Kelet-Magyarország, 2004. december (64. évfolyam, 280-305. szám)
2004-12-24 / 300. szám
2004. december 24., péntek KARÁCSONY /8 PRÓZAVERS Tóth-Máthé Miklós: Meztelen lélekkel Néha úgy érzem csak tegnap történt, máskor meg azt, hogy esztendők óta már, mert olyan elviselhetetlen a hiányod, hogy összekuszálja az időérzékem is, de hát ez természetes, hiszen magát a tényt sem tudtam még elfogadni, hogy akkor hajnalban itt hagytál minket, meztelen lélekkel útra kelve, pedig szeptember végé volt már és a tél következett, de te mit sem törődtél ezzel, csak kiléptél tested óvó melegéből vigyázatlanul és elindultál az Istenhez, akinél - mi másra gondolhatnék azóta is - jó kezekbe kerültél, mert megszánva pőreséged új testet adott rád és én már ebben látlak majd viszont, amikor ismét egymásra találunk. Légy a legdélcegebb... A fenyőfa eredetét Bálint Sándor népmondájában így írja le: Amikor Krisztus Urunk a földön járt, a gonosz emberek elől bujdosnia kellett. Az Úrnak ellenségei már nyomában voltak, mikor egy fenyőfához ért. Alig volt lombja, azért ágai elrejtették Jézust, aki így meg is menekült. Az Úr most megáldotta a fenyőfát: „Soha ne hullasd el a leveleidet! Akkor is virulj és zöldülj, amikor a többiek levéltelenül sorvadoznak! Te légy a legdélcegebb és legszívósabb minden társad között, élj meg mindenütt! Légy az emberek öröme és emlékezetünkre rajtad gyújtsanak karácsonyi gyertyát!” A karácsony ma már mindannyiunknak az év egyik legnagyobb ünnepe, amely hosszú századok óta az egész világ számára ugyanazt jelenti, ugyanazokat a gondolatokat ébreszti az emberekben. A fenyő már az emberiség őskorában is mágikus jelkép volt. Örökzöld ágai hirdették a téli napforduló ígéretét. Krankovics Gergő (10 éves) balkányi kisdiák rajza A legtöbb német területen a karácsonyfának paradicsom volt a neve, hozzátartozott a középkori paradicsomjátékok kellékeihez. Az angyalhaj, a fémgyöngy, papírlánc, a bibliai kígyót idézi a bűnbeesés idejéből. A fa alá tett ajándékokat-ételeket a család eltávozott tagjainak szánták. Az első karácsonyfáról Sebastian Brant német író emlékezik meg, Strasbourgban a 15. század végén. A Habsburg uralkodók Bécs- ben 1824 táján fenyőfa alatt ünnepelték a szentestét, egymásnak ajándékot adva. Hazánkban Bécsből a magyar arisztokrácia példája nyomán terjedt el. Az első karácsonyfát valószínűleg Brunsz- vick Teréz állította Aszódon. Az emberi életben az ünnepi alkalmaknak, szertartásoknak nagy a jelentősége. Az év legnagyobb ünnepe, melynek leggazdagabb tartalma van, az a karácsony. Igazi humanista tartalommal a keresztény vallás töltötte meg, a kis Jézus születésnapjának nyilvánította, mely a béke, szeretet erkölcsi parancsát jelenti mindnyájunk számára. Nem mindig ilyen rózsaszínű az ember élete Őszinte beszélgetés sikerről, sebekről a Príma Primissima-díjas Bán Ferenc építésszel Bán Ferenc a kitartás Jelképéül szolgáló szoborral (Fotó: Racskó Tibor) Galambos Béla e-mail: galambos@kelet.szon.hu Nyíregyháza (KM) - Bán Ferenc Ybl- és Kossuth-díjas építészünk december 8-án vette át az ötvenezer euró pénzjutalommal is együtt járó Príma Primissima-díjat „magyar építészet és építőművészet” kategóriában Budapesten, a Nemzeti Színházban. Az idei kitüntetettek rangos névsorára pillantva kézenfekvő volt a kérdés: milyen érzés velük egy társaságban lenni. Bán Ferenc: - Nagyon megtisztelő. Abban a tudatban voltam, hogy a Kossuth-díjjal és egy köz- társasági érdemrenddel le vagyok tudva egy életre. Ehhez képest annyira váratlan volt, hogy képtelen voltam feldolgozni. KM: Mit változtat mentalitásán, munkához való viszonyán a tény, hogy tíz évvel a Kos- suth-díj után most egy másik fajsúlyos kitüntetést tudhat magáénak? Bán Ferenc: - Remélem, semmit. Nem bírom elviselni azokat az embereket, akiket, ha megdicsérnek, vagy valamilyen jutalomban részesítenek, utána kivetkőznek magukból, s azt hiszik, mindenkinek fölötte állnak. Én azon túl, hogy nem vagyok ilyen természetű, mindig keresek magamnak mankókat az élet dolgaihoz. Most egy Korniss Mihány-írás volt segítségemre, amely a sikerhez való viszonyról szól álomszépen. Ilyen helyzetben még inkább össze kell kapnia magát az embernek. Van egy japán mondás: minden győzelem után húzd szorosabbra a sisakod szíját. Számomra azt jelenti, mostantól még jobban oda kell figyelni mindenre. KM: A díjjal együtt járt egy kristályszobor, amely a világhíres versenylovat, Kincsemet ábrázolja, s a díjalapítók szerint a kitartás jelképéül szolgál. Kitartó embernek tartja magát? Bán Ferenc: - Én a munkában nem ismerek pardont, buldogsze- rűen kitartó vagyok. Amúgy pedig, egy gátlásos, túl laza, már- már trehány ember. De hát ez valószínűleg nem olyan nagy baj. A fiatalok, akik hozzám jönnek dolgozni, pályázni, diplomatervet készíteni, tudják: egy nagyon goromba ember vagyok, ám fura módon nem sértődnek meg... KM: Milyen érzés volt a Príma Primissima-díjak átadásának színhelyéül választott Nemzeti Színházba belépnie annak az építésznek, aki egy másik nemzetit képzelt el, tervezett meg? Bán Ferenc: - Semmi furcsa érzésem nem volt. Én megcsináltam, ami rajtam múlott. Az pedig, hogy leállították, teljesen más természetű dolog volt. Kérdezték már tőlem, milyen volt átélni a kudarcot. Nos, kudarcnak csak azt lehet nevezni, amikor az ember olyan dolgot vállal, amibe beletörik a bicskája. Amit én ott elvállaltam, a kollegáimmal végigcsináltuk, nekünk ez nem volt kudarc. Ráadásul a terv további élete sem szégyellni való. Számtalan biztató levél van a birtokomban, köztük a nemzetközi színházépítő szövetség elnökéé. KM: Min dolgozik most Bán Ferenc és tervezőirodája, az A Stúdió 90? Bán Ferenc: - Nem mindig ilyen rózsaszínű az ember élete, mint ezekben a napokban. Voltunk már nagyon nehéz helyzetben is, amikor egymás után több munkánk is eldőlt. A mostaniak közül is csupán azt az egyet említeném, ami már biztos. Ez pedig Nyírbátorban a többcélú kulturális központ, amire tudtommal a központi pénzt is megkapták. Az egy olyan munka, amely érzésem szerint nagyon jól sikerült, csak a rá való pénzt ne faragják meg. A legnagyobb díj A mostani karácsony azért alapvetően különbözni fog az eddigiektől a Bán család életében.- Amióta dolgozom - pedig annak már jó néhány évtizede -, ez lesz az első laza év vége. Nincs határidő. Ez azért nagy szó, mert volt olyan szilveszter, amikor le kellett szállítani a tervdokumentációt, és mire odaértem, már senki nem volt ott, csak a portás, aki átvette. Most végre nyugodtan, a gyermekeinkkel és unokáinkkal együtt töltjük az ünnepeket. Egyébként most a legkisebb unokámat tartom életem legnagyobb díjának, mert ő még olyan kicsi és nagyobb boldogság nem kell egy ilyen megvénült embernek, mint én is vagyok. A Príma-díjjal egyúttal nagyobb felelősség is jár A vállalkozók magántőkéjüket jó ügy érdekében használják, a magyar kultúra ösztönzésére M. Magyar László e-mail: magyar@kelet.szon.hu Nyíregyháza (KM) - A Príma-díjat vehette át Szabó Dénes Kossuth-díjas karnagy a magyar tudomány és kultúra jeles képviselői között december 8-án Budapesten a Nemzeti Színházban. A Cantemus Kórusintézmény igazgatója a magyar oktatás és köznevelés kategóriában került a kiváló szakemberek közé. Mint lapunkban is rendszeresen beszámoltunk róla, kórusait, a Cantemus Gyermekkart és a Pro Musi- ca Leánykart számos nemzetközi versenyen vezette sikerre. Zenei nevelési konferenciákon, szakmai tanácskozásokon gyakran tart előadást és bemutatót zenetanárok, karvezetők számára. Sikeres fesztiválok szervezője, emlékezetes hangversenyek karnagya. Japánból rendszeresen érkeznek hozzá, illetve a Kodály Zoltán Általános Iskolába vendégek, hogy ellessék a magas színvonalú énekzenei nevelés titkát. A Príma Primissima-díjat Demján Sándor üzletember, a Trigránit Rt. elnöke, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnökségének támogatásával alapította a magyar értelmiség eredményeinek megőrzése, a hazai tudomány, művészet és kultúra fejlesztésének erősítése érdekében. Nagy megtiszteltetés- A 2003 nyarán alapított díjról hallottam ugyan, de túl sokat nem tudtam. Váratlanul ért az első telefonhívás, amelyben tájéit .................................. Jónak és követendőnek tartom a vállalkozók gondolkodását, hiszen anyagi tehetségükkel erősítik a szellemi életet. Szabó Dénes ....................................................................... koztattak arról, hogy jelöltek a Príma Primissima-díjra, s nagyon óvatosan tájékozódtak afelől, vállalorp-e a televízió nyilvánosságát a díjátadó ünnepségen - elevenítette fel az előzményeiket lapunk számára Szabó Dénes. - Természetesen igent mondtam, hiszen nagy megtiszteltetés a jelölés, s így beleegyeztem, legyen béjátszás rólam a televízióban. Később aztán kiderült, a bíráló bizottság döntése alapján a 300 jelölt közül bekerültem a 30 Príma-díjra jelölt közé. A december 8-i eredményhirdetésre a megyei vállalkozók nagy büszkeséggel és örömmel készültek, hiszen mind a két helyi jelöltjük Príma-díjat kapott. Az izgalom már csak azért fokozódott, hogy vajon a két Prímadíjból lesz-e vajon Príma Primis- sima-díj. Mint végül kiderült, Bán Ferenc elnyerte a „jók legjobbja” címet'. Követendő gondolkodás- Jónak és követendőnek tartom a vállalkozók gondolkodását, hiszen anyagi tehetségükkel, lehetőségeikkel erősítik a magyar szellemi élet különböző területeit. Hazánkban vannak más civil kezdeményezésű elismerések is. Ezek a civildíjak színesítik és kiegészítik az állami kitüntetéseket, amelyek gyakran csak erkölcsi elismerések. A vállalkozók a magántőkéjüket jó ügy érdekében használják, s mint a régi nagy mecénások, a magyar kultúra ösztönzésére fordítják. A díj átvétele után nemigen maradt sok idő az ünneplésre, hiszen jöttek az újabb dolgos hétköznapok. Szabó Dénes karnagy kórusai - a Cantemus Gyermek- kórus és a Pro Musica Leánykar - egymás után adták decemberben megyénk településein a karácsonyi koncerteket, s már készülnek a jövő évi feladatokra is. Nemzetközi szereplések- Ebben az évben irigylésre méltóan találták meg a Kodály Zoltán Általános Iskolát és kórusait az elismerések, hiszen olyan díjakat kaptunk, amelyekre nem számítottunk. Az elismerések egyrészt jólestek, másrészt nagy felelősséget róttak, illetve rónak ránk. Mind szakmai szempontból, mind nemzeti elkötelezettség szempontjából a Magyar Örökség-díj szintén ilyen nagy megbecsülést jelent a számunkra. A Príma-díjjal és a Magyar Örökség-díjjal együtt járó nagyobb felelősséggel kezdjük az új esztendőt, amelyben jelentős feladataink lesznek. Több nemzetközi utazás is vár a kórusainkra. A Cantemus Gyermekkar Szlovákiában és Prágában szerepel majd, a Cantemus Vegyes Kar németországi szereplésre készül, Stuttgartban és Bonnban énekel majd az együttes. A Pro Musica Leánykarra húsz hangversenyes japán turné vár, s talán még Tajvanon is lesz szereplés. Észtországból is érkezett meghívás a leányoknak. Folytatjuk CD-k készítését is. Három már folyamatban van, s készül majd egy negyedik is. Áprily Lajos , Karácsony-est Angyal zenéje, gyertyafény - kincses kezem hogy lett szegény? Nem adhattam ma semmi mást, csak jó, meleg simogatást. Mi győzött érdességemen? Mitől csókolhat úgy kezem? Simogatást mitől tanult? Erembe Krisztus vére hullt? Szemembe Krisztus-könny szökött? - kinyúló kézzel kérdezem. Áldott vagy a kezek között, karácsonyi koldus-kezem. Becsület Hárommillió forintot hagyott el a nyáron egy férfi. Az a kisfiú és családja, aki megtalálta a pénzt, a SKY TRAVEL Utazási Irodától karácsonyi ajándékként, becsületességükért 10 napos görögországi utazást kaptak. A család Vajára való, a családfő Kiss Géza. Az üdülés alatt ellátásukról a TESCO Áruház gondoskodik. 615323
