Kelet-Magyarország, 2004. november (64. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-23 / 273. szám

2004. november 23., kedd HÁTTÉR /3 Közmeghallgatást tart a megyei köz­gyűlés november 24-én, szerdán délelőtt 11 órától a megyeháza dísztermében. A téma: a megyei önkormányzat intézmé­nyei által nyújtott szolgáltatások. A Nyíregyházi Főiskola új ifjúsági szál­lójának alapkövét ma, kedden délután rak­ják le ünnepélyes keretek között, majd együttműködési megállapodást írnak alá a Szal-Tó Kft. vezetőivel. Könyvtári csevegésre invitálják az ér­deklődőket a kisvárdai könyvtár olvasó­termébe, ahol az ókori olimpiákról me­sél dr. Kriveczky Béla ny. főiskolai tanár. Az időpont: november 24., délután 3 óra. Köszöntés Szőnyi Erzsébet Erkel-, Bartók- Pásztory és Magyar Örökség-díjas zeneszerző tiszteletére ünnepi hangversenyt rendeztek szomba­ton Nyíregyházán a Kodály Zoltán Általános Iskolában. A 80 éves ze­neszerzőt a volt tanítványok nevé­ben Ördög Mária főiskolai docens köszöntötte. A műsorban közre­működött a Napsugár Gyermek­kar, a Pro Musica Leánykar, a Cantemus Vegyeskar, Szabó Kata­lin orgonaművész, a Cantemus Gyermekkar és a Szabolcsi Szim­fonikus Zenekar. Képünkön Szabó Dénes karnagy és a Pro Musica Leánykar. (Fotó: Balázs Attila) NÉZŐPONT Külhonban, idegen nyelven CSERVENYÁK KATALIN e-mail: cseka@kelet.szon.hu Könnyű az angoloknak, nem kell ide­gen nyelvet tanulniuk, mégis megértetik magukat külföldön. Hja, kérem, születni tudni kell. De ha már úgy esett, hogy min­ket a Kárpát-medence kellős közepére pottyantott a gólya... Hallom, megint rekordot döntöttünk: az Európai Unió országai közül Magyarorszá­gon beszélnek a legkevesebben nyelveket. Pedig már tizenöt év is eltelt a rendszervál­tás óta, felnőtt egy-két újabb generáció, amelyik már nem mondhatja: csak oroszt tanulhatott, azt meg ellenállásból csakazértse! Szoktuk mondani: a csatlakozás igazi nyertesei a fiatalok, akik már szabadon ta­nulhatnak, vállalhatnak munkát bárhol az unió területén. Persze, csak ha beszélnek nyelvet, nyelveket. Mert azt senki ne gon­dolja, hogy majd külhonban mindenki mel­lé adnak tolmácsot is. Lehet persze bájosan mosolyogni, bólogatni - csak az kicsit égő. A diploma megszerzését ma nálunk - nagyon helyesen - nyelvtudáshoz kötik. Valaha (az ánti világban) ez hozzátartozott az általános műveltséghez. Polgári családok nem véletlenül fogadtak német, angol ne­velőnőt a gyerekek mellé. N4a, amikor bombáznak minket a kül­földi tévécsatornákkal, elérhető közelségbe került az internet, aki akar, játszva megta­nulhat például angolul. Ezért is lep meg, hogy az egyetemről, főiskoláról kikerülők egy része csak tanúsítványt visz haza - nyelvvizsga híján - diploma helyett. Amit persze pótolhat, de az elhelyezkedési lehe­tőségeit épp maga korlátozza. Mert azért többségben - szerencsére - a nyelvvizsgát, így diplomát szerzettek vannak. Persze, le­het arra hivatkozni, mégsem igazságos, hogy korábban nem kellett a nyelvtudás, most meg igen, azért jó, ha tudomásul vesszük, a világ előre és nem hátrafelé ha­lad. És ezt persze az idősebbek is látják: is­merek negyvenes, ötvenes éveikben járókat, akik - anyagi áldozatot is vállalva - már a második', harmadik nyelvet tanulják. Sőt, van, aki gyermekével együtt halad, kölcsö­nösen segítve egymást. Ez a normális. A tanuló nem tekinthető munkaeiőnek Idén első alkalommal tartják meg a szintvizsgákat a gyakorlati képzőhelyeken Vendéglátó-ipari tanulók képzése: a gazdasági teljesítmény a jövő szakembereitől függ (Fotó: Elek Emil) Nyéki Zsolt e-mail: nyeki@kelet.szon.hu Nyíregyháza (KM) - Az eu­rópai gazdasági versenyben a hazai vállalkozások közül csak az lesz képes talpon maradni, amelynek munka­ereje minőségi szakmai tu­dással rendelkezik. Az Oktatási Minisztérium tá­mogatásával és törvényi szabályo­zás mellett a gazdasági kamarák 1996 óta ellenőrzik a gazdálkodó szervezeteknél szervezett gyakor­lati oktatást. Az évente ismétlő­dő látogatások azt bizonyították, hogy a tanulók képzését vállaló gazdálkodó szervezetek többnyire megfelelnek a jogilag szabályozott követelményeknek, s rendelkez­.......v............................................ A szakmai képzésben vissza kell szorítani a pillanatnyi érdekeket. Szokol Tibor ................................................... nek a szükséges tárgyi és szemé­lyi feltételekkel, a tanulók meg­kapják az előírt juttatásokat. A két esztendő kevés- Az ellenőrzések új rendsze­re a képzés körülményeiről is képet ad. Az a tapasztalat, hogy főleg a „szórványképzés” (1-2 ta­nulót oktató képzőhelyek) eseté­ben a gyakorlati oktatás a napi munkafeladatokhoz és nem a tantervi programokhoz igazodik. Általános vélemény volt, hogy a kézi munkaerő igényes szakké­pesítések esetében két év kevés a szakmai alapok elsajátításához, az önálló munkavégzés alkal­masságának kialakításához. A Magyar Kereskedelmi és Iparka­mara ezért szorgalmazta a kép­zési idő növelését, valamint a hagyományokkal rendelkező gyakorlati szintvizsgák általá­nossá tételét - utal az indokok­ra Szokol Tibor, a megyei Keres­kedelmi és Iparkamara szakkép­zési vezetője. Látni lehet, hogy az oktatás­ban is előtérbe került a minőség- biztosítási rendszerek bevezeté­se, elterjesztése, ez pedig - mi­ként a termelésben a gyártáskö­zi ellenőrzésre - a gyakorlati ok­tatásnál is a folyamatos értéke­lésre helyezi a hangsúlyt. Ezt a szerepet a szintvizsga töltheti be. A szintvizsgák rendszere erősíti a központi programok végrehaj­tásának fegyelmét, a követel­ményrendszer tudatosabb, terv­szerűbb oktatási metodikát igé­nyel. így vissza lehet szorítani a napi munkához igazodó, spon­tán jellegű oktatást, amely csu­pán mozaikszerű tudást ad. Ezen túlmenően a tanuló és a képzőhely is reális értékelést kap arról, hogy időarányosan hogyan teljesítették a szakmai követelményeket. Javulhat a színvonal A képzésből kiszűrhetők a nem tervszerűen oktatók, a ta­nulót csak munkaerőnek tekin­tő gazdálkodó szervezetek, ráadásul a tanulók tapasztalato­kat szereznek a gyakorlati záró­vizsgákhoz. Mindent összevetve a gyakorlati oktatás színvonalá­nak javulását várják el a szakér­tők a szintvizsgák bevezetésétől. A törvényi szabályozás szerint a szintvizsgákat az illetékes te­rületi gazdasági kamara, a gaz­dasági érdekképviseleti szerveze­tek, szakmai szervezetek, továb­bá a tanulói jogviszony szerint illetékes szakképző iskola képvi­selői együttműködve készítik elő. Első alkalommal a 2004/05- ös tanévben, kísérleti projekt ke­retében október, november hóna­pokban szervezték meg 16 szak­mában összesen 4000 tanuló szá­mára a szintmérő vizsgákat. Ezek tapasztalatait leszűrve le­het a rendszert tökéletesíteni, a végső szabályokat és dokumen­tációt elkészíteni. Vizsga minden tanulónak A tervek szerint a jövő év­től valamennyi szakmai kép­ző intézményben, minden diáknak egy alkalommal kell részt vennie szintvizsgán, és azon meg kell felelnie. Az elért eredmény jelentős mér­tékben befolyásolja az év vé­gi gyakorlati jegyét az adott szakmában tanuló hallgatók­nak. A Szabolcs-Szatmár-Be­reg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara idén két helyszí­nen az alábbi szakmákban szervezte meg a napokban is tartó szintvizsgákat: Wesselé­nyi Miklós Szakközépiskola és Szakiskola - kozmetikus, női­ruha-készítő, asztalos, fodrász; Inczédy György Szakközépis­kola és Szakiskola - kőműves, szobafestő-mázoló. PAIalCI ISTVÁN MEGKÉRDEZTE: Felkészítette már autóját a téli időszakra? A belvárosban lakom, kozmetikusként dol­gozom a Hősök terén, kö­zel van a munkahelyem. Nem vezetek gyakran, amikor mégis, nagyon körültekintően teszem. Nyugati autóm van, négyéves, a héten viszem műszaki vizsgára. Én csak vezetek, a többit in­kább a páromra bízom. Úgy tudom, már feltöltöt- te fagyállóval, bírnia kell majd a hideget. Fiatal, megkímélt autóról lévén szó, a gumik tökéletesek. Garázsban áll éjszakán­ként, ha kimozdulok, van nálam jégoldó spray. Bátor Ildikó, kozmetikus R égóta vezetek, sok balesetet láttam már, ami a sofőr gondatlansá­gából következett be. Ha túl kopott, vagy nem az évszaknak megfelelő ab­ronccsal járunk, kihívjuk magunk ellen a sorsot. Komolyan veszem az au­tóm felkészítését, mert többnyire kisfiámmal és feleségemmel utazom. Nagyon szeretem és fél­tem őket, fontos számom­ra a biztonságuk. Egy­szer már megfagyott a víz az autómban, azóta időben feltöltöm fagyálló­val és szélvédőmosó fo­lyadékkal a tartályokat. Ráski János, állatgondozó É vtizedek óta vezetek, volt már keleti és nyugati gépkocsim is. Minden évszakban ügye­lek az autóm állapotára, télen, a nagyobb baleset- veszély miatt különösen. A tél beállta előtt lefoko- lom a hűtővizet, ha nem éri el a 25-30 fokot, utá- natöltök a koncentrátum- ból. Hogy télen is köny- nyedén induljon a kocsi, új gyertyákat teszek bele. Jeges úton másképp vi­selkednek a fékek is, nem árt beállítani őket. Csak nagyon indokolt esetben ülök volán mögé, ha leesett a nagy hó. Harman János, nyugdíjas S oha nem vezettem még télen, mivel csak egy hónapja van jogosít­ványom. Sajnos nincs sa­ját autóm, a családi La­dát közösen nyúzzuk. Többnyire csillaggarázs­ban áll, és csak hétvé- gente használjuk. Nem egy mai gyártmány, elő-, fordulnak olykor-olykor apró meghibásodások, de karbantartjuk. A decem­bernek már téligumikkal indulunk neki, a többi szükséges előkészületet (fagyálló-feltöltést, jégka­paró, páramentesítő spray vásárlását) édes­apám végzi. Hegedűs Szabolcs, tanuló C sak nemrégiben sze­reztem meg a jogosít­ványt, még teljesen fris­sek bennem a tanfolya­mon tanult ismeretek. Néhány hete megleptem magam egy autóval, most ismergetjük egymást. Én csak tankolok, a többit inkább a bátyámra bí­zom, ő már rutinos au­tós. Mióta repkednek a mínuszok, jön a fagy, megvettem a jégkapar ót és a zároldót. A gumik állapota még kitűnő, nem lesz probléma velük. Nem rettent vissza a zord idő, a csúszós út, de nagyon óvatos leszek. Novák Éva, eladó KELET ■ÍREK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom