Kelet-Magyarország, 2005. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-22 / 18. szám

2005. január 22., szombat KIÜT HÁTTÉR /3 Vásárolunk a piacon, vevők vagyunk a hiper- és szupermarketekben, gyorsét­termekben töltjük meg a hasunkat... S közben azt sem tudjuk, mi csúszik le a torkunkon, mit kell megemésztenünk, mi­lyen és főleg mennyi méreganyagot kell kiválasztani a szervezetünknek. Egyik nap megy a másik után, mi pedig folytatjuk ott, ahol tegnap abbahagytuk. Vagyis: fo­lyamatosan mérgezzük magunkat. Lehet, hogy félelmetesen hangzanak ezek a mondatok, de gondoljunk csak be­le. A héten döntött a kormány: tilos a génmódosított kukorica-vetőmag Ma­gyarország területén történő előállítása, felhasználása, forgalmazása és az ország területére történő behozatala. Ha ez így van, akkor mégiscsak lehet valami a fen­tiekben. Leginkább az, hogy egészségtele­nül étkezünk. S ez nem biztos, hogy a mi hibánk, mert mi azt vesszük, amit kapni lehet. Nem tudjuk mi van a kenyérben, miből készüld) a tej, mikor és mivel per­metezték utoljára a piacon vásárolt para­dicsomot, almát, vagy éppen salátaleve­let. A génkezelés - jelen esetben a kuko­ricáé - egy olyan genetikai beavatkozás a növény életébe, amelynek során egy bi­zonyos bacilus génjét ültetik a kultúrnö­vénybe. Ennek hatására a növény méreg­anyagot termel, az pedig megvédi a gaz­danövényt a kukoricamoly kártevése el­len. Ez az egyik oldal. A másik oldalon viszont ott áll a fogyasztó: az ember, és ott állnak a háziállatok is. így a méreg­anyag szép csendesen bekerül a fogyasz­tó szervezetébe, s ott szép lassan kifejti nem éppen áldásos tevékenységét. Ugyan, arra nézve nincs hiteles vizs­gálat, milyen veszélyekkel jár az ilyen növény fogyasztása, ám erre szokták mondani: láttunk mi már karón varjút. Mert mi a termelő érdeke? Ha megtermel­te, adja is el az áruját. A fogyasztóé pe­dig: egészséges, jó minőségű élelmiszer vásárlása. S éppen itt ütközik a kettő. A kormánydöntés után úgy tűnik, a hazai élelmiszerek mentesek lesznek a génkezelt növényektől. S mi van a kül­földről behozottakkal? Csak bízni lehet abban, hogy más országok kormányai is hasonlóan cselekednek. Mert még mindig érvényes: legfőbb érték az ember! NÉZŐPONT Érdek és/vagy egészség Sípos Béla e-mail: bela.slpos@kelet.szon.hu HÍREK 0 Lakodalmas Demecserben. A Deme- cseri Művelődési Házban január 22-én 17 órától a Kállai lakodalmas című műsort mutatja be a Nagykállói Művészcsoport. 0 Végzős gála. Szalagavató gálát ren­dez március 17-én 15 órától a nyíregy­házi Diákpolgármesteri Iroda. Az György Szakközépiskola és Szakiskola dísztermében Nyíregyháza valamennyi kö­zépiskolájából jelentkezhet.egy-egy balla­gó osztály. P ALICE ISTVÁN MEGKÉRDEZTE: Mit szól Simek Kitti börtönbüntetésének felfüggesztéséhez? A KSH JELENTI Hitelek lakásra Nyíregyháza (KSH - Malakucziné Póka Mária) - Magyarországon a 2003. év végén (a lakástakarék-pénz­tárak adatai nélkül) közel 470 ezer lakáscélú hitelt tar­tottak nyilván. Ha egy ház­tartásnak egy ilyen hitele lenne (ami az esetek egy kis részében nem teljesül), akkor a családok 15 száza­lékát érintik ezek az adós­ságok. A lakáscélú hitelál­lomány meghaladta az 1400 milliárd forintot. Kétes vagy rossz A hitelek 94 százaléká­nak visszafizetését problé­mamentesnek minősitik a hitelezők, ami a hitelállo­mány ennél nagyobb részét, 96 százalékát jellemzi. Az utóbbi magasabb arány azt jelenti, hogy a probléma- mentes törlesztők között na­gyobb arányban vannak je­len a magasabb összegű hi­telt felvettek, mint az összes adósságtörlesztő ese­tén. Legrosszabb minősítést (kétes vagy rossz fizető) a hitelek 2 százaléka, hitelál­lománynak pedig 0,6 száza­léka kapott. A rossz fizetők között tehát a kisebb hitel­lel rendelkezők gyakorib­bak, mint az összes fizetőn belül. Négymillió felett A hitelintézetek 2003-ban 197 ezer lakáscélú hitelt en­gedélyeztek, melyek közel héttizede államilag támoga­tott volt. Egy hitel átlagos összege meghaladta a 4 mil­lió forintot. Az államilag tá­mogatott hitelek esetén az átlagos összeg magasabb, 5 millió forint feletti volt, a támogatás nélkülieké pedig 2 millió forint alatti. A 2003- ban folyósított közel 240 ezer hitel négytizede hasz­nált lakás vásárlását, két- kéttizede építést, illetve korszerűsítést, egytizede új lakás vásárlását célozta, a többi hitelkiváltást és egyéb célokat szolgált. Kincs, ha nincs: marad a kerékbilincs Harminchétmillió forint ment szabálytalanságokért a városkasszába A fizetőparkolókban lényegesen javult a fizetési hajlandóság (Fotó: Sipeki Péter) Lefler György e-mail: lefler@kelet.szon.hu Nyíregyháza (KM) - Az egykor rájuk ragasztott gúnynév, a szürke farkasok kora lejárt, az végérvénye­sen a múlté. Helyüket- szerepüket megváltozott jog­állásuk is jelöli: a közterü- let-felügyeiő hivatalos sze­mély!- Tevékenységünk legfőbb mottója, hogy rend legyen a vá­rosban! - kezdte Tasnádi János, a Nyíregyházi Közterület­felügyelet vezetője, amikor az el­múlt év összegzésére kértük. A város alkalmazásában álló 18 közterület-felügyelő összesen 17 165 esetben intézkedett. Ebből 1665-en részesültek figyelmezte­tésben, 8858-an fizettek helyszíni bírságot, 1227 személyt jelentet­tek fel, és 482 járművön kattant a kerékbilincs. Folyamatban van még 1083 ügy. A szabálytalansá­gokért kiszabott és befizetett helyszíni bírság egészen ponto­san 37 millió 94 ezer 500 forint. A leggyakrabban elkövetett sza­bálysértés a fizetőparkolóban a díjfizetés elmulasztása ■ (5673 eset), a megállási, várakozási ti­lalom megszegése (6437 eset), a mozgáskorlátozott-parkoló jogta­lan használata (537 eset). Előke­lő helyet foglal el a parkrongá­lás és a köztisztasági szabálysér­tés, de tiltott plakátolás és ku­tyával való veszélyeztetés miatt is indítottak eljárást. Mint köz­vult a fizetési hajlandóság. Amíg 2003-ban 1253 esetben alkalmaz­tunk kerékbilincset, tavaly mindössze 482-szer. A csökkenő alkalmazás ellenére a megszün­tetését egyelőre nem tervezzük. Nyitottak a civilek felé Az elmúlt évben négy női köz­terület-felügyelő kezdte meg szol­gálatát úgy, hogy új dolgozókat nem vettünk fel. Tavaly nyitot­tunk a civil szféra irányába, el­sőként a Nyíregyházi Városvédő Egyesülettel kötöttünk együtt­működési megállapodást. Alapí­tóként rendszeresen részt ve­szünk a „Hulladékgazdálkodási kerekasztal” megbeszélésein, mi­ként az E-misszió által szervezett „Hulladékkommandó” tevékeny­ségében is. Aktív kezdeményezői voltunk a mobiltelefonos fizető­parkoló-rendszer bevezetésének. Az uniós jogharmonizáció követ­keztében a piacok ellenőrzése ki­került a hatáskörünkből. Végül egyfajta minősítés: a nagyszámú intézkedés mellett egyetlen eset­ben sem fordult elő törvénysér­tés, hivatali visszaélés, jogtalan kényszerítő intézkedés - zárta Tasnádi János. tudott, a felügyelők álltai kiszab­ható helyszíni bírság maximum 10 ezer forint. Nagykorúsodott- A tavalyi év minden szem­pontból eredményesnek tekint­hető a nagykorúsodott, 18 éves közterület-felügyelet életében. Az előző években bevezetett szerve­zz előző években bevezetett szerveze­ti és feladatköri változások meg­hozták a hozzá fű­zött reményeket. Tasnádi János .....................................................W zeti és feladatköri változások meghozták a hozzá fűzött remé­nyeket - mondta Tasnádi János. - A kerékbilincs bevezetésével csökkent a tilosban parkoló jár­művek száma. Visszaszorultak a sétálóutca díszburkolatáról, ke­vesebben foglalták el jogtalanul a mozgáskorlátozottak számára fenntartott parkolókat is. A fi­zetőparkolókban lényegesen ja­Megszabadulni a Az idei főbb feladatok: az engedély nélküli árusítás, pla­kátragasztás, az illegális sze­métlerakás radikális csökken­tése, az ebrendészeti szabály- sértések visszaszorítása, a roncsautóktól! mozgáskorlátozottak közleke­dési jogainak fokozott biztosí­tása, végül a város teljes meg­tisztítása a megszaporodott roncsautóktól - összegezte Tasnádi János. Bátyus mulatság Nyírtelek (KM) - Bátyus bált rendeznek január 22-én a nyírteleki Herman Ottó tagiskolában. A 19 órától kezdődő mu­latságon Csinószki József zenéje és tombola várja a vendégeket. S érti a morális igaz­ságérzetemet az, hogy Mádl Ferenc felfüggesz­tette az alvó édesapját agyonlövő lány börtön- büntetését. Úgy vélem, a bűnt büntetésnek kell követnie, már ha egyál­talán tényleg Kitti kö­vette el a gyilkosságot, és nem az édesanyja... Valahol persze megér­tem, és örülök is annak, hogy gyakorolta kegyel­mi jogát a köztársasági elnök. Guzina Zsóka TITKÁRNŐ 1 K eresztény értékrend­del bírok, ezért mé­lyen elítélem a gyilkos­ságot. Nem volt joga a lánynak kioltani az apja életét, bármit tett is ve­le. Segítséget kellett vol­na kérnie édesanyjával, nem pedig ölni. Üdvöz­lendő, hogy egyre komo­lyabb lépéseket tesz az állam az ilyen esetek megelőzésére. Ha nem szült volna gyermeket idő közben, én letöltet­ném vele a büntetést! Drahos Zoltán HALLGATÓ N őként megértem, Kitti miért cseleke­dett radikálisan akkori­ban. Nem lehetett könnyű évekig elviselni az őt ért megaláztatáso­kat. Állampolgárként azonban egyetértek a büntetéssel, hiszen sú­lyos dolgot követett el, aminek következményei vannak. Kérdés, mi a jobb a gyermeknek: egy gondoskodó vagy egy börtönben ülő édes­anya? Bodóné Takács Szilvia vállalkozó B izonyos szempontból megértem a tizenéves lányt, és a köztársasági elnök kedvező döntését is, bár én biztosan nem úgy oldottam volna meg a problémát, mint ahogy Kitti tette. Nem külde- ném börtönbe, de nem azért, mert nem érdemli meg, hanem a kisgyerme­ke miatt. Egy életet már kioltott, félő, hogy meg­pecsételné a piciét is az­zal, hogy rácsok mögé vonul. Fodor Csaba diákpolgármester I gazságtalan a magyar büntető eljárás! A ki­rótt két év két hónapot le kellett volna töltenie, s a kicsit elhelyezni ad­dig valakinél. Nagyobb mértékű büntetésre szá­mítottam egy ilyen meg­döbbentő tett után. El­játszom a gondolattal, mi van, ha nem is a lány lőtt, hanem az anya? Ha Simek Kitti nem a bűnös tettes, ha­nem az áldozatvállaló mártír a történetben? Soós Miklós nyugdíjas *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom