Kelet Magyarország, 2006. január (63. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-04 / 3. szám
2006. január 4., szerda KÖRNYEZETVÉDELEM /5 KILÉT Összeállításunk a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium „Környezetvédelem és vízügyi cél- előirányzat" (KÖVICE) című pályázatán elnyert támogatással készült. • Száz erdei fülesbagoly költözött egy szegedi panel lakótelep fáira: a kolónia februármárcius végéig együtt marad, akkkor majd fészket keresnek maguknak. Erre a bagolyfajra jellemző, hogy egyedei kolóniában együtt telelnek; korábban a temetőkertek örökzöldjein gyűltek össze, de templomtornyokban és magházakban is szoktak tanyázni. JEGYZET Tudatos csapda Sípos Béla _______ bela.sipos@kelet.szon.hu Alapvetően télpárti vagyok. És nyárpárti. Meg szeretem, amikor az évszakok szabályosan, váltva követik egymást. Nem folyik egybe az ősz a téllel, amikor elkülönül a tavasz a nyártól. Télen legyen Hideg, akár mínusz tíz, tizenöt fok is, hóval, jéggel, nyáron pedig harminc fok, időnként záporral, zivatarral. Mert le kell verni a port, és a csapadékra minden évszakban nagy szükség van. Azt hiszem, nem vagyok ezzel a teóriával egyedül, minden bizonnyal többen valljuk ugyanezeket. Ám mostanában ugyancsak megfordultak az évszakok, a mai gyerekek majdhogynem kuriózumként élik meg a havat, s ha éppen van néhány napig hó és jég, azonnal szánkóznak és korcsolyát húznak. Mert milyen tél az, amelyet most is átélünk, amely inkább locspocsos, mint havas, jeges. Ezek a gondolatok kedden hajnalban értek meg bennem, amikor arra ébredtem, hogy csorog az eresz, miközben a félhomályos íróasztalon január 3-át mutatott a naptár. Január és eső. Egyre megszokottabb párosítás ez, sajnos. Mert ugyan tavasszal és nyáron a gazdálkodók imádkoznak a csapadékért, télen ugyancsak örülnek, ha esik, de nem az eső. Ilyenkor a hideg és a hó kell. Az őszi vetés még úgy alszik, mint a mormota, pontosabban aludna, ha nem csapná be az időjárás. Mert becsapja a gyümölcsfákat, a hóvirágot és az orgonát is. Vajon minek a következménye ez? Nem kell túl sokat gondolkodni, hogy rájöjjünk: ezt mi, emberek idéztük, idézzük elő. Kíméletlenül pusztítjuk a Földet, lakó- és élőhelyünket. Áz üvegházhatás egyre jobban érződik, s milyen furcsa, tudjuk hogy mérgezzük a levegőt, környezetünket, de nem akarjuk észrevenni. Csak várunk az időjárás megváltozására, mint egy csodára, holott mi tehetnénk ezért a legtöbbet. Önmagunkért és a jövő nemzedékéért egyaránt. dártani Egyesület fénékpusztai megfigyelő- állomásán vizsgálnak egy gólyát. A legyengült, valamilyen ok miatt ősszel el nem vándorolt madarat többhetes próbálkozás után sikerült befogni Bak község határában. Az állatot felépüléséig a megfigyelőállomáson tartják és majd csak tavasszal, társai megérkezésekor engedik szabadon. (Fotó: mti) V ______________________________________________________,___________________________________J Fenyősors. Elmúlt az ünnep, ezzel végétért a karácsonyfák élete is. Nagy többségük az utcára kerül, ám ne a kukákba dobjuk őket, hanem a szemétgyűjtő mellé tegyük. Innen az illetékesek elszállítják. (Fotó: Balázs Attila) Mentesítés sózás nélkül ■ A só a hó és a jég réme, de a növényekre és a talajra gyakorolt hatása is kedvezőtlen. Nyíregyháza (P. V.) - A hideg idő beköszöntekor megkezdődik a rettegés a magas számlák miatt, de sokan azért is fohászkodnak, ne hulljon tetemes mennyiségű hó. Az idősebbeket fizikailag is megviseli a rendszeres járda- takarítás, de ők azok, akik leginkább kötelességtudóak. Tartanak attól, nehogy valakinek az ő jeges járdájuk miatt essék baja, így fáradtságot nem kímélve szórnak rendületlenül. Évtizedekkel ezelőtt a jeget homokkal, kaviccsal, hamuval vagy salakkal érdesítették, ez azonban nem eredményezett gyors olvadást, s a közlekedés során hamar lesodorják, a szél lefújja ezeket az anyagokat. így aztán népszerűvé vált a só, amiből fajlagosan is jóval kevesebb szükséges, mint bármi másból. Félnek a növények Aki próbálta már a síkta- lanítás eme valóban egyszerű módját, megtapasztalhatta, hogy a sónak bizony káros hatásai is vannak. Családi házba költözésünk első telén nekem is sikerült leamortizálni az évtizedeken át remekül szuperáló betonjárdát, s így ma már a hólapát sem csúszik úgy, mint régen. A sótól félnek a növények, s a talaj is. Baj van akkor is, ha a levelekre kerül, s akkor még nagyobb, ha a gyökereken keresztül felszívódik. A növénykében összegyűlt klórionok klorózist idézhetnek elő, s a növény a sóban gazdag vizet nehezen veszi fel. A só hatására a talaj tápanyagokban szegényebb lesz, s a só növelte ozmózisnyomás miatt csökken a gyökerek vízfelvevő képessége is. A lugosodás miatt kevésbé tud védekezni a növény a nehézn .................................... Évtizedekkel ezelőtt a jeget homokkal, kaviccsal, hamuval vagy salakkal érdesítették. .............................................1* fémekkel szemben, s a NaCl miatt a talaj szerkezete is morzsalékossá változhat. A savas talajok felszínén az oldott sók elszívják a növény elől a vizet, s ezeknek a talajoknak a roncsolódott szerkezet miatt rosszabb a levegő- háztartásuk is. Az utak sózása során a folyók sótartalma is megnövekszik, de ez a hóolvadás miatt folyamatosan csökken, s általában ősz végére helyreáll az egyensúly. Egyre több házban Bár a sózás olcsó és gyors, ne bántsuk a fákat és virágokat, hiszen ezek azok, amelyek nyáron hűtik a környezetet, a szén-dioxidból oxigént gyártanak, megvédenék minket a portól és a zajtól. A „besózott” fák viszont tavasszal később lombosodnak, levelük apróbb lesz, s amikor leginkább árnyékukra vágyunk, már hullani is kezdenek. Biztató, hogy egyre több házban építenek kandallót, s újra reneszánszát élik a vegyestüzelésű kazánok, ezért talán többen visszatérnek majd a régi módszerekhez, a salakhoz és a hamuhoz. Sikertörténet Siker? De történet az biztos. Örömmel jelentjük, eltűnt a szemét a városi művelődési központ alól. Bízunk abban, a tisztaság egész évben megmarad és mindig lesz valaki, aki fontosnak érzi, hogy innen is elvigyék nap mint nap a hulladékot. Nem volt hiábavaló tehát, hogy Önökkel együtt mi is ■ rendre napirendre tűztük a témát. A tiszta placcot látva pedig talán a galambok is máshová költöznek. (Fotó: Sipeki Péter) Hazai gyártás Bécs (KM) - Fogyasztási patriótáknak minősítette az osztrákokat a bécsi tömegtájékoztatás, miután egy közvélemény-kutatás kimutatta: a megkérdezettek 60 százaléka szerint a hazai gyártású élelmiszerek vásárlása hozzátartozik a nemzeti büszkeség érzetéhez. Két linzi közvélemény-kutató intézet kérdezte ki az osztrákokat a hazai élelmiszerek fogyasztásának a fontosságával kapcsolatban. A válaszadók többsége szerint mindenekelőtt az ellenőrzött minőség, valamint a gazdag kínálat szól a hazai termékek fogyasztása mellett. Ártéri tájgazdálkodás a Tisza mentén ■ A gazdagabb növényzet változatosabb gazdálkodást és jövedelmet hozhat. Tokaj (KM) - Évszázadok folyamán a Kárpát-medencében a folyóvölgyek mentén az ártéri táj gazdálkodás ember és természet harmóniáját biztosította. Ez a tájművelési forma az árvízzel érkező víztöbbletet hasznosítja, tartalékolja a szárazabb időszakokra. A gazdagabb, változatosabb ártéri növényzet változatosabb gazdálkodást és a mainál nagyobb jövedelmet hozhat. Ma a Tisza mentén több kistérségben is próbálkoznak azzal, hogy ezt a gazdálkodási módszert újra meghonosítsák: a Tisza mentén megyénkben Bereg és Tiszadob, valamint a Bodrogköz, a Borsodi Mezőség, Tiszadob, Nagykörű; a Körös mentén Biharugra térségében. Hároméves program Egy most induló, hároméves program e kezdeményezések összefogását segíti. A Világbank Környezetvédelmi Világalapján keresztül (GEF) az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) finanszírozza a projektet, melyet a Környezet- védelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala hajt végre. A munka fő célja a Tisza menti ártéri tájgazdálkodási kezdeményezések összefogása, érdekképviseletük megszervezése. Elősegíteni, hogy e természetkímélő és remélhetőleg egyre jövedelmezőbb gazdálkodási forma minél nagyobb teret nyerjen. Ezzel kapcsolatban rendeznek konferenciát január 13-14-én Tokajban, a gimnáziumban. A konferenciára várják Haraszthy László helyettes államtitkárt (KvVM), Nyújtó Ferenc helyettes államtitkárt (FVM), Pintye Ágnes főosztályvezetőt (Országos Területfejlesztési Hivatal) és Varga Miklós vízügyi helyettes államtitkárt (KvVM). Ártéri gazdálkodás. Növénytermesztés, gazdái- kodás az ártéri földeken letölthető. (DOC, 27 kB) Üvegházhatás Budapest (MTI) - Egyelőre csak Nagy-Bri- tannia és Svédország látszik teljesíteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséről elfogadott kiotói jegyzőkönyv előírásait. Ezt egy brit tanulmány szerzői állapították meg a napokban. Szerintük a jegyzőkönyvet aláíró 15 európai ország közül 10 egyáltalán nem teljesíti majd vállalását a kibocsátáscsökkentésről 2007-ig, hacsak nem hoz sürgős intézkedéseket ennek érdekében.
