Kelet Magyarország, 2005. július (62. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-30 / 177. szám

2005. július 30., szombat KELET GAZDASÁG /10 HÍREK • Utolsók között. 2012, illetve 2013-ra jó­solja a piac az euró magyarországi bevezetését. A gazdasági élet szereplői a költségvetés állapota miatt szkeptikusak. Az észt kormány viszont már bejelentette az euró 2007-es bevezetéséhez kötött intézkedésiét. • Berepülök. 20%-kal nőtt a sármelléki repülőtér forgalma idén a tavalyihoz képest. A turisták zöme azonban a Balaton helyett a gyógyfürdőket keresi fel. • Hazahozták az évtized áfacsalásával gya­núsított Varga Tamást. A 6 éve szökésben lévő vállalkozót, volt Fidesz-tanácsadót Amszterdamban fogták el. Veszélyes faanyagok Nyíregyháza (KM) - A nyersfából készült ke­zeletlen csomagolóanyag lehetőséget ad a nemkí­vánatos, zárlati károsí­tok behurcolására és el­terjedésére. Éppen ezért nemzetközi növényvé­delmi szabványban sza­bályozzák az ilyen cso­magolóanyagok - közöt­tük a raklapok, ládák stb. - nemzetközi keres­kedelmét. A szabványt egyre több ország építi be az importkövetelmé­nyeibe, az EU a harma­dik országokból szárma­zó bármely áru fa cso­magolóanyagára vonat­kozóan irányelvekben szabályozza. Magyaror­szág ezeket a követelmé­nyeket már beépítette saját joganyagába, az ez­zel kapcsolatos korábbi rendeletét a napokban módosította az FVM. I! Jontippek.szon.hu A fából készült csomagolóanyagok új követelményrendszere letölthető. (DOC, 1000 kB) _______________________ Bokor László Források Csenger (M.K.) - Csenger város képvi­selő-testületének rendkívüli ülésén Bo­kor László polgár- mester előterjesztésé­ben a helyi LEADER + akciócsoport alakí­tását, a munkában való aktív részvételt, ennek kapcsán a kis­térségi partnerséggel a vidékfejlesztési terv megfogalmazásával összefüggő teendő­ket egyeztették, me lyek lehetővé teszik, hogy egy második pályázati fordulóban vissza nem térítendő támogatást kaphas­sanak a térségi vidék- fejlesztési ten/ célki­tűzéseinek megvaló­sításához. Bővülő raktárhálózat Nyíregyháza (KSH - Kissné Majtényi Mó­nika) - A nagykereskedelmi raktárak szá­ma 2000-től vizsgálva dinamikusan emelke­dett, és 2004. év végén már 12 250 működött az országban. Egy év alatt számuk 6 száza­lékkal, 4 év alatt közel négytizedével emel­kedett. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2004 vé­gén összesen 671, döntően viszonteladónak értékesítő nagykereskedelmi raktárt tartot­tak nyilván, az országban lévők mintegy 5,5 százalékát. (Budapesten koncentrálódott a raktáraknak csaknem 40 százaléka, míg a me­gyék közül a legtöbb Pest, Szabolcs-Szatmár- Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén területén üze­melt.) Szabolcs-Szatmár-Beregben a számuk 2003-hoz képest az országoshoz hasonló mér­tékben (6 %-kal) növekedett és a bővülés szin­te valamennyi megyére jellemző volt. A forgalmazott termékek alapján a megye nagykereskedelmi raktárainak hattizedében élelmiszert, italt és dohányárut, további 26 százalékában fogyasztási cikkeket (élelmiszer nélkül) értékesítettek. A mezőgazdasági ter­mékek, a nem mezőgazdasági eredetű anya­gok, a hulladék és melléktermékek, valamint a gépek és berendezések forgalmazását végző raktárak részaránya 2-i százalék körüli volt. Raktárak Nagykereskedelmi raktárak száma a megyében CM CM Irt Bioenergia széttörte fákból ■ Csatlakozott a meg­újuló energiaforrások növelését célzó kor­mányprogramhoz. Baktalórántháza (KM) - Nagy érdeklődés mellett tar­tott gyakorlati bemutatóval egybekötött országos tanács­kozást az erdeiapríték-előál- lítás legújabb lehetőségéről a Nyírerdő Rt., az Országos Er­dészeti Egyesület és az Alföl­di Erdőkért Egyesület csütör­tökön Baktalórántházán. A rendezvény egy szakmai ismeretterjesztő konferencia­99........................................ A biomasszát főként az úgynevezett vé­konyfa aprításá­ból nyeri a Nyirerdő. Széldöntött erdörészek értékteremtő kitakarítását oldja meg az aprítógép (Fotó: Sári Zsolt) Kaknics Lajos igazgató és Sári Zsolt terme­lési osztályvezető főmérnök előadásaiból. A területen folyó munkála­tokat és a bemutatott aprító­gép illeszkedésének lehetősé­geit a fakitermelési munka- rendszerekhez Bíró Imre ve­zérigazgató-helyettes ismertet­-99 A tények sorozat nyitánya volt, melyet továbbiak követnek a két szomszéd megye gazdálkodói­nak és agrárkamaráinak be­vonásával. A biomasszát a minőségi fa­termesztés során hagyomá­nyosan kialakított erdei vá­lasztékainak csak kismértékű átcsoportosításával, ám főként a ma kevésbé hasznosított, úgynevezett vékonyfa aprítá­sából nyeri a Nyírerdő Rt., de­rült ki Kaknics Lajos vezér­A meghívottak: A rendező egyesületek tagsága, a felhasználók, a potenciális vá­sárlók (AES Borsodi Energetikai Kft, AES Tiszapalkonyai Erőmű Kft, Mátrai Erőmű Rt., Mátészal­kai Városi Fűtőmű, Ligetalja Bioenergetikai Kft., Interspan Kft.), társerdőgazdaságok, erdé­szeti vállalkozók, magánerdő-tu- lajdonosok képviselői, az Erdésze­ti Tudományos Intézet, a Nyugat- Magyarországi Egyetem kutatói és professzorai. te. Hangsúlyozta: a technoló­gia fegyelmezett végrehajtása során, a fakitermelés és az ap­rítás végeztével olyan állapo­tú vágásterület keletkezik, melyen az erdőfelújítás érde­kében a talaj-előkészítés akár azonnal megkezdhető. Az aprítékká alakított gallytömeg az erőműben hasznosul. Értékmentő aprítás A bemutató résztvevői meg­bizonyosodhattak róla, hogy a vágástéren közlekedni képes, járva aprító gép üzembe he­lyezésével az erdei vékonyfa mint biomassza-potenciál el­érésének első lépése megtör­tént. A következő fontos lépés annak kidolgozása, hogy az erdei apríték a legkevesebb átrakási költséggel, a legkeve­sebb kiszóródási veszteséggel, és a lehető leggyorsabban jut­hasson el a felhasználó erő­műbe. Az egyértelművé vált a szakemberek számára, hogy az aprítógép műszakilag alkal­mas a feladat végrehajtására. Kapacitása lehetővé teszi, hogy a térségi magánerdők te­rületén megtermett biomassza aprítását is tervbe lehessen venni, ha a terepi előkészítés a technológiának megfelelő. A magajáró berendezés képes többféle szemcse-összetételű apríték előállítását, így példá­ul a vásárosnaményi Inter- span számára is megfelelő minőség termelhető. Úttörő lépés Cserép János, az Or­szágos Erdészeti Egyesü­let elnöke úttörő lépés­nek nevezte a vágásté­ren is közlekedni képes aprítógép beszerzését, ami az elmúlt évtized legjelentősebb erdésze- tigép-beruházása az or­szágban. A bemutatott termelőeszköz felgyorsít­ja a fakitermelés folya­matát, segítve a 2005. május végén bekövetke­zett viharkár nyomán keletkezett széltörött fa­anyag értékmentését, és a károsított erdőterület mielőbbi felújítását. Még nem kelt el az EKO 2000 2001 2002 2003 2004 Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: KSH ■ A nyíregyházi kon­zervgyár gyártósorai­nak egy része gazdára talált megyénkben. Nyíregyháza (KM - S. M.) - A közelmúltban lezárult a nyíregyházi konzervgyár épü­letének és gyártósorainak, eszközeinek eladására kiírt tender pályázati határideje. Boros András végelszámoló a helyi televízióban elmond­ta: A konzervgyár nyírmadai lényerő üzemét a Rauch Hun­gária Kft, az almalésűrítő be­rendezéseket a Vajai Zöldség és Gyümölcsfeldolgozó Kft., a zöldborsó- és kukorica-előál­lító, valamint csomagológépe­ket az Agrodent és Agromar- keting 95 Kft. konzorciuma vásárolja meg. További értékesítés Ez azt jelenti, hogy a kon­zervgyár eszközállománya a térségben marad. Az értékesí­tés az uborka- és meggyterme­lő gépsorok eladásával folyta­tódik. Mivel a korábbi körben nem érkezett megvásárlásuk­ra pályázat, ezért megpróbál­ják pályázaton kívül értékesí­teni azokat. A többi gépre és az ingatlanra pedig pályázatot írnak ki. Eddig egymilliárd forint bevétel származott az eladásokból. - tájékoztatott a végelszámoló. A nyertes pályázók között nem találkoztunk annak a konzorciumnak a nevével, melyet hat megyei Termelési és Értékesítési Szövetkezet hozott létre annak érdekében, hogy az idén üzemeltetik az EKO Kft. uborka, meggy és paradicsom használaton kívü- li gyártósorát. ____________ u k.mtjppek..«onrhM Az EKO-ügyben korábban megjelent cikkek letölthetők. (DOC, 36 kB) Lesz vevő A NYÍRKER-TÉSZ ve­zetője, Szakács Béla la­punknak elmondta: bár érvénytelen volt a pályá­zatuk, van lehetőségük tárgyalásos úton megvá­sárolni a gyártósort, amit megtesznek, mert egy konzervüzem létrehozását tervezik, mely hosszú tá­von biztosítaná a ter­melők számára a meggy, uborka, paradicsom fel­dolgozását. Az EKO már­kanevet is szeretnék a megyében tartani a minő­ség védjegyeként. Iparosok együttműködése határon keresztül ■ Mi tapasztalatokkal segíthetünk, a románi­aiak a kitartó munkával nyújtottak példát. Szatmárnémeti (KM) - Jú­lius közepén az Országos Fémipari Ipartestület (OFI) delegációja járt a romániai Szatmárnémetiben, hogy az Európai Unióhoz csatlakozó országokban működő szerve­zetekkel, önkormányzatokkal, vállalkozókkal való kapcsola­tot bővítse. A magyar iparos delegációt - tagjai: Szűcs György elnök, Géresi József elnökhelyettes, dr. Major Ti­bor ügyvezető igazgató, Deb- reczeni József elnökségi tag 99........................................ A határ két ol­dalán élő kis­vállalkozók együttműködését jól szolgálták a tárgyalások. Szűcs György ........................................99- fogadta Illyés Gyula polgár- mester, Daniela Culic, a Szat­márnémeti Kamara igazgató­ja. A megbeszéléseken kiemelt hangsúlyt kapott a segítség- nyújtás, a tapasztalatok átadá­sának kérdése, figyelemmel arra, hogy Magyarország már az Európai Unió tagja. Üzletemberekkel találkoz­tak, üzem- és műhelylátoga­táson vettek részt a magya­rok. A cégvezetők kiemelték a gazdasági kooperáció fontos­ságát, és azt, hogy a gazdaság fellendülése nélkül elképzel­hetetlen a társadalmi fejlődés. Szűcs György az IPOSZ el­nökeként is kiemelte az együttműködések fontosságát, felajánlva az IPOSZ, az OFI tapasztalatainak átadását. Géresi József, a magyar-ro­mán kormányközi bizottság IPOSZ-delegáltjaként, az IN- TERREG-projektről szólt, amely a határon átnyúló kis- és középvállalkozások támoga­tását, együttműködését hiva­tott elősegíteni. Első kézből A találkozó úttörő lépés volt az OFI részéről, hiszen első kézből kaptak a delegáció tag­jai fontos információkat és sa­ját szemükkel láthatták azt a valós helyzetet Romániában, amely messze jobb a néha köz­helyszerű megállapításoktól. Biztosított SoKo-munkások ■ Egy német egészség- biztosító álláspontja tükrében indokolatla­nok voltak az akciók. Budapest (FH) - A Német­országban dolgozó magyar munkavállalók itthon fizettek járulékot, így ott nincs járulék- fizetési kötelezettségük. A Bun­da és Pannónia fedőnevű ak­ciókban összesen 47 magyar vállalat ellen indult nyomozás Németországban. A hatóságok azért vizsgálódtak, mert szerin­tük az ott dolgozó munkaválla­lóknak Németországban is kel­lene járulékot fizetni. A bajor egészségbiztosító szerint vi­szont egy államközi szerződés kimondja, hogy ha rendelkez­nek megfelelő igazolással, ak­kor már Németországban nem kell járulékot fizetniük. A ma­gyar vállalkozások most azt re­mélik, hogy a német kormány leállítja az akciót. Gőzerővel épül az északi elkerülő út, amely Berkesz közelében találkozik majd a 4. sz főúttal. (Foto: sipeki Péter)

Next

/
Oldalképek
Tartalom