Kelet-Magyarország, 2004. október (64. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-04 / 232. szám
2004. október 4., hétfő KIIET HÁTTÉR / 3 HÍREK íJSilill 0 Az állatok világnapján. A nyíregyházi állatbarát alapítvány október 4-én, hétfőn 8-17 óráig a Kossuth téren állatvédelmi kiállítást rendez, állattartási, állat- védelmi tanácsadást tart. 0 Megújult az iskola. Az új tanévre energiatakarékos nyílászárókat, új külső burkolatot kapott a záhonyi Árpád Vezér Általános és Művészetoktatási Iskola. 0 Véradás lesz hétfőn 12-15 óráig Tu- zséron, az Érdért Rt.-nél. Reális értékelés Sípos Béla e-mail: bela.sipos@kelet.szon.hu N4ég nem hallottam olyan ellenzékről, de kormánypártról sem, amely dicsérné, illetve bírálná az éppen futó kormányprogramot. Ha jól meggondoljuk, nincs is erre szükség. Az ellenzék szerepe, hogy a túloldalról szemlélje, s a maga meglátása szerint értékelje, a kormánypárt pedig - ugyan ki az, aki saját maga ellen beszél?! - csak nem mond rosszat saját gyermekéről. Arra viszont igenis nagy szükség lenne, hogy reálisan értékelje mindkét oldal az előttünk álló esztendők tennivalót. Felelősségem teljes tudatában kijelenthetem: az nem igaz, hogy a mindenkori kormányprogram a mindenkori ellenzék szerint nagyon rossz és megvalósíthatatlan. Ugyanígy az is csak illúzió, hogy a kormányprogramban foglaltak maradéktalanul megvalósíthatók. Mindkettőre sok példát lehetne hozni az elmúlt tizennégy évből, ám most ne menjünk messzire. A hét közepén megismerhettük az új kormányprogramot, az ellenzék pedig elmondta véleményét. Röviden: sok új elemmel nem gazdagodott a Medgyessy- kormány örökségét átvevő Gyurcsány-kor- mány tervezete. Azt hiszem, sokkal többet nem is várhattunk a jelenlegi helyzetben, hiszen alig húsz hónap, s ott találjuk magunkat a választóurnák előtt. Nem is ez a lényeg. Az Országházban elhangzott az - többek között -, hogy kormánypártoknak és ellenzéknek közös a dolguk és felelősségük van, legalábbis a közös jólét forrásainak megteremtésében. után kérdezem: valóban az a dolga az ellenzéknek, hogy minden lehető alkalmat megragadva bírálja a hatalmat, ócsárolja a hatalmon lévőket, s mindent megtegyen az ország lejáratása érdekében? Kinek lehet ez az érdeke? Talán az olyan képviselőnek, aki a kormány- programot tartalmazó könyv hátlapjára két nullát rajzolt, felszólalásában megnevezve a helyiséget, majd elhagyta az üléstermet? Ez semmiképpen sem lehet követendő magatartás. Mert aztán fordul a kocka, s visszakaphatja a volt ellenzék a korábbi hatalmon lévőktől azt, amit ők adtak. Ez pedig nem tesz jót az életszínvonalnak, az inflációnak, az ország külföldi megítélésének. De leginkább a tízmillió határon belül élő magyarnak, akikért ez az egész cirkuszi?) zajlik. NÉZŐPONT Okos gyerek (Rajz: Ferter János) A pénz egy részét kidobjuk az ablakon Napjainkban a tanulók tizenöt százaléka ugyanúgy lemorzsolódik, mint harminc éve Nagy István Attila e-mail: nagyia@kelet.szon.hu Nyíregyháza (KM) - Pataki József évtizedek óta a megyei közoktatás és a közművelődés irányításának egyik meghatározó egyénisége. Véleményére, írásaira mindig érdemes volt odafigyelni. KM: Nem érzi úgy, hogy a rendszerváltással kihúzták a lába alól a szőnyeget? Pataki József: A hetvenes években teljesen más volt a helyzet, mint napjainkban. Akkor a megyei tanácson dőltek el a dolgok. De a változás korábban elkezdődött. A helyi tanácsok szerepe már akkor megnövekedett. A nyolcvanas évek közepétől a megyei tanácsok csupán a szakmai feladatok megoldását irányították. KM: Nem rosszkedvű, amikor összehasonlítja a korábbi ráhatást és az eredményeket a mostanival? Pataki József: Abban az értelemben igen, hogy sokkal több a laikus irányító, mint korábban volt. Személy szerint nagyon sajnálom a szakfelügyeleti rendszer megszűnését. Próbálkoztunk a szakértőkkel, a szaktanácsadókkal, de maga a jogalkotó sem tudta, mi a különbség a tanácsadó és a szakértő között. Épből az következett, hogy megszűnt az a kontroll. KM: Aggasztó jelek vannak, melyek szerint az iskola egyre kevésbé tud (és akar) ellenállni a politika befolyásának. Ön hogyan látja ezt? Pataki József (Fotó: Elek Emil) Pataki József: Nagyon nehéz és bonyolult a helyzet annak ellenére, hogy a törvény egyértelműen fogalmaz: a politikának nincs helye a közoktatási intézményekben. A semlegesség a legtöbb intézményben nem valósul meg. Ennek komoly hátulütője lehet, mert a tanulók nem kapják meg a sokoldalú háttérinformációkat, amelyek alapján később majd dönteni tudnak. A rendszerváltás előtt egy párt hatott, most pedig többfélének van kitéve az intézmény. Sem korábban, sem most nem jó ez a helyzet. Amikor a pedagógus beviszi az órákra a maga nézeteit, az nagyon rossz. KM: Hogyan változott az elmúlt időszakban a gyereklétszám a megyében? Ennek alakulása alapvetően meghatározza a döntéshozók teendőit. Pataki József: Folyamatosan csökken a gyereklétszám, s ez azzal is jár, hogy nem tartható fenn az az iskolarendszer, ami a megyében jelenleg működik. Sem gazdaságilag, sem az oktatás minőségi követelményeinek teljesítése szempontjából. KM: A roma népességen belül 37 százalék a 15 év alatti gyerekek száma, az iskolákból pedig (legalábbis a felső tagozatból) hiányzanak. Pataki József: Ez rendkívüli probléma a megyében. A roma népesség lényegesen több gyerekek adhatna az iskoláknak. Lesznek olyan iskolák hamarosan, amelyekben szinte kizárólag roma gyerekek járnak majd. S nem azért, mert valamiféle diszkrimináció lenne. A gondot az is árnyalja, hogy nincsenek roma értelmiségiek, tanárok, akik ismernék, hogyan kell a gyerekeket tanítani, iskolában tartani. KM: Sok a magániskola. Ezekben traktorostól, újságírón, színészen át mindenféle szakembert képeznek. Van-e ezekre a megyei önkormányzatnak valamilyen befolyása? Pataki József: Nincs. Az elmúlt időszakban többször javasoltam a minisztériumban, hogy ezeknek az intézményeknek a tartalmi munkáját is meg kellene vizsgálni, hiszen most úgy néz ki a dolog, hogy csak a pénzt viszik. Nem plusz forrásokat kapnak, hanem a rendelkezésre álló keretből csípnek le. Én ezeknek a pénzeknek nagy részét olyannak látom, mintha kidobták volna az ablakon. Más célra is fel lehetne használni. Vajon miért van, hogy a tanulók tizenöt százaléka ma is lemorzsolódik, mint harminc évvel ezelőtt? Nincs pénz hatékony felzárkóztató programokra! KM: Jelen esetben melyek a legfontosabb teendők? Pataki József: Az első helyre a hátránykompenzációt tenném. Legyenek az általános iskolák az esélyegyenlőség megteremtésének intézményei. Ezért a szellemi erő döntő részét az általános iskola első négy osztályára koncentrálnám. A továbbtanulásban a szakképzésnek azt a színvonalát kellene visszahozni, amely jól felkészített szakmunkást képez. Az érettségi vizsgának nem az útlevél szerepét kellene betölteni, amely a felsőoktatásba való belépésre jogosít. A tömegképzést nem az egyetemnek kellene megoldani, hiszen ma Magyarországon túlképzés van felsőfokú végzettségűekből. Pataki József, osztályvezető A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat közoktatási és közművelődési osztály vezetője Született: 1944. szeptember 17. Végzettsége: egyetem, KLTE pedagógiai szak Szakmai tevékenysége: általános iskolai tanár, tanügyi igazgatás, 1973-tól a megyei tanácson, majd a megyei önkormányzaton Család: nős, két lánygyermeke van, az egyik jogász, a másik vegyész. ^ As> Lt.^ ^ 2CCM/VS2/3 Siratófal: a holokauszt mementoja Az emlékmű középpontjában egy menóra és hatvanöt név Dienes Sámuelné és fia koszorúzták meg elsőként a holokauszt fényeslitkei mementóját (Fotó: Kovács Bertalan) Fényeslitke (KM - K. B.) - A holokauszt helyi áldozatainak tiszteletére avattak pénteken emlékművet Fényeslitkén. A zsidóüldözés mártírjaira dr. Kiss Gábor, a megyei közgyűlés alelnöke emlékezett, majd leleplezték Szabó György szobrász- művész alkotását. A mű a jeru- zsálemi siratófalat idézi, középpontjában menórával és a több mint hatvan, haláltáborban elpusztult helyi zsidó áldozat - közöttük számos gyermek és ifjúkorú - nevét tartalmazó emléktáblával. Mint a közgyűlési alelnök beszédében aláhúzta, a nemzeti vétket nem lehet másra hárítani, mert hat évtizede a haza kitaszította 500 ezer polgárát, s a nácik vágóhídjára küldte őket. - Ezért is viseljük minden bocsánatkérés és erkölcsi jóvátétel dacára Káin bélyegét a homlokunkon - fogalmazott a szónok, aki aláhúzta még: - A zsidóság üldöztetése szavakkal kezdődött, s az antiszemitizmus ma is gyakran felszínre tör, csakúgy, mint a vele rokon - ugyancsak ártatlanokat elpusztító - terrorizmus. Az utókor felelősségéről és a tolerancia fontosságáról szólt Halmos Sándor, a debreceni zsidó hitközség igazgatója, majd az iskolások emlékműsora után Mártha Tibor polgármester mondott zárszót. Az emlékművet elsőként a koncentrációs tábor borzalmait túlélő Dienes Sámuelné koszorúzta meg. Gyöngyi nénit 26 évesen hurcolták a gettóba Szabolcsveresmartról. Mustártiáz fiataloknak Nyíregyháza (KM - S. M.) - Az épület színe utal az új intézmény nevére: Mustárház. Igen hangulatosan nyílt meg Nyíregyházán, a Szent István út 20. szám alatt az az Ifjúsági Szolgáltató Ház, amelyet szombaton vehettek birtokba a fiatalok. Csabai Lászlóné polgármester megnyitójában úgy fogalmazott: olyan programokat és rendezvényeket kell kínálnia, hogy mindig telt ház legyen és ne egy kis közösséget, hanem fiatalok ezreit szolgálja ki. A most felavatott épület első állomása egy hosszú távú ifjúsági koncepciónak, melyet az önkormányzat készített. Egyik fő eleme, hogy elcsábítsák a fiatalokat a diszkókból. Ennek érdekében tervezik egy fiatalok számára készülő belvárosi hangulatos vendéglátóhely létrehozását. KÉKCSÉN, június 5-én mondta ki a boldogító igent a Szabolcs- veresmarti Ladányi József és a kékesei Nyistyák Mária. A NYÍREGYHÁZI házasságkötő teremben szeptember 11-én fogadott örök hűséget Csonka László és Spiczmüller Nikoletta. A ROHODI református templomban kötött házasságot szeptember 18-án Lőrlncz Zoltán és Lőrlncz Andrea. KÖMÖRŐN a penyigei Szabó Gábor és a kömörői Szabó Erika házassággal pecsételte meg szerelmét.
