Kelet Magyarország, 2005. augusztus (62. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-10 / 186. szám

2005. augusztus 10., szerda KILÉT HÍREK • Támogatás. Családtámogatási ügyekben tart kihelyezett ügyfélszolgálatot a Magyar Ál­lamkincstár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Igazgatósága augusztusban szerdai napokon 9-től 14 óráig, a mátészalkai Műve­lődési Központban. • Véradás. A Magyar Vöröskereszt megyei szervezete önkéntes véradást szervez augusz­tus 10-én 8-tól 11 óráig a tuzséri általános is­kolában; 12-től 15 óráig Eperjeskén (GRF); 9- től 13 óráig Baktalórántházán, a Reguly A. Általános Iskolában; 8-tól 12 óráig Penyigén és Mándon, a helyi művelődési házban. Iparos kérdések Nyíregyháza (KM) - Az Ipartestületek Orszá­gos Szövetsége Észak-al­földi Régiós Tanácskozá­sát augusztus 10-én (14) tartják Nyíregyházán, az IPOSZ megyei székházá­ban (Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 9.). A tanácskozá­son „Kézműipari szolgá­latért” kitüntető okleve­leket is átadnak. Közeli borfesztivál Tolcsva (KM) - Me­gyénkből is várják a bor kedvelőit és tisztelőit a II. Borfesztiválra Tolcs- ván, augusztus 19-20-án. A Tokaj-Hegyalja szívé­ben fekvő városban 21 pincészet félszáznál több borát 24 kóstolóhelyszí­nen lehet majd ízlelget­ni, közel tucatnyi ter­melő 12-féle 2, 3, 4, 5 és 6 puttonyos aszút is bemutat. A borkülön­legességek mellett ételspecialitásokkal is számolhatnak az ínyencek. Madarász Ferenc- né Mihálydi ünnep Nyírmihálydi (KM) - Augusztus 18-19-én látványos, szórakozta­tó kulturális program- kavalkád jellemzi majd nyírmihálydit. Gütörtökön megem­lékezés és kenyér­szentelés lesz. Más­nap 10 órától kemen­cében sütnek kenye­ret és lángost a falu­beliek, fellép a „Balká- nyi Szabó Lajos" Asszonykórus és az Amara Save cigányze­nekar is. Hastánc- show, kabaré, bű­vész- és emlékműsor is szerepel a progra­mok között, este ut­cabál és tűzijáték zár­ja a nyírmihálydi na­pokat - tudtuk meg Madarász Ferencné énekka rvezetőtöl. Libalegeltetés. A szorgalmatosi özv. Tóth Mihályné mindennapjaihoz hozzátar­tozik a libalegeltetés. (Fotó: Sipeki Péter) I TÜKÖR /5 tanulunk ban, mert az összes hazai ve­zetékes távközlési cég kapott ilyen támogatást, amelyik be­jelentkezett. KM: A keleti szegletből irigykedve nézzük, hogy a leggyorsabb információs rendszer a közép-dunántúli régióban élők közel 90 százalékának áll rendelke­zésre. Kovács Kálmán: Kétségtelen, ■ Az ország északkeleti térségének felzárkózá­sában döntő tényező az informatika. Nyéki Zsolt ________________________ nyeki@kelet.szon.hu Nyíregyháza (KM) - A XXI. századi értelemben vett analfa­betizmus megelőzésére, vagyis a digitális eszközhasználat és íráskészség elsajátítására is felhívta a figyelmet a Kelet- Magyarországnak adott inter­júban Kovács Kálmán informa­tikai és hírközlési miniszter. KM: Ha mostanában a reggelihez italt keres, biztosan nem a kakaót vá­lasztja... Kovács Kálmán: Ha nem len­ne uborkaszezon, akkor a ka­kaót sem lehetne ilyen könnyen eladni... Az Állami Számvevőszék tizenkettedik vizsgálatánál tartunk a minisz­tériumban, s ahogy az eddigi tizenegy egyike sem állapított meg jogsértést, úgy ettől a vizs­gálattól is hasonló eredmény várható. Az is csak néhány po­litikus véleménye, hogy a mi­niszter személyes hatáskörben dönthet 3,2 milliárd forint fel- használásáról, hisz a valóság­ban szakmai előkészítés után, törvényi kötelezettségek, mi­nisztériumi programok men­tén csupán jóváhagyási jogkör­rel bír. A kritizált programokra példa a digitális televíziózás, melyben mintegy 500 millió forintos szerződést írtunk alá az Antenna Hungáriával nyílt pályázat nélkül, mert csak ez az egyetlen szervezet képes a program kivitelezésére. Ugyanígy a számhordozható­ság megteremtésében 600 mil­lió forint értékben hagytam jóvá egyedi szerződéseket, s azért nem pályázati formá­Kovács Kálmán szerkesztőségünkben válaszolt a kérdésekre (Fotó: Sipeki Péter) hogy a széles sávú rendszer Budapestről kiindulva kezdett terjeszkedni, de stratégiánk lényege: ez a technológia nem ismeri a térbeli korlátokat, s éppen a földrajzi távolságból eredő esélykülönbség csök­kentésének legfontosabb esz­köze. A felzárkózás érdekében az elmúlt három évben az Észak-alföldi Régió, s benne a megye 3,9 milliárd forint in­formatikai támogatást kapott. A régiók elkészítették saját stratégiájukat az elkövetkező tíz évre, s Nyíregyházát pél­dául támogatjuk abban, hogy a kiválóan működő ipari parkja egészüljön ki egy infoparkkal, vagyis jelenjenek meg benne új szolgáltatásokat hozó informatikai vállalkozá­sok. Azt is kiemelném, hogy az év végéig minden Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei közok­tatási intézmény széles sávú internetes hozzáféréshez jut. Ez a hálózatot kell kiterjesz­teni valamennyi település összes iskolájára. Névjegy Kovács Kálmán, informatikai és hírközlési miniszter Született: 1957. november 20., Budapest Végzettség: Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Kar (1982), 1986-tól a BME matematikai tanszékén oktat, 1988-1995 között az MTA Matematikai Kutatóintézeté­nek külső munkatársa. Munkakörök: a Fővárosi Közgyűlés tagja (1990-1994), 1991-től az SZDSZ frakcióvezető­je: a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára (1994-1998); a Magyar Űrkutatási Tanács elnöke (1995-1998) és a Nemzeti Informatikai Stratégia elő­készítő bizottságának tagja. Közélet: országgyűlési képviselő (1998-tól), az Országgyűlés gazdasági bizottság alelnö- ke; 2002. május 27-től informatikai és hírközlési miniszter. Gálád: Nős, négy gyermekük van. írni és olvasni Egy helyen árulják a jegyeket ■ Jövőre korábban nyit majd a VIDOR Fesztivál színházi belépőit árusí­tó iroda. Nyíregyháza (KM) - Hét­főn órákat álltak sorban az emberek a Móricz Zsigmond Színház jegyirodájában, hogy jegyet válthassanak a VIDOR Fesztivál valamelyik előadá­sára, miközben emiatt sokan elkéstek a munkából. Olva­sónk arra volt kíváncsi, miért nem lehet már reggel 6-tól ki­nyitni az irodát, illetve miért csak egyetlen helyen árusít­ják a jegyeket.- Az ekkora , 1 :érdeklődést ki- j* ) váltó rendezvé­j t nyék esetében a többórás sor- 1 ; ban állás szinte elkerülhetetlen - mondja Sza­bó Tamás, a fesztivál prog­ramigazgatója. - Természete­sen mi is megvizsgáltuk már korábban, hogy lehetne-e több helyen árusítani a jegyeket. Ezzel az a komoly probléma, hogy a színházi jegyek hely­re szólnak, nem úgy, mint pél­dául a Sziget Fesztivál belé­pői, ráadásul itt néhány óra alatt elkel az összes jegy. Ha mondjuk, két helyen lenne pénztár, nem kizárt, hogy azo­nos időben többen ugyanarra az ülőhelyre szeretnének be­lépőt venni, ami rögtön le­blokkolná a számítógépes rendszert. Azt pedig mégsem tehetjük meg, hogy az egyik pénztárban a nézőtér egyik fe­lére, a másikban a másik fe­lére adunk el jegyet. Ami vi­szont a kora reggeli nyitást il­leti, jövőre ennek nem lehet akadálya. H HyiMskűia I Hosszú volt a sor (Fotó: Palicz István) TÜSKÉS SAROK És mégsem forog a föld Baiogh József __________________ baloghj@inform.hu Szép díszburkolatot építettek a sóstói Krú­dy Vigadó előtt, padokat raktak ki, hogy a sétálók is kipihenhessék magukat. Jó idő ese­tén ebből alig lesz valami, mert ilyenkor megjelennek a randalírozó kismotorosok és vége a nyugalomnak. A víztorony környéke is jól néz ki, ide csak kivételes engedéllyel lehetne behajtani. Egyszer érdemes lenne megnézni, ki adja ki azt a sok kivételes en­gedélyt, mert arra gondolni sem merek, hogy engedély nélkül áll ott az a rengeteg autó. Tavaly szép díszkutat építettek sok mil­lióért ide, amelyben a feljövő víz egy föld­gömböt forgatott. Az idén a látványos mutat­vány megszűnt, csak a víz csobog magának. Pedig, de sokan szeretnék itt esküvői ruhá­ban, vagy éppen gyerekeikkel fotóztatni ma­gukat! Főleg a keleti megyék települései válnának várossá ■ A remélt uniós több­letforrások növelik a vá­rosi rang elérésére irá­nyuló törekvéseket. Budapest (ÉKN - Sz. P.) - Önkormányzati szakemberek szerint problémás a községek várossá nyilvánításának szabá­lyozása, mely miatt a cím egy­re inkább elveszti korábbi presztízsét. Az elmúlt két év­ben több olyan község kapott városi rangot, amelyek nem városiasak, nincs rendes infra­struktúrájuk, intézményháló­zatuk. A tavalyi 18 után idén 15 te­lepülés lett város, köztük az 15 új város Abádszalók, Csorvás, Kadarkút, Kemecse, Kisköre, Kistarcsa, Mar- tonvásár, Nyírlugos, Nyírtelek, Ócsa, Őriszentpéter, Pilis, Pálhá- za, Sándorfalva, Üllő. ..................................................:...........j 1208 lakosú, Borsod megyei Pálháza, vagy az 1283 lelkes, vasi Őriszentpéter. A várossá váláshoz már nem kell olyan szigorú feltételeket teljesíteni, mint a rendszerváltás előtt, így az új városok között van olyan, amelynek nincs középiskolája, csatornahálózata. Tovább puhítanak A hivatalos indoklás szerint Pálháza azért kaphatta meg a címet, mert a Zempléni Tájvé­delmi Körzet részeként a hegység turisztikai kapuja, évente mintegy 50 ezren láto­gatják. Idén nem volt akkora politikai visszhangja a város­sá minősítésnek, mint tavaly, amikor a 18 település többsé­gének élén független képvise­lő állt, de az ellenzéki nagy­községek kimaradtak. Szakér­tők úgy látják, egyre inkább a lobbiérdekek, a befolyásos tá­mogatók dominálnak, és gyak­ran nem az a település kapja meg a városi címet, amely azt igazán megérdemelné. Az Or­szággyűlésben a nyári szünet előtt közvetlenül történt kí­sérlet arra, hogy a jelenlegi, amúgy sem túl szigorú sza­bályzást tovább puhítsák. A három szocialista politi­kus által benyújtott, „a város­sá nyilvánítással összefüggő egyes törvények módosításá­ról” szóló javaslatot végül a képviselők nem támogatták. A javaslat feloldotta volna azt a korlátozást, hogy csak a nagyközségek, vagyis az 5000 főnél nagyobb lakosságú tele­pülések kérhetik várossá nyil­vánításukat. Az elmúlt években városi cí­met kapott, illetve az erre pá­lyázó települések területi elhe­lyezkedése mutatja, hogy főleg a gazdaságilag elmaradott tér­ségekben - elsősorban az or­szág keleti felében - nőtt meg az igény a városi cím elnyeré­sére. Feltehetően annak remé­nyében, hogy a városi rang hozzásegíti az érintett telepü­lést a fejlődéshez. A módosító törvényjavaslat (PDF, 181 KB) A városok számokban A helyi önkormányzatok száma 2005. január 1-jei álla­pot szerint: községi 2704, nagyközségi 167, városi ön- kormányzat 251, megyei jo­gú város 22, fővárosi kerület 23, főváros egy. Kettő- és öt­ezer közötti lélekszámú köz­ség 353 van ma, ezer és két­ezer közötti 632. Ötszáz és ezer fő közötti 689, ötszáz alatti 916, száz alatti 110.

Next

/
Oldalképek
Tartalom