Kelet-Magyarország, 2004. július (64. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-02 / 153. szám

2004. július 2., péntek HÁTTÉR /3 KELET HÍREK 0 Tilalom. A rakamazi Nagymorotva ti- szanagyfalui szakaszán és a hozzá tar­tozó csatornán (halpusztulás miatt) meg­határozatlan ideig tilos horgászni. 0 Véradás. A Magyar Vöröskereszt me­gyei szervezete véradást tart július 2- án 9-től 12 óráig Tiszarád faluházában; 14 órától a nyíregyházi véradóállomáson. 0 Meggyfesztivál. Nyírmeggyesen, a he­lyi általános iskola udvarán július 3-án tartják a IV. Meggyfesztivált. NÉZŐPONT Politikusok nyara Kovács Éva e-mail: kovacseva@inform.hu Nincs könnyű dolga napjainkban a politikusoknak. Nem elég, hogy évközben állandóan szem előtt, kontroll alatt vannak, még ilyenkor nyáron, a pi­henés, a nyaralás szezonján is rajtuk a világ szeme. Igaz, a figyelem olykor nem is a vá­lasztók, a népek felől érkezik, sokkal jobban figyelik ők egymást. A hazai gya­korlatban ennek aztán a következménye is egyszerű és sajnálatos módon állandó­suló: ha az egyik á-t mond, a másik rög­vest rá vágj a a b-t! Nincs az a téma, amiben első szóra egyetértenének, a két tábor - kormány­párt és ellenzék - csak a legritkább eset­ben, s a valamennyiüket érintő kérdések­ben képes közös nevezőre jutni. Az optimistábbak vélhetik úgy, ez az állapot csak dologidőben, a parlamenti hónapok alatt igaz. Mekkora tévedés! A szünet sem hoz békét, láthatjuk naponta. ^4ost éppen az az acsarkodás témá­ja, hol nyaraljon, hol nyaralhat a politi­kus? Á vitát az robbantotta ki, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök Palma de Mallorcára utazik, kipihenni a mi­niszterelnökség fáradalmait. Aki kicsit is járatos az utazások terén, az tudja: a szóbanforgó sziget gyönyörű hely, de közel sem a világ közepe! Talán nem túlzás, ha azt mondjuk, szerencsére ma már sokaknak megadatik, hogy élvezze a sziget szépségeit. Némely politikus úgy tesz, mintha ezzel Medgyessy valami ret­tentő bűnt követne el. Vádaskodnak, mintha közülük soha, senki nem utazott volna hasonló kaliberű helyre. Túlzott, s szerintem teljesen felesleges (álszerény­séggel abban versengeni, ki ússza meg a nyaralást olcsóbban? A versenyben az győz, akinek elég a Balaton, vagy éppen Abádsszalók. A Karib-tengerhez meg majd elmen­nek télen, akkor nem olyan feltűnő... Már kevésbé szorít a Ruggeri cipője A legfőbb indok az volt, hogy a tulajdonos csődöt kért önmaga ellen Kovács Éva e-mail: kovacseva@inform.hu Nyírbátor (K. M.) - Bezárja kapuit a nyírbátori Ruggeri Cipőgyár. A hír napokig tar­totta magát Nyírbátorban, amit táplált az is, hogy a gyárkapuk valóban zárva ma­radtak, a dolgozók pedig is­mételten hiába várták a fize­tésüket, azt csak jókora ké­séssel vehették kézhez. A cipőgyári dolgozók egy cso­portja napokig őrizte a kapukat annak érdekében, hogy a kamio­nok sem üresen, sem pedig meg­rakva ne hagyhassák el a gyár te­rületét. Ma már újra dolgoznak a gé­pek, a szalagok egy részén folyik a munka. Mi volt a híresztelések valós alapja, mit lehet a Ruggeri Ci­pőgyár jelenéről, s - ami még in­kább érdekes - jövőjéről hallani? Nehéz idők jönnek Kérdésünkre Talikka Minna, a nyírbátori gyár igazgatója mondja:- A gondunk abból adódott, hogy április utolsó napjaiban szállították ki azokat a készter­mékeket, amelyek a téli szezon megrendelésének befejező tételei voltak. Ezt követte a szokásos leállás, amelyre minden szezon után sor kerül annak érdekében, hogy átállítsuk a gépeket, elvé­gezzük a szükséges karbantartá­sokat. Ez - ahogyan korábban bármikor - most is tíz napot je­lentett. Kezdeni, a műszakokat újraindítani május első napjai­ban kellett volna, de ez ezúttal elmaradt. Legfőbb indok az volt, hogy a tulajdonos, Gino Ruggeri Olaszországban csődöt kért ön­maga ellen, mivel úgy döntött, végleg befejezi a cipőgyártást. A hitelezőkkel folytatott egyezség­nek a nyírbátori gyár is részét képezte. Ez pedig azt jelentette, hogy ezzel az utolsó remény is elszállt volna arra, hogy az ola­szok a nyírbátori gyár összes já­randóságát, azaz a dolgozók tel­jes bérét kifizetik. Márpedig ez az összeg nem kevés, közel két­százmillió forintot tett ki. A tör­ténet része, hogy a másik olasz cég, amelynek szállítunk, érte­sült a hírről, s attól tartott, hogy W ....................................................... Mégis azt kell mondjam, ne ülje­nek fel a pletykák­nak, a pontos in­formáció birtoká­ban kizárólag én vagyok. Talikka Minna .................................................ff alapanyag hiányában nem le­szünk képesek a korábban álta­luk igényelt mennyiségű cipőt legyártani. Ezzel párhuzamosan minőségi kifogásokat is megfo­galmaztak, amiről sajnos el kel­lett ismernünk: jogosak! A folytatás sokak számára oko­zott izgalmat. A cipőgyár dolgo­zói átéltek már néhányszor ha­sonló helyzeteket, amikor hetekig hiába vártak a pénzükre, fizetés helyett csak újabb és újabb dátu­mokban, ígéretekben volt részük. A mostani késés nem volt ke­vés, a szokásos időpontnál három héttel később jutottak az emberek jogos járandóságukhoz. Érthető tehát, ha türelmetlenek, idegesek voltak, hiszen a közel egy hónap alatt is fizetniük kellett a számlá­kat, a rezsit, iskoláztatni gyerme­keiket, élni a mindennapi életet. Kalandos történet A nyírbátori Ruggeri cipőgyár története bővelkedik nehézségek­ben, kalandokban. Ezeknek pedig mindig egyenes következménye volt, hogy a dolgozók bizonytalan­ságban éltek, napokig, hetekig nem jutottak jogos járandósá­gukhoz. S hogy mi történne akkor, ha az olasz anyagyárban kerülne sor hasonló helyzetre? Tallika Min­nának nem kell gondolkodnia a válaszon: - Az olasz gyárban is akadtak már nehéz időszakok. Ilyen esetekben ott is nagy a botrány. Mégis azt kell mondjam, ne üljenek fel a pletykáknak, a pontos információ birtokában ki­zárólag én vagyok, nekem higy- gyenek továbbra is. Együttesen kell átvészelnünk a nehéz időket. Talán nem szerénytelenség, ha azt mondom, ennek érdekében jó­magam is nagy személyes kocká­zatot vállaltam és vállalok. Éppen ezért szeretném nyomatékosan ki­jelenteni, minden dolgozóra szük­ségem van ahhoz, hogy együtte­sen bizonyítani tudjuk: képesek vagyunk a minőségi munkára, eleget tudunk tenni a legmaga­sabb követelményeknek is. Sokan elmentek betegszabadságra Nyírbátorban kevés a mun­kahely, súlyos gondot jelente­ne, ha a cipőgyár bezárni kény­szerülne kapuit. Talikka Min­na úgy érzi, mindent megtett, amit a fennmaradás, a gyár ér­dekében megtehetett. Ezért is tartja szomorúnak a jelenlegi helyzetet, amikor munka és megrendelés is rengeteg lenne, munkáskéz azonban kevés: a dolgozók közül azonban sokan vannak táppénzen, pedig nagy szükség lenne rájuk. Az árral szemben Ópályi (Molnár Károly) - Az árapasztó-víztározó megépítése a Kraszna-Sza- mos közben élők számára több szempontból hasznos lehet, fogalmazott Erdélyi Miklós (Ópályi polgármes­tere). A földtulajdonosok egyszeri kártalanításra szá­míthatnak. Majdnem meg­veszik a földjüket (ugyanak­kor mindenkinek a tulajdo­nában marad). Amennyiben valakinek kára keletkezik, azt teljes mértékben meg­térítik. Közös fellépés Komoly infrastrukturális fejlesztésre is számíthatnak a települések. Olyan fejlesz­téseket lehet megvalósítani, amit saját erőből (a pályá­zati lehetőségeket is figye­lembe véve) két évtized alatt sem tudná a térség megolda­ni. Az első körben sikerült Ópályi, Szamoskér, Számos- szeg, de Tunyogmatolcs, Ko- csord és Győrtelek polgár- mestereinek közösen fellép­ni. Huszonhárom tanácsko­zásra, egyeztetésre került sor. Petíciójukat eljuttatták a törvényhozókhoz, de a kor­mány illetékeseihez is. Azt kérték, hogy a gátépítéssel párhuzamosan valósuljon meg a településeken a bel­vízrendezés, a mezőgazdasá­gi feltáróút építése és egyéb beruházások. Polgármesteri tanács Megalakították a Vásár­helyi-tervvel érintett telepü­lések (6 árapasztó épül a Ti­sza mentén) polgármesteri (önkormányzati) tanácsát. A nyolc „tanácstag” a ké­sőbbiekben a kormány tár­caközi bizottságával tartja majd a kapcsolatot, a komp­lex fejlesztés érdekében. BALAZS ATTILA FOTOETUDJE Homonnal Zoltán Tlsza-rajongó kalauzolt Tfszaberceltől Él a Tisza Kérészek hagyják el bölcsőjüket A petéiket a vízbe rakják Csoportokba verődve párosodnak Jf Ezernyi gyűrű díszíti a felszínt Tiszabercel (KM) - Az elmúlt napokban a Felső-Tiszán öröm­mel tapasztalhattuk, hogy a ke­cses, nagy méretű (8-12 cm) ké­rész újra járta rövid, tragikus násztáncát. A vízből kibúvó lár­vák vedlettek, a belőlük kikelő szárnyas egyedek a víz felszíne közelében megkezdték rajzásukat. Néhány méter magasban kavargó tömegben párosodtak, majd a hím elpusztult. A nőstény vízbe rakja petéit. A megtermékenyített pete lesüllyed a folyó fenekére, a kike­lő lárva befúrja magát a meden­ce falába, a vájatban él három évig. Az idei virágzás bizonyítja: a Tisza él, kiheverte a cianid- és nehézfémszennyezést. Egy levetett bábruha

Next

/
Oldalképek
Tartalom