Kelet-Magyarország, 2004. november (64. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-11 / 263. szám

2004. november 11., csütörtök 0 Jászságiak Nagykállóban. Vasárnap 17 órától a nagykállói művelődési köz­pontban lép fel a Jászság Népi Együttes és a Csík Zenekar. A kor falára című mű­sort a színházteremben adják elő a jász­sági vendégek. 0 Vásár a Vöröskeresztnél. Kedden 8-15-ig a Bujtosi Szabadidő Csarnok he­lyiségében olcsó vásárt rendez a Vörös- kereszt. Aki vesz az új és használt fel­ső ruházati termékekből, cipőkből és ka­bátokból, a karácsonyi szereteta kei ót tá­mogatja. 0 Kuckós búcsúztató. November 27-én a Hutákban túráznak a tőkuckósok. Vár­ja a jelentkezéseket a Tókuckósokért Alapítvány a 42/479-710-es telefonszá­mon, a részvétel ingyenes. Fiatal prózamondók Nyíregyháza (KM) - A Móricz-évhez kapcsolódóan szerdán országos Móricz Zsigmond prózamondó versenyt rendeztek a színházban. A megmérettetésre az ország minden ré­széből érkeztek, talán a vártnál is nagyobb volt az érdeklődés. Két korcsoportban ren­dezték a versenyt: a nagyszínpadon az álta­lános iskolások (Pregitzer Fruzsina zsűriel­nöksége mellett), a kamarában a középisko­lások (Kolos Virág, az író unokája értékelé­se mellett) vetélkedtek a jó helyezésekért. Persze, nem valami ádáz küzdelemről volt szó, inkább annak a megmutatásáról, hogy Móricz Zsigmond sokszínű munkássága ma is érdemes a figyelemre, s a fiatalok is ta­lálhatnak hozzájuk szóló mondanivalót. A színvonalas versenyben az általános is­kolások között első lett Erdei Dávid nyírbá­tori kisdiák, míg a középiskolás korcsoport­ban Fazekas László, a Krúdy Gyula Gimná­zium tanulója volt a legeredményesebb. A KSH ELEMZÉSEIBŐL Önkormányzati lakások Nyíregyháza (KSH-Kissné Majtényi Mó­nika) - A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzatok tulajdonában 2003 végén 4237 lakás volt. Az önkormányzati tulajdo­nú lakások száma az utóbbi években ten­denciájában csökkent, 2003-ban azonban az élénkülő önkormányzati bérlakásépítés kö­vetkeztében az előző évhez képest 137-tel emelkedett. A lakások növekvő hányada, 2003-ban már fele összkomfortos volt, azaz villany-, víz-, és melegvízellátással, szenny­vízelvezetéssel és központi fűtési móddal rendelkezett. Komfortos ellátás 27%-uknál, félkomfortos 7%-uknál biztosított. A kom­fort nélküli kategóriába a lakások 14%-át sorolták, szükséglakás pedig (legalább egy, 6 m2-nél nagyobb alapterületű helységgel, fűtési és vízvételi lehetőséggel) 3%-uk volt. Az önkormányzati tulajdonú lakások 37%-a mindössze egyetlen szobaszámú volt, illetve a szükség- és egyéb lakás kategóriá­ba sorolták, 45%-uk 2 szobával, 18%-uk 3 és több szobaszámmal rendelkezett. Az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanok többek között lakóépületek, ok­tatási, kulturális, egészségügyi és egyéb célt szolgáló épületek, beépített és beépí­tetlen földterületek. Végül aztán elrendeződnek a dolgok Fortunato szerepében az este legnagyobb közönségsikerét aratja Horváth László Attila Nagy István Attila e-mail: nagyia@kelet.szon.hu Nyíregyháza (KM) - A XVIII. századi dráma két ha­talmas egyénisége: Carlo Gol­doni és Carlo Gozzi nem vélet­lenül gyűlölték egymást. Igaz, ennek elsősorban az utóbbi adott hangot. Gozzi arisztokratizmusa féltette a színházat a „a csőcselék legseké- lyesebb pocsolyáiból” merítő Gol- donitól, aki pályája legnagyobb eredményének éppen azt tekintet­te, hogy a légies, eszményített vi­lág helyett a mindennapi valóság mutatja meg magát a színpadon. (Ahogyan ez a Chioggiai csetepa­té című vígjátékban is történik.) Másrészt a commedia dell’arte esetleges színpadi halálától is tar­tott. Goldoni ugyanis lehetőség szerint pontosan megírt szövege­ket adott a színészek kezébe, ily módon arra törekedett, hogy az előadás az ő szándékai szerint ala­kuljon. Közel a tökéleteshez Goldoni büszke volt a Chioggiai csetepatéra: „Egyetlen darabomban sem jutottam ennyire közel ahhoz, ahogyan a valódi emberek beszél­nek. Alakjaim itt szólalnak meg a legnagyobb természetességgel, min­den csinált vagy művi fordulattól mentesen. Mindig erre törekedtem, és azt hiszen, itt kerültem legkö­zelebb a tökéletességhez.” A darabot először csaknem öt­ven évvel ezelőtt mutatta be a Sze­gedi Nemzeti Színház Magyaror­szágon, Horvai István rendezésé­ben. Giorgio Strehler milánói ren­dezése mindeddig talán a legauten­tikusabb, mert az élet nyújtotta csetepatéra koncentrál. Ahogyan a nyíregyházi műsorfüzet is idé­zi: „igazi megoldás, végérvényes lezárás nélkül”. A Móricz Zsigmond Színház előadása - Koltai M. Gábor ren­dezése - a hagyományosabb drá­mai építkezés elemeit kereste, el­juttatva a játékot valamiféle tető­pontra, hogy aztán a megnyugvás élményével ajándékozza meg a né­zőket. Civakodó asszonyok A Velence környéki kisváros (Chioggia) lakói élik mindennapos életét. A férfiak járják a tengert, az asszonyok kézimunkáznak, pletykálnak, vágyakoznak a fér­fiak, a férfi után. A tengert járók végre megérkeznek, átadják az ajándékokat, s megpróbálják le­csendesíteni a civakodó asszonyo­kat. A darab építkezése innen már közismert: először minden össze­zavarodik, majd a második felvo­nás végére minden elrendeződik. .Vereczkei Rita gyorsan átalaku­ló díszletei között csordogál a cse­lekmény. Koltai M. Gábor két elemmel is jelzi, hogy a csetepaté (mint emberi gyarlóság) nem pusz­tán XVIII. századi lelemény: egy ócska rádióból többször is szól a zene, illetve a jegyző íróasztalán ott van egy régesrégi telefon. Ez­zel nincs is baj, de hát ezek nél­kül is megértenénk, hogy ez a já­ték nekünk is szóló fricska. Jelenet az előadásból (Fotó: Elek Emii) Az előadás híján van a rende­zői ötleteknek, így aztán a kitűnő színészi játékerő is kihasználatla­nul marad. Horváth László Attila Fortunato szerepében az este leg­nagyobb közönségsikerét aratja, de nem az alakításával, hanem a szinte érthetetlenségig eltorzított hadarásával. Horváth Margit (Li­bera), Kuthy Patrícia (Checca), Széles Zita (Lucietta) megpróbál­tak valamilyen színt és karakter adni a csetepaténak, de Pregitzer Fruzsina (Orsetta), Antal Olga (Pasqua) - ötletek híján beleszür­kültek az előadásba. Nem jutot­tak igazi lehetőséghez Tóth Károly (Toni) és Petneházy Attila (Beppe) sem, pedig különösen Tóth színé­szi eszköztárában igazi kincsek is rejlenek. Érdemes kiemelni Puskás Tivadar (Vicenzo) játékát, mert ké­pes volt karaktert formálni a ke­reskedő figurájából, s ebben a te­kintetben a mértéktartás is jelle­mezte. Ugyanígy jó volt Avass At­tila (Isidoro) is, aki Goldoni való­ságos tapasztalatait is megfogal­mazhatta. Avass szerepformálásá­ban van egy kis harsányság, ami később bizonyára lecsendesedik. Meg kell említeni Portik Györffy Andrást (Toffolo), aki jól alakítja a bumfordi szerelmest. Ugyancsak jókat mondhatunk Tóth Zoltán Lászlóról, aki a sértett, vonakodó szerelmest alakítja. Kisebb szere­peikben hitelesek voltak Koblics- ka Kálmán (Canocchia) és Illyés Ákos (altiszt) is. A szerelmesek éjszakája A második felvonás végére elrendeződnek a dolgok, hi­szen mindenki boldog szeret­ne lenni. Következik a tánc, a szerelmesek éjszakája, de nem lehet kétségünk afelől, hogy másnap minden folytatódik elölről, hiszen ismét tengerre szállnak a férjek és a legé­nyek, otthon pedig unalmuk­ban ismét veszekednek az asszonyok. ARCKÉP Balogh István operátor Baktalórántháza (KM ­Ny. Zs.) - Az ország egyik leg­hátrányosabb helyzetű kistér­ségének központja Baktaló­rántháza, ahol a közelmúltban több száz munkahelyet adtak át. Az új üzemben nagyon so­kan dolgoznak a roma kisebb­ség tagjai közül, s felelősség- teljes munkát végeznek. Az egyik legtehetségesebb roma dolgozó Balogh István, aki operátorként áll nap nap után a gyártósor mellé. Kemény munkához szokott: az általá­nos iskola befejezésével kőmű­ves szakmát tanult, majd a vendéglátóipari eladó képesí­tést is megszerezte. A munka végét akkor is megfogta, ha máshol adódott lehetőség: dolgozott például a Balogh István (Fotó: a szerző) vásárosnaményi üveggyárban üvegcsiszolóként, Budapesten hotelben pincérként. Számít­hattak rá akkor is, amikor a nyírmadai polgármesteri hiva­tal közmunkaprogram kereté­ben középületek felújításába, csatornák karbantartásába, járdák építésébe kezdett. Az alkalomszerű munkale­hetőségek helyett állandó mun­kahelyet talált a Grand Kábel Kft. gyárában, ahová 2004 má­jusában vették fel. Amikor az új üzem építéséről hallott, sze­mélyesen kereste fel a gyár ve­zetőit, mondván: ő bizony na­gyon szeretne itt dolgozni. El­szántsága, őszintesége, meg­nyerő modora tetszést keltett s alkalmazták.- Jó közösség fogadott, so­kan bíztattak, de bíztam én magamban egyébként is - je­lenti ki határozottan. Nagyon egyszerűen, érthetően magya­rázza meg elszántságát: „Ne­kem kell ez a munka, nem ját­szani jöttem ide.” A családja vele együtt örült, amikor alkal­mazták a gyárban: feleségével megbeszélte, hogy a három gyermek nevelését hogyan le­het a több műszakos munká­hoz igazítani, de megoldották. A ház körül van egy kis kert, azt is rendben tudja tartani a munka mellett. Tudomány és vallás Nyíregyháza (KM) - A magyar tudomány napja tisz­teletére - bekapcsolódva az országos és megyei progra­mokba - a Szent Atanáz Gö­rög Katolikus Hittudományi Főiskola tudományos konfe­renciát szervezett, melyen a főiskola tanárai és meghívott előadók számoltak be kuta­tási eredményeikről. Az előadássorozat elnöke dr. Ivancsó István, a Hittudomá­nyi Főiskola tanára volt. Kü­lön figyelmet érdemel az a tény, hogy az előadásokban a mai kor emberének nehéz­ségeire is rávilágítottak az előadók, hisz olyan témák szerepeltek napirenden, mint tudomány és vallás kapcso­lata, az emberi boldogság a Bibliában, irodalom és a hit összefüggései, a nőkről alko­tott kép Szűz Mária kapcsán, vagy a reklám szerepe a mai ember életében. Nyílt napokon művészeti programok Az iskola mindhárom tagozata bemutatkozik Nyíregyháza (KM) - Nyílt ta­nítási napokat rendez a nyír­egyházi Művészeti Szakközépis­kola november 15-én és 16-án. Mindhárom tagozata (zene, tánc, képző- és iparművészet) és a rajz­tagozatos gimnáziumi osztálya iránt érdeklődő diákokat, szülőket és felkészítő tanárokat is szeretet­tel várják. A zeneművészeti tago­zaton mind a két napon 12 órakor igazgatói és tagozatvezetői tájékoz­tató hangzik el a hangversenyte­remben a tagozaton folyó képzés­ről, majd ezt követik az óralátoga­tások. A látogatható órák novem­ber 15-én, hétfőn: zongora, hegedű, gitár, fuvola, szolfézs-zeneelmélet, 16-án, kedden: ütő, tuba, fuvola, fa­gott, oboa, trombita, klarinét. A képző- és iparművészeti tago­zaton mindkét napon tájékoztató hangzik el az iskola tornatermében 10 órától a rajztagozatos gimnáziu­mi osztályban és a képző- és ipar- művészeti szakokon folyó oktatás­ról és szakmai képzésről. Ezt kis­csoportos látogatás követi a tago­zaton, ahol rajz- és szakmai órák­ba tekinthetnek be az érdeklődők. A látogatható órák hétfőn: rajz, mintázás, grafika, festő, díszlet, kedden: rajz, ábrázoló geometria,* grafika, festő, kerámia, szobrász. A tánctagozat nyílt napjai a Sza­bolcs utca 8. szám alatti épületben látogathatók. A program mindkét napon 10 órakor kezdődik tájékoz­tatóval, majd bemutatóórák követ­keznek. Lesz gimnasztika, klasszi­kus balett, moderntánc, néptánc. A felmerülő kérdésekre 12 órakor fó­rumon válaszolnak a szaktanárok. Művészeti programok is lesznek. Tanári hangverseny lesz november 15-én 18.30 órától, a népzene szakos növendékek adnak koncertet no­vember 16-án 16.30 órától, kiállí­tás lesz az iskola fogadó szintjén a festő szakos diákok munkáiból, a Szabolcs utcán pedig a legeredmé­nyesebb diákok táncolnak hétfőn és kedden 11.40 órától. Kiállítás. A Hétköznapok művészete címmel nyitottak kiál­lítást Nyíregyházán, a művelődési központ fogadószintjén. A tárlat amatőr alkotók munkáit mutatja be a gobelinkészítéstől az üvegfestésen át a tűzzománcmunkákig, november 16-ig. (Fotó: Elek Emil) hírek KELET HAZAI TÁJAKON /4 Várakozás. A kisvonatra várakoznak az utazók a sóstói állomáson. (Fotó: Elek Emil)

Next

/
Oldalképek
Tartalom