Kelet-Magyarország, 2004. november (64. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-26 / 276. szám

2004. november 26., péntek KULTÚRA /14 HÍREK 0 Jótékonysági hangversenyt rendez Nyíregyházán a Patrónus Egyesület az értelmükben akadályozott fiatalok lakó­otthonának bővítéséért. A koncert no­vember 26-án 18 órakor kezdődik a nyír­egyházi Kodály Zoltán Általános Iskola nagytermében. A rendezvényen közremű­ködik Pitti Katalin operaénekes, zongo­rán kíséri Ács János karnagy, valamint a Banchieri Énekegyüttes. 0 A felzárkóztató oktatás módszertani kérdései címmel tartottak konferenciát Nyíregyházán, a Zeneiskolában. Az előadások és a szekciókban elhangzot­tak is azokat a lehetőségeket mérlegel­ték, amelyek hozzásegíthetik a tanulókat és a tanárokat is ahhoz, hogy minél ha­tékonyabban, gyorsabban csökkenjenek a különbségek diák és diák között. Új művészeti klub alakult Nyíregyháza (KM) - A Szabolcs Art Club egy nemrég alakult, helyi kötődésű művészeti egyesület. Programjában a kortárs képzőművészeti tendenciák megis­mertetése - az érdeklődő közönséget ak­tív szereplőként tekintve - egy progresszív művészeti szemlélet kialakítása szerepel. Az Alvégesi Művelődési Házban bemu­tatott „Mindenki csinálja (!)” című kiállí­tás az egyesület bemutatkozó produkció­ja. Az alapkoncepció, a fogyasztói társa­dalom kritikája, a hétköznapok „művésze­te” kissé groteszk köntösbe öltöztetve. A rendelkezésre álló tér átalakításával egy különös miliő fogadta a látogatót, amit a színes, lokális fények által keltett retro- hangulat fokozott. A kiállító művészek ön­álló enteriőröket alakítottak ki, amik ön­magukban kiemelhetőek lennének a tér­ből, együtt pedig sajátos, műanyag atmosz­férát teremtenek. Hétköznapi életünkből ki­ragadott motívumokkal találkozhattunk; szándékosan dekomponált „családi fotók”, zseléakváriumba merevített plasztik (v)ízvi- lág és húsfa-print. Napi életünket szabályo­zó tiltások, és az örökké felmerülő „ilyeténistudok” effektus. A könyvkiadás elfelejtette Móricz Zsigmondot A legendát nem sikerült eloszlatni, pedig a szülőház 1970-ig állt a Kossuth út 93. alatti telken Móricz Zsigmond szülőháza Hamar Péter e-mail: kelet@kelet.szon.hu Nyíregyháza (KM) - Ha va­laki manapság Móricz-kötetet szeretne vásárolni, jobb, ha el sem indul, mert úgysem talál egyetlen könyvesboltban sem. Szégyen és gyalázat, de a ma­gyar könyvkiadás egyszerűen elfeledkezett legjelentősebb regényírónk születésének 125. évfordulójáról. És az egyéb tisztelgő gesztusok is felemásra sikeredtek! Réztábla került a nyáron a csécsei temp­lom falára, amely arról tudósít, hogy itt tartották keresztvíz alá Móricz Zsigmondot. De ez nem fe­lel meg a valóságnak! Minden hamis információ, ami Móricz tiszacsécsei gyermekévei körül adódik, az esetek döntő többségében arra vezethető vissza, hogy a perdöntő forrást, az Életem regényét felületesen ol­vasták. Ebben a keresztelőről pél­dául ez található: Templom után­ra volt kitűzve a keresztelő. Illyés Károly, a pap házhoz jön keresz­telni, az csak természetes. Majd néhány oldallal később: Mikor a templomnak vége lett, a pap úgy palástosan jött végig a falun a há­zig. De melyik házig? Csécsén, a Kossuth út 49. alat­ti zsúptetős, régi parasztházra 1952-ben helyezték az emléktáblát, rajta ez áll: „Itt született Móricz Zsigmond.” Az épületről először Nagy Péter, az író első monográ- fusa állította, hogy ez a szülőház. Ennyi elég is volt ahhoz, hogy egy máig élő, magát makacsul tartó legenda keletkezzék. A ház fényképe szülőház aláírással ott van ma is az általános iskolás tankönyvekben, az íróról szóló kötetekben, és az épületben jelen­leg is látható, ebben az évben felújított kiállításon. Nem ez a szülőház! Ezt Molnár Mátyás már 1957- ben leírta éppen itt, a Kelet-Ma- gyarország hasábjain, s azóta má­sok is, de a legendát nem sikerült eloszlatni annak ellenére sem, hogy az igazi szülőház 1970-ig állt a Kossuth út 93. alatti telken. Milyen bizonyítékaink vannak arra, hogy valóban az itt fényké­pen is bemutatott épület volt az igazi szülőház? Oly sok, hogy mindet nem is lehet itt felsorolni. A történet a következő: amikor Pallagi József- né megözvegyült, Beregújfaluból hazament a gyermekeivel a szü­lőfalujába, Csécsére, ahol Nyilas István, a testvére vette meg szá­mukra ezt a különös telket és há­zat, mely oly árva magánosság­ban, vagy úri zárkózottságban ál­lott, mint szemben, a falu túlsó végén a Móricz-porta. (Az úri zár­kózottságra az a magyarázat, hogy ez volt az egyetlen zsindely­tetős ház a faluban, a többit nád vagy zsúpszalma fedte.) Az özvegy papnénak férfikézre volt szüksé­ge a gazdaságában, s ezért rá­kényszerült, hogy egyetlen lányát férjhez adja Móricz Bálinthoz, az ötholdas parasztlegényhez, aki az esküvő után a Móricz-portára vit­te a fiatalasszonyt. De amint an­nak a várandóssága a vége felé közeledett, átköltözött vele a Pal- lagi-házba, s itt született Móricz Zsigmond. Most előkerült Móricznak az a jegyzetfüzete, amelybe Csécse tér­képét berajzolta. Ezt támpontul használva az Életem regényében leírtakhoz, pontosan tájékozódha­tunk. Azt például biztosan állít­hatjuk, hogy téves, amit a sóstói Múzeumfalu Baráti Köre kiadásá­ban megjelent Tiszacsécse-füzet szerzője állít, hogy tudniillik Mó­ricz Zsigmond a szüleivel átköltö­zött a mai emlékházba a nagyany­jától, és ezt az író Áldozócsütör­tök című novellája bizonyítaná. A novella valóban bizonyít, de pon­tosan az ellenkezőjét, azt ugyanis, hogy ott maradtak a Pallagi- házban, mert az anya az önélet­rajzi írás szerint az ablakon ki­nézve a nagybátyja házára pil­lant, ám Nyüas István házára az emlékházból rálátni nem lehet, részint az útkanyarulat, részint a közbül álló templom miatt, an­nál inkább lehet a szülőházból. További kérdések Ami a leginkább figyelemre méltó az író rajzolta térképen: ar­ra a pontra, ahol a később emlék­házzá lett parasztháznak kellene állnia, Móricz semmiféle jelet nem tett. A kérdés most már csak az, miért „nevezték ki” a kis paraszt­házat szülőháznak, ha erre néz­ve sem telekkönyvi, sem egyéb bi­zonyíték nem volt s ma sincs? Erre és e cikk szűkös keretei miatt fel nem tett más kérdésre a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szemle valamelyik 2005-ös számá­ban szeretnék válaszolni, immár a tudományosság követelményei­nek is megfelelve. Jegyzetfüzet a térképpel Hogy hol állottak özek az. említett házak, arról az író az Életem regénye írásának ide­jén beszélt a lányainak. Erre Virág így emlékezik az Apám regényében: Mi már akkor, 1938-ban végtelen távol vol­tunk a forrástól, ahol ez a könyv eredt. De ránk is át kel­lett ragadnia az izgalomnak, amint papírt, ceruzát vett, s le­rajzolta pár vonással Csécse térképét. - Na, ez Csécse. Itt folyik át rajta az utca, mint Budapesten a Duna. Itt van a Margitsziget végén az apám háza, itt meg a Csepel-sziget csúcsán az anyámé. A két pó­lus között szikra pattant, s let­tem én. TARLATOK, KIÁLLÍTÁSOK Nyíregyháza (KM) - Az elmúlt a megyeszékhelyen, amelyek tartalmas napokban több érdekes kiállítás is nyüt programot kínálnak a hétvégére. Diószegi Balázs festőművész munkáiból nyílt emlékkiállítás a Nyíregyházi Városi Galériában (Fotók: Elek Emil) A Nyíregyházi Városi Galériában nyitották meg Havasi Tamás grafikusművész és Kovács Zoltán üvegtervező iparművész közös tárlatát Hornyák György vasúttörténet! grafikáiból nyílt kiállítás tegnap a Llppai János Szak- középiskola és Szakiskola aulájában, melyet Botrágyi Károly festőművész mutatott be a közönségnek (a felvételen a művész látható) (Fotó: Racskó Tibor) » KELET urri rt €51 maovarorszAo Megfejtendő: Richard Wagner riémét zeneszerző gondolata. A megfejtéseket december 2-ig lehet beküldeni. Kérjük, a levelezőlapra ra­gasszák fel a hat rejtvény számát és a Ke- let-Magyarország-logót is. A jó megfejtők között könyvet sorsolunk ki. Beküldési címünk: Kelet-Magyarország (Rejtvény) Nyíregyháza, Pf. 47. 4401

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom