Kelet-Magyarország, 2005. március (62. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-30 / 73. szám

2005. március 30., szerda KELET FÖLDRENGÉS /3 HÍREK • Tanács turistáknak. A Külügyminiszté­rium azt tanácsolja a Délkelet-Ázsiába tar­tóknak, hogy fokozottan kísérjék figyelem­mel az ottani földrengéssel kapcsolatos híre­ket, s az Indonéziába indulók egyelőre ne utazzanak Szumátra északi részére, se pedig Nias szigetére. • Nincs magyar áldozat. Az előzetes hí­rek szerint nincsenek külföldi, így magyar ál­dozatai sem az indonéziai földrengésnek - mondta kedden a Magyar Távirati Irodának adott telefoninterjúban Busztin György, Ma­gyarország jakartai nagykövete. NÉZŐPONT /Vlég alig ocsúdtunk fel a karácsonyi ha­talmas földrengést követő szökőá-r okozta sokkból, újra Qélkelet-Ázsia áll a híradások élén. Húsvéthétfőn ugyanis az Indonéziához tartozó Nias-szigeten pusztított rettenetes földrengés. Az első hírek 300, a későbbiek már 400 halálos áldozatról számoltak be. Indonézia alelnöke egy rádiónyilatkozatban azonban sokkal többre becsülte az áldoza­tok számát, amit a házakban keletkezett ká­rokra alapozott. A sziget legnagyobb városá­ban, Gunungsitoliban ugyanis az épületek 80 százaléka rongálódott meg, omlott össze. Az ugyancsak Indonéziához tartozó Simeuleu-szigeten szökőár is volt - közölte tegnap az indonéz hadsereg térségbeli erői­nek egyik magas rangú parancsnoka. A há­rom méter magas hullámfal tetemes károkat okozott, halálos áldozatokról vagy sérültek­ről azonban nincs hír. Indiában és Srí Lan­kán viszont lefújták a cunamiriadót. A magyar speciális mentők, ezen belül is a Baptista Szeretetszolgálat kutató-mentőala­kulata nem sokat habozott: amikor a dzsa- kartai kormány külföldi segítséget kért, azonnal útnak indultak, kedden késő dél­után, fél hétkor szállt fel az a gép, amely Szumátrára repítette a tizenkét tagú csapa­tot, köztük a nyíregyházi dr. Papp Istvánt is, a Jósa András Megyei Kórház gyermekorvo­sát, aki a cunami után Srí Lankán 12 napon át már részt vett életek mentésében. Karácsony másnapja, húsvét másnapja... Természetesen ebből messze menő követ­keztetéseket botorság lenne levonni. A tény azonban tény marad: december 26-án és március 28-án volt a térségben a két legna­gyobb földrengés. Riasztórendszert építenek ki Bangkok (MTI) - Thaiföld, szökőár ve­szélyére figyelmeztető riasztórendszert épít ki saját erejéből, nem vár tovább más or­szágokra - jelentette be kedden Takszin Sinavatra miniszterelnök. A délkelet-ázsiai ország hat délnyugati tartományára terjed majd ki ez a rendszer, de össze lesz kapcsol­va hasonló nemzetközi rendszerekkel. A részletekről csak annyit árult el a thaiföldi kormányfő, hogy mobiltelefonok, rádió- és tévéadók révén juttatják majd el gyorsan a hírt a veszélyeztetett térségekbe, ha szökő­ár (cunami) veszélye alakul ki. A tervek sze­rint e rendszer igen rövid időn belül mű­ködőképes lesz. Újra pusztít a földrengés Györke László gyorke@kelet.szon.hu Menekülés A földrengés utáni szökőár­ra számítva még az éjjel járművekre ültek az indonéziai Banda Aceh lakói. (Fotó: epa) Hongkong \ Def-kinai­t enger Bengali­öböl Bangkok AncJamán-szk. Malajzia Nicobar-szk. Szingapúr BORNEÓ December 26.: 9,0-c.s erősségű földrengés ráz­ta meg a tenger lenekeL. Jakarta S JÁVA Maldiv-szigetek Ismét Indonéziánál rengett a föld A 2Ö04. december 26-i szökőár által érintett területek Andaman szigetek és Nicobar szigetek India Mianmar — Thaiföld ‘Földrengés a tengerfenéken,^' szökőár a tengerparton A tengerfenék meg­remeg, amikor az egyik lemez hirtelen elöremozdul és nekiütközik egy másik le­meznek. A réz- . Nyílt víz: A hullámok sebessége gések hulla- k megközeliheti a 800 km/h-t. mókát kelte- nek, melyek W- a part közeié- W8* Ä ben lelassulnak Part menti víz. A hullámok lelassulnak 3-40 km/h-ra, magasságuk elérheti a 30 m-1. Sri Lanka Indonézia #y A lassú, de *■ magas hul­lámok min­dent elsodor- * nak a parton Grafika és fonás: Észak-keleti Napló Megint „bevetésen" ■ Hatalmas erejű föld­rengés rázta meg az indonéziai Nias- szigetet. Nyíregyháza (KM - Gy. L.) - Újabb nagy erejű földrengés­ről járták be a hírek a vilá­got, mely szerint húsvéthétfőn az indonéziai Nias-szigetet sújtotta leginkább. Dr. Papp István, a nyíregy­házi Jósa András Kórház gyermekgyógyásza, a Kelet­magyarországi Speciális Men­tők tagja a karácsonykor ke­letkezett hatalmas szökőár okozta tragédia után 12 napot töltött . Srí Lankán az egyik magyar mentőcsapat orvosa­ként. Dolgozott Colombo és Galle közti térségben, ahol az övék volt az első mentőcsapat, s a járványveszély leküzdésé­ben szereztek elévülhetetlen érdemeket. Élményeiről a Ke- let-Magyarország hasábjain is beszámolt annak idején.- A mentőcsapat tagjai, ter­mészetesen, most is készült­ségben vannak - mondta ér­deklődésünkre dr. Papp Ist­ván. - Ha kell, órákon belül menetkészek vagyunk. De ter­mészetesen csak akkor indu­Dr. Papp István (Fotó: Pusztai Sándor) lünk útnak, ha a fogadó or­szág igényli a külföldi segít­séget. Magam is hallgattam a dzsakartai rádióinterjút, néz­tem a CNN adását. Pozitívum­ként kell értékelni, hogy el­rendelték a cunamiriadót. Még akkor is, ha aztán lefúj­ták. Az teljesen érthető, hogy a karácsonyi természeti ka­tasztrófa óta sokkal nagyobb a félelem a térségben, s hogy a Srí Lanka-iak is pániksze­rűen menekültek. De inkább így legyen, mint fordítva, amikor teljesen felkészületle­nül éri őket a szökőár. A föld­rengés okozta emberáldozatok és a károk így is tetemesek.- Ha tehát Indonéziától fel­kérést kap a magyar állam, mely szövetségünket megbízza, akkor, természetesen, me­gyünk. Saját szakállunkra nem vágunk neki egy ilyen kocká­zatos és egyáltalán nem olcsó útnak. Úgy tudom, a Baptista Szeretetszolgálat mentőcsapata is készen áll egy esetleges újabb „bevetésre”. Kedden mégis elrepült A fenti beszélgetés ked­den délelőtt zajlott le. Dél­után azonban - épp mielőtt kocsiba ült volna - újra fel­hívtuk dr. Papp Istvánt, aki a Baptista Szeretetszolgálat kutató-mentőcsapatának tag­jaként kedden késő délután elrepült Szumátrára. Mint elmondta: feladatuk elsősor­ban a romok között rekedt túlélők megmentése. Sérült Az ázsiai föld­rengés egyik sérültjét emelik ki a helikopterből az észak-szumátriai Si- bolga repülőterén. (Fotó: EPA) A kőzetlemezek ütköznek, távolodnak Jelentősebb földmozgások Magyarországon 2000-2005, a Richter-skála,szerinti nagysággal Berluda és térsége <i löklriKwgások lekinleléiwn M<»gy<ir- ország aktívabb területei köze tartozik: a Richter-skáfa szerinti 5-ös földrengés volt például a térségben 1985. augusztus 15-én. amikor a településen és kornyékén is komoly épületkárok keletkeztek. g. ZtK Veszprém J . Várpalota £1 Szekes**« fehérvár Grafika Éuzak-keleii Napló, IbuJi MTI ■ A Föld belsejébe zárt hő ma is képlékeny ál­lapotban tartja a föld­köpeny egy részét. Nyíregyháza (KM) - Miért vannak, mi okozza a földren­géseket - erről kérdeztük dr. habil Göőz Lajos egyetemi ma­gántanárt, a Nyíregyházi Fő­iskola tanárát, akit a főváros­ból hazafelé jövet értünk el te­lefonon. Az alábbiakat mond­ta: A Naprendszer csillagközi por- és gázfelhőből alakult ki körülbelül 6 milliárd évvel ezelőtt, míg maga a Föld 4,6 milliárd éves. A gömbszerűen formálódó bolygó kívülről hűlni kezdett, s a szilícium­ban gazdag, könnyebb anyag­ból szilárdult meg a Föld kül­ső kérge. Ez nem egyenlete­sen ment végbe, először ki- sebb-nagyobb szilárd egysé­gek, úgynevezett kratonok jöt­tek létre, ezek képezték az el­ső szárazföldek magvait. A fo­lyamatot egy hatalmas ütkö­zés zavarta meg: a Mars boly­gó tömegéhez hasonló égitest ütközött a kialakulóban lévő Földhöz, és ez szakította ki a Hold tömegét. Az Apollók ál­tal lehozott kőzetréteg vizsgá­lata ezt teljes mértékben alá­támasztja. Lökéshullámok A Föld belsejébe zárt hő ma is képlékeny állapotban tart­ja a földköpeny egy részét, az asztenoszférát. A rádióaktív anyagok bomlása hozzájárul a belső magas hőmérséklet fenn­tartásához. A magma az igen aktív vulkáni tevékenység so­rán gyakran a felszínre tör. A lehűlésnél a szilárd külső kőzetlemez egyre vastagabb lett, néhol eléri a 70 kilomé­tert, de az óceánok alatt csak 4-5 kilométer. Ezek a lemezek nem forrtak össze, nem egysé­gesek, egymáshoz viszonyítva elmozdulnak - ütköznek, távo­lodnak, vagy alábuknak - ál­landóan mozognak. Van, amelyik (például a Dél-amerikai lemez) 8-10 cen­timétert mozdul el évente. Ezek a folyamatok váltják ki a földrengéseket, azokat a je­lenségeket, amelyek a lemez­határ fölött keletkeznek. Ilyen határ mentén fekszik a há­romezer szigetből álló Indoné­zia, vagy Japán, ahol például évente hatezer földrengést re­gisztrálnak. Nagyobb földren­gés azonban csak 10-15 éven­ként fordul elő. Ha a földrengés a tenger alatt következik be, lökéshul­lámot eredményez, olyat, ami­lyen tavaly december 26-án volt. Az akkori 9-es erősségű volt, a hétfői 8,5-es. A földren­gés nem okoz mindig szökő­árt. Egyébként várhatóak továb­bi földrengések nemcsak ezen a területen, hanem Kalifornia partjainál, Kína belső terüle­tein, Afrika partjainál. Törésvonalak Magyarország a-szeizmikus terület, nem veszélyeztetett térség, de ez nem jelenti azt, hogy ne volnának nálunk föld­mozgások. II. József idejében például Komáromot majdnem teljesen elpusztította a föld­rengés. A király azt tanácsol­ta a városi tanácsnak, hogy ne ugyanott (a Duna törésvonalá­ban) építsék fel a várost, ám a városatyák ragaszkodtak az eredeti helyhez. Azóta se volt ott olyan nagy rengés. Kecske­mét, Eger, sőt, a Nyírség alatt is vannak törésvonalak - biz­tos sokan emlékeznek, szűk két éve Nyírbátor alatt moz­dult meg a föld.

Next

/
Oldalképek
Tartalom