Kelet-Magyarország, 2004. február (64. évfolyam, 27-50. szám)
2004-02-18 / 41. szám
2004. február 18., szerda Itíü^itoiproiaái TIMÁRI KÖRKÉP /7 Nyírségi kiadás HÍREK 0 Pásztor László timári nyugdöas peda- gógusjs az idén veheti át az anyadiplomát. így községben ketten is ünnepük első diplomeszerzésük fél évszázados jubileumát 2004-ben. 0 Visszaesett a tehéntartás Tímáron az utóbbi években. Míg a rendszerváltás előtt 200 tehén volt a faluban, öt évvel ezelőtt ennek a fele, mára pedig 15-20- ra csökkent a számuk. 0 Kilencezer kötetes könyvtár áll a timári- ak rendelkezésére az iskolában, ahol rendszeresen rendeznek kiállításokat is. Jelenleg gyermekrajzokból összeállított kiállítást láthatnak az érdeklődők. Az aranydiplomás Rózsika néni Bodnár Józsefné, akit az egész falu Rózsika néniként ismer, egyedül lakik az óvoda melletti családi házban. Sajnos, férjét, aki huszonkilenc évig volt az iskola igazgatója, négy éve eltemették. Lányai - a muzeológus Zsuzsanna és az óvónő Aranka - már rég kiröppentek a családi fészekből, elköltöztek, de nincs olyan hét, hogy fel ne keressék édesanyjukat. Három - már nem is kicsi - unokája is van Rózsika néninek. Egerben született, ott is végezte el a tanítóképzőt 1953-ban, a diplomát pedig 1954- ben vehette kézbe. Előbb a borsodi Hangácson, majd Rakacaszenden tanított, 1955-ben költözött Tímárra. Ebben az évben ment ugyanis férjhez Bodnár Józsefhez, aki akkor már pedagógus volt itt. Nagy kirándulások Előbb alsó osztályban tanított, 1963-ban elvégzett egy négyéves tanfolyamot, majd a felsősöknek háztartási ismereteket és éneket okított. És úttörőcsapat-vezető is volt. Szívesen emlékszik vissza a nagy kirándulásokra.- Előbb a megyével, az országgal ismerkedtek meg a gyerekek, aztán jártunk Németországban, Lengyelországban is. Ma is szeret kézimunkázni, horgolni. Mosolyogva jegyzi meg:- Én tanítottam meg az egész falut. Az olvasás a másik szenvedélyem, még mindig élményt jelent számomra Jókai. Amikor azt kérdezem, nem érzi-e egyedül magát, meglepődik.- Már hogy érezném magam egyedül, ha kiteszem a lábam a házból, két órán belül nemigen tudok hazajönni, mert akivel csak találkozom, mindenkivel váltunk néhány szót. Amíg jól érzem itt magam, addig nem is akarok innen elköltözni. Rózsika néni Játékos óvodások Önmagukhoz képest A timári óvodába 58 gyermek jár és ketten várakoznak előjegyzésben. Ugyanis az óvoda csak 50 férőhelyes, s már most is túlzsúfolt. Saját helyi, úgynevezett „érzelmi biztonságra alapuló óvodai programmal” dolgoznak a pedagógusok, melynek lényege, hogy önmagához képest hozzák ki a gyermekből a maximumot. Az egyénre szabott fejlesztési program természetesen sok figyelmet, energiát követel az óvónőktől. Az 58 gyermek közül mindössze tizenegyen nem étkeznek térítésmentesen, míg a többiek olyan családban nevelkednek, ahol az egy főre jutó jövedelem nem éri el a nyugdíjminimumot, azaz a 21 800 forintot. Nem halat, hanem hálót kell adni Tímáron 16 százalékos költségvetési deficitre lehet számítani (Fotók: a szerző) Györke László e-mail: gyorke@kelet.szon.hu Tímár (KM) - Az már most biztosra vehető, hogy jelentős, mintegy 16 százalékos lesz a működési forráshiány Tímáron. Mit fognak tenni, egyáltalán ki lehet-e gazdálkodni ekkora deficitet? - kérdeztük Türk János polgármestertől. Felélik a tartalékokat? A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Tímár nem tartozik a hátrányos helyzetű települések közé. Ezért tavaly nem pályázhattak fejlesztésekre. Ráadásul „önhikis” pályázatot sem nyújthatnak be az idén kiegészítő támogatásra, mert nem felelnek meg az ugyancsak szigorú kritériumoknak. »....................................................................... Tavaly nem pályázhattunk, az idén pedig nincs pénzünk az önerőre. Türk János .......................................................................W- Ilyen körülmények között nem marad más hátra - mondja a polgármester -, minthogy feléljük a tartalékainkat. Bár eddig is takarékoskodtunk, úgy tűnik az idén a lehetőségek további megszorító intézkedésekre kényszerítenek bennünket. Megpróbálunk takarékoskodni az energiával: a világítással, a fűtéssel, és a dologi kiadások további ésszerűsítése is napirenden van. A bérekhez nem nyúlhatunk, hiszen azokban nincsenek olyan pluszok, melyeket el lehetne vonni. A létszámot sem lehet tovább csökkenteni, mert az már működési zavarokat okozhatna. Képviselőink Tavaszvárás Tímáron már évek óta lemondanak a tiszteletdíjukról. A vázolt nehézségek közepette azonban nem téveszthetik szem elől, hogy az óvoda úgymond kinőtte magát, két csoportszobával kellene bővíteni ahhoz, hogy megfeleljen a törvényi elvárásoknak, minden gyereket fel tudjanak venni. A beruházás jelenleg tervezés alatt van. Foglalkoztatás A foglalkoztatás területén amolyan felemás a helyzet, hiszen - ahogy Türk János mondja -, aki dolgozni akar, az talál munkát Tímáron. A problémát az jelenti, hogy elsősorban szakképzett munkaerőre volna igénye a helybeli cégeknek, de legalább olyanokra, akik vállalják a képzést, átképzést. Aki nem kíván részt venni képzésben, azok jelentős részének a foglalkoztatására is van lehetőség. Erre vezették be az „Alkalmi munkavállalói igazolványt” együttműködésben a munkaügyi központtal, melyből 57-et adtak ki. Sajnos, ennek ellenére akadnak, akik inkább a segélyekre várnak.- Ebben nem kis szerepe van a szociális rendszerben jelentkező ésszerűtlenségeknek - jegyzi meg Türk János. - Én mindig azt az elvet vallottam, hogy nem halat, hanem hálót kell adni. Rossz példa, ha valaki munkával szerzett jövedelemből rosszabbul él, mint más különböző segélyekből. Egy kis községi demográfia Tímáron 1712-ben 14 jobbágy- és 4 zsellércsalád lakik. Az 1828-as országos adóösszeírás szerint a községben 83 családot említenek. Fényes Elek jóvoltából 1851-ből már pontosabb statisztikai adatok vannak. Ezek szerint Tímárnak ekkor 903 lakosa volt: 259 római, 583 görög katolikus, 1 evangélikus, 38 református, 22 zsidó. Tendenciaváltás A XX. században a lakó- népesség a következőképpen alakult: 1949-ben 1986- an lakták, 1960-ban lakosainak száma már 2008, 1970-ben viszont csökkent 1914-re. Ez a folyamat tovább is megfigyelgető, hiszen 1980-ban 1549-en, 1997- ben pedig 1523-an, 2000-ben 1501-en lakták. Jelenleg Tímáron 1517-en laknak. Több a férfi Az utóbbi két évben 81 gyermek született, a 3 és 6 év közöttiek száma pedig 90. A 7 és 14 év közötti gyermeklétszám 186. Az aktív korúak (19 és 62 év közöttiek) száma összesen 802, akik közül 433 férfi, 369 pedig nő. A nyugdíjas korú timári pedig összesen 243. Ebben a korosztályban azonban a nők állnak jobban, hiszen 154-en vannak a 89 férfival szemben. Összességében a községben ma 763 férfi és 754 nő lakik. Takaréklángon A fejlesztéseket, kényszerből, takaréklángra állították Tímáron. Pedig az intézmények - iskola, óvoda - felújítása fontos lenne. Az utakkal, a csapadékvíz elvezetésével is foglalkozni kell(ene).- Tavaly nem pályázhattunk, az idén pedig nincs pénzünk az önerőre - foglalja össze tömören a helyzetet a polgármester. Ezeréves a múlt Tímár már a honfoglalás előtti korban is lakott terület volt. Az első írásos emlék 1067-ből való, majd IV. Béla tesz róla említést 1267- ben: „Wense nevű földet is adom Tymár földje mellett, amely Szabolcs várához marad, 3 ehényi földdel, 2 halásszal és Tycha nevű halastóval.” A település neve valószínűleg a tímár foglalkozásnévből ered, ami arra utal, hogy jelentős számban éltek itt tímárok, fejlett volt a maga korához képest a kézműipar. Lakosságának jelentős része azonban elsősorban földművelésből, állattenyésztésből, illetve halászatból élt meg. Nevezetesség A rév és a Bagolyszeg közötti Tisza-parti szakasz páratlan ritkasága a Felső-Ti- szának, amely mintegy fél kilométer hosszan homokos fürdőhelyet nyújt a természetes vizek kedvelőinek. Öregbítik a timári iskola hírnevét Márciusban kápolnabúcsú lesz, májusban pedig Szabolcs vezér-hét A Szabolcs Vezér Általános Iskolában 180 gyermek tanul tíz csoportban. Áz első osztályosok iskolaotthonos rendszerben tanulnak, ezenkívül két napközis csoportjuk van és a felsősöknek tanulószoba. Minderről Türk Jánosné igazgató beszélt, aki elmondta még, hogy az angolt, a számítástechnikát, a technikát csoportbontásban oktatják. Speciális programjaik is vannak az enyhén értelmi fogyatékos gyerekek (12) részére egyelőre utazó gyógypedagógussal; valamint a roma gyerekek felzárkóztatására. A Fedics Mihály Alapfokú Művészetoktatási Intézmény telephelyeként pedig 78 gyermek vesz részt képzőművészeti, szín(báb)játék- és zongoraoktatásban. Timári specialitás a kápolnabúcsú, mely március 25- én lesz. Májusban pedig a Szabolcs vezér hét eseményei mozgatják meg a gyerekeket. Igen sikeres volt jótékonysági báljuk, melynek bevételét - közel egymillió forintot - tanterIVI agyaróra a nyolcadikban mi bútorokra, felszerelésekre, videokamerára, lézernyomtatóra fordítják.- Ezúttal szeretném megköszönni a timári cégeknek a támogatást - teszi hozzá az igazgatónő. Akikre büszkék A timári iskola tanulói helytállnak a különböző szintű megmérettetéseken. íme azok neve - a teljesség igénye nélkül - akik öregbítették az iskola hírnevét a közelmúltban: a nyolcadikos Nagy Marianna és Varga Dóra, a hetedikes Szepesi György, a hatodikos Riczu Alexandra, negyedikes Fehér Dávid, Nagy Miklós, Sólya Szilvia és Köteles Alexandra. Az 5-6. osztályos fiúk pedig a sportpályákon ügyeskedtek. Kiegyensúlyozottság és derű jellemzi Összetartó, jó csapat kovácsolódott össze a Fémek csattogásától hangos a csarnokyA Csegei Lászlóné ügyvezető bemutatja a különböző fémmegmunkáló gépeket, s mellettük, természetesen az embereket. A csarnok - melyet 2000-ben adtak át, és ahol a legkényesebb európai igényeknek megfelelő minőséget tudnak produkálni a „vasasok” - amolyan „oldott fegyelmet” áraszt. Marikára pedig első látásra a rendezettség, a kiegyensúlyozottság, a derű jellemző. És az a fajta közvetlenség, amire csak a nők képesek. Összesen harmincán vannak, s igen összetartó, jó a csapat.- Hat éve vagyok a Techno- Plus ’93 ügyvezetője - mondja Csegei Lászlóné. - Jobbára Ti- szanagyfaluból, Rakamazról, Szabolcsból és természetesen Tímárról járnak ide dolgozni. Nem törte a fejét Amikor arról faggatom, hogy nő létére nagy bátorság kellett-e ahhoz, hogy elvállalja egy cég vezetését, elmosolyodik:- Sose törtem rajta a fejem, „vasasokból” hogy ez bátorság dolga-e. A rendszerváltást követően érdekelt, hogyan működik a gazdaság egyéb szegmense és belevágtam. Kilenc éve módosítottam a pályán, s nem bántam meg. Szeretem a kihívásokat. Sokat tanultam nem csak iskolai keretek között, hanem a szakemberektől is, hiszen a műszaki ismeretekre is szükségem van. Fontos a rend, viszont mindig teret adtam a kreativitásnak. A csarnokban mindenkivel napi kapcsolatban vagyok, mert fontosnak tartom, Csegei Lászlóné hogy tudjam, munkatársaimnak nincs-e olyan gondjuk, ami tevékenységüket befolyásolja.
