Kelet-Magyarország, 2004. november (64. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-05 / 258. szám

2004. november 5., péntek HÁTTÉR /3 KELET 0 Fogadóóra. Dr. Vojnik Mária államtit­kár, az 1. sz. választókerület országgyű­lési képviselője november 5-én (pénte­ken) 10-12 óra között tartja soron kö­vetkező fogadóóráját az MSZP székházá­ban: Nyíregyháza, Bocskai u. 25. alatt. 0 Reumaklub. A Reumaklub november 8- án, hétfőn 15 órától tartja következő fog­lalkozását Nyíregyházán, a Mozgáskorlá­tozottak Megyei Egyesületének székházá­ban, Körte utca 41/a alatt. Minden ér­deklődőt szeretettel várnak a szervezők. 0 Baráti Kör. A Jósa András Baráti Kör november 8-án 17 órától tartja követke­ző foglalkozását, melyen dr. Dobány Zol­tán a hegyek világáról tart előadást. Történelmi emlékezetünk Nagy István Attila e-mail: nagyia@kelet.szon.hu Nem lehetetlen, hogy egyes ember a születés, a létezés és a halál hármasában bejárja az emberiség teljes történetét. Az esendő téblábolástól, a világ felfedezésé­nek mámoros lendületén át, az érett ta­pasztalatok kamatoztatásáig terjedhet az út. Sokszor megkeseredik, majd az út vé­gén letérdepelve azt mondja: sajnálom, csak ennyire voltam képes. Igaztalan persze minden általánosítás, hiszen az egyes ember csak a saját életé­nek tapasztalatait tartja igazán hitelesnek, a másokéra legfeljebb elvben mond igent. Ennek is köszönhető, hogy az embernek - eddigi történelmében - úgyszólván nemze­dékenként kellett átélnie valamilyen trau­mát, drámát. Olyan mélységekbe kellett el­jutnia, ahonnan csak évtizedek alatt tudott kivergődni, s miközben ezt tette, fokozato­san felejtett is. Felnőtt az a nemzedék, amelyik már csak az elbeszélésekből élte meg a kataklizmát, a harcot, a háborút. Nincsenek közvetlen élményei, ezért aztán nem is hisz el mindent az ősöknek. Nincs történelmi emlékezete, s az ismeretek nem válnak érzelmi tényezőkké. Innen csupán egyetlen bátortalan lépés, hogy az ember képes-e egyáltalán tanulni a saját tapaszta­lataiból? Sokféle történet mondatja, hogy alig. Szophoklész Antigonéjának híres kar­dalát többféleképpen értelmezik, fordítják: „Sok van, mi csodálatos..." Az egyik sze­rint az ember a kitüntetett, mert jó, találé­kony. A másik szerint pedig nem ismer benne mértéket a gonoszság. Erre is, arra is bőven lehetne sorakoztatni a példákat. Azt hiszem, ünnepelni se, gyászolni se tudunk igazán. Mindkettőben a magunkét akarjuk a másiké fölé helyezni. Emberileg ugyan ez érthető, de amikor a hatalom gyakorlójának a magatartásává válik a do­log, akkor már bizony több probléma is felvetődik. Október 23-án ünnepeltünk, tegnap gyászoltunk. S közben volt még mindenszentek és halottak napja. Rend­őrök és mások vigyázták a temetőket, hogy az áldozati virágokat ne lopják el a sírok­ról. Egyszer talán erre se lesz szükség. Meglepetés (Rajz: Ferter János) Biciklizve Az ősz egyik sajá­tosságát kihasznál­va, a gyerekek él­vezettel hajtottak bele kerékpárjaik­kal a szél által összehordott fale­vélkupacokba. (Fotó: Sipeki Péter) Főiskola egyre fontosabb szerepben A népszerű intézmény, amelynek már 3 300 hallgatója van Kovács Éva e-mail: kelet@kelet.szon.hu Nyíregyháza (KM) - Fennállásának 15. évforduló­ját ünnepli ebben az évben a Debreceni Egyetem Egészség- ügyi Főiskolai Kara, melyre nem túlzás azt mondani: megálmodói és állandó mecénásai a semmiből te­remtettek egy mára országo­san is elismert, s immár 3300 hallgatót befogadó főis­kolát. A nyíregyházi intézmény nép­szerűségét jelzi, hogy az ország legtávolabbi pontjáról is jönnek ide tanulni, a külföldi előadók pedig akár a tengerentúlról is ér­keznek azért, hogy átadják tudá­sukat. A fejlődés folyamatos. Nem csoda hát, hogy a bővítés immár elengedhetetlen. Lépésről lépésre Lukácskó Zsolt, az intézmény megálmodója és főigazgatója büszkén mutatja azokat a lát­ványterveket, amelyek a jövő egészségügyi főiskoláját jelentik, s a város arculatát is szépítik.- Régi vágyunk teljesült azzal, hogy a megyei közgyűlés dönté­sének köszönhetően megkaptuk » ....................................................... Ha a beruházás elkészül, a Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kara Nyíregyházán nem kényszerül méregdrága al­bérletbe. Lukácskó Zsolt .......................................................J! a GYIVI megüresedett épületét, így közte és főiskolánk eredeti épületei közötti - közel ezer négyzetméternyi - területen egy úgynevezett többcélú nagyterem épülhet, amely a hallgatók cso­portos testnevelési, oktatási igé­nyét is kielégítheti, de itt tud­nánk megoldani a szakdolgozók rendszeres továbbképzését is. Ez pedig azért fontos, mert az Or­vos és Egészségtudományi Cent­rum részéről mind a szervezés, Lukácskó Zsolt a főigazgató mind pedig a lebonyolítás a mi intézményünk kötelessége lesz. Ez pedig igen megtisztelő, de igen nagy feladat, hiszen ma már több tízezer azoknak a szá­ma, akiknek folyamatos képzése, továbbképzése napjainkra kulcs­kérdéssé lett. A feladat tehát nemcsak nehéz, de megtisztelő is. A jelenlegi épület a GYIVI irá­nyába meghosszabbodik, és a megépítendő ötszintes új szárny, ban 50 fő befogadására alkalmas számítógépes terem, mellette négy 130 fős előadóterem épül meg. Ezáltal enyhülhetne végre az a jó ideje égető probléma, amelyet a főiskola életében az ál­landó helyhiány, a szétszórt helyszínek, a mind magasabb bérleti költségek jelentenek. Rendkívüli segítség Az építtetők a város egyik leg­szebb épületét eredeti állapotában akarják meghagyni, s a feladat­nak funkcionálisan átalakítva a jövőben az intézmény infrastruk­túráját, a tanulmányi, gazdasági részlegét itt elhelyezni. Arra a kérdésre, hogy a terve­ket milyen pénzből fogják meg­valósítani, Lukácskó Zsolt fő­igazgató elmondta: az egészség- ügyi főiskola a kezdetek óta rendkívüli segítséget kapott a megyei közgyűléstől és Nyíregy­háza városától, mert vezetői felismerték, hogy egy ilyen in­tézmény létezése komoly rangot jelent mind a városnak, mind a megyének. A beruházások egy részét, konkrétan a többcélú nagyterem megépítését az Egész­ségügyi Főiskolai Kar saját pén­zéből finanszírozza, az A épület bővítésének engedélyezési terve készen áll, az ez ügyben megfo­galmazott pályázat pedig nyert, így a szükséges összeg biztosít­va van. Ugyancsak beadták a pá­lyázatot a GYIVI épületének ügyében is, a Stadion utcai böl­csőde helyére tervezett beruhá­zás pedig még a jövő zenéje, egyelőre csak a távlati tervekben szerepel. Miért van szükség ilyen nagy­arányú fejlesztésre? Mostanra egyértelművé vált: a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Nyíregyházára kívánja hozni az úgynevezett alapképzési szakjait, ennek értelmében Nyíregyházán négyféle egészségügyi alapképzé­si szak indulhat. Ezeken belül szakirányokként folyik majd a szülésznők, a mentőtisztek, az ápolók, s más szakdolgozók kép­zése is. Csak amit itt nem tudnak Jelenleg közel 3300 hallgatója van főiskolánknak, és ez a szám a jövőben csak növekedni fog, mivel az alapszakra épülő mes­terképzések közül az ápolók és szociális munkások egyetemi szintű oktatását is Nyíregyházán tervezik megvalósítani. Kizáró­lag csak azok a szakok maradná­nak Debrecenben, amelyeknek feltételeit itt, Nyíregyházán nem tudják megvalósítani. Ez a dön­tés pedig azt bizonyítja, hogy az Egészségügyi Főiskola az eltelt tizenöt év alatt olyan szorosan beépült a Debreceni Egyetem Or­vos és Egészségtudományi Cent­rum életébe, kutatási, oktatási feladatainak megvalósításába, hogy működtetése hosszú távon csak a további együttműködéssel képzelhető el. A régió és a világ hírei. Szabadalmi Nívódíj megyénk szülöttének Budapest, Nyíregyháza (MTI) - A magyar tudo­mány ünnepe alkalmából kedden, a Magyar Szabadal­mi Hivatalban (MSZH) átadták a Magyar Tudomá­nyos Akadémia (MTA) és az MSZH Akadémiai-Szaba­dalmi Nívódíjait. Háromból az egyik Az idén nyolcadik alka­lommal átadott díjakkal most három kutató pro­fesszort tüntettek ki. Kitüntetettek Balázs Sándor, a Budapesti Corvinus Egyetem pro­fesszora, a laskagomba konténeres termesztésmőd­jának kifejlesztéséért. _____ Dudás Illés, a Miskolci Egyetem tanára, a csigahaj­tás terén elért, általa kifej­lesztett matematikai model­len alapuló szabadalmakkal védett gépészeti rendszerek kifejlesztéséért, és nemzet­közileg is jelentős kutatói tevékenységéért. __________ Trézl Lajos, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudo­mányi Egyetem professzora, a szőrmeipari alkalmazások­tól a dohányfüstszűrőig ter­jedő tudományos felismeré­seiért érdemelték ki az elis­merést. A friss nívódíjas pro­fesszorok egyike Dudás Il­lés, a Miskolci Egyetem ta­nára Nyírkárászon szüle­tett. Kiterjedt tudományos tevékenysége mellett, sza­bolcsi származásúként el­nökségi tagja az MTA Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testületének, így az ő sikerére különösen büszkék lehetünk. Aranylakodalom. Vári Sándor és felesége október 16-án ünnepelték ötvenéves házassági évfordulójukat Ti- szavasváriban. Vári Sándort a futballpályákról is ismer­hetjük, hiszen 1963-1997-ig labdarúgó-játékvezetőként te­vékenykedett. (Fotó: amatőr) A KSH ELEMZÉSEIBŐL A munkavállalási korúak közel tizede munkanélküli Legnehezebb helyzetűek az alacsony iskolai végzettségűek, a szakmával nem rendelkezők Nyíregyháza (KSH - Malakucziné Póka Mária) - A kis lélekszámú településeken a foglalkoztatási lehetőségek nagyfokú beszűkülése miatt igen számottevő mértékű munkanélküliség alakult ki. Különösen igaz ez azokra a te­lepülésekre, amelyek távolabb­ra (mintegy 30 km-t meghaladó távolságra) esnek a nagyobb vá­rosoktól. A megyében elsősorban Nyíregyháza, Kisvárda, Záhony és Mátészalka közelsége hat ked­vezően a környező falvak lako­sainak foglalkoztatására. A kis lélekszámú falvakban a munka- nélküliség lényegében állandó­sult, a helyi társadalmak egyik legsúlyosabb társadalmi és gaz­dasági tényezőjévé vált. A megyei munkaügyi központ regiszterében 2003 végén 37 ezer munkanélkülit tartottak nyil­ván. Ők a munkavállalási korú állandó népesség 7-8 százalékát, a vásárosnaményi, valamint a csengeri és a fehérgyarmati kistérségekben azonban 11-12 százalékát adják. Arányuk a nyíregyházi kistérségben a leg­kedvezőbb (3,5 százalék), fele ak­kora, mint a megyei átlag és az országosnál (5,5 százalék) is jobb. A többi kistérségben azon­ban rendre az országos átlag fe­letti. Diplomásesélyek Legnehezebben az alacsony is­kolai végzettségűek, a szakmával nem rendelkezők találnak mun­kát. A regisztráltak felének csak befejezett általános iskolai vég­zettsége van, háromtizedük leg­feljebb szakmunkásképzőt vég­zett. Az érettségivel rendelkezők a munkanélküliek kevesebb mint kéttized részét, a diplomá­sok pedig 3 százalékát adják. A diplomások munkanélkülisége csupán a megyeszékhelyen ölt je­lentős méreteket. Ebben szerepet játszik hogy a főiskolai, egyete­mi végzettséggel rendelkezők fe­le a megyeszékhelyen él. A regisztrált munkanélküliek fele tartósan (fél éven túl) sze­repel a nyilvántartásban. HÍREK NÉZŐPONT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom