Kelet-Magyarország, 2004. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-18 / 141. szám

2004. június 18., E'éntek KELET ■ÍREK 0 Védelmi politika. Az európai védelmi politika támogatása, és az európai fegy­verzetbeszerzés megkönnyítése a célja az ügynökségnek, amelynek létrehozása zöld utat kapott az uniós külügyminiszterektől. 0 Elnöki poszt. Az Európai Bizottság el­nöki posztjáért folyó versenyben jelenté­sen megnőttek Guy Verhofstadt belga kormányfő esélyei, miután Jean Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök vég­leg kiszállt a versenyből. 0 Csatlakozás. A 2007-es csatlakozás­ra besorolt Bulgária végzett a tárgyalá­sokkal, egyedül hagyva Romániát. Marad a féléves rotáció Budapest (KM) - Az alkotmányos tárgya­lások során gyakorlatilag elhalálozott az a terv, hogy az EU jelenlegi elnökségi rend­szerét, amely szerint az országok félévente váltják egymást a közösség élén, csoportos elnökség váltsa fel. Az átalakításnak az lett volna az oka, hogy most már túl sok tagor­szág van, és ezért túl sokáig kell várni, míg valaki sorra kerül. A megoldás a csoportos elnökség lett volna: több ország elnököl egy­szerre, felosztva maguk közt a munkát. A nyilvánosságra hozott szövegtervezet szerint egy tagállam 6 hónapig fogja ellátni az EU összes miniszteri és előkészítő taná­csának elnökségét, leszámítva a külügyi ta­nácsot, amit a majdani közös külügyminisz­ter elnököl majd. Az elnök munkáját két má­sik tagállam fogja segíteni a munkában. Az Unió legfelsőbb döntéshozó szervét, a tagál­lamok vezetőit negyedévente összehozó Eu­rópai Tanácsot, vagyis az EU-csúcsot, nem az éppen soros ország fogja elnökölni, ha­nem egy, a miniszterelnökök által választott elnök, aki két és fél évig lesz hivatalban. % ! UtMÁHMTMHtki »«VVi.U j'Éllllli«* k««,..K0DMÁNV7AU KOMMCMKÁCIÓS KÖZPONT IIŐVHBB IX' INFORMÁCIÓ: W W W,ÉU 20%$? ill! VAGYA <)6 8Ö j(l'2ÖÖ4 INGYENES rtt.KI-ONS/jtMON. Nyári tábor a skanzenban Nyíregyháza (KM) - Ebben az évben is megrendezik a Sóstói Múzeumfaluban a nyári napközis tábort. Idén július 5-9-éig tart a program, amelyre általános iskolá­sokat várnak. A gyerekek megismerkedhetnek itt a mé- zeskalácsos, fazekas, gyertyamártó, rongy­babakészítő, textilfestő és a többi mester­ség képviselőinek munkájával, maguk is ki­próbálhatják tehetségüket, sőt, a népi gaszt­ronómiában is szerezhetnek némi jártas­ságot. S bár iskolai szünet van, azért bizo­nyára nagy örömmel veszik a gyerekek, hogy évszázadot repülhetnek vissza az idő­ben, amikor is beülnek a barabási iskola ódon padsoraiba. Jelentkezni június 30-áig lehet a Sóstói Múzeumfaluban az 500-552- es telefonszámon Nagyné Bősze Katalinnál vagy Lakatos Bernadettnél. TÜSKÉS SAROK Elballag az emberség is? Palicz István e-maii: istvan.palicz@kelet.szon.hu Egy ballagáson vettem részt a napok­ban. A rendezvényszervezők figyelme ki­terjedt az idősek színpadtérrel szemben történő elhelyezésére is. A bevonuláskor valamennyi hozzátarto­zó égett a vágytól, hogy láthassa ünneplő­ben ballagó szerettét. Sorra kattantak el a vakuk, rajtoltak a videokamerák, hogy megörökítsék a pompában és elismerésben fürdőző fiatalokat. A szitáló esőben az „örö- kítők” egyre közelebb léptek a pódium elő­terébe, átláthatatlan sorfalat vonva ezáltal a hátuk mögött ülő idősek, betegek elé. A látni vágyók szelíd kérése nem talált halló fülekre. Egy ősz hajú asszony felállt las­san, s botjára támaszkodva kereste unoká­ja tekintetét, ha csak egy pillanatra is. Né­hány perc múlva azonban lábai újra elgyen­gültek, így kénytelen volt visszaülni a sor­fal mögé. Az ünnep folyt, a film forgott, a vakuk villogtak tovább. E percekben nem­csak esőcseppek gördültek végig a tehetet­len idősek arcán. A mandátumot szerzett magyar európai parlamenti képviselők egy csoportja a Parlament Delegációs ter­mében (Fotó: MTI) Fontos az együttműködés Szili Katalin fogadta a magyar európai parlamenti képviselőket Budapest (KM) - Mandátu­mot szerzett magyar európai parlamenti képviselőket fo­gadott Szili Katalin a hét kö­zepén az Országházban. A házelnök kifejezte remé­nyét, hogy a 24 magyar képvise­lő az ország érdekében együtt fog működni egymással. Az Országgyűlés elnöke el­mondta: reméli, hogy a különbö­ző politikai családokban helyet foglaló magyar politikusok egy­mással együttműködve, Ma­gyarország érdekeit minél jobban érvényesítve dolgoznak majd. Biz­tos vagyok abban, hogy a gyakor­lat alapja az együttműködés lesz - hangsúlyozta Szili Katalin. A házelnök közölte, augusztusra is­mét találkozóra hívja a megvá­lasztott képviselőket, hogy a mun­ka kezdete előtt is konzultáljanak. Tabajdi Csaba, az MSZP eu­rópai parlamenti képviselője úgy fogalmazott: az együttműködés főpróbáját az EP-megfigyelők az elmúlt egy évben megtartották, és ebből a szempontból kiválóan szerepeltek. Közölte: figyelembe véve a többi párt javaslatait, az MSZP készített egy 12 pontból ál­ló tervezetet, amellyel a pártok az együttműködés alapjait terem­tik meg. Szorosabb kapcsolat Barsiné Pataky Etelka fideszes képviselő elmondta, hogy a ház­elnök meghívásának nagyon örült a frakció, ám az kicsit hir­telen jött, ezért nem tudtak tel­jes létszámban részt venni a ta­lálkozón. Ám mi, akik itt va­gyunk, azért is vagyunk itt, hogy jelezzük, mennyire fontos szá­munkra az együttműködés - kö­zölte. Szent-Iványi István (SZDSZ) a találkozón a negyven százalékot el nem érő választási részvétel­re utalva azt mondta: mind­annyiunknak el kell gondolkod­ni azon, hogy miért volt ennyi­re alacsony a részvételi arány. Kijelentette, a hamarosan elfoga­dásra kerülő, az EP-képviselők jogállásáról szóló törvény még szorosabbra fűzi a magyar Or­szággyűlés és az Európai Parla­ment közötti kapcsolatot. Olajos Péter (MDF) azt hangsúlyozta: a többiekhez hasonlóan ő is szeret­ne itthon is aktív lenni, hiszen Magyarország képviselete csak így lehetséges. Nyolcadikok vagyunk A magyar képviselők politikai hovatartozásuk szerint foglalnak majd helyet a 732 tagú Európai Parlament frakcióiban. Ma­gyarország 24 képviselői helyé­vel - csakúgy, mint Belgium, Portugália, Görögország és Csehország - a nyolcadik legtöbb képviselőt küldheti az EP-be. A legtöbb hely (99) Németország­nak jut, míg a legkevesebbet, ötöt Málta töltheti be. VENDÉGSOROK Népszámlálás internettel Hajnal Béla e-mail: kelet@kelet.szon.hu Az időszámításunk előtti harmadik évezredben a világon elsőként lebonyolított kínai nép- számlálás óta sok víz lefolyt a Sárga-folyón, addig, amíg a zö­mében kínaiak által lakott Szin­gapúrban (szintén a világon elő­ször) 2000-ben az internet segít­ségével össze nem írták az ott élő embereket és lakásokat. Ahol az internettel való összeírás lehetetlen volt, ott al­kalmazták a telefoninterjút, akik viszont még így is kimaradtak volna, oda összeírókat küldtek a személyes interjú elkészítésére. A népszámlálások a civilizált országok nélkülözhetetlen adat­forrása, melyek általában tíz évig kielégítik az ezzel kapcso­latos igényeket. Az elmúlt 3-4 évtizedben azonban a legfejlet­tebb országokban szükség volt a népszámlálások közötti mikro- cenzusok (kisnépszámlálások) lebonyolítására is. A legutóbbi, 1996-ban 2 százalékos mintán hazánkban végrehajtott összeírás igen jó eredményeket hozott, mert a településekre vo­natkozó információkon kívül minden hazai és nemzetközi A BUJI Bákány Zsolt és a tuzséri Barabás Edina március 20-án Nyíregyházán fogadott egymás­nak örök hűséget. NYÍREGYHÁZÁN, a görögkatoli kus templomban mondta ki a boldogító igent Nagy Sándor és Jaksa Éva ez év május 22-én. igényt kielégített. A Központi Statisztikai Hivatal már készül az újabb mikrocenzusra, mivel az adatvédelmi törvény nálunk nem teszi lehetővé (azt, ami pl. Dániában lehetséges) a regiszte­rek összekapcsolását. A népszámlálások legfőbb célja a tíz év alatt végbement változások rögzítése, ami a la­kosság bevallásán alapszik. Ak­kor jó egy összeírás, ha minden­ki a „valóságot" vallja be, min­denféle hátsó gondolat vagy fé­lelem nélkül. A 20. században sajnos volt oka a lakosságnak, hogy bizonyos, elsősorban nyel­vi, nemzetiségi, vallási adatokat ne a valóságnak megfelelően közöljenek. Az 1910. évi nép- számlálás még ilyen félelmektől mentes volt, ezért a kutatók gyakran idáig nyúlnak vissza. A NYÍREGYHÁZI Hankószky Ferenc és Nagy Tünde június 5-én evengélikus szertartás szerint tett egymásnak örök fogadalmat. EURÓPAI UNIÓ /8 Negyvenmilliárd „Schengenre” Budapest (KM) - Hazánk a következő két évben 167 millió eurót (negyvenmilliárd forintot) kap Brüsszeltől a schengeni tér­séghez való csatlakozással kap­csolatos feladatokra. A Phare- pénzekkel együtt hetvenmilliárd forintnyi uniós támogatás nem igényel hazai társfinanszírozást. Magyarország 1997 óta a Phare- programból mintegy harmincmil- liárd forintot kapott arra, hogy megfeleljen a schengeni térséghez tartozás követelményeinek. Ez év­től 2006 végéig - ekkorra kell a fej­lesztéseket befejezni - további 167 millió eurónyi (41,7 milliárd fo­rintnyi) összeg érkezik a schen­geni alapból. Ebből a támogatás­ból 131 milliót (32,7 milliárd forin­tot) kap a Belügyminisztérium, a maradék 36 millió euró (9 milliárd forint) a vám- és pénzügyőrségnek jut. A magyarországi fejlesztési program négy fontos területre koncentrál: a határtól néhány ki­lométerre megvalósuló, úgyneve­zett mélységi ellenőrzésekre, a ha­táron átnyúló ellenőrzésekre, az unió külső határainak ellenőrzé­sére, végül pedig informatikai és adattovábbítási fejlesztésekre. Drága az elnökség Budapest (KM) - Az ír pénz­ügyminisztérium adatai szerint 75 millió euróba - 19 milliárd forint­ba - került Írországnak, hogy eb­ben a fél évben ő tölti be az Eu­rópai Unió elnöki feladatait. Az elnökség egy sor extra költséggel jár. Pénzügyminisztériumi adatok szerint az ír elnökség 75 találko­zót rendezett az elmúlt hat hónap­ban, ami az eredetileg tervezett 25-nek háromszorosa. A rendezvé­nyek költsége 9,5 millió euró volt. Ehhez jön még hozzá a tavaly el­költött 15 millió euró, ezt pusztán felkészülésre használták fel. Az idei tennivalók - ideértve a ren­dezvényeket - hatvanmillió euróra rúgtak. hu uuiiuu u uu iuruiuuui ­A KSH már az első magyar önálló népszámlálástól kezdve következetesen ragaszkodott az összeírások során összegyűjtött személyes adatok, információk bizalmas kezeléséhez. Az elmúlt 130 éves időszakban csupán az 1941. évi népszámlálás esetében fordulhatott elő, hogy a hivatal kompetenciáját messze meghala­dó okok miatt nem tudott érvényt szerezni ennek az elvnek. Az 1941. évi népszámlálás adatállományának nemzetiségre és anyanyelvre vonatkozó infor­mációit felhasználták a ma­gyarországi németek ellen a vi­lágháborút követő években ho­zott jogfosztó intézkedések vég­rehajtására, melyek a német la­kosság jelentős része esetében ténylegesen az ország területéről való kitelepítést jelentette. nyíregyházán, tízévi együtt- járás után, május 29-én kötötte össze végleg az életét a helybe­li Kujbus Gábor és Bartha Edina.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom