Kelet-Magyarország, 2004. december (64. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-15 / 292. szám

2004. december 15., szerda KELET OTTHONUNK /8 H. Németh Katalin: Karácsonyi han­gulat Nyíregyházán. 0 Drágulás. A hírek szerint tizenöt száza­lékkal drágul a nem tb-támogatott gyógy­szerek többsége. Ez az áremelkedés azt jelenti, hogy bizonyos termékek annyiba fognak kerülni, mint idén márciusban - mielőtt a kormány megállapodott a gyár­tókkal, hogy év végéig 15 százalékkal ol­csóbban adják termékeiket. 0 Hiánycikkek. Több gyógyszer néhány napja nem kapható: elsősorban a penicil­lin tartalmú készítmények, köztük több re­ceptre kiváltható antibiotikum, illetve a legkedveltebb fájdalom- és lázcsillapítók. Bizonyos esetekben akár felvetődhet a visszatartás lehetősége, hiszen január­tól a nem támogatott készítmények akár 15 százalékkal is drágulhatnak. Nézd át a cipőidet! Európában a felnőtt lakosság fele szenved olyan betegségben, amelyet a rossz cipőviselet oko­zott. A gyerekek és a serdülők ugyan nagyobb arányban horda­nak egészségtelen cipőket mint a felnőttek, ám a fiatalok ízüle­tei még állják a terhelést. A fáj­dalmak csak később jelentkez­nek. Civilizációs népbetegségről van szó, de ne ijedj meg, a cipő­viselés még nem feltétlenül árt a lábadnak. Sőt! A jó cipő csak javít tartásodon. Ha estére fáj mindened, és csak feküdni vágysz, tedd felelőssé a divatot, és nézd át a cipőtárad. Hármasban Plüssjátékok, csecse­becsék, díszek és ka­rácsonyi kellékek kínálják „magukat” így karácsony előtt az üzletekben, bol­tokban és természe­tesen az alkalmi ki­rakodóvásárokon is. Amit a gyerekek ma még csak csodálnak, karácsonykor a fa alatt találhatják. (Fotó: Elek Emil) Tragédia egyetlen pillanat alatt Az agyi katasztrófa, az agyvérzés (is) megelőzhető lehet A vérnyomást rendszeresen mérni kell (Fotó: Sipeki Péter) Kovács Éva e-mail: kovacseva@kelet.szon.hu Nyíregyháza (KM) - Nap­jainkban mind gyakrabban találkozunk olyan emberrel, aki szinte egyik pillanatról a másikra lett beteggé, veszítet­te el egészségét, és tolókocsi­ba kényszerülve éli az életét, esetleg súlyos beszéd-, járás-, vagy más életműködéseket befolyásoló zavarai vannak. A statisztika igen szomorú: ha­zánkban jelenleg évente, mint­egy ötvenezer új szélütést regiszt­rálnak. Korunk betegsége? A szélütés, az agyi érkatasztró­fa nemzetközileg elfogadott ne­vén a stroke, köznyelven - az agyi véráramlás zavara, vagy agy­vérzés miatt az agy szövetében létrejövő károsodás. Az érintett agyterület nagyságától és helyé­től függően leggyakrabban vala­melyik testfél zsibbadásához, bé­nulásához, beszédzavarhoz, a já­rás, egyensúly, nyelés vagy látás zavarához vezethet, a beteg han­gulata is rosszabbodhat. A stroke leginkább az iparilag fejlett országok lakosait fenyege­ti, de Magyarországon is a har­madik vezető halálok a szívbeteg­ségek és a rák után. Az érintet­tek mintegy egyharmada egy hó­napon belül meghal, másik har­mada tartósan fogyatékos marad, sokan közülük egész életen át gondozásra szorulnak. Miután a betegség teljes gyó­gyítása még nem megoldott, na­gyon fontos a megelőzés. A kór­kép hátterében számos kockáza­ti tényező állhat. Ezek külön-kü- lön is a betegség kialakulásához vezethetnek, ha pedig egymással társulnak, még nagyobb a ve­szély. Ugyan a stroke maga egyik pillanatról a másikra csap le, de a rizikófaktorok többsége - mint például a magas vérnyomás, a do­hányzás, az emelkedett vérzsír­szintek, egyes szívbetegségek vagy a cukorbetegség - szerencsé­re jól befolyásolható. Kockázati tényezők A legfontosabb kockázati ténye­ző a kezeletlen, vagy nem megfe­lelően karbantartott magas vér­nyomás, mely az érfalak károsí­tása révén idézhet elő stroke-ot. Hazánkban az esetek több mint a kétharmada mögött érhető tet­ten a hipertónia. A veszély annál nagyobb, minél régebben áll fenn a kezeletlen betegség és minél magasabbak az értékek. A vér­nyomás csökkentése alapvető fela­dat, ugyanakkor ma már nem elengedendő a vérnyomás-kezelés­nél az optimális, 140/90 Hgmm alatti értékig eljutni, hanem az is szükséges, hogy a kezeléshez használt gyógyszer egyúttal a stroke kialakulásának esélyét is csökkentse. Bár a stroke Európa egészében éppúgy a 3. haláloknak számít, mint hazánkban, nálunk mégis sokkal rosszabb a helyzet, mint a fejlettebb nyugat-európai orszá­gokban. Magyarországon a szél­ütés előfordulási aránya kétszer- háromszor magasabb! Mátészalkán a Zeiss-művek húsz dol­gozója tett szakmunkásvizsgát tegnap, köz­tük Borbás Zsolt (felvételünkön). (Fotó: Koncz Nóra) Hét program az Élhető Faluért Nyíregyháza (KM) - Hét programra pá­lyázott a Nyíregyházi Regionális Munka­erőképző Központ az Esélyegyenlőségi Kor­mányhivatal által meghirdetett projek­tek közül. Ennek keretén belül zajlik most Vásárosnaményban és Fehérgyarmaton a tűzoltóképzés, a nehézgépkezelő-kép­zés, az erdőművelő-képzés, a parkgondozó tanfolyamot most szervezik Vásárosna­ményban. Mint Borbély György, az intézmény igazgatóhelyettese elmondta: szerencsések voltunk, ahogy a pályázati felhívás meg­jelent, rögtön reagáltunk rá, mert nekünk már voltak tartalékban olyan képzések, amelyek mögött munkahelyi lehetőség is volt. Ennek birtokában azonnal benyújtot­tuk a pályázatot, így előnyösebb helyzet­be kerültünk más pályázókkal szemben. A tanfolyamok többsége most zajlik, néhány a napokban be is fejeződik. A felnőttképzést fontos feladatának tekinti a BÖKIK Első számú feladata, hogy kiszolgálja a gazdaság igényeit és az állami funkciókat A felnőttképzés sok eset­ben piaci tevékenységként valósul meg, ezért ezt a szfé­rát intézményi és kínálati te­kintetben egyaránt segíti a Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Kereskedelmi és Iparka­mara, különös tekintettel a szakképzésre, valamint a szakmai felnőttképzéshez il­leszkedő egyéb képzésekkel. Teszik ezt azért, mert az egész életen át tartó tanulás célja az egyén képességeinek fejlesztése, foglalkoztatási esélyeinek növe­lése, az emberi erőforrások leg­hatékonyabb felhasználása. Beszélgetésünk témája a fel­nőttképzés, az egész életen át tar­tó tanulás fontossága, azonban mielőtt rátérnénk e témára, egy személyes kérdés Bihall Tamás­hoz, akit a közelmúltban meg­választottak a Magyar Kereske­delmi és Iparkamara alelnöké- nek. Mit jelent ez Önnek és a BOKIK-nak, amelynek elnökéül választották nemrégiben. A kamara szerepe- Ez a két feladat egyfajta elis­merést jelent és sok-sok munkát. A Magyar Kereskedelmi és Ipar­kamara meghatározó szereplője hazánk gazdasági közéletének, és ebben alelnökként közreműköd­ni szép kihívás, felelősségteljes munka. Szerepvállalásom úgy gondolom, a mi megyei kama­ránknak is elismerés.- Miközben ehhez őszintén gratulálunk, ejtsünk néhány szót a kamara szerepéről a felnőttok­tatásban, hiszen Bihall Tamás miniszteri biztosa is ennek a rendkívül fontos területnek.- A humán erőforrás fejleszté­se a magyar társadalom számá­ra talán a legnagyobb utánpótlás a gazdasági és a társadalmi fej­lesztés érdekében. Az új kihívá­sok a XXI. századi tudás alapú feladatrendszer közepette fontos terület ez. A kamarának és a gazdaságnak három feladata van. Az egyik, és talán ez a leg­fontosabb, a gazdaságnak is meg kell mondani, vagy jelezni kell, hogy a képzések irányai milye­nek legyenek. Működtetni kell azt a munkaerő-piaci jelzőrend­szert, amely erre alkalmas esz­köz lesz, hogy ezek az informá­ciók összeálljanak. Tudom, hogy ez nehéz, hiszen egy vállalatnak most kell megmondani, hogy né­hány év múlva hány asztalosra, lakatosra, informatikusra lesz szükség. De trendeket meg lehet fogalmazni.- Talán ezzel megszüntethető az, hogy olyan szakmákban tör­ténjenek képzések, amelyekre már most sincs szükség. Kellenek az információk- A felnőttképzés piacán ab­szolút igaz, hogy a képző in­tézmények aktivitása viszi a prí­met, ezek nyilván arra képeznek, amire ők képesek. És a képzés­ben résztvevők esetenként nem kapnak pontos információkat a jövőt illetően. Ezért fordul elő még ma is, hogy bizonyos tegnap volt divatszakmába történik a je­lentkezés, legyen az diploma, át- és továbbképzés. A másik igen fontos dolog éppen az informá­ciókkal függ össze, vagyis a fel-. nőttképzés lehetőségeit és irá­nyát el kell magyarázni azoknak, akik ezt igénybe akarják venni, és a vállalatoknak is. Ezért ar­ra készülnek a kamarák, a mun­kaügyi központok és más intéz­mények közreműködésével, hogy felnőttképzési információs rend­szert hozzunk létre, ami gyakor­latilag minden kis településre el­vinné az összes létező informá­ciót, ami a felnőttképzésről szól. Ez egyfelől gazdasági kérdés, másfelől az egyének számára lel­kiállapotot is jelent, hiszen gon­Bihall Tamás dőljük csak el, valaki részt vesz egy képzésben, időt, energiát, esetenként pénzt is fektet be, és a képzés végén a munkaerőpiac nem tart igényt a szakmájára. Ezért nagyon fontos a kamara el­lenőrző szerepe is.- A kamara imént említett te­vékenységéhez mennyire partne­rek a képző intézmények?- A magáncégek elfogadják a kamarának ezt a törekvését, hiszen mi nem korlátozni, ha­nem javítani akarjuk ezeknek a piaci lehetőségeit. Az oktatási in­tézmények is elfogadják a kama­rának ezt a belépését erre a te­rületre, mert nekik is az az ér­dekük, hogy valós munkaerő- piacra képezzenek közép- és fel­sőfokú szakembereket. Minden egyetem vagy főiskola amikor Szakot indít, kikéri a kamara vé­leményét. Ezt jó módszernek tartjuk. így van ez Miskolcon is, az ország egyik legnagyobb egye­temén. Tehát jó kapcsolatunk van az egyetemmel. Számos fó­rumon találkozom az egye­tem rektorával, ahol módunk van együttműködésünkről tár­gyalni.- Időzzünk el kissé a középfo­kú szakképzésnél.- A képzés gondjai tetten ér­hetők ebben a megyében is, hi­szen 3-5 ezer szakmunkás hiány­zik felméréseink szerint a megye gazdaságából, ezek alapvető szakmák. A demográfiai hullám­ból következik, hogy egyre keve­sebb gyermek jön az iskolarend­szerbe, és elképesztő módon to­lódik a gimnáziumban tanulók aránya a szakiskolákkal szem­ben. Az unióba történt belépé­sünk még inkább előtérbe helye­zi azt, hogy olyan szakmákban történjen képzés, amelyekre ná­lunk és az uniós országokban is szükség van. A szakmunkáskép­zés és utánpótlás biztosítása a legfejlettebb országokban is gond. Úgy gondolom, a kamara a szakképzésben és képzésben vállalt feladatrendszere már átütötte azt a falat, amely bizo­nyítja, hogy nem lehet másként fejleszteni a gazdaságot, így bi­zonyos trendek előrejelzését megmutatja. Vonatkozik ez isko­lás gyerekekre, és felnőtt pálya­módosítókra egyaránt. Esélyteremtés- Személyes jellegű kérdéssel kezdtük, azzal szeretnénk befe­jezni. Mit jelent ennek a terü­letnek az, hogy Bihall Tamás, a BÖKIK elnöke, a Magyar Keres­kedelmi és Iparkamara alelnöke, és a felnőttoktatás miniszteri biztosa lett?- Úgy gondolom, nem rossz dolog a felnőttképzésben az, hogy olyan ember koordinálhat­ja a munkát, akinek gazdasági tapasztalatai vannak, mert a fel­nőttképzés első számú feladata, hogy kiszolgálja a gazdaság igé­nyeit, és állami funkciókat, az esélyteremtést is elégítse ki. Re­mélem ebben közre tudok mű­ködni, különböző intézkedéseket, forrásokat segítve - mondta Bihall Tamás, a BÖKIK elnöke, a Magyar Kereskedelmi és Ipar­kamara alelnöke.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom