Kelet Magyarország, 2006. január (63. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-18 / 15. szám

2006. január 18., szerda KIÜT MINDENFELŐL /2 mmmmm • Megvan az új főbíró. A Szaddam Hus­szein elleni pert tárgyaló öt fős testület legidősebb tagját, Szaid al-Hamist nevezték ki új főbírónak. Elődje, a kurd Rizkar Mohammed Amin múlt héten mondott le a feladatról, miután azzal vádolták, hogy túlsá­gosan engedékeny a volt diktátorral szemben. • Oszama él? Amerikai feltételezés szerint életben van Oszama bin Laden, az al-Kaida terrorhálózat vezére és valószínűleg továbbra is a pakisztáni határvidék azon szegletében rejtőzködik, amelyre az amerikai légierő a múlt hét végén csapást mért - közölte ked­den egy washingtoni külügyminisztériumi tisztségviselő. A kabinet sara Szegő Péter peter.szego@inform.hu Hagyjuk kicsit a kampányt, a választá­sokat követő időszak is nagyon érdekes lesz. Akkor derül ki például az előző kor­mány sara, akkor fedezzük fel a port, me­lyet gondos kezek söprögettek szőnyeg alá éveken át. A választások utáni időszakban az ál­lamháztartási hiány mindig nagyon megug­rik. Ez természetes jelenség, ugyanis sok olyan tétel keletkezik a ciklus alatt, melyet a választásokig és azon is túl görget maga előtt a rendszer. Ilyen a MÁV vagy a BKV konszolidációja, a súlyos banki kezesség- vállalások, az előre finanszírozott projek­tek, és a többi. Persze a „rovancsnál" kide­rül minden. 2002-ben azért volt 10 száza­lékos a hiány, mert a Fidesz-kormány által felhalmpzott tételeket el kellett végül szá­molni. És így lesz ez 2006-ban is. Bárki is nyer, az uniós elvárások miatt szeptember elsejéig szépen ki kell majd pakolnia a Medgyessy-Gyurcsány-kabinet súlyos sarasvödreit. Nagy munka lesz. Fia sikerül is végül lefaragni a hiányt - kérdés, hogy milyen áron, mert valahonnan forrásokat kell majd elvonni. Meglehet, hogy a rendezésben az ál­lam kínos feladatainak egy része majd át­kerül az önkormányzatokhoz vagy egysze­rűen a piaci szereplőkhöz. De ez is kocká­zatos, mert előfordulhat, hogy a fizetésünk továbbra sem nő olyan mértékben, mint a kiszervezett szolgáltatások ára. Pedig ez már ma is nagy gond. Mondhatni uniós tagságunk legnagyobb csalódása, hogy sok szolgáltatás ára ugyanannyiba kerül, mint mondjuk Ausztriában, de a fizetés sehogy sem akar igazodni. Kinyilatkoztatásra várva ■ Holnap megtudjuk, hogy mikor voksolha­tunk. Az elemzők három időponttal számolnak. Budapest (ÉKN - SzP) - Mind az MSZP, mind a Fidesz azzal számol, hogy a köztársa­sági elnök most nem szakít elődeivel, és április 9-re, vagyis a szokásoknak megfe­lelően vasárnapra tűzi ki az országgyűlési választások el­ső voksolást. Ma azonban még nem tud­hatjuk, hogy az államfő való­ban folytatja a hagyományt és tényleg egy vasárnapot je­löl ki. Sólyom László választ­hat akár hétköznapot is, eb­ben az esetben azt a napot munkaszüneti nappá nyilvá­nítják. Szakértők szerint egy ilyen megoldás ellen főleg az szól, hogy akár már egy mun­kanap kiesés is mérhető GDP- csökkent okoz, mivel átlago­san napi 91 milliárd forintnyi nemzeti jövedelmet állít elő az ország. Kinek mikor jó? Ha Sólyom László is ragasz­kodik a vasárnaphoz, akkor az április 9-e mellett két dátum, a május 7-e, illetve a köztársa­sági elnök köreiből kiszivár­gott dátum szerint április 23-a jöhet számításba. A többi va­sárnappal az ünnepnapok miatt lehet ütközés, iüetve a második fordulónál különbö­ző időzítési gondok lehetnek. Gazdasági megfontolásokból KELET http://! A választási törvény (1 MB) egy korábbi időpont kedve­zőbb lenne, mivel a felálló kormánynak el kell majd in­dítania a 2007-es költségvetés előkészítését és az uniós elvá­rásoknak megfelelően szep­tember 1-jére benyújtan­dó módosított konvergencia­programot. A pártok szemszö­géből azért lenne jobb a kö­zelebbi időpont, mert az kiszá­míthatóbbá teszi a felhasznál­ható kampánybüdzsét, vala­mint az egymásra épülő üze­netek időzítését. Megvan a nyomda Egy későbbi időpont annyi­ban kedvezne az MSZP-nek, hogy a kampányköltségek nö­vekedése miatt vélhetően az MSZP bírná tovább szuflával. A miniszterelnök, > aki az MSZP választási bizottságá­nak az elnöke is, tegnap úgy fogalmazott, hogy az MSZP szamara az alkotmányban rögzített időintervallumon be­lül, tehát április elejétől má­jus végéig, minden időpont elfogadható. Lapértesülések szerint a miniszterelnök volt üzletfelé­nek érdekeltségébe tartozó Állami Nyomda nyerte meg a választási szavazólapok gyártására és szállítására kiírt tendert. A Ma­gyar Nemzet szerint az ajánlati felhívásban . olyan szi­gorú feltéte­leket tá­masztottak, amelyek­nek csak az Erdős Ákos nevéhez köthető cég felelhetett meg. A ma­Csütörtökön délelőtt A köztársasági elnök csü­törtökön délelőtt 10 órakor jelenti be a parlamenti vá­lasztások időpontját a Sán­dor-palota tükörtermében - tájékoztatott Wéber Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hiva­tal sajtófőnöke. A köztársa­sági elnök bejelentésével egyértelművé válik, mikor kezdődik hivatalosan a vá­lasztási kampány. A válasz­tási eljárási törvény értel­mében az államfőnek a vá­lasztást legkésőbb 72 nappal a szavazás napja előtt kell kitűzni. Az alkotmány előír­ja: az országgyűlési válasz­tást négyévenként április vagy május hónapban kell megtartani. Az államfő a Népszabadságnak novem­berben adott interjújában úgy fogalmazott: „Én a vá­lasztási dátumokat április 1- je előtt 72 nappal fogom nyilvánosságra hozni. Tehát nyilván korábban, mint kö­teles volnék, de úgy, hogy elejét vegyem a spekulá­cióknak”. Hozzátette, hogy az eddigi gyakorlattal ellen­tétben nem konzultál az idő­pontról senkivel. Ilyen al­kotmányos kötelezettsége nincs is. Szavazás 2002-ben (Fotó: ÉM-archiv) gántulajdonban levő Állami Nyomdának 8,5 millió szava­zólapot kell leszállítania kü- lön-külön az egyes választá­sokra. Az országgyűlési voksolás­ra tízezer, a helyi és kisebb­ségi önkormányzati voksolá­sokra tizenkétezer szavazó­körbe kell kiszállítani a nyomtatványt. Választások időpontjai ■J -J ^ »ív V V V V V W V V VVV V V V v V W V W WV 'W'W w-w w w ­1990: március 25, április 8. 1994: május 8, május 29. 1998: május 10, május 24. 2002. április 7, április 21. Az első forduló lehetséges időpontjai Április 23. Április 9. Inkább az MSZP számol vele. Az elemzők által sokszor vi­tatott közhit szerint a május elsejéhez közeli időpont a szocialistáknak kedvezne. PRAKTIKUM VAGY HAGYOMÁNY ^ V V V V V VV V Z'l V V v V V w 3B V V WVV 5*1 wVv VwN W v'vVCw UttUvt\U Furmann Dávid politológus Sajtóértesülések sze rint, a köztársasági elnök köreiből kiszivárgott dátum. A jobboldal várja, de a koalíció is valószínűnek tart­ja. Orbán Viktor egy koráb­bi beszédében szinte meg­hirdette ezt az időpontot. Szimbolikus jelentősége lehet annak, ha az államfő nem vasárnapra, hanem mondjuk péntekre írja ki az első fordulót. Praktikus szempontokból a péntek ta­lán alkalmasabb, mivel nagyobb lehet a részvételi arány, tekintve, hogy a szabadnapon sokan hétvégi elfoglaltságaik miatt nem tudnak elmenni szavazni. Ha inkább az értékelvű, hagyománykövető szempontokat tartja fontosabb­nak Sólyom László, mérlegelve, hogy a választás mégiscsak egy ünnepi ak­tus, akkor minden bizonnyal vasárnap fogunk voksolni. A pártok szem­pontjából teljesen mindegy, hogy péntek vagy vasárnap, mert ilyen kis in­tervallumon belül tényleg csak találgatni lehet, hogy adott politikai erőnek melyik nap kedvezne. Grafika: Észak-Keleti Napló VÁLASZTÁS 2006 MSZP: támogatná a választási törvény módosítását Az MSZP egyetért a Települési Önkormányzatok Orszá­gos Szövetségének (TÖOSZ) azzal a korábbi javaslatával, hogy a jövőben ne ugyanabban az évben tartsák meg a parlamenti és az önkormányzati választásokat. A nagyob­bik kormánypárt azonban ellenzi, hogy a jelenlegi ön- kormányzatok mandátumát egy évvel meghosszabbít­sák. Pál Tibor MSZP-s képviselő, a párt önkormányzati munkacsoportjának tagja elmondta, alkotmánymódosí­tást kezdeményeznek a választási törvény módosítása érdekében. Javaslatuk szerint az ősszel esedékes helyha­tósági voksoláson négy és fél, ezt követően öt évre vá­lasztanánk képviselőket, majd vissza lehetne térni a négy­éves ciklusokra. Az ÁSZ-hoz fordult az MDF Az Állami Számvevőszékhez (ÁSZ) és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez fordult az MDF a felsőoktatási diák- igazolványok ügyében - közölte Almássy Kornél, a párt alelnöke. Az 1998-ban bevezetett, csipet tartalmazó kár­tyák leolvasásához szükséges rendszer nem épült ki, ezért az igazolványok árát megnövelő csipet az elmúlt években gyakorlatilag semmire sem tudták használni a diákok - mondta el az alelnök sajtótájékoztatóján, emlékeztetve arra, hogy a csip eredeti célja az elektronikus azonosítás és kereskedelmi kedvezmények igénybevétele lett volna. Hozzáfűzte: a felsőoktatási diákigazolvány mintegy ezer forinttal többe kerül, mint a közép- és általános iskolá­soké. Fidesz: nem okoz bevételkiesést________________ A Fidesz a saját kormányzása idején megvalósított járu­lékcsökkentésre hivatkozva állítja: nem okozna bevétel- kiesést az állam számára a tb-járulék 29-ről 19 százalék­ra mérséklése. Rogán Antal, a nagyobbik ellenzéki párt országgyűlési képviselője keddi sajtótájékoztatóján közöl­te: az Orbán-kormány végrehajtott egy hasonló mértékű változtatást, aminek eredményeként nem nőtt, hanem csökkent a tb-alapok hiánya 1998 és 2002 között. A dön­tésnek köszönhetően 230 ezer új munkahely jött létre, ez hozzájárult a gazdaság növekedéséhez, és lehetővé tet­te a nyugdíjak emelését is. Irán atomügye „mozgatja" a nagyokat ■ Nem zárható ki a ka­tonai fellépés Irán ellen, de előbb a BT elé ter­jesztés következhet. Budapest (MTI) - Irán fel­szólította Nagy-Britanniát, Franciaországot és Németor­szágot, hogy azonnal folytas­sa vele a tárgyalásokat az irá­Összetűzés Összetűzés volt az ira­ki és az iráni haditenge­részet őrhajói között a két ország közötti határ­folyón - közölte Moham­med al-Váili, a dél-iraki Bászra kormányzója, de később Irán cáfolatot adott ki. A Satt-el-Arab (Arvand) határfolyó (az Eufrátesz és a Tigris mintegy 150 kilométer hosszú közös torkolati szakasza) régóta feszült­ség forrása a két ország között. 1980-ban azért tört ki háború Irak és Irán között, mert Szaddám Husszein a vízi út egészét Iraknak követelte. ni atomprogramról - közölte egy iráni forrás a Nemzetkö­zi Atomenergia-ügynökség bécsi székhelyéről. Készek rá A neve elhallgatását kérő tisztségviselő el­mondta, hogy Dzsavad Vaidi iráni főtárgyaló, az ország legfelsőbb nemzetbiztonsági tanácsának helyettes vezetője levelet kül­dött az Európai Unió három országának, és ebben közölte: a legutóbbi tárgyalási fordu­lón elhatározottak szerint kész szerdán megtartani ve­lük a következő fordulót. Az ENSZ Biztonsági Taná­csának kulcsszereplői egyetér­tenek abban, hogy Iránnak teljesen fel kell függesztenie atomprogramját, hétfői londo­ni csúcstalálkozójukon azon­ban nem tudtak megegyezni abban, hogy a BT elé utalják- e az iráni atomdossziét. Nagy- Britannia, Németország és Franciaország ezért kezdemé­nyezte: február elején hívják össze a Nemzetközi Atomener­gia-ügynökség (NAÜ) kor­mányzótanácsának rendkívü­li ülését, hogy döntsön a BT elé utalás tárgyában. Mahmud Ahmadinedzsad most tárgyalni szeretne (Fotó: epa) Moszkvában Moszkvában közölték: Te­herán csak akkor remélheti a tárgyalások felújítását az EU-trojkával, ha visszaállítja urándúsítási moratóriumát. Szergej Lavrov orosz külügy­miniszter ugyanakkor hang­súlyozta: a szankciók kiveté­se nem a legjobb és nem az egyetlen módja az iráni atom­program körüli problémák rendezésének. Colin Powell volt amerikai külügyminisz­ter hétfő este megismételte: nem lehet kizárni a katonai fellépést Irán ellen, „jóllehet, e pillanatban ez még csak fel sem merül senkiben”. Powell a BBC éjszakánként sugár­zott, Newsnight című politi­kai magazinműsorában szin­tén úgy foglalt állást, hogy „első lépésként” mindenkép­pen a BT elé kell terjeszteni az iráni atomprogram felújí­tásának ügyét. Elfogadta Az iráni elnök elfogad­ta a CNN bocsánatkéré­sét, és ismét engedélyez­te, hogy az amerikai hír­televízió munkatársai az országban dolgozzanak. A CNN elismerte, hogy félrefordította Mahmud Ahmadinedzsad szavait sajtóértekezletén, amikor arról beszélt, hogy „min­den országnak joga van saját nukleáris technoló­giához”, a CNN tolmácsa azonban „nukleáris fegy­vernek” fordította.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom