Kelet-Magyarország, 2005. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-08 / 6. szám

2005. január 8., szombat IIIIT HAZAI TÁJAKON /4 HÍREK 0 Vitéztalálkozó. Szombaton 10 órától tartják találkozójukat a Vitézi Rend Sza­bolcs megyei szervezetének tagjai. Az összejövetel helyszíne a Nyírségi Refor­mátus Egyházmegye gyülekezeti terme Nyíregyházán, a Bessenyei tér 7. szám alatt. 0 Emlékév. Pénteken kezdődött és de­cember 3-áig tart a József Attila emlék­év. A Geszterédi Közművelődési és Is­kolakönyvtár folyamatosan szervez a köl­tőhöz kapcsolódó színes programokat, melyekre várják az irodalomkedvelő la­kosokat. Miskolcon, Innsbruckban dalolnak Nyíregyháza (KM) - Kisebb-nagyobb utazással kezdődött az új esztendő a Banchieri Énekegyüttes számára. A kiseb­bik utazás pénteken Miskolcra vezetett, ahonnan három fellépésre kapott meghí­vást a kamarakórus. Az együttes tagjai a Miskolci Nemzeti Színház újévi koncer- jén vesznek részt. Az együttes pénteken es­te szerepelt először, a szombati rendezvény 19.30 órakor kezdődik, míg a vasárnapi 10.30 órától lesz. A miskolci újévi koncer­ten a Banchieri Énekegyüttes mellett köz­reműködik a Lazúr Táncegyüttes, Vadász Zsolt (ének), Rálik Szilvia (ének), vezényel a nyíregyházi származású Kovács László. A hosszabbik utazás azonnal Miskolc után következik, Ausztria vár az ének- együttes tagjaira. Innsbruckból, az ottani Ifjú Zenebarátok Szervezetétől is kaptak felkérést egy hangverseny megtartására a nyíregyházi dalosok. Ez a koncert január 10-én 19.30 órától lesz az innsbrucki kon­zervatórium hangversenytermében. tso man. Az autó tisztán szép és jó, fő­leg, ha nem esik az eső vagy a hó. (Fotó: Sipeki Péter) TÜSKÉS SAROK Megingatott bizalom Galambos Béla e-mail: galambos@kelet.szon.hu Az ügyész által javasoltnál- is szigo­rúbb büntetésre, másfél év letöltendő bör­tönre ítélte a bíróság elsőfokon azt a fia­tal soproni párt, amely megzsarolta a vi­lág legnagyobb üdítőital-gyártó cégét. Az­zal fenyegették meg a multinacionális vál­lalat hazai gyártóját, hogy különféle szennyezőanyagokat injekcióznak az álta­luk készített és idehaza forgalmazott üdí­tős palackokba, amennyiben nem adnak át részükre tízmillió forintot. A zsarolás­hoz használt telefonkártya buktatta le őket, mindannyiunk szerencséjére. Példás szigorúság Az élelmiszerek tisztaságával, vagy ahogy manapság mondják: biztonságával a legelvetemültebb dolog játszani (ha egyál­talán nevezhető játéknak az ilyesmi), hi­szen a gyanútlan emberek százezreinek legbecsesebb értéke: az egészsége foroghat kockán. Az utóbbi években egyébként is túl sok olyan esetről értesülhettünk (ólom­mal, majd aflatoxinnal szennyezett papri­ka, dioxinos csirke stb.), ami épp eléggé megingatta bizonyos élelmiszer-féleségek iránti bizalmunkat, mondhatni elrettentett a vásárlásuktól. Ezért aztán csak üdvözöl­hetjük a zsarolókra kiszabott példásan szi­gorú bírósági ítéletet, amely érezhetően az elrettentés szándékával született. Félezer éves hagyományokat őriznek Több hullámban érkezett a cigányság előbb a romungrók, majd az oláhok és beások Sípos Marianna e-mail: sipos.mariann@kelet.szon.hu Nyíregyháza (KM) - „Ne­velni kell a népet. Vegyük fel őt embersorba; győzzük le előítéletét, hogy valaki megvetés tárgya azért, mert czigány”- írta Zámolyi Varga Mihály, Sátoros cigány című művében és vallják a szak­emberek is, amikor a cigány­ság integrációjáért küzde­nek. Dr. D. Rácz Magdolna néprajz- kutató a közelmúltban érdekes előadást tartott a Phare-támoga- tással megvalósuló Kiegyenlítő­roma kulturális művészeti és ha­gyományőrző fórum keretében. Néprajzi gyűjtések anyagából kiindulva vetette össze a hajda­ni cigány hagyományokat a W.................................................. Megtanultam más szemmel nézni és másképp gondolkodni, befogadni egy más kultúra elemeit. Dr. D. Rácz Magdolna .....................................................................ff maiakkal, amelyben segítségére volt 17 érettségi előtt álló roma fiatal, akiket Rácz Magdolna a Budakalász Gimnázium Nyírbá­tori Tagiskolájában tanított. De elmondta: maga is tanult az évek alatt, megtanult más szem­mel nézni és másképp gondol­kodni, befogadni egy más kultú­ra elemeit. Múlt és jelen A cigányság múltjával foglal­kozó tanulmányok közül Rostás Farkas György művét vette ala­pul, mely szerint ez a népcsoport India északi részéből a Gangesz folyó völgyéből indult vándorút­ra. Hazánkba több hullámban ér­keztek. Az 1400-as években a cigány­ság egyik ága a romungrók, má­sodik hullámban fél évszázaddal később az oláh cigányok, majd a beás cigányok Romániából. A fenti megállapításhoz a mai fia­talok csak annyit fűznek, hogy ezért van roma és roma között is annyi ellentét, mert különbö­ző „fajtájúak”. D. Rácz Magdolna előadását a mindennapi élet hagyományaira építette, amelynek kiindulópont­jául a házasságot vette. Hajdani feljegyzések szerint: a szenvedé­lyes cigánytermészet nem ismer határokat, a házassági előtti - meglehetősen korán kezdődő - nemi élet viszonylag szabados volt a cigányok között. A házas­ságok nagy része nem az anya­könyvvezető előtt köttetett - de volt nagy lagzi, a vajda adta össze a mátkapárt - és igen ko­molyan vették „a házastársi hű­séget”. A hűtlen asszony olykor halállal is lakolt. Az összeállításnál közreműkö­dő fiatalok szerint bizony ma is igen korán kezdik a nemi éle­tet, a lányokat gyakran 12-13 évesen „elhálják”. Ha ma lako­dalmat rendeznek, az csak nagy lehet, ha nincs rá pénz, akár a föld alól is előteremtik. Születés és halál Az esküvő után mindenki a mielőbbi gyermekáldást várja. A romák ma is csak a legritkább esetben vetetik el a gyermekü­ket. A mai fiatalok szerint egy­részt azért, mert áldásnak tart­ják, másrészt pedig annak a nő­nek, aki ezt megteszi, a férje előtt kevesebb a becsülete. A néphit szerint ebből az asszony­ból nem lesz ép ember a másvi­lágon. Régen a cigány asszonyok magukra maradtak a szülésnél - ma már ez nincs így - az azon­ban változatlan, hogy akkor ete­tik gyermeküket, amikor éhes, és olykor még 3-4 éves korban is szoptatják a kicsiket. Változatlan szokás maradt, hogy a szülés hí­rére az apa sokat iszik és fizet mindenkinek. A halál eljövetelét egyetlen élő sem kerülheti el. Része az örök körforgásnak. A virrasztás és a temetés eltér az általunk megszo­kottól, de cigány hagyományok­ban alig Változott az évszázadok során. Kedvenc tárgyak kerültek a sírba A virrasztás ma is elma­radhatatlan. A temetésig egy percre sem hagyják maguk­ra a gyászolókat. Beszélget­nek, esznek, isznak, nótáz- nak, mint régen. Ma is él az a hagyomány, hogy a kiásott sírt kibetonozzák, olykor ki- csempézik vagy szőnyeggel borítják. A sírba helyezik az elhunyt kedvenc tárgyait, olykor meg is terítenek neki. Zsebébe pénzt, cigarettát tesznek, mint régen. Ma sem kerülhet föld a koporsóra közvetlenül, hogy a lélek könnyebben tá­vozhasson a másvilágra. Miu­tán a sírt behantolták, étel és ital kerül rá. Tóth Sándor helytörténész Nyíregyháza (KM - Gy. L.) - Tóth Sándor 1952. ja­nuár 4-én született Beszte- recen. A helybeli általános iskolában Horváth József, az ibrányi gimnáziumban (melyet 1970-ben fejezett be) pedig Hegedűs Dezső plántálta belé a történelem iránti vonzalmat.- Épp az érettségi ideje volt, amikor jött az árvíz - meséli. - Kitelepítettek bennünket Új- fehértóra. A Kossuth Lajos Katonai Fő­iskolára jelentkezett, előbb Egerben, aztán Budapesten, majd a 3-4. évfolyamot Szent­endrén járta. Tíz éven át (1974 és ’84 között) Marcaliban telje­sített szolgálatot, s közben lép­kedett a ranglétrán: hadnagy­ból százados lett. Újra a tanu­lás évei következtek: 1984 és ’87 között a Zrínyi Miklós Katonai Tóth Sándor (Fotó: a szerző) Akadémiára járt, majd annak befejezése után Ceglédre került, hogy egy év múlva hazajöjjön Nyíregyházára, a Damjanich- laktanyába parancsnokhelyet­tesnek. Aztán jött a rendszer- váltás, a dandár átszervezése után helyőrségi kommendáns volt 1998-ig. Ebben az évben ke­rült a hadkiegészítő parancs­nokságra, ahol előbb érdekvé­delmi területen tevékenykedett. 2001-ben pályázat útján nyerte el a toborzóosztály-vezetői be­osztást. Az idén, várhatóan má­jus-júniusban vonul nyugállo­mányba. Könyvek a múltról- A kórházi ágyon 1997-ben egy kicsit újraértékeltem az életet, s rájöttem: katonaként békeidőben nemigen alkothat nagyot az ember. Akkor hatá­roztam el: belevetem magam a levéltári adattengerbe. Tóth Sándornak eddig öt helytörténeti könyve jelent meg: Nyíregyháza az 1848-49-es forradalom és szabadságharc időszakában; Koszorút a hős­nek sírhalmára, Zenei élet Nyíregyházán a XIX. században (többek között Szénfy Gusztáv­ról, aki Bartókot és Kodályt megelőzte az összehasonlító népzenekutatásban). írt köny­vet Rakovszky Sámuel 48-as honvéd ezredesről, s legutóbbi kötete a Kossuth-emlékek Sza­bolcsban című. Két kézirat vár kiadásra, az egyik Beszterec történetével, a másik pedig az 1848-as apró történetekkel és publikációkkal foglalkozik. Lendület a lejtőn Nyíregyháza (KM - S. M.) - A Fidesz MPSZ azt vallja, hogy a kormányzati sikerpropagandá­val szemben a valóság az, hogy rosszabbul élnek az emberek. Borkó Károly országgyűlési képviselő pénteki sajtótájékozta­tóján azt vázolta fel, mire alapoz­za állítását az ellenzék. A politikus a KSH adataira hi­vatkozva kijelentette: az Észak- Alföldi Régióban az országos át­lagnál is nagyobb mértékben csökkentek a reálbérek 2004 első felében, emellett pedig jóval - az inflációt meghaladó mértékben - nőttek a háztartások kiadásai, te­hát egyre több családnak került veszélybe a létbiztonsága. Borkó Károly a szociális fó­rum adatait ismertetve hangsú­lyozta: országosan több mint egymillióan élnek olyan körül­mények között, hogy a rezsikölt­ségek kifizetése után, alig 3400 forintjuk marad a megélhetésre. Az ellenzék véleménye szerint mindez azt mutatja: nő a sze­génység és különösen súlyos a gyermekek, a nagycsaládosok és az egyedül élő nyugdíjasok körében. Az évi hetvenmillios támogatás is téma a szétváláskor Dr. Helmeczy László: a Centrum Párt valójában semmilyen tevékenységet nem folytat Nyíregyháza (KM - K. É.) - A hírek szerint feloszlik a Centrum Párt, mert az alapí­tók kilépnek a szervezetből. Mi igaz a hírből? - kérdeztük dr. Helmeczy Lászlót, az egyik alapítót, a Harmadik Oldal Ma­gyarországért Egyesület létreho­zóját, egyben társelnökét.- A Centrum annak idején mindössze huszonöt alapító tag­gal jött létre, és közösen válasz­tottuk meg elnöknek Kupa Mi­hályt. A párt a Keresztényde­mokrata Néppárt, a Harmadik Oldal Magyarországért Egyesü­let, a Magyar Demokrata Nép­párt, valamint a Zöldpárt össze­fogásával jöhetett létre. Négy százalék fölötti eredményt ér­tünk el a választásokon, amely­nek következményeként évente hetvenmillios, adóforintokból származó állami támogatást kap­hatott a párt. Ezzel szemben - legnagyobb sajnálatunkra - má­ra kiderült, hogy a Centrum va­lójában semmilyen tevékenysé­get nem folytat, nem hallatja hangját az országot, a nemzetet érintő fontos kérdésekben. Nem nyilvánított véleményt például a kettős állampolgárságról szóló népszavazás, valamint az uniós csatlakozás ügyében sem. Helmeczy László a további­akban elmondta: alapítóként rendkívül fájlalja, hogy miköz­ben még az utolsó kongresz- szusra is azt tervezték, bővítik a tagok körét, a téma nem ez volt, hanem az, kinél le­gyen a kasszakulcs, holott az ala­pításkor megállapodtak abban, hogy feloszlás, kilépés esetén a kilépőket megilleti a rájuk eső rész. Erről írásos megállapodás is született. Most azonban a teljes összeg egy olyan elnökség kezé­ben van, amely Kupa Mihály kö­ré újonnan tömörül. A hogyan továbbról Helmeczy László elmondta: erről egyelőre fogalma sincs, mindössze egy do­logban biztos: ahhoz, ami a Cent­rum Pártban most folyik, nem hajlandó a nevét adni, és meg­győződése, hogy nem az alapí­tók, hanem Kupa Mihály és kö­rének felelőssége, hogy a Cent­rum mára eltűnt a politika po­rondjáról. Helmeczy László befejezésül hozzátette: jelenleg is társelnö­ke a Harmadik Oldal Magyaror­szágért Egyesületnek, és tovább­ra is tevékenykedik az Összefo­gás a Megyéért Egyesületben, amely a Harmadik Oldal szerves része. A cigány zenei és tánckultúra egy újabb fejezetet érdemelne (Fotó: Balázs Attila)

Next

/
Oldalképek
Tartalom