Kelet-Magyarország, 2004. december (64. évfolyam, 280-305. szám)
2004-12-03 / 282. szám
2004. december 3., péntek KELET MEGYEI TÜKÖR /6 0 Álomszerepek - szerepálmok. Bodnár István és Sz. Kántor Éva interjúkötetét december 3-án 13 órakor a Móricz Zsigmond Színház társalgójában Ka- rádi Zsolt mutatja be. 0 Szakmai napot tart december 6-án 9 órától a Móricz Zsigmond Könyvtár ideiglenes helyén, a Nyíregyházi Főiskola ke- rengőjében (Nyíregyháza, Sóstói út 31/b), melynek témája a szakképzés, továbbképzés. Kiépült a szennyvízhálózat Nyíregyháza (KM - Cs. K.) - Újabb 3600 család csatlakozhat idén a nyíregyházi szennyvízhálózatra, köszönhetően az új beruházásoknak. Kistelekiszőlő és Borbánya után november 30-án megkezdték a Nyír- szőlős-orosi csatorna próbaüzemét. Csabai Lászlóné polgármester és Mikó Dániel alpolgármester csütörtöki sajtótájékoztatóján elhangzott: a nyírszőlős-orosi 1,15 milliárd forintos beruházás költségeinek 80 százalékát pályázaton teremtették elő, a többit a város és a lakosság fedezi. A költségek viselésének könnyítésére társulat alakult, így aki december 31-éig szerződést köt, 74 ezer forintot kell fizetnie részletekben, míg a határidő letelte után már 100 ezer forintot egy összegben, vagy a társulattal kötött részletfizetési szerződés szerint. Jó tudni: akinek a háza előtt visz a csatorna, de nem köt rá, talajterhelési díjat kell fizetnie. Az új beruházással közel nyolcvan százalékra emelkedett a csatornázott (csatornázható) lakások aránya Nyíregyházán, a kihasználtság 92 százalék. C \ ' \ Várja a karácsonyt- A tiszaberceli iskolába járok, a második osztályba. Öten vagyunk testvérek. Jó lenne egy számítógép karácsonyra, de ez csak álom, mert nagyon sokba kerül. Ha egy társasjátékot kapnék, annak is nagyon örülnék, lenne mivel szórakozni a testvéreimmel. Budai Orsolya V _____________________________________) Kisgazdapárt: „két igen” Minden magyarnak személyes felelőssége és hazafias kötelessége, hogy ezt a történelmi lehetőséget el nem szalasztva, nem fegyverropogással, országok közötti konfliktussal, hanem tollal a kezében a nemzet egyesítésében jelesre vizsgázzon ezen a soha vissza nem térő napon Európa és az egész világ előtt. Ez a szavazás meghatározza nemzetünk és vezetőink tekintélyét és az elkövetkezendő nemzedékek megítélését a fóldkerekén. Nem bizonyított számadatokon felülkerekedve, igennel szavazzunk, mert ez annál magasztosabb érzés és felemelőbb cselekedet. Mint a jó anya, öleljük keblünkre a határon túli magyarokat, mert összetartozunk. Isten áldását kérjük e nemes tett megvalósításához. December 11-én 16 órakor Baktalóránt- házán, a művelődési házban megyei gyűlésen értékeljük a választás utáni helyzetet, melyre szeretettel várjuk a kisgazdákat és a szimpatizánsokat. Tisztelettel: az FGKP megyei vezetősége Megalakult a Kistérségi Fórum Mint az első oldalon írtuk: megalakult a megyei Kistérségi Fórum. A december elsején megalakult megyei Kistérségi Fórum összehangolja a megyében működő kistérségi fejlesztési tanács, illetve a többcélú kistérségi társulások területfejlesztéssel kapcsolatos álláspontját, fejlesztési elképzeléseit. A kistérségi fejlesztési tanács, illetve a többcélú kistérségi társulások a regionális fejlesztési tanács és a megyei területfejlesztési tanács napirendjeivel kapcsolatban a kistérségi fórumon fejtik ki véleményüket. A kistérségi fórum állásfoglalását a regionális fejlesztési tanács és a megyei területfejlesztési tanács ülésén az adott napirend tárgyalásakor a delegált képviselők ismertetik... ei népszavazásról KM-INTERJÚ dr. Tempfli Józseffel katolikus püspökkel, a december A nagyváradi püspök Erdély várakozásáról Épp olyan joguk van állampolgársághoz, kultúrához, mint az anyaországbelieknek Balogh József e-mail: jozsef.balogh@kelet.szon.hu Nyíregyháza (KM) - Dr. Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök a héten az MDF vendégeként sajtóbeszélgetésen vett részt Nyíregyházán, s arról beszélt: miért kell igent mondani december 5-én. KM: Mit vár az erdélyi magyarság a népszavazástól? Dr. Tempfli József: Erdély népe azt reméli, hogy számára pozitív lesz a szavazás eredménye, s nem hiszi, hogy az anyaország magyarságát annyira lehessen befolyásolni, hogy szembe álljon az erdélyi magyarsággal, akiknek épp olyan joguk van a magyar állampolgársághoz, a magyar kultúrához, mint az anyaországbelieknek. Ha Magyarország történelméből levonnánk mindazt, amit a magyar kultúrához Erdély adott, nagyon sokkal szegényebb lenne a magyarság. KM: Foglalkoztatják-e az erdélyieket az itt felvetődő olyan kérdések, hogy mi lesz Magyarországgal, ha az állam- polgárság megadását követően elözönlik az országot a határon túliak? Dr. Tempfli József: Igen, de erre egyértelmű a válasz: a felmérések szerint a külhoni magyarok pár százaléka tervezi csak az át- települést, de ők az állampolgárság hiányában is ezt tennék. Már csak azért sem kell tömeges áttelepülőstül tartani, mert a magyarországi lakás- és házárak többszörösét teszik ki az erdélyinek, ez megfizethetetlen a határon túli nemzettársaink számára. KM: Nyomós kérdés a vitában a nyugdíj, a gyógykezelés is... Dr. Tempfli József: Közismert, hogy a nyugdíjra jogosultság járulékfizetéshez kötött, ugyanígy van a gyógykezeléssel is: az egészség- ügyi ellátás is a biztosítási rendszerben való részvételtől, vagyis a járulék fizetésétől függ, a gyermekek gyógykezelésénél pedig feltétel a magyarországi lakóhely. KM: Az is a nem melletti szavazás érve, hogy az újdonsült magyar állampolgárok szavazatai akár eldönthetik a magyarországi választásokat? Dr. Tempfli József: Ez sem érv, hiszen csak az választhat, akinek magyarországi lakóhelye van és a szavazás napján is Magyarországon tartózkodik. Sőt, mást mondok. Az igenre biztatásból a magyar miniszterelnök politikai tőkét is kovácsolhatott volna, mert nevéhez fűződhetne, hogy amit Trianonban elvettek, azt ő visz- szaadta. KM: Püspök úr szerint mi lesz, ha a nem szavazatok lesznek többségben? Dr. Tempfli József: Mi akkor sem fogjuk félretenni kívánságainkat, európai szervezetekhez fogunk Dr. Tempfli József fordulni, aláírásokat gyűjtünk, hogy a nemzetközi szervezetek kérjék számon Magyarországtól, amit a határon túl élő magyarsággal szemben elmulasztott. Nem értjük, miért van az, hogy a kettős állam- polgárság, ha jár Szlovákiában, Romániában, Szerbiában, Horvátországban, Izraelben, csak mi magyarok nem tehetjük meg. KM: A racionális kérdések megvitatása a politikusok dolga. Püspök úr hogyan szólhat ezekről a kérdésekről a templomban? Dr. Tempfli József: Mielőtt a teológiára mentem, hat évet tanítottam. Egyik ősszel bejött két fiú. Szinte egyformák voltak, a családi nevük is egyforma volt, ezért megkérdeztem tőlük: ugye fiúk, ti ikrek vagytok? Nem - mondta az egyik - egyikünk édesgyermeke szüléinknek, a másik mostoha. Szülőanyja kitette az utcára, édesanyánk rátalált és azt mondta: felneveli, ezért az Isten meg fogja áldani. A születési kivonatban hat hónap volt köztük, tehát sem ikrek, sem testvérek nem lehettek. Akkor megkérdeztem, melyik az édesgyermek és melyik a mostoha. Azt mondták, nem tudják, akárhányszor kérdezték szüléinktől, nem válaszoltak. Azt mondták, soha sem árulják el, az édesgyermek nehogy több jogot formáljon magának, a mostoha pedig, ha valamiért meg kell büntetni, nehogy azt higyje, azért büntetik, mert mostoha. Ők egyformán akarják szeretni mindkét gyermeküket. Talán Magyarországnak is így kellene bánni az anyaországbeliekkel és a határokon kívül rekedtekkel is. NÉVJEGY Dr. Tempfli József nagyváradi megyéspüspök, 81. a nagyváradi egyházmegye püspökeinek sorában. Született: Csanáloson (Urziceni, Szatmár megye) 1931, április 9-én _______ Életútja: Márton Áron gyula- fehérvári püspök szentelte pappá 1962. május 31-én. Püspökké 1990. március 14-én nevezték ki. Mesterien űzik szakmájukat A nemzet ügye Nyíregyháza (KM) - A napokban tartotta értekezletét a Kárpátalja Szövetség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezete Nyíregyházán. A fórumon egyebek mellett a közelgő december 5-ei népszavazás is téma volt. A résztvevők egyöntetű véleménye volt, hogy érthetetlen számukra, a kettős állampolgárság ügyét miért terelték politikai, sőt gazdasági síkra, holott az az egész nemzet ügye. Állásfoglalást fogalmaztak meg <- mondta Dal- may Árpád elnök -, melyben arra kérik a megyében élőket, menjenek el szavazni és voksukkal ne rekesszék ki az anyaországtól megkérdezésük nélkül elszakított honfitársaikat. Felkészültek arra is, hogy tudásukat átadják leendő tanulóiknak Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) - Autóvillamossági szerelőknek, autószerelőknek és fodrászoknak jár ki december első napjától a „mester” megszólítás. Miután e szakmák 13 képviselője vehette át mesterlevelét szerdán a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában. Pekó László elnök méltató szavaiban kiemelte: a mesterképzés során a szakmájukat már legalább öt éve művelők pedagógiai és vállalkozói ismeretek mellett komoly gyakorlati tanulmányokat is folytattak. Ennek során mesterségük minden apró fogását tovább csiszolták, és felkészültek arra is, Velük együtt 250-től több a mesterlevelesek száma (Fotó: Balázs Attila) hogy később a tanulóknak átadhassák tudásukat. A mesterlevelek új tulajdonosai: autóvillamossági szerelők - Mányik Mihály, Sárosi Gábor, Tokaji László; autószerelők: Török Norbert, Szalka Mihály, Nemes Ferenc, Lukács Csaba, Hilóczki László, Bogdány Béla, Balogh Zoltán, Balogh Attila, Kállai András; fodrászok: Halász Henrietta, Tomasovszky Gabriella Zsuzsa. Velük együtt a mesterlevél-birtokosok száma megyénkben meghaladja a 250-et. VENDEGSOROK A nyelvművelés szélesítése Minya Károly e-mail: kelet@kelet.szon.hu Az 1990-es évtized első felében jelentős vita alakult ki a határon túli magyarok nyelvhasználatáról, még pontosabban arról, hogy a kisebbségben élőknek lehet-e, van-e külön nyelvi normája? A határon túli magyarságnak feltétlenül igazodnia kell-e nyelv- használatában a magyar szten- derdhez? A nyelvészek véleménye eltérő volt, s az erről szóló tanulmányok külön kötetben is megjelentek. Az egyik szlovákiai magyar nyelvész szerint tény, hogy az ottani magyar nyelvű iskolákban a legfőbb tantervi cél a köznyelv elsajátíttatása. Ugyanakkor a sztenderd nyelvhasználat kell hogy legyen a közéleti érintkezés legfőbb eszköze, valamint meghatározott kommunikációs színtereken is ez várható el: az oktatás, a szépirodalom, a tudomány, a vallás, a tömegtájékoztatás és a hivatalos érintkezés során többek között. S az is kétségtelen, hogy a baráti beszélgetések alkalmával vagy az otthoni társalgásban természetes az, ha a következő kifejezés kerül az erdélyi magyarok nyelvhasználatába: abonament (bérletjegy), novellizál (törvényt módosít), vagy a szlovákiai magyarokéba a csinka (súlyzó) stb. Acrétsy László által hangoztatott nemzetközpontú nyelvművelésnek is az a lényege, hogy napjainkban cél a nyelvművelés szélesítése. Az eddiginél jobban, szervesebben tartozzék bele a határon kívüli magyarság nyelvének, nyelvhasználatának a problematikája. Nyilvánvaló és nem kétséges, hogy a magyarok egy- harmada Magyarországon kívül él, s a magyarságuk megtartása csak anyanyelvűk megtartásával lehetséges. Ugyanakkor más nyelvészek szerint nagyon fontos társadalom- politikai tényező az, hogy az elmúlt bő tíz esztendőben Magyarországon egy korábban a vágyakban egységesülő társadalom helyett erős, széttagozódó folyamat tapasztalható, természetes válaszként az egyformásító törekvésekkel szemben. így ma már a hazai nyelvművelés nem szólhat egységesen ugyanazon a hangon a tízmilló magyarhoz, mint azelőtt, különösen nem a határon túliakhoz. Legyen minden határon túli magyar nyelvközösségnek kü- lön-külön normája - hangoztatják. Nyelvmentés-e az, hogy egy- központú a magyar nyelv normája, avagy nyelvvesztés a határon túliak számára? Ki-ki döntse el önmaga - népszavazás nélkül. *(A szerző a Nyíregyházi Főiskola docense)
