Kelet-Magyarország, 2004. július (64. évfolyam, 152-178. szám)
2004-07-19 / 167. szám
2004. július 19., hétfő KELET a * « * a 8 ö* s * * a HAZAI TÁJAKON /4 0 Kihelyezett ügyfélszolgálat. Ma 9 és 14 óra között Mátészalkán, a műveló'dé- si központban (Kölcsey tér 2.) tart kihelyezett ügyfélszolgálatot a megyei Egészségbiztosítási Pénztár. 0 Csak telefonos ügyelet. A mozgás- korlátozottak megyei egyesületének tájékoztatása szerint átalakítás és költözés miatt augusztus 31-éig szünetel az ügyfélfogadás, addig telefonügyeletet tartanak. 0 Napközis tábor. A megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézet augusztus 2-6-áig gyöngyfűző napközis tábort szervez a sóstófürdői Park Szállóban (Tölgyes u. 68.). A foglalkozások 8-tól 16 óráig tartanak. Jelentkezni július 30-áig lehet munkaidőben a 42/508-732-es, 508-735-ös telefonszámon. ARCKÉP Takács Éva exkézis Nyíregyháza (Szabó Viktória) - A Kölcsey Ferenc Általános Iskolába jártam Sényőre és 6. osztályos koromban kezdtem el kézilabdázni - mondja Takács Éva, aki most töltötte be a huszonnegyedik életévét. - Nem igazán jártunk versenyekre és különböző tornákra, inkább csak hobbiként edzettünk a barátnőimmel. De szerettem, és leginkább ez volt az a sport, ami közel állt a szívemhez, mivel már nagyon sok sportágat és különböző táncokat kipróbáltam. Aztán folytattam a tanulást, a középiskolát és ott kb. 6 hónapot játszottam. De nem éreztem azt az összetartást, csapatszellemet, mint az általános iskolában. Eleinte óvónő akart lenni, de az iskola se úgy alakult, így ma már nem is bánja, hogy nem abban a szakmában helyezkedett el. Ma már csak nézi a többieket- Később, amikor már dolgoztam - folytatja Éva -, alig-alig volt néhány szabad órám, ezért hetente csak hobbiszinten űztem a kézilabdát. Ám ahogy a szabad időm engedi, mindig sportolok egy kicsit. Ha úgy alakul, elmegyek futni, konditerembe vagy csak felelevenítem a kedvenc sportomat. Még annak idején arra is gondoltam, hogy ez lesz a „főállásom”, aztán végiggondoltam az egészet, és ráébredtem: ezt nem tudnám sokáig magas szinten csinálni. Úgy gondolom, ez remek sport, és ma is szeretem nézni mind a férfi- mind a női kézilabdát, ha már nem is csinálom... TÜSKÉS SAROK Az erő a cipőjük orrában volt Jóbb szórakozás híján, bizonyára reklámellenes „aktivisták” rúgtak lyukat a Jósaváros egyik buszmegállójában világító plaklátreklám közepébe. Ä berendezés közepében futó neoncső sértetlen maradt, ám a bezúzott üvegfelület keretben maradt része lavinaszerűen omlott le a másnap reggel ott várakozó utasok legnagyobb ijedelmére. A Balatontól a Hörtobágyig 24 OOÓJudyen . A bezúzott üveg (Fotó: Palicz István) A vasárnap legyen pihenőnap! Aláírást gyűjt a kereskedelmi dolgozók szakszervezete Nyíregyháza (KM - Gy. L.)- Százegy évvel ezelőtt a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) hivatalos közlönye arról számol be, hogy „Amiért évekig küzdöttünk: íme, elértük: a miniszter elrendelte a vasárnapi munkaszünetet.”- Kilencven éven át ezt a vívmányt a kereskedelmi alkalmazottak kisebb-nagyobb harcok árán meg is tartották - teszi hozzá Mrenkó László, a KASZ megyei titkára. - Sajnos a ’90-es évek közepétől, illetve a multik megjelenésével akkora konkurenciaharc alakult ki, hogy a „középmezőny” is sorra nyitotta ki vasárnap boltjait, áruházait. A dolgozók rovására- Ma már ott tartunk, hogy országszerte közel százezer ember dolgozik olyan kereskedelmi egységekben, melyek a hét minden napján nyitva tartanak. Törvény pedig nem védi a dolgozókat, akiknek nyilván ugyanúgy joga van a vasárnapi pihenőnaphoz, mint bárki másnak. Szakszervezetünk álláspontja, hogy az egyre jobban eldurvuló nyitva tar» ........................... Közel százezer ember dolgozik olyan kereskedelmi egységekben, melyek mindennap nyitva tartanak. Mrenkó László ..............................................................w tási verseny néhány erőfölényben lévő szereplő érdekeit szolgálja, akik alkalmazottaikat nem emberként, hanem profitot termelő automataként kezelik, és kevésbé tőkeerős versenytársaikat is ebbe a nem éppen tisztességes harcba kényszerítik bele. A vasárnapi - mondhatjuk: nem éppen tetemes - többletjuttatás pedig nem pótolja a családi körben eltöltött pihenés, az egészséges életmód elvesztett lehetőségét. Törvény kell!- A KASZ 2004 nyarán aláírás- gyűjtési akciót kezdeményezett annak érdekében, hogy kiharcolja: azonos jogszabály vagy megállapodás alapján a vasárnap a lehető legtöbb kereskedelmi dolgozó és családja számára valódi pihenőnap legyen. A szak- szervezet felhívja az állami vezetőket, hogy a vasárnapi pihenőnap alapelvét törvénnyel is védjék meg. Az Európai Uniótól pedig kérjük: alakítson ki közös álláspontot az európai emberek vasárnapi pihenésének védelmében. Tárgyalásra hívjuk a munkaadókat a vasárnapi munka szükséges szintű korlátozásáról. Jubileum. A megyei cserkészmozgalom megalakulásának 90. évfordulója alkalmából jubileumi esemény- sorozatot rendeztek, mely kapcsán szombaton emlékoszlopot állítottak és szenteltek fel a nyíregyházi Északi temetőben. (Fotó: Sipeki Péter) V __________________________J Százlelkes nap Komlódtótfalu (M. K.) Az alig száz lelket számláló községben - Komlódtótfalu- ban - a hét végén ismét falunapi ünnepséget tartottak. Immáron második alkalommal rendezték meg a községről elnevezett kispályás focitornát. Tavaly 7 csapat közül Csengersima bizonyult a legjobbnak. Idén többször áztatta eső a játékosokat és a pályát. A játékosok azonban derekasan küzdöttek. A tavalyi győztes most harmadik lett. A „Pátyodi gólvágók” kerültek a képzeletbeli dobogó második fokára. A szamosbecsi „Gomba-söröző” szerezte meg idén a vándorkupát. A szabadtéri színpadon változatos kultúrműsor szórakoztatta az ide érkezőket, alkalmi árusok gondoskodtak a vendégekről. Debreceni nótaénekesek és az est sztárvendége - Auth Csilla - produkciói után a szabadtéri diszkóban szórakozhatott közel ezer falunapozó. Pecaznak. a vizkedveio rakamazi gyerekek kihasználják a vakáció minden percét. (Fotó: Sipeki Péter) Történelmi utakon Kárpátalján Összekötnek bennünket, egyszersmind turistaforgalomra várnak Gulács (Lakatos József) - Mint egy nem csupán Nyugat- Európához vonzódó embernek, nekem is jóleső érzés volt hallani, hogy megyénk, Kárpátalja és Szatmár megye vezetői lendületesebbé kívánják tenni a Kárpátok Eurórégió tevékenységét. Többek között a történelmi útvonalak fejlesztésével kívánják az idegenforgalmat és a hozzá csatlakozó gazdasági tevékenységet növelni. Kárpátalján számos üyan útvonal található, amelyek méltán várják az odalátogatókat. Kínálják földrajzi, természeti szépségüket, történelmi emlékeiket, amelyek elválaszthatatlanok múltunk megismerésétől, jelenünk alakításától és jövőnk tervezésétől. Mindig volt forgalom Kárpátalj án régen is nagy volt a mozgás. Jártak itt gótok, gepidák, hunok, longabárdok, avarok, bolgárok és végül a magyarok. Árpád fejedelem a magyar fősereggel 895 tavaszán kelt át a Vereckei-hágón és a terület lett az országszerzés hadműveleteinek kiindulópontja, majd természetes gyepüvonalként övezte az új hazát. Szent István király idejében létrehozott 45 vármegye között Borsova (Bereg) és Ung vármegyék már szerepelnek. A Mongol Birodalom hadai 1241-ben az úgynevezett „orosz kapun” a Vereckei-hágónál törtek be az országba. Az Anjouk idején új települések jöttek létre, és a városok is gyors fejlődésnek indultak. Fel- virágzik a máramarosi sóbányászat. Az 1400-as évek végére kialakult legnagyobb birtokos családok - Corvin János, Pe- rényiek, Ermeszt-Hampó, Szapo- lyai János, Drágffyak, Homon- nayak, Ráskayak, Báthoryak. Kárpátalja az ország három A Vereckei-hágó tetején részre szakadása után a Királyi Magyarországhoz tartozott. E térség volt a kiinduló pontja a Thököly- és Rákóczi-szabadság- harcoknak. Az 1848-1849-es szabadságharcból Kárpátalja lakossága is kivette részét. Ä ruszin értelmiség magyarbarát volt. Szívbemarkoló emlékek A saint-germaini békeszerződés következtében Kárpátalja legnagyobb része Csehszlovákiához, míg kisebb része Romániához került. A „bécsi döntés” után egy évvel visszakerült Magyarországhoz. Ezen állapot 1944 október végéig tartott, amikor a szovjet hadsereg megszállta egész Kárpátalját. Az Ukrán Szocialista Szövetséges Köztársaság részeként 1946. január 22-én (Fotó: amatőr) megalakult a Kárpátontúli terület Ungvár központtal. A II. világháború eseményei között is szívbemarkoló volt, amikor a zsidó honfitársaink deportálása után 1944 őszén összeszedtek a térségből 35-40 ezer magyar férfit és nőt is a hírhedt „ma- lenkij robotra”. A többség nem tért vissza. A szolyvai lágerből gyalogmenet transzportokat hajtottak kelet felé - Verecke híres útján - a pusztulás felé. Ennek 60 éve, miként a legendás Árpádvonal védelmi harcnak is, amelyet több hetes támadás után sem tudott áttörni a Vörös Hadsereg. Honvédeink helytállása a Magyar Honvédség legdicsőbb lapjaira íródott. A Szovjetunió felbomlása után Kárpátalja az Ukrán Köztársaság területét képezi. Azt mondom: Hajrá, Kárpátok Eurórégió! Sok mindent megtapasztalt már ez a 12.800 négyzetkilométeres terület. Sok mindent megélt már az itt lakó közel 1,3 millió ember. Annyi minden összeköt bennünket, hogy méltán szeretnénk történelmi útjaink fejlesztését. Azt, hogy az utak összekössenek, a határok ellenére. A bustyaházai Tisza-parton jó lenne meginni egy forró kávét, egy hideg sört és a szemetet is tárolóba dobhatnánk. Mindezekhez is azt mondom: Hajrá, eurórégió! Hajrá, Kárpátok Eurórégió! A keresztet felzászlózták maguk szőtte nemzeti lobogóval Feledésbe merült népszokások felelevenítését célozta a múzeumfalu aratónapja Nyíregyháza (KM - L. Gy.) - Három kislány markot szed, énekelte a napkori Nagy Sán- dorné a múzeumfalu aratónapján. Nem lesz abból harag, ha azt mondjuk: a három kislány kicsit korosabb változata az aratásban még mindig megállja a helyét. A már feledésbe merült népszokások felelevenítése volt a cél a Sóstói Múzeumfalu és a Nyíregyházi Televízió közös aratónapi rendezvényén vasárnap. Az aratónapon olyan csapatok vettek részt, amelyek értik a csíziót, vagyis az aratás csínját-bínját. Jöttek például a Kertvárosból, Napkorról. Ez utóbbi helyről érkezett a már említett „három kislány” is, a még mindig fürgén kaszáló Éberhardt Istvánná Eta néni, a marokszedő Katona Györgyné és Nagy Sándorné kötöző. Eta néni versenyt suhintott Ópályiban és Tiszaeszláron is. Most versenyen kívül indult, vasárnap reggelre pedig szép aratási koszorút kötött. A régi időkre visszaemlékezve elmondta, hogy az aratás első napján készült első keresztet és a végén az utolsót felzászlózták a maguk szőtte nemzeti lobogóval, és elmondták a Miatyánkot. Szikrát szórtak a napra A nyíregyházi 69 esztendős Mezei József is értője a kaszának. Úgy szokott kaszát vásárolni, hogy arasznyival a kaszafejtől egy megnyálazott gyufaszálat helyez a penge tetejére, s ha az megfordul, érdemes megvenni, merthogy az acélos kasza. Az üllő mellett Puskár Imre és Le- viczki Ottó kovácsmesterek a kalapácsaikkal szikrát szórtak a hétágra tűző napra. Az előbbi is sokat fogott kaszát annak idején, s mint mondta: egy-egy aratási nap után nem nagyon kívánta a csavargást. A Csízió Kupa elnevezésű rendezvényről a Nyíregyházi Televízió filmet készített.
