a döntés aránytalanul nagy terheket ró a munkavállalókra. Elemzők úgy vélik, ha a köztársasági elnök szűrőjén fennakadnak a tervezett változtatások, hetekig, sőt hónapokig elhúzódhat az intézkedések életbe léptetése, és véglegesen felborulhat az állam- háztartás egyensúlya. Határozat(ra) New York (MTI) - Egyhangúlag elfogadott határozatban szólította fel az ENSZ Biztonsági Tanácsa Észak-Koreát a rakétakísérletek azonnali felfüggesztésére. A határozat azt követeli Phen- jantól, hogy függessze fel ballisztikusrakéta-prog- ramjával összefüggő minden tevékenységét. Válaszul Észak-Korea bejelentette: visszautasítja az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, és tovább folytatja rakétaprogramját. Lezárult Budapest (MTI) - Lezárult a kisebbségi névjegyzékbe vétel szombaton 16 órakor; az Országos Választási Iroda világhálós honlapján közzétett adatok szerint 170 735 választó kérte regisztrációját, ez 38 százaléka a 2001. évi népszámláláson magukat nemzetiségnek vallóknak. Öt éve 443 ezren vallották magukat a 13 kisebbség egyikéhez tartozónak. Mi várható? A nagyobbik kormányzópárt egyelőre bizakodó. Kiss Péter munkaügyi miniszter szerint Sólyom képes „függetleníteni magát a politikai megrendelésektől”. A Hírszerző azonban egymásnak ellentmondó információkhoz jutott azzal kapcsolatban, miként dönthet az elnök. Az egyik KeHes forrás szerint óriási presztízsveszteség lenne, ha az államfő nem kérne előzetes normakontrollt az AB-tól, de utólag mégis kiderülne, hogy a csomag alkotmányellenes passzusokat tartalmaz. Többen viszont úgy vélik, Sólyom László nem fordul a taláros testülethez, bízik a maga és a szakértői csapata tudásában, tapasztalatában.------TT Sólyom László ma dönt Isten partja mérő Miklós ekn@inform.hu Egyre inkább beigazolódni látszik Mahmúd Abbász palesztin elnök csütörtöki jóslata, miszerint Izrael Libanonba történő' katonai behatolásával egy nagy kiterjedésű regionális háború réme vetítődik fel a közel-kelet filmvásznára. Alig telt el azóta három nap, s a hírek a rakétaháború már egyre növekvő számú halálos áldozatáról szólnak. A konfliktus kirobbantója - ki ne tudná már - egy terrorcselekmény volt, amelyet a libanoni Hezbollah szervezet követett el a múlt hét szerdáján egy izraeli határőrposzt ellen, amelynek során nyolc izraeli katonát megöltek, kettőt pedig foglyul ejtettek és ismeretlen helyre magukkal hurcoltak. Túszaikért cserébe több száz Izraelben fogva tartott libanoni terrorista társuk szabadon bocsájtását követelik. Tették ezt az után, hogy három héttel korábban a Hamász palesztin radikális szervezet ugyanilyen akciót hajtott végre, hogy ezer bebörtönzött palesztinért cserélje ki egyetlen foglyát, s amikor az izraeli katonaság ezt az alkut megtagadva a maga módszerei szerint Gázában keresi túszul ejtett tizedesét. Úgy, mint már szerda óta Libanonban is. Nehéztüzérséggel, rakétákkal, bombákkal, lerombolva minden katonai stratégiai pontot és feldúlva minden menekülési útvonalat a terroristák előtt, hogy azok túszaikat ne tudják kivinni saját területükről külföldre. A világ jobbik felén terrorszervezetnek tartott palesztin kormánypárt, a Hamász - hogy ne rombolja tovább Izrael a Gázai övezet amúgy is szegényes infrastruktúráját s ezzel párhuzamosan ne sújtsák tovább a népét a megtorló akciók, már-már hajlott volna visszavonulót fújni, amikor a maga akciójával közbeszólt a Hezbollah, magyarul: Isten Pártja. A hírekben csak „szélsőséges síita szervezetinek nevezett déllibanoni terrorista bandát Izrael 1982-es libanoni bevonulását követően alapították az iráni rezsim aktív támogatásával. Az észak-izraeli településeket Libanonból évtizedeken át érő támadásokat hátra szorító 1982-es izraeli intervencióra adott viszontválaszul több száz iráni forradalmi gárdista érkezett Libanonba azzal a céllal, hogy „felvegye a harcot a cionistákkal". A központját a kelet-libanoni Bekaa- völgyben létrehozó Hezbollah az ő irányításuk alatt alakult meg, és elnyerte Szíria támogatását is. Az évek során megölték vagy kiűzték a térség őslakosságát, a keresztény arabokat, s saját törvényeik szerint, mint egy állam az államban léteztek Dél-Liba- nonban. 18 év alatt úgy megerősödtek, hogy amikor az izraeli hadsereg kivonult az addig általa elfoglalt 30 kilométer széles „biztonsági sáv"-ból, annak helyét az Irán-barát és az által irányított szervezet milíciája foglalta el. A szervezetnek, amelynek élén Hasszán Naszral- lah sejk áll, 2004-es adatok szerint mintegy 7000 fegyveres tagja van, a szimpatizánsai révén azonban sokkal több ember mozgósítására is képes. A mozgalom katonai szárnyát irányító legfelsőbb vezetés székhelye Teheránban van. A Hezbollah a 2005-ös libanoni választásokon képviselői révén bejutott a libanoni kormányba is és megszerezte a külügyi és az energiaügyi tárcát. Szerdai terrorcselekménye miatt most a bejrúti kormány bármelyik pillanatban összeomolhat. Mert a kormány többi tagja elhatárolódik tőle. Libanon sokat szenvedett népe pedig a bombákat kapja a fejére. De Naszralla sejk azt mondja nekik, hogy ne adják meg magukat, álljanak ellen Izraelnek és vonuljanak harcba ellene. „Mert a helyzet már túlment azon, amit a Hezbollah által elrabolt két izraeli katona megtorlása jelenthet." Vagyis háborúra biztatja Libanon népét, amelynek nem egy képviselője szerint a Hezbollah egész Libanont túszul ejtette. Irán és Szíria túszául. Szerzőnk külpolitikai újságíró
