Kelet-Magyarország, 2005. március (62. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-26 / 71. szám
2005. március 26., szombat KELET HÁTTÉR /3 HÍREK • KM-megjelenés. Lapunk következő száma március 29-én, kedden jelenik meg. • Zárva. A Jósa András Múzeum március 27- én és 28-án zárva tart. Kiállításai április 1-jé- től új rend szerint: hétfő kivételével naponta 9 és 17 óra között lesznek megtekinthetőek. NÉZŐPONT Önfeláldozás és szeretet Balogh József baloghj@inform.hu Az esztergomi papnevelő intézet folyosóján egy nagy kereszt alatt ez olvasható: Sic Deus dilexit, magyarul: így szeretett az Isten. Ezek szerint nem a karácsony lenne a szeretet ünnepe? Az, de sokkal inkább a szeretető a húsvét. János evangélista úgy fogalmazott: Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött fiát adta érte. (Jn 3,16) Kétezer éve jelenti ugyanezt, az emberiség mégis sokszor talált ki más magyarázatot az ünnepre. Oka már könnyebben indokolható: a szeretet ösztönös dolog, nincs előzménye és magyarázata, de mindig őszinte. A húsvéti szeretetbe azonban szenvedés is vegyül, miként a mi hétköznapi szeretetünkben is fellelhető a szenvedéssel járó áldozathozatal. Az anya tudja, milyen kockázattal járhat gyermeke világra hozatala, mégis vállalja a szenvedést, olykor a halál kockázatát is, de ki ne tudna ismerős körből olyan szülők példájával szolgálni, akiknek gyermekei csak bánatot, szomorúságot okoznak, mégis szeretek őket. És nem választható el a húsvéttól az ön- feláldozás vállalása sem. Különös erkölcsi érték ez napjainkban, amikor a világ, a szőkébb környezet egyre önzőbbé teszi az embert, amikor a pénz uralja a világot, amikor csak az határozza meg cselekedeteinket, mi mennyit ér, mennyi hasznunk származik belőle, vagy amikor a másikban vetélytársat, ellenfelet látunk. Emlékszünk az első gyilkosság történetére a Bibliából: Kain megharagudott Istenre és megölte Ábelt, mert vetélytársat látott benne. A húsvét azt is sugallja, hogy az ember igyekezzék megtartani azokat az életében meglévő kapcsolatait, amelyekben emberek vannak, mert az élet olyan érték, amit az Isten egyszer adott és amelyiket erre a célra adott. A húsvét erről a szeretetről beszél. Az a maradandó húsvéti üzenet, hogy van értelme az áldozatos, az összetört szívvel vállalt, s a mindhalálig kitartó szeretnek. Erről szól Krisztus kereszthalála, és feltámadása, amely a legnagyobb ajándék a világnak. Nincs közvetlen veszély Nyíregyháza (KM) - Folyóinkon folytatódik az árhullám levonulása, nincs tehát közvetlen árvízveszély. Ez nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség óvatosságra. Gazda László, a megyei védelmi bizottság elnöke ezért - tekintettel az ünnepekre - arra kérte mind az illetékeseket, mind a települések polgármesterit, hogy legyenek elérhetőek. Szabad-e locsolni? (Rajz: Ferter János) Húsvéti zarándoklat Em*nauszba Ez a világ mindig olyan, amilyen azon az első húsvéton volt: átmenetben a bizonyosság és a kételkedés, a feltámadás öröme és a keresztre feszítés fájdalma, az emberi életnek a beteljesedése és életünk sajátos befejezetlensége között. A két tanítvány, Lukács és Kle- ofás, amikor magányukban elindultak, hogy Jeruzsálemből Emmauszba menjenek, ahol rokonokat, ismerősöket keresték, a magányosan bolyongó embernek a történetét rajzolták meg. Elindultak, mert ahol voltak, nem érezték magukat nyugalomban, biztonságban, mert a lelkűk békétlensége kihatott az életükre, mert az elégedetlenség, a csalódás, ami rájuk tört, útnak indította őket, mint vándort, és menniük kellett, menni, menni, menekülni. Amíg a földön vagyunk, menekülünk. Menekülünk a sorsunk, a végzetünk elől, menekülünk a bennünk levő bizonytalanságok elől, és azt hisszük, hogy ha egy-egy bizonytalan helyzetben elindulunk valahová, akkor megoldottuk a bajokat. Pedig a menekülő ember mindig magával viszi a lelkét, a gondjait, a kétségeit, a bizonytalanságát. Ilyen menekülő létformát élünk mindnyájan, arra vagyunk ítélve, hogy valami elől menedéket keressünk a vándorlásban. Nincs itt maradandó hazánk, amíg azt az újat, azt az örökkévalót el nem nyerjük. A földi életben zarándokúton vagyunk, és a zarándoknak nincs megállása, mint ahogyan a mi Urunknak sem volt hová a fejét lehajtania (Mt 8.20), mert menni kellett egyik városból a másikba. A két tanítvány menekült űzöttsége azt fejezi ki, hogy az ember nem állhat meg sem a nyugalmánál, sem a nyugtalanságánál. Nem lehet biztonságban sem a meggyőződésében, sem a kétkedésében. Az ember, mint a két tanítvány, száműzöttként vándorol a földön. A tanítványok menekülnek önmaguk, a lelkiismeretük, az élményeik, a megrázkódtatásaik elől, s ebben megélik azt a keserves tragédiát, hogy az ember a lelke mélyén mindig menekül, amíg teljesen le nem győzi magát. A tanítványok kétkedéssel a lelkűkben meneteltek Emma- usz felé, és egyszer csak melléjük szegődött a Vándor. Az egyetlen Vándor, aki mindnyájunk helyett lett zarándok, aki mindnyájunk helyett lett nyugtalan, kitaszított, űzött, akit a hivatástudata soha nem hagyott nyugodni. Most hozzájuk szegődött, mintha látszólag éppen arra járna. Elkezdte mondani nekik az írásokat, és fejtegette: „Hát nem ezeket kellett elszenvednie a Krisztusnak, hogy bemehessen dicsőségébe?” (Lk 24,26). Hát nem ezeket kellet elszenvednie Krisztusnak? Hát nincs megírva mindaz a szorongás és kétkedés, mindaz a hányatottság és menekülés, amit mi egy életen át keservesen elviselünk? Nincs ez megírva az Isten törvényében, mindnyájunk lelki könyvében? A vándorló emberben, a kétkedéseit cipelő zarándokban mindig ott van ez a bizonytalanság. És ebben a zarándokúiban csak egy remény volt, hogy melléjük szegődött az örök Vándor, aki szelíd szavakkal, csendes biztatással segített, hogy megnyugvással, türelemmel menjenek mindig előre és nem hátra. Amikor már felmelegedett a szívük, ahogy utólag elmondták, behívták őt és abban a pillanatban felismerték a kenyértörésben. Mert nincs egyház oltár, papság és eucha- risztia nélkül. Nincs egyházi közösség, amelyik ne a liturgiára és a liturgiában jelen levő Urunkra, Jézus Krisztusra épülne. Nincs lelki táplálkozás, amelynek csúcspontja Dr. Keresztes Szilárd ne az isteni eledel, a szent eu- charisztia lenne. „Hát nem lángolt a szívünk, amikor beszélt hozzánk az úton és feltárta előttünk az írásokat? Még abban az órában útra keltek és visszatértek Jeruzsálembe, ahol egybegyűlve találták a tizenegyet és a velük levőket. Azok is elmondták: Valóban feltámadt az Úr, és megjelent Simonnak! Erre ők is elbeszélték, ami az úton történt és azt, hogy hogyan ismerték fel őt a kenyértöréskor.” (Lk 24,32-35). A Vándornak, Jézusnak, mindig az a célja, hogy a menekülő ember lépteit visszafordítsa, hogy az önmagába zárkózó, saját maga elgondolt menekülésből, imádságából, töprengésből mindig felrázza az embert, és visszavezesse oda, ahonnan elindult, a közösséghez. Krisztus nem különálló keresztéÁzós húsvétra Nyíregyháza (KM) - A gyönyörű, langymeleg péntek után joggal bízhatunk abban, hogy napos, mosolygós húsvéti ünnepek állnak előttünk. Nem árt azonban az óvatosság: az Országos Meteorológiai Szolgálat debreceni állomásának vezetőjétől, Jákfal- vi Mihálytól megtudtuk: szombat és kedd között az ország, így megyénk fölött is fel(Fotó: Elek Emil) nyékét akart, nem önálló hősnek választotta az apostolokat, nem önálló vitézeknek a hittudósokat, nem magá-nyos imádkozóknak a szerzeteseket, mindennek csak az egyház élő közösségében van értelme. Visszatérni Jeruzsálembe, újra megtalálni a közösséget, amelyen kívül nincs számukra sem egyház, sem üdvösség. Ez a feltámadt Jézus vigasztalása a kétkedő lélekkel me: nekülő, az élet és az igazság felé zarándokoló embereknek. Húsvét üzenete az, hogy a vándorló ember soha nincs egyedül, bátorítva és vigasztalva mindig vele vándorol Az, aki értünk meghalt és feltámadt. Szívből kívánom, hogy az ünnep örömében találjunk mindnyájan megnyugvást és békességet. Dr. Keresztes Szilárd, HAJDÚDOROGI PÜSPÖK számíthatunk hőssé válik az ég. Ennek mértékétől függően az elkövetkező két napon a nappali felmelegedés elérheti a 17 fokot is. Ha kis szerencsénk van, még a szombatot és a vasárnapot megúszhatjuk záporok nélkül, de a hétfői locsol- kodóknak már esővel kell számolniuk. Bárhogy is legyen, a lényeg: aki járművet akar vezetni, az csak kívül ázzon el... Piros tojások A húsvéti magyar népi hagyományokat, szerencsére még megyénkben is, sok felé ápolják, amikor szakajtó számra festik a piros tojásokat a lányok. (Fotó: Balázs Attila) PALICZ ISTVÁN MEGKÉRDEZTE: Ön őrzi még a húsvéti hagyományokat? É rtékelem az ünnepet és a hozzá kötődő hagyományokat, de idén nem veszem ki a részem a húsvéti készülődésből. Férjemmel, Orsi lányommal és Tamás fiammal szombat hajnalban Erdélybe utazunk, Kalo- taszentkirályon fogjuk tölteni a szabadidőnket. Hagyományőrző faluról lévén szó, ott is körbevesz majd minket a húsvéti feeling. Jeneiné Novák Erzsébet, tanár Ö rülök a húsvétnak, ám csakis azért, mert munkaszüneti nap, nem kell dolgoznom. Mióta az eszemet tudom, utáltam a lo- csolkodást, az ünnepi készülődést. Egy hónapja nősültem, nejemmel, Ágnessel romantikus kettesben Lillafüredre utazunk majd a hét végén. Biztosan meglocsolom majd kölnivel, de versre ne nagyon számítson tőlem! Végvári Péter, részlegvezető E gy húsvéti nyuszinak kötelessége a gyerekek közt lenni húsvétkor, így én sem tétlenkedem. Vasárnap és hétfőn a múzeumfaluban osztok majd tojásokat és plüssnyuszi- kat a fiataloknak. Én és a családom hagyományőrzők vagyunk, a férfiak minden évben meglocsolják a család nőtagjait szebbnél szebb versek kíséretében. HÚSVÉTI NYÚL E lszomorító, mennyire megfakult, eltorzult napjainkra a húsvét szent, hagyomány- őrző ünnepe. Számomra ma is értékkel bír, családommal készülök a hét végére. Kisfiámat, az öt és fél éves Attilát tudatosan úgy nevelem, hogy ne (csupán) pénzszerzési lehetőséget, jó lakomát, hanem egy értékes, szent ünnepet lásson a hús- vétban. Major Attila, biztonsági őr N éhány éve még otthon töltöttem a húsvéti ünnepet két lányommal, vártuk a lo- csolkodókat, takarítottunk, tojást festettünk, sütöttünk, főztünk. Tavaly döntöttünk először úgy, inkább autóba ül a család, és kirándulunk egyet a Hortobágyra. Valószínűleg így lesz ez idén is. Pihentetőbb, vidámabb és ésszerűbb megoldás ez. Panyik Lászlóné, eladó
