Kelet-Magyarország, 2004. november (64. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-24 / 274. szám

2004. november 24., szerda HÁTTÉR /3 Igor Stravinsky pályafutása, valamint műveiből zenehallgatás - ez szerepel a Nyíregyházi Főiskola művelődésszervező szakos végzős hallgatóinak meghívójá­ban. Az előadó Szentpáli Roland tuba­művész, az érdeklődőket november 25- én 18 órára várják a főiskola 150-es ter­mében. Emlőszűrésre várják a behívólevelet kapott 45-65 év közötti hölgyeket no­vember 25-étől a nyíregyházi Jósa And­rás Megyei Kórház Emlődiagnosztikai Centrumába Tiszanagyfaluból, Rakamaz- ról és Gávavencsellőről. NÉZŐPONT Együtt is egyedül Puhányak vagyunk. Nem tudok mást mondani, amikor azt látom, hogyan csor­bulnak érdekeink, miként játszanak ve­lünk kétes magasságok pillanatnyi urai és mi mégis alig-alig szólunk. Vállalkozói címre érdemtelen szerencselovagok tehet­nek meg velünk bármit, ha nem küzdünk ez ellen; mert nálunk bezárhat egy cipő-, gyár úgy, hogy az embereknek nem fize­tik ki a jogos bérüket. Jogi huzavona, egy-két elkiáltott szó a sajtóban aztán a nagy, fásult csönd... Miért nem áll ki valaki az egész ország elé és mondja: „Emberek! Ez a cég ezt meg ezt tette! Ne vásároljatok tőle cipőt!" Milyen szépen megtette ezt nem is oly rég Győr polgármestere! A magyar édesipar egyik zászlóshajóját megtorpedózni szán­dékozó francia cég termékeit a kamera előtt dobálta a kukába és kérte honfitársait: mellőzzék vásárlásaiknál e portékákat. És lön szolidaritás! Nem mellesleg ugyanez a francia cég nekünk is sok borsot tör az or­runk alá, amikor a néhai Szabolcstej Rt. ötletremekét, a Mátészalkán gyártott Rúró Rudi mását teríti - tőkeerejénél fogva nem is kis piacot rabolva. Miután jogszerű, amit tesz, csak az önszerveződő akciók hozhat­nának eredményt. S miért megyünk el szó nélkül az „al­ma hazájában" amellett, hogy áruházlán­cok magyar Jonatánnak csúfolt gubicsokat ömlesztenek konténerekbe? Vajon mit tenne ilyenkor egy lengyel gazda? Nem kérdés, hiszen a magyar búzával megra­kott vagonokat is a sínekhez hegesztették, mondván: lengyel-magyar két jó barát, de ez üzleti érdek, az ő életükről van szó. A franciákkal egyáltalán nem vagyunk jóbarátok, nem isszuk egymás borát, ők nem is sokat beszéltek mellé, amikor fel­gyújtották a magyar libamájas kamiono­kat. Nem volt jogszerű, de hatásos érde­keik védelmében. Nos, nálunk egy kérdés, hogy miért nincs az összefogásnak ha nem is ilyen durva, de erőteljesebb módja. A másik: nyitott vagy süket fülekre találna-e a hívó szó?- Csak nem unod már a hamubasült pogá­csát papa? (Rajz: Ferter János) Nincs vita: jól döntött a Salva Vita Nincs elegendő esély arra, hogy megismerjék a munka világát Ladányi Tóth Lajos e-mail: kelet@kelet.szon.hu Danes Hajnalka koordinálja a nyíregyházi programot (Fotó: a szerző) Nyíregyháza (KM) - Jogos igény, hogy a fogyatékkal élő emberek teljes jogú ál­lampolgárként éljenek ép társaik között. Ezért tesznek lépéseket Nyíregyházán is. Mi legyen a sorsuk a budapes­ti, Csalogány utcai Készségfej­lesztő Speciális Szakiskola végző­seinek, hogy járulhatnak hozzá az értelmi sérült emberek életvi­telének jobbításához? Erre adták meg a választ a Salva Vita Ala­pítvány illetékesei 1996-ban, ami­kor kidolgozták a Munkahelyi Gyakorlatot. Azóta az „MHGY” kinőtte az iskola kereteit, ország­szerte tizenhárom település spe­ciális és készségfejlesztő szakis­kolája csatlakozott a program­hoz. Valós környezetben- A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, illet­ve a Fogyatékos Gyermekekért Országos Közalapítvány együtt­működésével kezdődött meg az országos hálózat kialakítása. Ta­valy előtt a Fogyatékos Gyerme­kek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány és a Munkaerő-piaci Alap Rehabilitá­ciós Alaprész finanszírozásából, a Salva Vita Alapítvány szakmai vezetésével tették meg az első lé­péseket országos szinten. A nyír­egyházi Bárczi Gusztáv Általá­nos Iskola és Kollégium tavaly lépett a Munkahelyi Gyakorlat rendszerébe - említette Danes Hajnalka, a program nyíregyhá­zi felelőse, majd hozzátette: - Ah­hoz, hogy a fogyatékkal élő em­berek teljes jogú állampolgár­ként éljenek, és képességeiknek megfelelő munkát végezzenek, szükségszerű, hogy megismerjék a munkavégzési lehetőségeiket, és már az iskolai évek alatt, va­lós környezetben felkészüljenek a felnőtt életre. A Munkahelyi Gyakorlat program újszerűsége abban rej­lik, hogy az értelmi sérült tanu­lók iskolai környezetbe zárt ok­tatásából nyitnak a „külvilágra”. A munkáltatói réteg alapvetően felkészületlen a fogadásukra, ezért aztán sok múlik a toleran­cián.- A magyar oktatási rendszer nem ad elegendő esélyt a tanu­lóknak arra, hogy megismerjék a felnőtt társadalom, illetve a munka világának lehetőségeit, és hogy elsajátítsák a beilleszkedés­hez nélkülözhetetlen kommuni­kációs, viselkedési kultúrát. Az első évben egy munkahelyre, a Tulipa Kft.-hez jártak gyakorlat­ra a diákjaink, ahol a dísznö­vénykertészet egyszerűbb mun­kafolyamatait végezték. A kiala­kult jó emberi és munkakapcso­lat idén folytatódott, és újabb két munkáltató kapcsolódott a prog­ramhoz: a Debrecen-Nyíregyhá- zi Egyházmegyei Karitász (bolti kisegítő munka, segítségnyújtás a hajléktalanellátásban) és a Vá­rosi Református Egyházközség Jókai Idősek Klubja (takarítás, terítés). Az elmúlt időszak megerősített bennünket abban, hogy hosszú távon hasznos a pe­dagógiai munkánk. A program megalapozza és biztosítja az ér­telmi sérült emberek integrált munkavállalását, társadalmi beilleszkedését. Reálisan látják- A munkahelyi gyakorlat ha­tására a tanulók tudnak és akar­nak dolgozni. A szülők reálisan látják gyermekük munkavállalá­sának esélyeit, hisznek benne £s harcolnak érte, hogy gyermekük dolgozzon. Az iskolák meggyő­ződhettek arról országszerte, hogy sok diákjuk számára lehet­séges az integrált munkavállalás. A munkaadók iryitottabbá váltak az alkalmazásukra. Mi köszö­nettel tartozunk a program nyír­egyházi partnereinek, és nagyon szeretnénk, ha a kör bővülne. A KSH ELEMZÉSEIBŐL Vállalkozások lakásépítésre Nyíregyháza (KSH - Kissné Majtényi Mónika) - Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében 2000-től kezdődően - a természetes személyek to­vábbra is túlnyomó szerepe mellett - egyre meghatáro­zóbbá vált a vállalkozói la­kásépítés, elsősorban a me­gyeszékhelyen. 1998-ban a használatba vett lakások 4,8 százalékának, 2000-ben 8,9 százalékának, 2003-ban már 22,1 százalékának volt vállal­kozás az építtetője. A jogi személyiségű vállalkozások által 2003-ban építtetett 488 lakás zömét (457-et) a megye- székhelyen, 28-at Mátészal­kán és Vásárosnaményban, 9-et a községekben vettek használatba. Átlagos alapterület Budapesten túl még 11 megyében haladta meg a szabolcsit. A vállalkozások elsősorban értékesítés céljá­ból építtettek és fokozódó te­vékenységük főként a több­szintes, többlakásos épüle­tekben épült lakások számát növelte. A lakások átlagos alapterülete 2003-ban 56 m2 volt, kevesebb, mint a me­gyében összesen használatba vetteké (88 m2), ezzel párhu­zamosan nagyobb volt az egyszobás lakások aránya (15 százalék) és kisebb a 4 és több szobaszámúaké (8 szá­zalék), mint a megyei átlag. A legjobbak között Nyíregyháza (KM) - A nyír­egyházi Szent Imre Katolikus Gimnázium és Kollégium 13. éve működik Nyíregyházán. Az Or­szágos Közoktatási Intézet az idén először egy újfajta rangsort állított fel az ország középisko­lái között: a hozzáadott érték sze­rinti eredménylistát. A hoz­záadott érték azt fejezi ki, hogy az iskola honnan hová juttatja el diákjait. A Szent Imre Katolikus Gimnázium a 16. helyet foglalja el az országban, megyénkben - e szerint a mutató szerint - a leg­jobb gimnázium. Beépült az iskolai képzésbe A Munkahelyi Gyakorlat programot beépítették az isko­lai képzésbe. Heti egy alkalom­mal, 3-4 órában, kéthavonkén­ti forgásban dolgoznak a mun­kacsoportok (két tanulóra jut egy kísérő), a diákok bérezés nélküli munkát végeznek. A NYÍRBOGÁT! református temp­lomban, fogadott egymásnak örök hűségeit a helybeli Mocsár Attila és Papp Anita. A NYÍREGYHA római katolikus templomban szerelmüket Ferencz József és Krasznai Katalin Debóra házassággal pecsételték meg. Középpontban a gyermekvédelem Nyíregyháza (KM - S. M.) - Holland szociális munkával fog­lalkozó szakemberek látogattak a napokban Nyíregyházára. A ta­lálkozó célja: további együttmű­ködés a holland és magyar gyer­mekvédelemmel foglalkozó intéz­mények között. A hollandiai Mee Ijessel Réggé Vecht vezetői Gerrit Holstege, Viliié Biermond és Johan Boss- man a megyeházán találkozott az önkormányzat szociális irodájá­nak munkatársaival és a Terüle­ti Gyermekvédelmi Központ veze­tőivel, ahol tájékoztatást kaptak TISZABERCELEN görög szer­tartás szerint mondta ki nem­régiben a boldogító igent Kraj- nikovics Róbert és Tóth Tímea. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye helyzetéről a gyermekvédelem te­rületén. A vendégek már nem elő­ször látogatnak hazánkba, hiszen a holland intézmény anyagi és természetbeni juttatásokkal támo­gatja közel egy éve a Nyírszőlősi Befogadó és Gyermekotthont és további együttműködést szeretné­nek kialakítani. Ennek érdekében tárgyalásokat folytatnak a helyi szakemberekkel és ellátogatnak gyermek- és lakóotthonokba. A vendégektől megtudtuk: szerveze­tük problémás gyermekek család­ban tartásával foglalkozik. A NYIRTASj Onder György és az ajaki Zubály Anikó Lívia május 29-én mondták ki a boldogító igent. Világhálóra került a Hangsúly Nyíregyháza (KM - N. I. A.) - A Hangsúly, irodalmi és mű­vészeti folyóirat három évfolya­ma most már az interneten is elérhető ( www.mzsk.hu/hang- suly ). Az anyagok hallgathatók, letölthetők, így aztán az. iroda­lom iránt érdeklődők házi hangarchívumot is létrehozhat­nak. A digitalizálás munkáját Peccol Sándor hangmérnök és Hanich András közgazdász vé­gezték. A Móricz Zsigmond Könyvtár befogadta a honlapot. A Ratkó József költő, Görömbei András irodalom- történész, Nagy András Lász­ló színházi rendező és Antall István rádiós újságíró által lét­rehozott hangos folyóirat a rendszerváltást előkészítő vi­déki szellemi műhelyek egyi­ke lehetett. Műsoraiban meg­szólalhattak a magyarországia­kon kívül a Felvidék, Kárpát­alja és a Partium magyarlak­ta vidékén élő és dolgozó alko­tók is. HÍREK Nyéki Zsolt e-mail: nyeki@kelet.szon.hu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom