Kelet-Magyarország, 2004. szeptember (64. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-30 / 229. szám

2004. szeptember 30., csütörtök KIÜT GAZDASÁG /7 0 Munkaválallás. Az Európai Unió mun­kavállalási feltételeiről szervez lakossá­gi fórumot az Európai Információs Pont szeptember 30-án 15 órától, az EIP iro­dájában (Nyíregyháza, Egyház u. 13-15.). Az érdeklődők megismerhetik a május 1-je óta érvényben lévő korlátozásokat és lehetőségeket. 0 Álláskeresők. Ingyenes álláskeresési tréninget szervez a Human-Net Alapít­vány október 5 és 6-án Nyíregyházán, a PRIMOM Inkubátorházban, ahová mun­kanélküli diplomásokat és felsőfokú ok­levéllel rendelkező munkanélkülieket vár­nak. A foglalkozások reggel 9-től kezdőd­nek. (Info:42/460-052 vagy a 30/625- 13-71-es telefonszámon.) Kiváltható kézi munkaerő Nyíregyháza (KM) - Az elaprózott bir­tokszerkezet, az önálló gazdálkodó egysé­gek magas száma rontja a mezőgazdasági termelés hatékonyságát, jövedelmezőségét, vagyis végső soron a gazdák versenyképes­ségét. A piaci árversenyben a termelők csak úgy tudnak érvényesülni, ha csökken­tik önköltségüket, tehát a kézi munkaerőt kiváltják gépesítéssel ott, ahol a technoló­gia ezt lehetővé teszi. Minderről egy Nyíregyházán megtartott tanácskozáson esett szó gazdálkodók előtt, akinek a gépkoordinátori együttműködés előnyeit Keczkó Zoltán vázolta. A nagyobb teljesítményű betakarítógépek köré terve­zett szerveződésben kezdeményező szerepet vállalt a Penta-Familia TÉSZ, bízva a ker­tészeti kultúrákkal foglalkozó jogi és ter­mészetes személyek együttműködési kész­ségében. Az előadó a meggy, a léalma, a cse­resznye és a dió betakarításánál alkalmaz­ható gépeket és működésüket mutatta be, de az összefogással kapcsolatban szólt olyan feladatokról is, mint a termésbecslés, szál­lítás, árfigyelés, göngyölegellátás. Irányban. Ha ilyen szép gyümölcshöz vezető irányba mutat az almatermesztés, kevesebb lesz az értékesítési probléma. Erősödhet az Észak-Alföld Budapest (MTI) - Az elmúlt időszakban több mint 80 milliárd forint területfejlesz­tési forrás érkezett Észak-Alföldre, s ehhez kell még hozzászámolni az autópálya, el­kerülő út és gyorsforgalmi út beruházá­sokat, valamint a mezőgazdasági támoga­tásokat - jelentette ki Nagy Sándor terü­letfejlesztési államtitkár kedden Debrecen­ben. Külön szólt arról, hogy Hajdú-Bihar megyében 25 milliárd forintot meghaladó térségfejlesztési forrást utaltak ki, s megítélése szerint jó pályázatokkal a cik­lus végéig még hasonló nagyságrendű anyagi támogatáshoz juthat a térség. Nagy Sándor tájékoztatása szerint az eu­rópai uniós forrásokból az elbírált pályá­zatok alapján eddig 50 milliárd forint tá­mogatást ítéltek oda a hét régióban, s eb­ből a legtöbb, 12,5 milliárd forint az Észak- Alföldre jutott. Mindezek alapján úgy ítél­te meg, hogy az Észak-Alföld térsége hát­rányos helyzetből fejlődő pozícióba kerül­het. Különösen fontosnak nevezte, hogy a Magyar Köztársaság történetében először jelennek meg a jövő évi költségvetésben önálló soron a régiók, így utólag a tár­cáknak nem lesz lehetőségük módosítani a támogatásokon. Ez az első jelentős lé­pés a régiók megerősítését szolgáló úton. (Róna)híres vállalkozás a terjesztésben Nemzetközi terjesztői hálózat tagjaként működik Kelet-Magyarország területén a Rónahír Rt. Nyéki Zsolt e-mail: nyeki@kelet.szon.hu Debrecen (KM) - Naponta több százezer termék, egész pontosan sajtótermék terjesz­tése olyan üzleti vállalkozás, amely valóban az ügyfelek szeme előtt éli mindennap­jait. A Rónahír Rt. 1994. január 1- jétől működik, miután a Magyar Posta (fő tulajdonosi pozíciójá­nak megtartásával) egyebek mel­lett a lapterjesztést is privatizál­ta. Az ekkor alakult társaság há­rom megyében (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász- Nagykun-Szolnok) vette át a szál­lítást mintegy ezer árus helyre, melyből 100 volt a saját üzemel­tetésű hírlappavilon. Értékesítés után- Az 1994-98 közötti évek az útkeresés, önállósodás időszakát jelentették, ekkor alakítottuk ki az önálló szállítási rendszert, építettük ki lapkiadói kapcsola­tainkat, kötöttünk új szállítói szerződéseket. Ebben az időszak­A hírlap piacának választékbővülése a terjesztést is új kihívások elé állí­totta. Kuthy Antal ban az elvárás a biztos műkö­dés és szerény nyereség volt - utal az indulás feladataira Kuthy Antal vezérigazgató. A folytatás­ból kiderül: a lapkiadók nyomá­sára 1998-ban a posta egyfordu­lós pályázati kiírásban értékesí­tette a társaságait, országosan összesen hetet. A győztes a Lap- ker Rt. lett, s ez a Rónahír éle­tében is új korszak nyitányát je­lentette, hiszen egy 16 országban jelenlévő terjesztői cégcsoport tagjává vált. A Lapker Rt. tulajdonosa a HDS francia cég, amely szakmai befektetőként jelent meg, ennek következtében a terjesztés legap­róbb részleteit is átvilágította és ellenőrzése alá vonta. A napjain­kig terjedő időszakban megtör­tént az egységesítés a működési folyamatokban, logisztikában, adminisztrációban, a kereskede­lemben, miközben centralizáció is bekövetkezett. így ugyanazt a minőséget produkáljuk Zalaeger­szegen, mint Nyíregyháza belvá­rosában - említi az eredménye­ket a cég első embere. Piacvezetővé vált A cégközpont Budapesten ta­lálható, ez áll szerződéses kap­csolatban a központi kiadókkal, nagy beszállítókkal. A Rónahír Rt. ma már Hajdúban és Sza­bolcsban, de a két megyére apadt területen megnövekedett forgalmat tudhat magáénak, mi­vel a konkurens lapterjesztők beszállítói érdekeltségeiket elad­ták az Lapker cégcsoportnak. Ma az árus lapterjesztés 90-93 százaléka a Rónához tartozik, benne az Inform Média lapcso­port termékeivel, miközben a Lapker Rt. az árus terjesztésnél piacvezetővé vált. A cégcsoport tagjai viszik a lapokat a na­gyobb bevásárló és szórakozta­tó központokban, plazákban, MÁV-állomásokon működtetett üzletekbe és a City Press háló­zathoz. Az utcai pavilonokat bérbe ad­ták, s a vállalkozási alapokra he­lyezett üzemeltetéssel a vevő, a bérlő és a társaság is jól jár. A hírlap piaca komoly változásokat élt meg, a kereskedelemben lé­vő lapféleségek száma növeke­dett, a magyar nyelvű és a Ró­nahír kereskedelmi rendszeré­ben megtalálható termékek szá­ma a ’90-es évek közepétől nap­jainkig 700-ról 1200-ra emelke­dett. A választékbővülés új ki­hívással járt, s a felgyorsult in­formációs szupersztráda miatt is a lapkiadóknak valamilyen több­letértéket kell nyújtani, hogy fo­gyasztóikat, azaz olvasóikat meg­tartsák. Ennek eszköze a mellék­letek, különböző ajándékok csa­tolása, s ez újszerű árukezelést követel meg a terjesztőtől is. A vonalkód-megjelenés is technoló­giaváltást követelt meg. Fejlődő szolgáltatás- Egy lábon nem szabad él­ni, ennek jegyében az összes forgalmunk 60 százalékát ad­ja csak a sajtótermék, mellet­te telefonkártyák, mobilfeltöl- tő-kártyák, képeslapok, térké­pek, postai értékcikkek, de édesség és DVD forgalmazásá­val is foglalkozunk. A hirdeté­si piacból is egyre nagyobb szeletet követelünk, hiszen az utcai értékesítő egységek fala keresett reklámfelület. A fotó­zás is új szakterületünk: az or­szágban 1200 árus helyen ve­szi át a kidolgozásra beadott filmeket, ez naponta mintegy ezer tekercset jelent. A haté­konyabb működés mutatója, hogy 400 dolgozóval váltunk ki a postától, ma 45 munkatárs­sal dolgozunk. A szállítást al­vállalkozókra bíztuk, a bérfu­varozók naponta 200 ezer újsá­got szállítanak le, 70 terítőjá­rat látja a két megyét - tu­dunk meg újabb információkat Kuthy Antaltól. Év végéig közel félezer új munkahely Egyházi áldással kezdte meg a munkát a Grand Kábel Kft. kábelkorbácsgyára Avatás előtti gyárszemle (balról a második Kiss Péter miniszter, mel­lette Mészáros Gyula és Veres János államtitkár) Baktalórántháza (KM) - Decemberben már négyszáz embernek nyújt munkahe­lyet a Baktalórántházán épí­tett kábelkorbácsgyár. Az ország egyik leghátrányo­sabb helyzetű kistérségében si­került a közel félezer új munka­hely teremtésével járó beruhá­zást befejezni. A napokban áta­dott új üzem a Ford autógyárak számára készít elektronikai ve­zetékkötegeket, azaz kábelkorbá­csot. A termelés már tavaly nyá­ron megkezdődött, igaz, akkor még az önkormányzat által ren­delkezésre bocsátott ideiglenes helyen, a volt Tüzép-telepen. Nemzetiszín szalagok A beruházás személyi jellegű ér­dekessége, hogy kezdeményezője az a Mészáros Gyula, aki az ame­rikai Flextronics zöldmezős beru­házásának, a Nyíregyházi Ipari Park területén emelt gyár építé­sének irányítója is volt. Ezúttal a helyi üzletemberként ismert Nagy György személyében társra talál­va magánvállalkozói alapokon vitelezte ki az új üzem építését. Egy esztendei munka után ér­kezett a Flextronics gyáravatójá­rói már ismerős elemekben gaz­dag gyár avató. A 41. sz. főútról nemzetiszín szalagok mutatták az irány a gyárhoz, ahol többen is szót kaptak azok közül, akik a beruházást valamilyen módon segítették. Kiss Péter kancellá­ria-miniszter a település fogadó- készségét emelte ki, a megyei közgyűlés elnöke, Gazda László a munkakultúrában remélt vál­tozások hatásait ecsetelte. Ezút­tal szerepet kaptak az egyház képviselői, akik felszenteléssel kértek áldást a gyárra és vala­mennyi dolgozójára. Tiszta ipar Budapest (KM) - Negye­dik alkalommal rendezik meg a Cleanexpo Tisztítás­technológiai Kiállítást Buda­pesten, a vásárközpont terü­letén október 12-16. között. A Cleanexpót idén először szer­vezik egyidőben a Hoventa programjaival, ami azért je­lentős változás, mert utóbbi tízezres nagyságrendű láto­gatottsággal bír, így ez a szakmai rendezvény is na­gyobb nyilvánosságot kap ebben az évben. Megyénket a szakkiállítá­son a nagycserkeszi székhe­lyű Hungaro Chemicals Kft. képviseli. A részvétel mellett döntő cégvezetés arra utalt: a Nemzeti Fejlesztési Tervben az Európai Unió és a nemze­ti költségvetés több támoga­tást juttat a higiéniai fejlesz­tésekhez, az ezzel kapcsolatos előírások betartásához. A szervezők és a kiállítók ép­pen hazánk uniós csatlakozá­sára tekintettel számítanak az eddigieknél élénkebb ér­deklődésre, s persze újabb üz­letkötésekre. Versenyképesebbek a vállalkozások Magyarországot Csehország és Szlovákia követi a rangsorban Irány; India, Kína London (MTI) - Európa vezető cégeinek közel egyötö­de tervezi kiszervezni vagy áthelyezni bizonyos tevé­kenységeit más, olcsó bérű országokba. Közép- és Kelet- Európa kedvelt helyszín - vé­lik az ingatlancégek. A legna­gyobb európai vállalatok 18 százaléka tervezi tevékenysé­geinek kihelyezését. India és Kína a legnépszerűbb irány. Budapest (MTI) - A ma­gyar vállalati szféra jövedel­mezősége jelentősen javult 2001 óta, amit az adózás előtti eredmény és a nettó árbevétel hányadosa tükröz. A statisztika azt mutatja, hogy jelenleg a visegrádi országok kö­zül Magyarország áll az első he­lyen a vállalkozások versenyké­pességét nézve - mondta Pon- gorné Csákvári Marianna, a Gaz­dasági és Közlekedési Miniszté­rium (GKM) helyettes-államtitká­ra a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) fórumán. Kiugró az ipar Az adózás előtti eredmény és a nettó árbevétel hányadosa az a mutató, amely a gazdaság egé­szében 4,2 százalékot jelzett 2001- ben, tavaly 5,8 százalékra emel­kedett, tette hozzá. Különösen kiugró az ipar jövedelmezőségé­nek alakulása: a 2001-es 3,6 szá­zalékos mutató 2003-ra 7,4 szá­zalékra kúszott fel - rögzítette a helyettes államtitkár. A visegrá­di országok termelékenységi rangsorában hazánkat Csehor­szág és Szlovákia követi. A lapterjesztéssel járó műveletek technológiai fejlesztést követeltek meg (Fotók: Nyéki Zsolt)

Next

/
Oldalképek
Tartalom