Kelet Magyarország, 2006. április (63. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-08 / 83. szám
2006. április 8., szombat KELET RÖVIDEN • Érdemben, az autonómiáról. Érdemi szakértői tárgyalások kezdődnek hamarosan a vajdasági magyar autonómiáról - állapodott meg pénteken Belgrádban Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök és Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke. Kétezer eurós távozási ajánlat Párizs (MTI) - A francia kormány az országból önként távozó, illegálisan ott tartózkodó külföldiek hazatérését fejenként kétezer eurós csekkel kívánja támogatni - adta hírül pénteken a Le Figaro című francia napilap. Nicolas Sarkozy belügyminiszternek a prefektusokhoz március 30-án eljuttatott körlevelét idézve a konzervatív újság úgy véli: az intézkedés elsősorban a Franciaországban illegálisan tartózkodó, iskolába járó gyermekekkel rendelkező és ezért távozásra nehezen rábírható családok hazatérését kívánja ösztönözni. Sarkozy tavaly 22 500 illegálisan az országban tartózkodó külföldi kitoloncolását rendelte el. Szabadon Minszk (MTI) - Kiszabadult pénteken a Minszkben letartóztatott volt lengyel nagykövet, akit nem engedélyezett tüntetésen való részvételért 15 nap elzárásra ítéltek. A minszki lengyel nagykövetség közlése szerint Máriusz Maszkiewiczet a fehérorosz hatóságok kiengedték a kórházból, ahová a letartóztatása után került, és nem kell visszatérnie a börtönbe büntetése hátralévő részének letöltésére. A volt minszki lengyel nagykövetet március 24-re virradóra vették őrizetbe a fehérorosz hatóságok és 27-én több száz tüntetővel együtt 15 napi elzárására ítélték, mert ott volt a tömegben, amely Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök újraválasztása ellen tüntetett a szabálytalanságok miatt. Másnap kórházba kellett szállítani szívpanaszok miatt. Népszavazást tartanának Izrael elismeréséről? London (MTI) - Az új palesztin külügyminiszter szerint népszavazást tarthatnak Izrael elismeréséről; Simon Peresz volt izraeli külügyminiszter azonban elutasította az elképzelést mint az izraeli-palesztin konfliktus megoldásának eszközét. Mahmúd Zahar a londoni The Times pénteki szá- Mahmúd mában megjelent interjúban Zahar arról is nyilatkozott, hogy a Hamász által alakított kormány fontolóra veszi a tárgyalásokat a nemzetközi közösséggel Izrael és a palesztin állam együttélésének lehetőségéről. Ugyanakkor figyelmeztetett: Izraelnek és a nemzetközi tárgyalópartnereknek „nyújtaniuk kell valamit”. A Hamász szélsőséges iszlám fegyveres mozgalom, amely megnyerte a januári palesztin parlamenti választásokat, mind a mai napig nem ismerte el a zsidó államot, sőt, annak elpusztítását hirdeti. „Kollektív büntetés" Gáza (MTI) - Az uniós pénzek folyósításának leállítása a palesztin népet sújtó kollektív büntetéssel ér fel - közölte pénteken Gázában a Hamász szóvivője, Musír al- Maszri. Leállította ugyanis a Hamász radikális mozgalom irányítása alatt álló palesztin kormánynak szánt közvetlen segélyek kifizetését az Európai Unió, mert az nem hajlandó elítélni az erőszakot és elismerni Izrael államot - közölte egy uniós tisztviselő pénteken Brüsszelben. Fellépnek a tilalom ellen Budapest (MTI) - A kampánycsend és a közvélemény-kutatás megjelentetési tilalmára vonatkozó szabályozás eltörlését kezdeményezi a Political Capital - mondta Somogyi Zoltán igazgató pénteken Budapesten. „Szeretnénk elérni, hogy változtassanak bizonyos paragrafusokat a választási eljárásról szóló törvényben, ugyanis elavult a szabályozás” - közölte sajtótájékoztatón. Hozzátette: a javaslatukat eljuttatják a választások után parlamentbe kerülő pártok elnökeinek. Meglepődött a ■ Lomnici Zoltán: Nem rontják a heves viták a bíróságok megítélését. Budapest (MTI) - Lomnici Zoltán szerint fontos a bírói döntések kritizálhatósága, a harmadik hatalmi ág köz- megítélését nem rontják a heves szakmai viták sem. Komoly viták Minden évben akad néhány bírósági ügy, amely komoly vitákat vált ki, ez azonban a tavalyi közvélemény-kutatási adatok szerint érdemben nem befolyásolta a bíróságok bizalifiHI http:',Vmtlppek.szon.hu Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (PDF 13 kB) mi indexét. A legtöbb felmérés azt mutatja, hogy a rendes bíróság az Alkotmánybíróság után a második legelfogadottabb állami szerv - mondta a főbíró pénteken. A szólás és véleménynyilvánítás szabadsága szempontjából fontos, hogy a bírósági ítéleteket is lehessen elemezni, kritizálni. Ennek mesterséges elfojtása helytelen gyakorlat lenne - tette hozzá a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke. Magyar sajátosság Elmondta: az utóbbi időben tapasztalható, hogy tudományos igénnyel készült szakmai elemzések látnak napvilágot a sajtóban, ami magyar sajátosMINDENFELŐL /2 ság, hiszen az uniós tagállamokban az ilyen írások nem politikai napilapokban, hanem szakmai folyóiratokban jelennek meg. Figyelemre méltó, hogy a lakosság és a jogászok véleménye sok szempontból egyformán kedvező a bíróságokról. Ugyanakkor Lomnici Zoltán meglepőnek tartja azokat az adatokat, melyek szerint még a jogászság egy része sincs tisztában a bíróságok valós mun- katerheivel és a nyolc éve működő Országos Igazságszolgáltatási Tanács feladatköreit sem ismeri pontosan. J£E(.fj1 Az^Orszácjos Igazságszolgáltatási Tanács http://www.birosag.hu/egyeb/hatarozatok/index.php?iang=hu főbíró Lomnici Zoltán (Fotó: ÉKN) Lázadók merényletei Kandahár (MTI) - Újabb merényleteket követtek el lázadók Afganisztánban amerikai és német katonák ellen pénteken, illetve a megelőző napokban; a támadásoknak halálos és sebesült áldozatai is vannak. Tiltakoznak Folytatódnak a hetek óta tartó tiltakozó megmozdulások Franciaországban - az országos ellenállást az új munkaügyi törvény váltotta ki, mindenekelőtt a hátrányosan érintett fiatalok, diákok körében. (Fotó: MTI) ígéretek az olasz választási kampányban Silvio Berlusconi lAOnA BELLI LIBERIA Romano Prodi Uzlet: A következő 3 évben a 90%-os munkáltatói járulék 3%-os csökkentése. • Állami javak további privatizálása • Leszámolni az adócsalókkal • A népszerűtlen ingatlanadó eltörlése az első lakás vásárlás esetén Munkahely és járulékok: 1,5 millió új munkahely teremtése • TV-dlj eltörlése, és ingyenes utazás az időseknek • Nyugdíjminimum emelése havi 550-ről 800 euróra • Munkáltatói járulék 5%-os csökk. • A Berlusconi által 2001-ben eltörölt örökösödési adó ismételt bevezetése a nagyon gazdagok részére • Leszámolni az adócsalókkal • Hitelprogram beindítása az első lakás vásárlók számára Igazságszolg.: Tízezerrel több rendőr Infrastruktúra: Fejlesztési bank létesítése Olaszország elmaradott déli régióinak támogatására • A Szicíliát a kontinenssel összekötő híd építésének támogatása • A cégeket rövid távú szerződések kötésére ösztönző tényezők csökk. • Leállítani a nyugdíjkorhatár 57-ről 60 évre emelését célzó reformot • Évi 2500-eurós hitel a 3 év alatti gyermeket nevelőknek •Kamattörvények szigorítása • A Dél-Olaszországba irányuló befektetések ösztönzése • A vitatott Alpok alatt futó gyorsvasút támogatása • A szicíliai híd projektjének leállítása C GRAPHIC NEWS Két nap: választ Olaszország Róma (MTI) - Képviselőházi és szenátusi választásokat tartanak vasárnap és hétfőn Olaszországban, amelynek során a Silvio Berlusconi miniszterelnök vezette jobboldali Szabadság Háza (Cdl) és a Romano Prodi volt kormányfő, egykori EU-bizottsági elnök fémjelezte baloldali Unió között dől el az ország vezetésének sorsa a következő öt évre. Vasárnap reggel 8 órakor nyitják a szavazóhelyiségeket, és este 22 órakor zárják azokat, míg hétfőn reggel 7-től 15 óráig lehet voksolni. Olaszországban 47.258.305 szavazásra jogosult állampolgár él, köztük a nők száma kétmillióval több. A jelöltek Berlusconi, a Forza italia párt jogi végzettségű alapítója, aki szeptemberben lesz 70 éves, először 1994 márciusában lett miniszterelnök, de kormánya mindössze 8 hónapig élt. 2001-ben már mint Cdl-koalíció vezetője nyerte meg a választásokat. 1986-tól 2005-ig az AC Milan futballklub elnöke. A jogi és közgazdasági diplomával rendelkező, 67 esztendős Prodi politikai pályafutása 1978 novemberében kezdődött: ipari miniszter volt Andreotti kormányában. Az 1996- os győzelem után 1998-ig miniszterelnök volt, majd 1999 és 2004 között az EU-bizottság elnökeként tevékenykedett. ■ .1*3» ,, . K íi ■ ■ . HI - ‘ Kampánycsend, Európában: ahol van, ahol nincs ■ Nem minden választójogi rendszer ismeri a kampánycsend fogalmát Budapest (MTI) - A kampánycsendet úgy szabályozza a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, hogy a szavazást megelőző nap 0 órától a szavazás befejezéséig választási kampányt folytatni tilos. Vagyis az idei parlamenti választásokon kampányt folytatni 2006. április 8-án 0 órától április 9-én 19 óráig, illetőleg április 22-én 0 órától április 23- án 19 óráig tüos. A választással kapcsolatos közvéleménykutatás eredményét április 1- jétől április 9-én 19 óráig, illetőleg április 15-étől április 23- án 19 óráig nem szabad nyü- vánosságra hozni. A kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, így különösen: a választópolgárok számára a jelölt vagy a jelölő szervezet által ingyenesen juttatott szolgáltatás (szavazásra történő szervezett szállítás, étel-ital adása), pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok, a jelölt fényképét vagy nevét tartalmazó tárgyak osztogatása, választási plakát elhelyezése, a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton. Hogy megszabaduljanak A kampánycsend célja, hogy az állampolgárok megszabaduljanak a média és a pártok nyomásától, s önálló véleményt formálhassanak. Értelméről már megoszlanak a vélemények. A legnagyobb visszatartó ereje a tömegtájékoztatásban van, mivel itt van lehetőség arra, hogy a kampánycsend megsértését szankcionálják. Ahol nincs kampánycsend, ott a pártok az utolsó pillanatig folytathatják a választási hadjáratot. Indokát választási szakértők azzal magyarázzák, hogy a mai modern korban az internet és a többi fejlett kommunikációs eszköz mellett a kampánycsend betartását eleve szinte lehetetlen ellenőrizni. Példák, innen, onnan Az alábbi (nem teljeskörű) összeállításból kitűnik, hogy Európa legtöbb országában nem vezetnek be kampánycsendet, de közülük néhányban tiltják a közvélemény-kutatási adatok közzétételét a választást megelőző napokban. Európában nincs kampánycsend a következő országokban: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Fehéroroszország, Finnország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Nagy- Britannia, Németország, Olaszország, Portugália, Svédország, Szlovákia. Az Európán kívüli országokban például az Egyesült Államokban és Izraelben. Van kampánycsend: Franciaország (csak a voksolás napján), Lengyelország (a voksolás előtti napon nulla órától), Magyarország (a voksolás előtti napon nulla órától), Oroszország (a voksolás előtti napon nulla órától), Románia (a választások előtt 48 órával lép életbe), Spanyolország (a választás napján nulla órától), Szerbia (a választás napját megelőzően 48 órával lép életbe), Ukrajna. MIIT m A választási törvény (PDF 242 kB)
