Kelet-Magyarország, 2004. október (64. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-22 / 248. szám
2004. október 22., péntek HÁTTÉR /3 HÍREK 0 A Kelet-Magyarország legközelebb október 25-én, hétfőn jelenik meg. 0 Könyvvásár. A Nyírség Könyvtár Alapítvány, a volt Szakszervetek Megyei Könyvtára, Nyíregyháza, Ungvár sétány 5. szám alatt az állományból törölt könyvekből vásárt rendez október 25-től november 10-ig, reggel 8 órától 16 óráig. A könyvek egységesen 200 forintba kerülnek. NÉZŐPONT Csak egy a sok között Angyal Sándor e-mail: angyal@kelet.szon.hu I“ényképeket nézünk a kivetítőn, keressük a legkifejezőbb illusztrációt a korabeli eseményekhez. Nyíregyháza, Kossuth tér: esőkabátos, ősziesen öltözött férfiak a városháza erkélyén, szembe velük, lenn a Kossuth, Szobor tövénél demonstrációra összeverődött emberek, közöttük néhány tányérsapkás katona is. Milyen furcsa! Egyszeriben magamat kezdem keresni, hátha engemet is megörökített az ismeretlen fotós. Nem találom sehol a mi kis csoportunkat, pedig jól emlékszem, iskolából jövet a Véső utcai kollégium irányába tartottunk és csodálkozni, hallgatózni mi is megálltunk a tömegben. Rácz tanár úrra emlékszem, ő szónokolt, aztán azon a napon különösebb esemény nem történt, (történt, bezzeg utána, nemcsak szobordöntés, vöröscsillag-leverés, hanem még ágyúzaj is a laktanya környékén)... ogy mesélem mindezt fiatal kollégáimnak, érzem, úgy néznek rám, mint aki a forradalom egyik tevékeny résztvevője volt. Ki kell ábrándítanom őket: én csak egy voltam azok közül a diákok közül, akik átélték ezeket a napokat, s akiknek az erejéből legfeljebb egy táviratra tellett, melyben tiltakoztunk, hogy legyen vége a vérontásnak. Miért is tagadnám, tele voltunk kíváncsisággal meg félelemmel, különösképpen akkor, amikor - jóval az októberi események után - éjjelek éjjelén fölvertek bennünket a kollégiumi hálószobában, a falhoz állítottak, valamiféle röplapok után kutattak az ávéhások. Aztán tanulás, érettségi, munka, család, születések, temetések, múltak a napok, az évek, amiről most utólag tudjuk, hogy volt kemény, meg puha diktatúra is, meg a legvidámabb barak is, amit szerte Kelet- Európában sokan irigyeltek... Olvasom a különböző tanulmányokban, szakértők leírásaiban, tudományos dolgozatokban, kellő időnek kell eltelnie ahhoz, hogy az ember objektiven, tárgyilagosan tudjon megítélni történelmi eseményeket. Mert még a legbékésebb időkben is vannak ok nélkül sértett emberek, kárvallottak, megnyomorítottak, hát még amikor a forgószél hevességével száguldoznak az események, gyakorta kontrollálatlanul. Azt azonban immár semmilyen történelmi forgószél nem tudja elsöpörni, hogy - bár sokáig másként nevezte a hatalom - 1956 valóságos forradalom volt, egy valóságos diktatúra ellen, egy valóságos nép nagy áldozatvállalásával. Kitárultak ötvenhat eddig zárolt lapjai A megyei események avatott kutatója újabb értékes dokumentumok kiadását tervezi Balogh József e-mail: baloghj@kelet.szon.hu 2.«e>H(LH ? Nyíregyháza (KM) - Ünnepel, emlékezik és gyászol az ország. Nem volt könnyű dolog eljutni odáig, hogy ha nem is mindenki, a többség elfogadja: forradalom és szabadságharc volt 48 évvel ezelőtt, a tények feltárása azonban egyértelműen igazolta ezt. Az egyik - megyénkben a legjelentősebb - tényfeltáró történész, dr. Dikán Nóra, a Jósa András Múzeum főmuzeológusa, aki több kötetben tette közzé kutatásainak eredményét, amelyekből megismerhető: mi történt 1956 őszén Nyíregyházán és megyénkben. Vele beszélgettünk a történtek megítéléséről. KM: Eléggé feltárt-e az 1956- os forradalom megyei eseménysorozata? Dr. Dikán Nóra: A dokumentumok szintjén eléggé. Annak az elemzése van még hátra és egy jó kronológia elkészítése. Szerintem a forrásanyagot elég széles körben sikerült publikálni, az a sorozat, amit elkészítettem, a fól- lelhető anyag majdnem teljes válogatását adja. Járásonként, az adott járásban lévő településenként tettük közzé a forradalom, majd az azt követő időszak történéseit. W..................................... „A diákifjúságnak kiemelkedő szerepe volt az 1956-os forradalom kirobbantásában és eseményeiben. ” Dikán Nóra .......................................................................» Az ismeretszerzés forrása KM: Hol tekinthetők meg az eseményeket bemutató anyagok? Dr. Dikán Nóra: Minden anyag megtekinthető a múzeumokban, külön feldolgozva a járásokban és külön a Nyíregyházán történt eseményekről szóló anyagokon kívül is jelentek meg publikációim 56-ról, de Fazekas Árpádnak is közreadott néhány írást, s ezek mind hozzáférhető anyagok. KM: Tisztul-e a kép az idő múlásával, árnyaltabban lehet-e értékelni azt az időszakot Nyíregyháza, 1956 Kossuth tér októbere vagy még most is fehér és fekete, attól függően, ki melyik oldalon élte meg 1956-ot? Dr. Dikán Nóra: Valószínű, ez is befolyásolta a megítélését, de leginkább az, hogy a rendszerváltozásig nem ismertük a forrásanyagokat. Lehet, hogy egy-két kutató hozzájutott, de már egyetemi, vagy főiskolai szinten is zárolt anyagok voltak ezek. Amikor Nyíregyházán is megalakult a Történelmi Igazságtétel Bizottsága, én a pártarchívumban dolgoztam. Akkor mondta nekem az első titkár, nézzem meg, mi volt az a Szilágyi-per, mert fogalma sincs róla. Arról sem tudtak, kit végeztek ki és arról sem, kiket fogtak perbe. Az első titkár kérésére adták ide nekem a Hadtörténeti Intézetben azt az anyagot, amelyik a Szilágyi és társai perével foglalkozott. Az archívumban egy vádirat volt összesen, amit elő lehetett venni, ez is olyan zárolt anyag volt, hogy az első titkáron kívül még a politikai munkatársak sem nézhettek bele. Az 56-os újságok is mindenütt zárolt anyagok voltak még a múzeumban is, talán a gyűjteménykezelő belenézhetett. Az ismeretszerzés egyetlen forrása azok elbeszélése volt, akik részt vettek valamelyik oldalon az eseményekben. Biztos, hogy a forradalomról alkotott kép az információk megjelenése után átértékelődött még a volt apparátusi emberekben is. Azt azért nem mondanám, hogy a barikád két oldalán állók most már azonosan vélekednek a forradalomról. Kiemelkedtek a diákmozgalmak KM: Min, milyen események feltárásán dolgozik most? Dr. Dikán Nóra: A dokumentumgyűjtés mellett az országos terveken kívül egy tanulmánykötetet szeretnénk készíteni, ami a megye forradalmának történetét dolgozza fel. Mert most elsősorban a forráskiadványokat adtuk közre, most ennek a feldolgozását tanulmányok, monográfia formájában szeretnénk megjelentetni. Én egy regionális kiadást szeretnék közreadni, amelynek központja Miskolc lenne, de Debrecenben és Nyíregyházán is bemutatnánk, hiszen hatottak egymásra a szomszédos városokban lezajlott forradalmi események is. A diákmozgalom és 1956 címmel kezdődött el hat évvel ezelőtt egy nagyszabású tudományos kutatómunka az 1956-os forradalom egyik legfontosabb előzményének, az elementáris erővel kibontakozó egyetemista és főiskolás, részben középiskolás diákmozgalom történetének feltárására és feldolgozására. A kutatások eredményeit két tanulmánykötetben foglaljuk össze, és egy dokumentumkötet kiadását is tervezzük. Ez év őszén jelenik meg Nagy Imre és kora sorozat harmadik köteteként a tanulmányok első, a vidéki egyetemi központok mozgalmát tárgyaló kötete, amit 2005-ben a budapesti egyetemek diáksága forradalomban játszott szerepének bemutatása követ majd. Az eddig elvégzett kutatómunka azt az állítást támasztja alá, hogy a diákifjúságnak kiemelkedő szerepe volt az 1956- os forradalom kirobbantásában és eseményeiben. Fegyveres felkelők tanulókból A diákság tevékenyen részt vett a forradalom hétköznapjaiban, képviseltették magukat a különböző szintű forradalmi szervekben; vidéken sok helyütt ők szervezték a helyi forradalmi (nemzeti) bizottságokat, valamint a nemzetőrséget, újságot írtak, rádióadókat működtettek, s fegyveres felkelők nem csekély része is a tanuló ifjúság köréből került ki. A temetetlen halott - Nagy Imre élete játékfilmen Az együttműködésben készült alkotás egyes felvett jeleneteit híradórészletek egészítik ki Jelenet a filmből (Fotó: Balázs Attila) Nyíregyháza (KM - N. I. A.) - „Nagy Imre élettörténete a XX. századi történelem alaptörténete. Ő volt az első kommunista vezető, aki egy nemzeti forradalom - az '56- os - jelképe, miniszterelnöke, aki felmondta a Varsói Szerződést, kiállt a többpártrendszeren nyugvó demokráciáért. Sokan úgy vélik, hogy 1956- ban vállalt szerepe, majd halálig vállalt hűsége a forradalom eszméjéhez nem következett az élet- útból, kommunista meggyőződéséből, moszkvai múltjából, hogy valami rendkívüli katarzis, titok történt vele. Személyes okom is van arra, hogy ezt a filmet megcsináltam: gyerekkoromban ismertem meg Nagy Erzsébetet. Végigkövettem hányatott sorsát, amikor magányosan, kitaszítva élt, majd elszánt harcát az apja rehabilitálásáért. Nagy Imrével is többször találkoztam, máig emlékszem kedves, joviális alakjára. Nálam lehetett őt először nyilvánosan látni, a „Napló” filmsorozat második részében (Napló szerelmeimnek), emlékszem az eufórikus fogadtatásra, amikor hajlott alakja feltűnt a vásznon. Régóta készülök arra, hogy fűmet készítsek róla” - vallja Mészáros Márta. Premier előtt A temetetlen halott című alkotás premier előtti bemutatója volt a héten Nyíregyházán, a Hoollywood Multiplexben. Mészáros Márta filmes eszközökkel készített történelmi olvasókönyvet, amelyben a kronológia szabályai szerint láthatjuk az eseményeket október 23-ától a miniszterelnök kivégzéséig. A nemzetközi együttműködésben készült fűm egyes felvett jeleneteit korabeli filmek, híradórészletek, fotók egészítik ki, elhangzanak hiteles szövegek, amelyek Nagy Imre naplójából, felszólalásaiból, leveleiből, a bíróság előtt tett tanúvallomásaiból valók. A tiszteletre méltó szándék ellenére hiányérzetünk marad a vetítés után. Mészáros Márta nem tudta egyértelműen eldönteni, milyen filmmel emlékezik a mártírhalált halt miniszterelnökre. Dokumentumfilmet készít vagy játékfilmet? Leginkább az utóbbira törekszik, de ebben láthatóan megkötik az ismeretek, nincs módja a művészi építkezésre. Arany János írta még a XIX. században: „Nem a való, hanem annak égi mása, / mitől függ a költészet varázsa.” Ezzel arra utalt, hogy egy történet valóságossága még nem jelenti a művészi hitelességet is. Valahogy ez a helyzet a fűmmel is, amelyben sok a klisé, a panel, a meg nem oldott jelenet, s ezért a film nem tud elemelkedni a már közismerttől. Jan Nowicki nem tud olyan Nagy Imrét formálni, aki a példa erejével hathat a plázák filmlátogató közönségére. A forgalmazók felelőssége, hogy megtalálják A temetetlen halott igazi közönségét. Mert immár felnőtt az a nemzedék, amelynek a tagjai csak történelmi olvasókönyvként lapozgatják az 56-os krónikát. Nem mindegy, mit olvasnak ki belőle.
