Kelet-Magyarország, 2004. július (64. évfolyam, 152-178. szám)
2004-07-19 / 167. szám
2004. július 19., hétfő HÁTTÉR / 3 KILÉT E Beregsurányban augusztus 4-én közmeghallgatás lesz a Bereg-Gabona Rt.- nek a község területén lévő baromfitelepéről. A telepre teljes körű környezet- védelmi felülvizsgálat készült. 0 Az ópályi görögkatolikus templom belső felújítására Sapard-pályázaton szeretnének 20 millió forintot nyerni. Siker esetén többek között kicserélnék az ablakokat, restaurálnák a mennyezetet, a 200 éves hajópadlót vörösfenyőre cserélnék. NÉZŐPONT Válságban az önzés Galambos Béla e-maii: galambos@kelet.szon.hu Vágják az útmenti „ólmozott" meggyfákat tulajdonosaik. Jól teszik. Ne sirassuk, hiszen kemény szigorítások tanúi lehetünk az élelmiszerbiztonság területén, költséges minőségellenőrzési rendszereket kell bevezetni. Olyanokat, amelyek lehetővé teszik, hogy ha például találnak valami nem odavalót egy termékben, arról egészen „Józsi bácsi" földjének a széléig visszavezetve meg kell tudni mondani hogyan került az oda. Már nem elég csak úgy „bele a világba" termelni valamiből. Pontosan kell tudni, hogy azt kinek állítjuk elő, azaz a termelésnek teljes mértékben igazodnia kell a piachoz. A nagybani vevő valahol Európában, de bárhol a világban, három kérdésre akar jó előre pontos választ kapni üzleti partnerétől. Az adott termékből - például meggyből - mennyit, milyet és mennyiért tud majd nyáron szállítani? Ehhez képest nálunk szinte tragikus a helyzet. Nyilván nincs egyedül az a konzervüzem-tulajdonos, aki elpanaszolta: amikor kimegy a német kereskedővel szerződni, „csak" a fenti kérdésekre kénytelen a hasára ütve válaszolni. Hát ekkora szervezetlenség mellett igen bajos lesz jobb pozíciót kiharcolni termékeinknek. Niieg kell tanulnunk egy alapjaiban más viselkedési kultúrát. Az egyént előtérbe helyező - mondhatni önző - magatartás ugyanis bűn az EU-ban. Előnyben részesítik viszont a mások érdekeinek figyelembe vételét, a mezőgazdaságban is az egyedül végzettnél jóval hatékonyabb csoportos termelést. Csak válsághelyzetre igaz, hogy egyedül könnyebb kimászni a slamasztikából. A termelés versenyében más a helyzet. Itt olyan nüanszokon múlik a piaci siker, mint a termékre rárakódó, mindig növekvő költségek csökkentése pontosan a termelők együttműködése révén. Borítékolható: az a - nem nagy - gazda, aki egyénileg akarja megoldani a problémáit a jövőben, hamar a vesztesek oldalán találhatja magát. Művészi átélés (Rajz: Ferter János) Korabeli ruhákba öltözött hölgyek és urak a forgatáson (Fotó: Belinszki József Amikor Sóstón farkasordító volt a hideg Valaha voltak itt nagy vadászatok is, hiszen vadban bővelkedett a környék erdeje CSERVENYÁK KATALIN E-MAiL:cseka@kelet.szon.hu Nyíregyháza (KM) - Puskaropogástól volt hangos vagy egy hete a sóstói erdő. Nem véletlenül: párbaj színhelye volt. Persze, nem igaziból, csak a film kedvéért. Régi terve és álma Kéry Péternek, hogy Sóstó történetét filmre vigye. Nem első helytörténeti munkája ez, évek óta készen áll a Sóstóról szóló forgatókönyve is. Tanulmányokat, novellákat olvasott, levéltárban, könyvtárban kutatott, s persze sokan segítettek. Kosztümös jelenetek A film elkészítésének azonban csak most érkezett el az ideje, hiszen mára szépültek meg a régi épületei, váltak így alkalmassá a forgatásra.- Magyarország egyik legszebb része Sóstó - állítja Kéry Péter, aki egy személy ben operatőre, rendezője és szerkesztője a filmnek. A dokumentumfilm annyiban újszerű, hogy egyes jeleneteit korabeli ruhákban, a korszaknak megfelelő körülmények között játsszák, forgatják. Sóstó és a Sóstói erdő története egyaránt megelevenedik a filmen. Még az a legenda is, amit az erdőről annyiszor hallottunk: Károlyi Ferenc földbirtokost Bécsben érte a hír, jó ára van a máknak. Nosza, hazaüzent, vessenek azt. Csakhogy az ékezet lemaradt. így lett a mákosból makkos, vagyis tölgyes erdő. Persze, a levéltárban erre vonatkozó adatnak nyoma sincs - a „mese” azonban annyira hozzátartozik a városhoz, mint maga az erdő. Láthatjuk botanikai érdekesséff .............. Mostanra szépültek meg Sóstó meghatározó épületei, ezért kellett eddig várni a forgatással. Kéry Péter .............................ff geit, állatvilágát, amely ma már egyre inkább kipusztulóban. Valamikor sok volt itt a sármány, zöldike, őszapó, sas. Lovagias jelenetek Egész évben forgatják a tervek szerint negyvenperces filmet, mert különböző évszakokból is kellenek képek. Például havas táj ahhoz a jelenethez, amikor a város vezetése 300 gyalogost és 50 lovast küld a sóstói erdőbe a környéken garázdálkodó farkasok ellen. 1813-at írunk akkor... Akármilyen hihetetlen, a fegyverropogás sem volt idegen errefelé hajdan. Elek Gusztáv ezredes, pazonyi születésű nemesember, az ország akkori legnagyobb pisztolylövője és kardvívója volt. Ő vezette le szakszerűen a párbajokat. Egy korabeli visszaemlékezés szerint egyszer a teljes nyarat kénytelen volt Nyíregyházán tölteni, hogy az egész évben összegyűlt „lovagias jeleneteket” lebonyolítsák. Ez már az 1800-as évek vége, amikor császári és királyi erők lakják a huszár laktanyát. Hős szerelmesek Békésebb vizekre evezve: ábrándozva sétálgatott a sóstói fák alatt a város Írója, Krúdy Gyula, e lombok alatt pihent meg Blaha Lujza, és még Karinthy is jó szívvel emlékezik az itt töltött időre. Megelevenedik a készülő filmben Wietórisz József, volt kossuthos tanár alakja, és persze a cserkészek, cserkésztáborok emléke. Valaha voltak itt nagy vadászatok is, hisz vadban bővelkedett a környék. Egy jelenetben még korabeli fegyverek is eldördülnek - persze vaktölténnyel. Mint ahogy vaktöltények voltak azokban a lőfegyverekben, amelyeknek hangját az elmúlt héten hallhatták a sóstóiak. Ez volt ama bizonyos párbajjelenet, melyben karakteres figurák alakították a hős szerelmeseket. Ugrunk egyet az időben, 1957- be, amikor megnyílt a melegstrand. A tó vizét azonban Jósa András már korábban jó szívvel ajánlja betegeinek fürdésre. Na, nem úgy a szódát. Tudják, amit hajdan mosásra használtak. Ott állt a gyár, a mai parkfürdő öltözőinek helyén... Páratlan összefogás a kivitelezésben Páratlan összefogással készül a film, az ötlet és a kitelezés a Kölcsey Tévé stábjáé, a Nyíregyházi Főiskola színházi műhelyéből érkezett a statisztéria, a ruhákat a Móricz Zsigmond Színháztól és a Mandala Dalszínháztól kapták kölcsön, a sóstói vállalkozók a helyszíneket rendezték be - s az asztalokra a korabeli étkeket, a fogatok a Bihari tanyáról érkeztek, tűzoltók biztosították a helyszínt a párbajjelenethez, vadászok, gyűjtők adták kölcsön a fegyvereket. A múlt mellett megjelenik a jelen, a mai nevezetességek, köztük az állatpark, múzeumfalu. A filmet jövő év elején kezdik vágni. A KSH ELEMZÉSEIBŐL Kistérségi jövedelmi arányok A foglalkoztatási arány elmarad az átlagtól Nyíregyháza (KSH - Mala- kucziné Póka Mária) - A megyében élők nagy részének jövedelmi helyzete lényegesen kedvezőtlenebb, mint általában az országban. Ebben a gyengébb foglalkoztatási és kereseti színvonal, a munkanélküliek, a rokkantsági nyugdíjasok nagy száma, a segélyből élők magasabb aránya éppúgy szerepet játszik, mint a számottevő eltartási kötelezettség. Az alkalmazásban állók nettó kereseti átlaga tartósan nyolctizede, a saját jogú nyugdíjaké pedig kilenctizedé az országosnak. A foglalkoztatási arány tizedével elmarad a átlagostól. Az eltartási kötelezettség pedig itt a legmagasabb, száz aktív keresőre másfélszer annyi inaktiv kereső és eltartott jut, mint országosan. Ugyanakkor a megyén belül is számottevő mértékű jövedelmi különbségek alakultak ki. Az új kistérségi beosztás alapján az egy állandó lakosra jutó szja-ala- pot képező jövedelmet alapul véve legkedvezőbb helyzet a megyeszékhely térségében alakult ki, ahol az előbbi mutató 1,4-sze- rese volt 2002-ben a megyei átlagnak, de az országostól kissé ez is elmaradt. Lemaradt Csenger, Bakta Nyíregyháza mellett csupán Kisvárda térségben jobb a helyzet a megyére jellemzőnél. Tisza- vasvári térségében az átlagoshoz igen közeli, a többiben azonban annál lényegesen kedvezőtlenebb viszonyok jellemzőek. Legnagyobb a lemaradás a Csengeri és Baktalórántházi kistérségben, melyekben az szja-alapot képező jövedelem egy lakosra vetítve csupán héttizede volt a megyei átlagnak. Adomány uevanan. A Debrecen-nyíregyházi Egyházmegyei Karitász és a Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Plébánia Karitász Csoportja szervezésében a Déván élő gyermekek megsegítésére rendezett jótékonysági estet, melyen a Mandala Dalszínház előadásában láthatták a „magos Déva várát” építő Kőműves Kelemen rockbaladát szombaton, a szabadtéri színpadon. (Fotó: Sipeki Péter)
