Kelet-Magyarország, 2005. május (62. évfolyam, 101-123. szám)

2005-05-04 / 103. szám

2005. május 4., szerda KELET HÁTTÉR /3 HÍREK • Fogadóórát tart május 5-én dr. Papcsák Ferenc, az 5. számú választókerület ország- gyűlési képviselője. 11 és 12 óra között a nyírjákói, 13 és 14 óra között a laskodi pol­gármesteri hivatalokban várja a lakosokat. • Ének, zene A Bürkös Zenekar Táncháza szerdán 20 órától táncból és énekből ad ízelí­tőt a víztorony melletti Orfiban. Közreműkö­dik az Igrice Néptáncegyüttes is. NÉZŐPONT Ki és mikor fog fizetni? Dankó Mihály danko@kelet.s20n.hu A természetet szerető és féltő ember a mai napig nem tudott napirendre térni a 2000. január 30-án bekövetkezett ciánka­tasztrófa felett. A megyénket (Szamost, Ti­szát) is jelentősen érintő tragédia hatásait csak nehezen lehet kiheverni. Még ma is sokkolóak azok a képek, amikor a könnyeik­kel küszködő halászok csáklyával emelik ki a vízből a vergődő, vagy élettelen halakat. S hogy miért került a téma újra napirend­re? A négy éve tartó polgári perben környe­zetszennyezési katasztrófa miatt 28,6 mil­liárd forintot és annak kamatait követeli Ma­gyarország az AURUL SA-ból időközben Transgold SA-vá alakult cégtől. S a Fővárosi Bíróság egy mostani határozata értelmében május 3-tól átmenetileg 85 százalékkal csök­kentenie kell termelését a Transgoldnak. A honi illetékesek szerint a termelés korlá­tozása jelentős előrelépés, mert így csökkent a kockázat, hogy a környezeti katasztrófa megismétlődhet. ítélet viszont még továbbra sincs a perben, mert a magyar és a román szakértői vélemények ellentmondanak egy­másnak. Annyi biztos, a folyó élővilága - a szak­emberek szerint - lassan kiheveri a sokkot. Ehhez kellett az az óriási összefogás, ami a haltelepítésekben és egyéb rehabilitációs te­vékenységben mutatkozott meg. A katasztró­fa igazi vesztesei - különösen itt Szabolcs­ban - a halászok, az idegenforgalomra, a tu­rizmusra épülő vállalkozások viszont hiába várják a megoldást. Nekik a beígért támoga­tások, a kifizetett kártalanítások jelentenék a segítséget. Végre tudomásul kellene venni, a szemet hunyóknak, a szerencsétlenség megismétlődése nem csak a magyaroknak fáj majd! Bereg jovojerol Nagyvarsány (KM) - A beregi térség jövő­je, komplex fejlesztési stratégiája a témája an­nak a találkozónak, melynek résztvevője Nagyvarsány és környéke 28 településének polgármestere. Gazda László, a megyei köz­gyűlés elnöke és dr. Kapolyi László, ország- gyűlési képviselő is jelen lesz a május 5-én 9.30-kor kezdődő konzultáción, melyet a nagy­varsányi községi könyvtárban tartanak. Jubileumi tudáspróba Két nevezetes jubileumot ünnepel idén a nyíregyházi Benczúr Gyu­la Általános Iskola. Hetven éve, 1935. szeptember elsején a város első állami elemi iskolájaként in­dították a tanévet, melynek hat­vanadik évfordulóján meghirdet­ték a Benczúr szaktárgyi verse­nyeket. A tizedik alkalommal tegnap megrendezett elmebajnok­ságon huszonkét nyíregyházi és tizenkét vidéki iskola ötszáznál is több nebulója vett részt, akik húsz szaktárgyban mérték össze tudásukat. (Fotó: Racskó Tibor) Új tulajdonos az ABC-ben ■ Eladták az ország legnagyobb, almasűrít­mény gyártóját, de a szerződés tovább él. Nyéki Zsolt nyeki@kelet.szon.hu Vásárosnamény (KM) - Ez év januárjában valamennyi cé­gemet eladtam az Agrana Rt.- nek, vagyis a Wink A, a Wink B és a Wink C Kft. egyaránt a társaság tulajdonába került - jelentette be legutóbb szakmai körök képviselői előtt is Anton Wink. A korábbi tulajdonos a W ......................... A fogyasztói tesztek ered­ménye az étkezési piac irányába mutat. Anton Wink ......................................................M vásárosnaményi központban tette egyértelművé: az osztrák Agrana számít a cégekkel kap­csolatban álló több ezer őster­melő együttműködésére, sőt... Mint a Jonathan-láz Az egyedi „cég-ABC”-ből a Wink B Kft. indította el né­hány éve az Integrált Minősé­gi Almatermesztési Programot, építve a másik két vállalat kapcsolatrendszerére, benne mintegy 5 ezer őstermelő és 250 vállalkozás szerződéses be­szállítására. Ezt az - egyébként térségi léptékű - együttműkö­Léalmát leadó termelők Vásárosnaményban dést folytatja illetve terjeszti ki az Agrana, tartva magát az eredeti célhoz, melyben 4 ezer hektár fiatal telepítésű, korsze­rű technológiával művelt és az ipari feldolgozáshoz leginkább megfelelő fajtaösszetételű ültet­vény integrálása szerepel. A program lényeges eleme a faj­takérdés, hiszen a rezisztencia, vagyis a betegségekkel szembe­ni ellenállóképesség lehetővé teszi a drága növényvédelmi munkák mérséklését, így a ter­mesztés költségeinek csökken­tését. A német tulajdonos és szakemberei ugyanakkor meg­lepve tapasztalták: az ipari cé­lú almafajták a magyar klima­tikus viszonyok mellett az ét­kezési minőséget is elérik. Ve­vői felmérések, ízpróbák és tesztek sora erősítette meg: ezek a fajták nálunk asztali fo­gyasztásra is alkalmas küllem­mel és beltartalmi értékkel rendelkeznek. Az 1800-as évek végén a Jonathan hozta így lázba a magyar termelőket, az (Fotók: a szerző) ebben rejlő lehetőségeket most is igyekeznek kiaknázni a jö­vőben. Meggyőző részesedés A német-osztrák üzleti tranzakció előtt a cégcsoport folyamatos fejlesztéssel elérte, hogy a megyénkben felépített központjában 3 hónapos idény alatt képes feldolgozni 200 ezer tonna almát. Évente - a felvá­sárolható alapanyag mennyisé­gétől függően - 26 ezer tonna sűrítményt gyárt, de az egyéb termékek (aromák, törköly, más sűrítmények) tétele is több ezer tonnát tesz ki. Magyaror­szág összes, átlagosan 500-700 ezer tonnás almaterméséből 400-500 ezer tonnát dolgoz fel az ipar, ennek negyedét a vá­sárosnaményi üzemben. Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében, illetve vele határos borsodi és hajdú-bihari területeken terem a hazai alma 60 százaléka, így a cég részesedése a körzetben eléri az 50 százalékot. Holokauszt Balkány (KM) - A holokauszt balkányi áldo­zatairól emlékeznek meg azon az ünnepségen, ame­lyet a Holokauszt Doku­mentációs Központ és a balkányi önkormányzat rendez május 8-án 14 órá­tól. A rendezvény helyszí­ne az egykori zsidó temp­lom helyénél lesz, a jelen­legi postahivatalnál (Ság- vári út 6.). Marjánné Ri- nyu Ilona polgármester köszöntője után dr. Riczu Zoltán főiskolai tanár em­lékezik a történelem szo­morú napjaira, majd le­leplezik az áldozatokra emlékeztető táblát. A megemlékező ünnepség gyászimával, név szerinti megemlékezéssel és kad- dissal fejeződik be. Virágos város. Nagy­halászon 250 nagyméretű cserepes muskátlit he­lyeznek a közmunkások a villanyoszlopokra. (Fotó: Elek Emil) Elsőáldozás Nyíregyháza (KM) - A jövő vasárnap nagy nap­ja lesz a harmadikos ka­tolikus gyerekeknek: elő­ször járulhatnak az oltá- ri szentséghez. A múlt hét végén ren­dezték meg a nyíregyhá­zi plébánián az elsőál- dozók napját: a gyerekek beköltöztek a plébániára egy délutánra és egy éj­szakára és együtt, játéko­san imádkozva találkoz­tak az Úr Jézussal. A hit­oktatók papok segítségé­vel lelkileg, érzelmileg igyekeztek hozzásegíteni őket, hogy átérezzék, job­ban átéljék, mit jelent az első áldozás. Két csoport­ban áldoznak a társszé­kesegyházban, május 15- én és május 22-én, Borbá­nyán május elsején tartot­ták az első áldozást. A nyolcadikosok, a kö­zépiskolás korúak bérmá- lási szertartását május 8- án végzi Bosák Nándor megyéspüspök. Megújult a határőr-laktanya ■ Az EU-normák sze­rint átalakított épü­letben 350 határőrnek lett jobb a szolgálat. Záhony (KM - K. B.) - A Záhonyban szolgáló határ­őröknek - ellentétben a belső határokon dolgozó kollégáik­kal - nem kell tartaniuk a lét­számleépítéstől - jelentette ki tegnap Béndek József vezérőr­nagy, országos határőrpa­rancsnok, amikor felavatta a Phare és a szaktárca támoga­tásával 321 millió forintért megújult záhonyi határrendé­szeti kirendeltséget. A Nyír­bátori Határőr Igazgatóság ta­valy a záhonyival együtt négy - Phare-forrásból - épült új, illetve felújított épülettel gya­rapodott. Térfigyelő rendszer A záhonyi objektum re­konstrukciójának még csupán az első üteme fejeződött be, ám így is kulturált munka- és elhelyezési körülményeket nyújt a határrendészeti kiren­deltség dolgozóin kívül a bűn­ügyi és felderítő szolgálatnak, valamint - ideiglenes jelleggel - a Bereg Határvadász Század­nak is. Az avatáson elhangzott: a beruházás révén nemcsak a határőrök munkakörülményei lettek európai színvonalúak (szauna, teakonyha, irodák), hanem az úgynevezett előál­lító helyiség is megfelel az EU-normáknak. Az épületet felszerelték a legkorszerűbb térfigyelő rendszerrel, s az egész objektum elektromos kapukkal védett. A felújítás második üte­mében fedett garázssort és kondicionáló termet alakíta­nak majd ki, illetve tenisz- és kézilabdapályát is magában foglaló sporttelepet létesí­tenek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom