Kelet-Magyarország, 2004. december (64. évfolyam, 280-305. szám)
2004-12-22 / 298. szám
2004. december 22., szerda KELET BDII KÖRKÉP /7 Nyírségi kiadás HÍREK 0 Többcélú. Létrejött az Ibrányi Többcélú Társulás (17 településsel), mely 2005-ben 105 millióval gazdálkodhat. A legtöbbet a központi orvosi ügyeletre kapták (51,8 millió), legkevesebbet a belső ellenőrzésre (2 millió). 0 A bölcsőde teljes felújítására uniós pályázatot nyújtott be a buji önkormányzat. Döntés még nem született. 0 A településrendezési tervre 5,8 millió forintot költött a buji önkormányzat, melyből 2,3 millió forint pályázati pénz. A falu neve török személynév volt Búj község neve első alkalommal írásos emlékben 1327-ben fordul elő poss Buly néven. Ekkor Olaszi János buji birtokrészét az ő Simon nevű fia Pálnak és Miklós nevű fia Demeternek adta át. Megemlítik a község határába később beolvadt településneveket is: Kovácstelket, Szántótelket és Szentpéterfalvát. Egy másik írás (ugyancsak 1327-ből) szerint a község neve török eredetű személynév. A XIV. században a Buji család birtokolja, melynek tagjai a nemesi megye tisztviselői között gyakran szerepeltek. A Kál- lay, Bárhori családnak is van itt birtoka már ebben a században. (Bárhori László és fia, János 1363-ban panaszt tett, hogy a nagyhalászi lakosok az ő buji birtokáról 8 ökröt és 5 borjas tehenet elvittek.) Ezerrel csökkent a lélekszám A szentpéteri birtok nagy része 1463-ban már a Kállayaké volt. A Buji család a XVI. században még végig fenntartotta magát, Jánosnak 1588-ban három, Mihálynak négy jobbágya volt, míg Bárhori Istvánnak 33, Ványi Jánosnak pedig 13. A XVII. században a Szakolyi család szerezte meg Búj egy részét, az írás szerint Péternek 1639-ban egy 200 forintot érő kúriája is volt benne. A XVIII. század elején Bessenye Zsigmond kuruc ezredesnek is volt néhány jobbágya itt. 1720-ban csak 20 lakott jobbágytelke volt a falunak. A jobbágyfelszabadításkor Búj lakosainak száma 1728. A község lélekszáma 1870-ben 2300, akik 363 házban laktak. A 1900-as évek elején 2514-en, 1910- ben pedig már 3151-en laknak Búj on. Ma viszont csak 2486-an! A Sirinya kálváriája nem ért véget Évek óta szeretne a buji önkormányzat a Sirinyán szabadidőközpontot kialakítani. Évek óta pályáznak bányarekonstrukciós támogatásra a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnál. Bár nem utasították el, de döntés sem született tavaly óta, holott már februárra ígérték.- Égetően szüksége lenne a községnek ennek a területnek a hasznosítására - mondja Frank Sándor polgármester -, ahol a csónakázótó mellett igazi szabadidőközpontot alakíthatnánk ki, ahol sokkal különb körülmények között tudnánk lebonyolítani a szabadtéri községi rendezvényeket. (Mellesleg: a bányajáradék tíz százalékát kell(ene) ilyen célokra felhasználni.) Karácsonyra készültek éppen az óvodások. Nemcsak azért várták, mert szeretnek kapni, hanem azért is, mert szeretnek adni is: számtalan karácsonyi díszt, gyer- tyatartőt, ajándékkosarat készítettek az óvó nénik közreműködésével. A bezárás réme fenyegeti a konyhákat Második alkalommal is elutasította a területfejlesztési tanács a búj iák pályázatát Györke László e-mail: gyorke@kelet.szon.hu Búj (KM) - Közel 400 millió forinttal gazdálkodott az idén a buji önkormányzat. A normális működéshez azonban közel 42 millió hiányzott. „Önhikis” pályázaton azonban csak 13,3 millió kiegészítő támogatást nyertek. Mindez azonban csak a túlélésre - azaz az intézmények alapszintű működtetésére - volt elég. De ez sem kis áldozatok árán. Tiszteletdíj nélkül A különbözet tetemes, amit csak úgy tudtak „kigazdálkodni”, hogy például a képviselők lemondtak tiszteletdíjukról, az idén elmaradt a jutalom, az idősek világnapján szakítani voltak kénytelenek a szép hagyományokkal: nem tudtak a község nyugdíjasainak még szerény pénzösszeggel sem kedveskedni, az iskolakezdési támogatásnak is csak a kötelező részét teljesítették, és minimálisra csökkentették a segélykeretet is.- Ezt szomorúan és kissé szégyenkezve kellett tudomásul venni - tette hozzá Frank Nándor. - Még rosszabb hír, hogy a területfejlesztési tanács az idén is, immár másodszor, utasította el konyhaberuházási pályázatunkat. Jelenleg három intézményben - az iskolában, az óvodában és a bölcsődében is - működik konyha, de gyakorlatilag egyik sem felel meg a korszerű követelményeknek. Ügy is mondhatnám: mindegyiket a bezárás réme fenyeget. És még azt sem mondhatjuk, hogy jogtalanul. Egy négyszáz adagos konyhára van szüksége a településnek, s természetesen jövőre újra pályázunk. Ha akkor is kosarat kapunk, kénytelenek leszünk teljes egészében saját erőből megvalósítani a beruházást. Ez viszont csődközeli helyzetbe sodorhatja az önkormányzatot. Jó lenne tudni, vajon a döntéshozók tisztában vannak-e annak a községnek a helyzetével, amelyiknek a pályázatát létfontosságú beruházás esetében sorozatosan elutasítják. Az új konyha 40 millió forintba kerülne, ebből 28 millióra pályáztak. Tavasszal el kellene indítani a beruházást, hogy őszre kész legyen. Megyei átlag fölött Sokat mond, hogy Bujon a legnagyobb foglalkoztató (82 alkalmazott) az önkormányzat. Csak megbecsülni tudják a munkanélküliségi rátát, ami a megyei átlag fölött van, hiszen igen sokan semmilyen nyilvántartásban nem szerepelnek. Amit tudni lehet: átlagosan 130 tartós munkanélkülinek folyósítanak rendszeres szociális segélyt.- Sajnos, az idén sikertelenül pályáztunk a környező településekkel együtt közmunkaprogramra - mondta Frank Sándor. - A közcélú foglalkoztatásra viszont 9,2 millió forintot fordíthattunk, s igyekeztünk folyamatosan munkát biztosítani. Közhasznúakat pedig a szociális ellátásban és a parkfenntartásban foglalkoztattunk. Útfelújítás és harangláb Az utóbbi évek legszerényebb fejlesztésével „dicsekedhetnek” az idén, hiszen mindössze tízmillió forintot költhettek útépítésre a Bem utcában, illetve részben az Ady és a Béke utcában, valamint a központban parkolók kialakítására. Ezenkívül - saját erőből - elkészült a temetői harangláb, a harangot pedig Torna László vállalkozó ajánlotta fel. Ennek szentelésekor áldották meg a község zászlaját is.- Sok tervünk elkészült - mondja végezetül Frank Sándor. - Faluközpont kialakítására Sapard-, az intézmények akadály- mentesítésére AVOP-pályázatot nyújtottunk be, szeretnénk rendbe hozni a művelődési házat, felújítani egy régi iskolaépületet, s arról sem tettünk le, hogy bentlakásos idősek otthona legyen a településen. Megnyert pályázatunk van a XXI. századi iskolára, az 52,6 milliós összeg (melynek egytizede saját erő), 60 százalékából tetőtér-beépítéssel négy új tanteremmel gazdagodik az iskola, míg a fennmaradó összeget eszközbeszerzésre fordítjuk. Névjegy Frank Sándor, Búj község polgármestere Korábban a gabonaforgalminál dolgozott, 1977 óta a tanácsnál tevékenykedik, költségvetési előadó, majd polgármester. Született 1957. április 2-án, Nyíregyházán, de Bujon nőtt fel. Tanulmányok: Pénzügyi technikum, államigazgatási szaktan- folyamok, szakvizsgák. Pálya: Rövid ideig a Gabonaforgalminál dolgozott, 1977-től a buji községi tanács adóügyi előadója, majd költségvetési előadó, közben leteszi az anyakönyvi szakvizsgát. 1988-tól tanácselnök, 1990 óta polgármester. Családi állapot nős, két lányuk van. mú Emlékezetes napok Bujon két nagy nyári rendezvényre emlékeznek vissza szívesen: az egyik az erő(s) gépek versenye volt, melynek vendége Fekete László volt (jobbra), a lecsófőző versenynek pedig az idén már olasz résztvevője is akadt, Giorgio Piazza személyében (balra). Csaba, a műszaki mindenes Finommechanikai műszerészként kezdte Nem ritkaság magyar nyelvterületen, hogy valakinek nem az a hivatalos neve, mint ahogy hívják. Ha például Munkácsi József iránt ezen a néven érdeklődnék Bujon, nem biztos, hogy útba tudnának igazítani. De ha azt kérdezném, hol találom meg Csabát, mindenki tudná, kiről van szó. Nos, Csaba, azaz Munkácsi József, tősgyökeres buji, itt született 1958-ban, a nyíregyházi Kossuth Lajos Szakközépiskola befejezése (1977) után finommechanikai műszerész szakmunkás képesítést szerzett a nyírteleki katonai bázison, majd a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán gépészmérnöki diplomát 1978-ban. Ezzel azonban az intézményesített tanulás még nem ért véget számára, hiszen 1996-ban számítástechnikai szakmérnöki diplomát is szerzett. Két év kenyér nélkül Pályafutását a nyíregyházi gumigyárban kezdte, majd 1981 és ’91 között a buji Űj Élet Mgtsz műszerésze, gépjavító műhelyfőnöke, majd melléküzemág üzemvezetője volt. Aztán jött az 1991 és ’93 közötti időszak, amikor a szakképesítések ellenére is belekóstolt a munkanélküliek keserű kenyerébe. Munkácsi József- Borzasztó volt - sommázza az „élményt”. A polgármesteri hivatalban 1993. április 1-je óta dolgozik: előbb falugondnok, majd 1995. január 1-jétől köztisztviselő. Alapvető műszaki feladatokat lát el, s természetesen ő a rendszergazda. Nős (1979), felesége pedagógus, a II. Rákóczi Ferenc Általános és Művészeti Iskola igazgatója, Máté fia az ELTE Jogi Karán negyedéves, Melinda lánya a Debreceni Egyetem angol-történelem szakos hallgatója. Moderntáncot is tanulnak Számítástechnikában verhetetlenek Bár hétfőn már csendes volt az iskola, Munkácsiné Kolozsi Katalin igazgató szívesen tájékoztatott az újdonságokról.- Szeptemberben megkezdődött a művészeti évadunk zongora, furulya, néptánc, dráma, képzőművészet, valamint két új művészeti ágban, ugyanis moderntáncot és bábjátékot is tanulhatnak a gyerekek. Nevelőink minden új elképzeléshez „képződnek”, azaz saját munkaerőt foglalkoztatunk.- Októberben több buji pedagógus tette le az ECDL Start modul vizsgát, ezzel huszonötük közül tizenhármán már rendelkeznek ezzel a végzettséggel. Pályázati pénzből kicseréltük a számítógépeket, így aztán jutott a könyvtárba is. Színházba járnak- Kétéves munkánkat siker koronázta, hiszen az idén átvehettük a Comenius I. minőségbiztosítást tanúsító oklevelet. A tárgyi feltételek fejlődtek, különösen a művészeti oktatás területén: égetőkemencével, táncruhákkal, tükrös teremmel, projektorral, szoftverekkel, tanítási segédletekkel lettünk gazdagabbak. Az iskolán kívül is többféle programot szerveznek a gyerekeknek. A 260 iskolásból 170 gyereknek van színház-, 30- nak hangversenybérlete, hetente kétszer viszik úszni őket Nyíregyházára. A gyerekek meg is hálálják a gondoskodást, hiszen már ebben a tanévben is sok örömöt szereztek szülőnek, pedagógusnak egyaránt. így például a Rétközi Iskolaszövetség mesemondó versenyén a harmadikos Korpái Zoltán második lett (nevelője: Torna Erzsébet), a szavalóversenyen a negyedikes Hajdú Alexandra (Mátyás Edit tanítványa) a harmadik, az elsős Szabó Zsófia (Snekszerné Máté Annamária) ugyancsak harmadik. A helyesírási versenyen az ötödikes Nyerges Panna és Vajkó Tibor holtversenyben lett az első, akiket Pál Mónika készített fel. A megyei Neumann János számítástechnikai versenyen a nyolcadikos Fekete István (Császár István tanítványa) pedig nem talált legyőzőre. Mindannyiuknak szívből gratulálunk! Pár órára téli díszbe öltözött a község
