Kelet Magyarország, 2005. december (62. évfolyam, 281-306. szám)
2005-12-24 / 301. szám
2005. december 24., szombat KELET KARÁCSONY - HÁTTÉR /3 • A Kállai-gyűjtemény és a nyíregyházi Jósa András Múzeum 2006. január 3-ig zárva tart. • Leve tár. Zárva lesz a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Önkormányzat Levéltára december 27-31. között. Január 2-től ismét várják ügyfeleiket, kutatóikat. Gyertyafényes szeretet Nagy István Attila nagyia@inform.hu Nem tudom, hol van már az a lobogógyertyafényes, csillagszórós este, amikor az egész család körülállta a fenyőfát, a hagyomány szerint édesapám énekelt, mi, gyerekek inkább az ajándékokra vártunk. Három testvér és a szüléink. Ma már csak a bátyámmal barangolunk a földi tereken, a többiek a virtuális térben várakoznak, hogy eltaláljanak a szívünkhöz. Az életkor nem érdem, csak állapot. Igen, igen. Erősen szeretném hinni, hogy ma este is sokan állják körül a fenyőfák imbolygó lángocskáit, s átérzik az egymáshoz találás kivételes örömét. S számukra nem az a legfontosabb, hogy az ajándékozási versenyben megáiIták-e a helyüket. Kitapintható a szeretet. Annak ellenére, hogy Magyarországon elég jelentős a családon belüli erőszak, veri a férj a feleséget, meg a gyerekeket. A gyilkossági statisztikákban is meglehetősen „jó" helyezést értünk el ezen a területen. Jó lenne hinni, hogy ma este, s a következő néhány napban kevesebb lesz az erőszak, mert mindenkit megérint a várakozás hangulata: bennünk is megszülethet valami más, ami kiemelhet a szürke hétköznapokból, s az ünnepek múltán úgy csöppenthet vissza, hogy közben mások lettünk, mint voltunk. Azt hiszem, hogy tavaly, meg azelőtt is ezt vártuk. Aztán alig történt valami változás. De azért mégsem vagyunk ma ugyanazok, mint akkor voltunk! A türelmetlenségünk azt mondatja, rosszabbak lettünk. Pedig csak arról van szó, hogy a jó nehezebben ereszt gyökeret bennünk, több gyöngédségre van szüksége. Elkötelezettségre, figyelemre, türelemre. Vannak már ennek is jelei. A gyertyák lobogó lángjai visszatükröződnek szeretteink szemében, s ez a meleg fény megsokszorozódhat, ha nem engedjük, hogy egy könnyű légáramlat kioltsa a lángot. Díszek. A fenyő felöltöztetésének immáron elengedhetetlen kellékei a díszek. (Fotó: Sipeki Péter) VILLAMVOKS Szavazók száma: 251 2005. 12. 23. 18 óra Nem 83,27% Következő kérdésünk: Ön fog karácsonykor szánkózni, hógolyózni, a szabadban sétálni? Szavazzon! Aktuális kérdéseinkre Ön is leadhatja szavazatát. Áldott, megvilágosító ünnepet! Bölcskei Gusztáv református püspök (Fotó: ÉKN-archív) A Szamoskéren született Bölcskei Gusztáv református püspök karácsonyi gondolatai. Áldott, megvilágosító szép ünnepet adjon nekünk a mi Urunk ezen a karácsonyon, mert csak a világosságot hozó ünnep a maradandó! Csak az, amelyikben benne van az ember minden érzékével befogadható öröme, amikor a sötétségből a világosságra jut. Csak a világosságot hozó ünnep a maradandó, csak az, amelyik szembe tud szállni a sötétség hatalmával. így áldhatjuk az örökkévaló Istent, amiért felvirrasztott bennünket ez esztendőben is karácsony napjára és ünnepelhetünk, örülhetünk tiszta szívvel, előtte való hódolással, mert ő a világosság atyja, aki a teremtés hajnalán, amikor sötétség töltötte he a mélységet, szólt: legyen világosság, s elindult az élet csodálatos nagy története. Elindult az a hatalmas történet, amelynek parányi szereplői vagyunk mi is, és amely történetbe, egy kicsiny gyermek alakjába bekapcsolódik emberi alakban a hatalmas, világosságot teremtő Isten. János evangélista azt mondja, amikor leül és eltűnődik Krisztus titkáról, karácsony titkáról: a világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be. Elmélkedik János evangélista egy olyan világban, amelyiknek ugyancsak megvolt a maga birodalma, amelyik hirdette magáról, hogy ő hozza a civilizáció világosságát, fényét. Elviszi a barbár népek sötét világába és megszabadítja őket. Ezt mondta, és a nyomában járt a pusztulás, szenvedés, ha- lálhörgés. És bizony, ha ma körülnézünk ebben a világban, akkor is azt látjuk, hogy nevezhetik ugyan békefenntartó missziónak, amikor elindul egy nagy birodalom, hogy rendet teremtsen a világ egyik sarkában, és nyomában ott jár a rombolás, a pusztulás, a zűrzavar. Az igazi világosság, amelyik megvilágosít minden embert, ő jött el ebbe a világba, ez a karácsony maradandó üzenete. Ez az, ami embereket arra indított, hogy újra és újra ott legyenek lélekben a betlehemi jászolbölcsőnél. A világosság a sötétségben fénylik, ezért lehet a legyőzhetetlen reménységként ünnepelni mindenkor, minden időben, most is, nekünk is a karácsonyt, mert arra int és arra hív, hogy azt az ősi, őseredeti igazságot újra és újra megismertesse velünk, hogy mi itt, ebben a világban egymásnak őrizői vagyunk. Ezért van az, hogy az ünnepen, karácsonykor, annak közeledtével, talán egy kicsit mindig jobban rááll a szemünk arra és azokra, akiket máskor nem veszünk észre, akiken máskor átnézünk. Ezért van az, hogy karácsonyi szokásainkban benne vannak olyan visszatérő apróságok, amelyeket máskor nem tartunk fontosnak, nincs is rá idő, de most lenni kell mindenre időnek, oda lehet és oda kell figyelni még az apróságokra is, és ezek között a legnagyobb, a legbiztatóbb intése és figyelmeztetése, őrizői vagyunk egymásnak, családban, gyülekezetben, ebben az országban, ebben a nemzetben. Karácsony van, Isten azt üzeni: embergyermekeim, nektek a világossághoz van közötök, ti a világosságra születtetek. Lássuk hát karácsony világosságában a csodálatos örömteli üzenetet, ami a mienk. A betlehemi gyermek világosságot hoz, amelyikben egymást megláthatjuk, észrevehetjük. Aki tud alkalmazkodni a betlehemi gyermekhez, aki tud alkalmazkodni ahhoz, aki a maga követésébe hív, aki reménységet ad, aki legyőzte a sötétséget, mert a kereszten szenvedő, a kereszten haláltusáját vívó názáreti Jézusra ráborulhatott a sötétség, de a világosság a sötétségben fénylett, és feltámadott a harmadik napon. Az ő világossága, az ő hűsége, az ő közelsége adjon nekünk nagyon emberi, kicsiny, de nem kicsinyes, egymást megtartó és egymást megőrző áldott ünnepet! És ha mi így ünnepelünk, akkor mindenek között és mindenek ellenére az angyalok is örülnek a mennyben. Hát rajtunk ne múljon, hadd örüljenek a mi örömünknek, a mi megtisztulásunknak, a mi reménységünknek! Mert az igazi világosság az ige, amelyik eljött ebbe a világba, megvilágosít minden embert és ez a világosság ma is fénylik a sötétségben. KELET Áldott karácsonyt! Bölcskei Gusztáv református püspök teljes igehirdetése letölthető. (DOC, 60 kB) Réka pónilovat, s új ruhát is kapott Andor majdnem elveszett a sok-sok ajándék között Új polc kell a házacskákba, hogy helyet találjanak a sok játéknak, könyvnek. Tiszadob (KM) - Bár csak lépésben haladhattunk, mégis jóval ebéd előtt megérkeztünk a lakásotthonhoz. A gyereksereg a nevelők szobájában várta, mit is hozott a Kelet Jézus- kája, kollégáink pedig csak hordták újra az ismerős csomagokat. Illésné Áncsán Aranka mosolyogva vette át cégünk ajándékát, a DVD-t rejtő dobozka a legbecsesebb helyre került. Néhány perc múlva a kicsinek, nem mondható szoba több mint felét elfoglalták a plüssjátékok, babák, autók, könyvek, s kazetták tucatjai, s a zsákok mélyéről gyerekruhák is előkerültek. A szobába lépő gyerekek először meglepődtek a látványtól, majd ki-ki vérmérsékletéhez mérten kezdett kutatásba, hogy megtalálja azt az ajándékot, ami szívének leginkább kedves. Hordta a játékokat Réka - aki pónit kért, s kapott -, a megszerzett kincsek óvására Illésné Áncsán Arankát kérte. Felderült a kislány arca, amikor testvére, Zoli hosz- szas keresés után felmutatta az ajándékok között talált, régóta vágyott ezerszínű üvegfestéket. A nevelők attól aggódtak, nem lesz helye a sok-sok dolognak, Arankának mosolyogva jegyezték meg, új polcokra lesz majd szükség. A szőke Balázs nehezen cipelte a kiválogatott holmikkal megrakott dobozát, s bátyja, Norbi is megnyugodott, a magnót látva. Zita „mamát” szólította boldogan, mikor előhúzott egy asztali focit, s noha a gyengébbik nem táborát erősíti, jól tudja, remek lesz a hangulat a téli estéken az aprócska labda kergetésekor. Míg Süni, a nagyfiú már a rendrakásba fogott, a végig ragyogó arcú Réka spontán divatbemutatót tartott, miután egy újnak látszó szabadidő-együttest húzott elő a kupacból. Akciónkat sikeresnek ítéljük, hiszen nagyon sok embert megmozgattunk, és számtalan ajándékot vittek rajtunk kívül is a tiszadobi gyermekeknek olyanok, akik olvasták lapunk felhívását. Mi a magunk eszközeivel mindent megtettünk azért, hogy ezeknek a gyerekeknek is szép legyen az ünnep, köszönjük Önöknek, hogy segítettek ebben. Reméljük, hogy a mi ajándékunk, a DVD vidám napokat szerez majd a kicsinyeknek a téli szünetben, s a hideg, esős délutánokon. BALÁZS ATTILA FOTÓETÜDJE: Az öröm percei a megtalált ajándékokkal Réka és a póni Zoli örül a focinak Norbi és Balázs testvériesen megosztoznak
