Kelet Magyarország, 2006. január (63. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-19 / 16. szám

2006. január 19., csütörtök • A keresetek növekedési üteme lassult Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a múlt év első kilenc hónapjában, átlagosan 11,9 százalékos mértékű volt az előző, 2004-es év azonos időszakához viszonyítva, a bruttó és nettó átlagkeresetek tekintetében egyaránt. Ez valamivel jobb volt a nettó ke­resetek tízszázalékos országos növekedési üteménél. • Az Év Üzletembere 2005 díjat Demján Sándor kapta, így a TriGránit Rt. elnöke kép­viseli majd Magyarországot a nemzetközi gá­lán júniusban, Monte Carlóban. A merész újí­tó Wáberer György, a nevéről elnevezett lo­gisztikai cég vezetője, 2005 példaképe Bogsch Erik, a Richter Gedeon vezérigazgató­ja, a jövő ígérete pedig az Inter Aktív inter­netes cég ügyvezetője, Vianni Balázs lettek. A kiválasztás felelőssége Galambos Béla_______________________ galambos@kelet.szon.hu Magyarországon ugyan egyre nagyobb figyelmet kap a cégek kulcsembereinek és a tehetségeknek a kiválasztása, fejlesztésük és kihasználásuk érdekében mégsem tesz- ’ nek eleget sem maguk a dolgozók, sem a cégek HR-esei. Egy felmérésből származó válaszok szerint a vállalatok kétharmada azonosítja a tehetségeket, közülük minden második cég ezt kiemelten kezeli. Túl szépre festik azonban a meny­asszonyt, mivel úgy tűnik, erről csupán a tehetségesek nem tudnak. Ugyanis a vá­laszadóknak csupán alig több mint harma­da említette, hogy a tehetséges munkavál­lalókkal meg is beszélik különleges státu­szukat, s még ettől is jóval kevesebb cég készít egyénre szabott akciótervet számuk­ra. A cégek humánerőforrás (HR) menedzse­rei messze nem használják ki a tehetséges munkavállalókban rejlő lehetőségeket. A válaszadók csupán ötödé szervez rendsze­res találkozókat, ahol a vezetők és a tehet­séges alkalmazottak találkozhatnak. Ugyanilyen arányban rendelkeznek külön a tehetségek támogatására létrehozott prog­rammal. Speciális vállalati tréningekkel a vállalatok egyharmada él. Kulcsembereket csak bizonyos munkakörök és vállalati te­rületek esetében azonosítanak a cégek, de számukra kidolgozott programot nem sok HR-es tud felmutatni. Pedig a tőlünk fejlettebb gazdaságú or­szágokban már tisztában vannak vele: kulcsemberek nélkül egy vállalat sem jutna előre az egyre fokozódó versenyben. Az ő azonosításuk, a tehetséges munkatársak tá­mogatása a jövőben még nagyobb jelentő­séget kap hazánkban is. KARRIER /9 Turisták ezreit álmodja Beregbe ■ Néha úgy érzem, va­laki igazán helyén van az életben, ilyennek lá­tom Horváth Ákost is. Vásárosnamény (P. V.) - A vásárosnaményi fiatalember a beregi fővárosból indult el, hogy elsajátítsa a vágyott szak­mát, s tanulmányai után ugyanoda tért vissza, hogy szü­lőhelyén kamatoztassa a tanul­takat. A fiatalember ebben az esztendőben kerek születésna­pot ül, harmincéves. Második diploma A kötelékek is a beregi tér­ségben gyökereznek, édesany­ja Beregsurányban, édesapja Csarodán látta meg a napvilá­got. Szépek voltak a nagyszü­lőknél töltött tiszai nyarak, a sötétedésig tartott focizások, s a nagypapa mellett lesni a fa- megmunkálás fortélyait. Ákos hallgatott szülei taná­csára, amikor az idegenforgal­mat választotta hivatásául, ad­dig csak a családi büfében lá­tottak nyomán tudta, a turis­tákat fontos kiszolgálni, udva­riasan fogadni. A Sipkayban eltöltött évek alatt aztán mind jobban érdekelni kezdték a tu­risztika gazdasági összefüggé­sei is, de akkor sem esett két­ségbe, ha felszolgálóként kel­lett helytállnia. Az érettségit követően szolnoki diákévek kö­vetkeztek a Kereskedelmi és Gazdasági Főiskolán, ahol a vendéglátó-szálloda szakon szerzett oklevelet. Két eszten­deje újabb diplomát vett át: ma már okleveles közgazdász. Az első dolgos hétköznapok szülővárosában köszöntöttek rá, oktatóként alkalmazták a helyi szakközépiskolában. Há­rom éven át, 1999-ig volt kül­sős óraadó, miközben levele­zőn folytatta főiskolai tanulmá­nyait. Az 1998-ban megalakult városi önkormányzat fontos­nak látta a beregi turizmus fej­lesztését, ezért turisztikai re­ferensi állást hirdettek. Ákos jelentkezett, s nyert. Azóta sok­sok pályázaton dolgozott kollé­gáival, s precizitása, kitartása irigylésre méltó. Sikeres a munkájában, hiszen több pro­Szülőhelyén kamatoztatja a tanultakat (Fotó: Galambos Béla) jekt zajlik most is a városban, melyekben ő is közreműködött. Ilyen a Tomcsányi-kastély felújítása, a fürdőépítés, s szív­ügyének tekinti a nyáron át zajló Tisza-partyt is, hogy min­dig jót, s jól adjanak a látoga­tóknak. Leginkább arra büsz­ke, hogy a belváros szívében álló nemesi kastélyt sikerült megmenteni az enyészettől. S bár ő nem mondja, tudom, so­kat köszönhet neki Vásárosna­mény ezért, hiszen négy siker­telen pályázat után sem adta fel a harcot az uniós pénze­kért.- Boldog vagyok, mert szere­tem a munkámat, remek kollé­gák között dolgozhatok, s a ma­gánéletem is kiegyensúlyozott. Nem kívánok mást, csak min­den így maradjon. iillT http //kintiDQtk.tzon.hu Beregi turisztikai programok letölthetők. (PDF, 73 kB)______________________________________________ Magunkra nem áldozunk? ■ Maguk karbantartá­sára az osztrákok so­kat, a magyarok jóval kevesebbet fordítanak. Nyíregyháza (KM) - Egy felmérés szerint, míg az oszt­rákoknál a megkérdezettek a legnagyobb arányban a sportra és wellness-re költenének töb­bet 2006-ban, addig a magya­roknál a váratlan kiadások fe­dezése a listavezető. A sportra és wellness szolgáltatások nem szerepelnek a tíz legfőbb meg­takarítási célt összegző honi listán. Ausztriában a polgárok a második leggyakrabban az oktatást és a továbbképzést említették, amire a jövőben többet szeretnének áldozni. Ha­zánkban a gyermekek jövőjé­nek biztosítása a második meg­takarítási cél. Azon magyar polgárok, akik félre tudnak tenni, az oktatásra fordítandó kiadásokat nem említették az első 10 között. A nyugdíj-előtakarékosság Ausztriában a 4. helyen szere­pel a költési preferencialistán. Az osztrákok 19%-ánál már 29 éves kortól megjelenik az idős évek pénzügyi megalapozásá­nak igénye. Ezzel szemben a magyaroknak csak 8%-a kíván félretenni e célra a jövőben. A lakosság összetétele és a nyugdíjasok anyagi helyzete Magyarországon A lakosság összetétele 2005 végén Munkanélküli Nyugdíjas A nyugdíjasok anyagi helyzete Százalék Foglal­koztatott PÁ,. Anyag , szükségét éri meg szenvednek az Időskort Gyermek Grafika: Kelet Magyarország ■ Szigorítják a munka­ügyi ellenőrzéseket és változik a bírság mértéke is. Nyíregyháza (KM) - Több változás is életbe lépett az új évtől a munkaügyi szabályzók területén. A minimálbér 62 500 forint lett, de a munka­adók, a munkavállalók és a kormány megállapodott a bér­minimum-emelés hároméves tervéről is. Mostantól a gyes mellett is munkát vállalhat­nak - akár napi 8 órában is- azok a kismamák, akiknek 1 évnél idősebb gyermekük van. Akik nem élnek ezzel a lehetőséggel, nyugodtan ott­hon maradhatnak, mivel ugyancsak januártól tilos bár­kit is elbocsátani a gyes ide­je alatt. Pályázni és lépni Szigorodtak a munkaerő­kölcsönzés szabályai is. Ugyanazon tulajdonosi kör­ben nem lehet dolgozót bérel­ni, és tilos a kirúgottakat ere­deti munkahelyükön kölcsön­zött munkaerőként foglalkoz­tatni - a visszaéléseket akar­ják így megszüntetni. Szigorí­tották a munkaügyi ellenőrzé­seket is. Már egy dolgozó sza­bálytalan foglalkoztatása is bírságot vonhat majd maga után. Súlyosabb szankcióra számíthatnak azok is, akiknél már többször találtak szabály­talanságot. Újabban egy éven át mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól az a vállal­kozás és nonprofit szervezet, amely legalább 3 hónapja re­gisztrált munkanélkülit alkal­maz. E hónaptól lehet pályáz­ni a Lépj egyet programra is. A wellness szolgálta­tás nálunk nem szerepel a fő megtakarítási célok kö­zött. (Fotó: Balázs Attila) ■■■■ Miért van szükségünk önéletrajzra? Hanusi Péter kelet@kelet.szon.hu Nagyon fontos jól felkészül­nünk az álláskeresésre, melynek legelső momentuma a hatékony szakmai önéletrajz megírása. So­kakban felmerül a kérdés, van-e értelme megírni, szükség van-e rá? A kérdés megválaszolásához tisztáznunk kell a szakmai önéletrajz célját, mely nem más, mint a munkáltató figyelmének felkeltése az álláskereső iránt, akarjon többet megtudni a je­lentkezőről, segítse elő a mun­káltatóval való személyes talál­kozó vagy állásinterjú létrejöttét. Ha elérjük azt, hogy a munka­adó figyelmet, időt szenteljen ránk, nagyobb az esélyünk arra, hogy munkaerő-felvétel előtt eszébe jussunk és felvegye ve­lünk a kapcsolatot. A fő cél tehát a figyelemfelkel­tés. Eszembe jutott ezzel kapcso­latosan egy megtörtént eset, mely talán tanulságul szolgálhat. Egy álláskeresési technikák foglalkozá­son szokásomhoz híven kihangsú­lyoztam az önéletrajz célját a csoportom tagjainak. Egy leányzó több hónapja próbált reklám- és marketing-ügyintézőként elhelyez­kedni, és a következő napon is várt rá egy állásinterjú. Meghall­gatva az előadást, otthon készített egy önéletrajzot, melyet másnap magával is vitt a munkáltatóhoz. Két-három nap múlva jelezte, hogy sikeresen elhelyezkedett egy farmerokat gyártó és értékesítő cégnél. Hogyan sikerült ez neki? Otthon szétvágta egy farmer hátsó részét, és arra is ráírta önéletrajzát filctollal.'A munkáltató látta, hogy kreatív, ötletes, ebben a munka­körben ezek a tulajdonságok na­gyon fontosak, ráadásul a jelent­kező motivált az elhelyezkedésre, így a több tucat álláskereső közül csoporttagunk kapott lehetőséget. Ez persze nem azt jelenti, hogy az önéletrajzunkat pontosan így kell elkészíteni, de a keresett munkakör betöltéséhez szükséges tulajdonságaink és motiváltságunk „felvillantása" sokat segíthet. Egy, a munkáltatónak precíz, jól szerkesztett, rendezett önélet­rajzot bemutató adminisztrátor például könnyebben jut álláshoz, mint aki egy összecsapott, igény­telen, helyesírási hibáktól hem­zsegő tákolmányt ad át. (Milyen hivatalos levelet fog írni az ilyen munkaerő?!?) Ezek mind jelzések a munkáltatónak az egyénről, aki többek között ennek alapján dönti el, akar-e ilyen alkalmazot­tal dolgozni. Ha pedig olyan munkát kere­sünk, amelyben nem elterjedt az önéletrajz használata, még egy­szerűbb a dolgunk, mert így könnyebb felkelteni a munkáltató figyelmét, kitűnni a többi jelent­kező közül, az önéletrajzzal is jelezve komoly, határozott elhe­lyezkedési szándékunkat a mun­káltatónak. Á4egjegyzem, a munkáltatók egyre nagyobb hányada, egyre több munkakörben megköveteli megyénkben is a jelentkezőtől az önéletrajzot, konkrétabban szüksége lehet rá ugyanúgy egy takarítói vagy árufeltöltői munka­körbe jelentkező álláskeresőnek, mint egy mérnöknek például. A SZERZŐ HR-menedzser

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom