Kelet-Magyarország, 2004. február (64. évfolyam, 27-50. szám)
2004-02-12 / 36. szám
2004. február 12., csütörtök laM^lÉfpiwsiáf HAZAI TÁJAKON /4 HÍREK 0 Népszokások. A Mandabokori Művelődési Házban február 13-án 13.30 órától dr. Bodnár Zsuzsanna muzeológus tart előadást „Farsangi népszokások” címmel. Ezt követően Farsangváró Játszóház várja a kicsiket és a nagyokat. 0 Tárlat. „Álmok és valóság” címmel kiállítást rendeznek Csorna József festőművész képeiből a nyíregyházi Lippai János Szakközépiskola és Szakiskola emeleti zsibongójában február 16-től március 12-ig. 0 Agrárhitel. A kormány által elfogadott agrárhitel programról regionális konferenciát szervez a Magyar Fejlesztési Bank Rt. az agrárkamarákkal közösen. Megyénket érintve az MTA Debreceni Területi Bizottsága székházában (Debrecen, Thomas Mann u. 49.) február 16- án 10 órától tartanak konferenciát. Örökifjúi A nyíregyházi Szemán István - bár már nyolcvan éves -, most is szívesen elvégzi a társasház körüli munkákat. (Fotó: Racskó Tibor) Felvételi a Kölcseybe Nyíregyháza (KM) - Hétfőn, február 16- án várják a nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnáziumban 11 és 12 óra között a magyar nyelvből (kezdő nyelvi csoportok és humán tagozat), 13 és 14 óra között a matematikából (kezdő nyelvi csoport) felvételizni akaró diákokat. Kedden, február 17- én 13 és 14 óra között a humán tagozatosok történelemből felvételiznek, 14 és 17 óra között a haladó angolra jelentkezőknek tartanak írásbeli és szóbeli felvételit. Szerdán, február 18-án 14 és 17 óra között a haladó német tagozatra jelentkezők tehetnek írásbeli és szóbeli felvételit. Nem pihen a hangjegyeket író kéz Sok megrendelést kap ma is a 70 éves Kocsár Miklós zeneszerző Kocsár Miklós (Fotók: Sipeki Péter) M. Magyar László e-mail: magyar@kelet.szon.hu Nyíregyháza (KM) - Zúgott a vastaps a közelmúltban azon a koncerten, amelyen a 70 éves Kocsár Miklós zeneszerzőt köszöntötték a nyíregyházi zenebarátok. A Kodály Zoltán Általános Iskolában megrendezett hangversenyen a Cantemus Gyermekkar, a Pro Musica Leánykar és a Cantemus Vegyeskar Kocsár-szerze- ményekkel köszöntötte a Kossuth- díjas zeneszerzőt, aki az ünnepség után lapunknak is beszámolt az élményeiről- Megható volt a koncert, kedvesek a gyermekek. Szeretettel fogadott a Kodály-iskola és a közönség. Jó érzés, hogy szeretnek Nyíregyházán. KM: Hogyan került kapcsolatba a zenével? Mikor döntötte el, hogy zeneszerző lesz? Kocsár Miklós: Kiskoromban zongorázni kezdtem, s ez érdeklődésem egyre inkább a zene felé fordult, végül ez töltötte ki az életem. A zeneszerzés véletlenül jött. Egy barátom mesélte, hogy tanult zeneszerzést. Csodálkoztam azon, hogy tanulni is lehet a zeneszerzést?! Engem is érdekelt a komponálás, találtam már ki akkoriban is dallamokat, szerettem improvizálni. így aztán elkezdtem ezt hivatalosan is tanulni. KM: Az elmúlt hetven évben különböző történelmi korszakokat élt meg. Ezek a korok mennyire hatottak zeneszerzői munkásságára? Kocsár Miklós: Emberileg nehéz volt ez a sok kor, de a zeneszerzést azonban nem érintette. A zeneszerzés távol esik a politikától. Igaz, azt sem nagyon értették, hogy mit mond a zene. KM: De gondolom, miséket nem nagyon írhatott az 1950- es, 1960-as években? Kocsár Miklós: A misék már a legutóbbi korszakban születtek. Külföldről kaptam felkéréseket művek komponálására, s a megrendelők arra kértek, a dalok szövege ne magyar legyen, így jutottam el a latin nyelvhez, amelynek egyértelmű a szövege. KM: Sokoldalú zeneszerző, a kórusmuzsika mellett irt kamarazenét, szólóhangszeres muzsikát. Melyik áll a legközelebb a szívéhez? Kocsár Miklós: Azt szeretem a legjobban, amivel éppen foglalkozom. Beleélem magam minden helyzetbe, s ki tudom fejezni a mondanivalóm a legkülönbözőbb hangszerekkel is. A kórusművek azért állnak talán közelebb hozzám, mert az ismertséget, a népszerűséget nekik köszönthetem. De azért közel áll hozzám a többi is. KM: A kórusmüveiben tisztaságot, egyszerűséget érzek, mint a magyar népdalokban. Mindez annak köszönhető, hogy dolgozott a Magyar Rádió népzenei rovatánál is? Kocsár Miklós: Nem hiszem, hogy az a néhány év lenne a meghatározó. Magyar zeneszerző vagyok, nem szégyellem, honnan jövök. Bartók Béla és Kodály Zoltán sem szégyellte, hatalmas példa előttem az ő munkásságuk. Zelkes előkészítő Nyíregyháza (KM) - Öt héten át tartó ingyenes iskolai előkészítő foglalkozásokra várja a leendő első osztályos tanulókat a nyíregyházi Zelk Zoltán Általános Iskola (Krúdy Gyula u. 29.) a következő ütemezés szerint: hétfői napokon 16.30-tól az idegen nyelvek iránt érdeklődőket, keddenként 16.30-tól a táncolni és játszani szerető gyerekeket, szerdai napokon 17 órától pedig a sportolni vágyókat. Az első foglalkozás február 16-án kezdődik. Az érdeklődő szülőknek lehetőséget nyújtanak arra is, hogy a március 10-én rendezendő nyílt tanítási órákon részletesebben megismerkedhessenek a programokkal. Táncosok. A farsangi rendezvényeken kedveltek a klasszikustánc-bemutatók. (Fotó: Sipeki Péter) Sok munkával- Most is vannak megrendelések. Az idei debreceni kórusversenyre írok egy művet, valamint Japánból is folyamatosan érkeznek a megrendelések, szinte nem is győzöm a sok felkérést. Amíg örömöm lelem a ebben munkában, addig folytatom - mondta Kocsár Miklós. Aktuális az energiaadó Budapest (KM) - Az energiaadóról szóló 2003. évi törvény értelmében, a törvény hatálya alá tartozónak az adókötelezettséget havonta kell megállapítania, bevallania és befizetnie - kaptuk a tájékoztatást a Vám- és Pénzügy- őrség Országos Parancsnokságától. - A kötelezettségeknek a következő hónap 15. napjáig kell eleget tenni, illetve ettől az időponttól lehet vissza igényelni az energiaadót. Az első bevallás Tehát az első bevallást 2004. február 15-ig kell benyújtani a megyeszékhelyen működő, jövedéki adóügyben eljáró vámhivatalokhoz. A parancsnokság elkészíttette a „Havi bevallás a fizetendő, illetve visszaigényelhető energiaadóról, valamint az önellenőrzéssel történő helyesbítésről” elnevezésű formanyomtatványt, amely - térítés ellenében - beszerezhető a megyeszékhelyeken működő jövedéki adóügyben eljáró vámhivataloknál, így Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében a Nyíregyháza, Dózsa György u. 39. szám alatti vámhivatalban. ARCKÉP 5»1 Laurinyecz László aranykatedrás Búj (KM - Gy. L.) - A magyar kultúra ünnepe az idén egy kicsit más volt a buji II. Rákóczi Ferenc Általános és Művészeti Iskolában. Egyik pedagógusukat, Laurinyecz Lászlót ugyanis az ünnep alkalmából Aranykatedra emlékplakettel tüntette ki az oktatási miniszter. Laurinyecz László Békéscsabán született 1954. szeptember 13-án. Géplakatos szakmát tanult, közben zeneiskolába járt, sőt, tagja volt a helybeli szimfonikus zenekarnak is. Osztály- főnöke rávette, hogy a középiskola befejezése után a zenei pályát válassza. így került Nyíregyházára a Bessenyei György Tanárképző Főiskola matematika-ének szakára, melyet 1979-ben fejezett be. A főiskolán ismerkedett meg kéLaurlnyecz László (Fotó: Bácskái János) sőbbi feleségével, akivel 1978- ban kötöttek házasságot. Pedagógusi pályáját Békésen kezdte, s mint brácsás, tagja volt a békéscsabai szimfonikus zenekarnak is. Nyíregyházához azonban sok jó barát fűzte, s amikor Bujon 1980-ban állást hirdettek szolgálati lakással, nem sokat habozott. Feleségével, aki szintén pedagógus, ma is itt él és dolgozik. Amikor arról faggatom, az Aranykatedra emlékplakettet minek köszönheti, eltűnődik.- Talán azért, mert egy kicsit újítottam, meghonosítottam az iskolában a karaokés éneklést. Komponálás számítógépen Hogy ez mi fán terem? Lényege, magyarázza, hogy zenei alapra élőben ráénekelnek. Persze a valóságban ez sokkal bonyolultabb, hiszen magába foglalja a számítógépes komponálást, melyhez az alapot az internetes zeneszerkesztő program szolgáltatja. Huszonöt tagú énekkarával szép sikereket értek el nemcsak megyénkben, hiszen Romániába is kaptak meghívást. A zene iránti fogékonyságot mind a három lánya örökölte. Igaz, Ildikó, aki ma New Yorkban él, nem ezt a pályát választotta, de Petra például jelenleg a grazi konzervatóriumban tanul zongora szakon, Rékának pedig, aki nyolcadikos az általánosban, igen szép az énekhangja. VENDÉGSOSOK S S S J j'JJ J J j J s s S s J JJJ s J s s S S S JJ J J jD SSSJJJJJ SS ssJJssssss s' s J J J J J s ss s s > s J J s J J j s s s s j j i j j jfis- s s s Az eltűnt minőség nyomában Hamar Péter i e-mail: kelet@kelet.szon.hu M inőségbiztosítás, Co- menius-program, hozzáadott érték - ezek mostanában a varázsigék a magyar pedagógiában. Nyomukban irathegyek keletkeznek, amelyek lassan maguk alá temetik az érdemi munkát. Jó néhány intézmény már korábban, önként belevágott a program megvalósításába (a nagykőrösi tantestület tagjai 1850- ben, Arany Jánossal az élen, önként borotváltatták le a bajuszukat, nem várva meg, míg az osztrák önkény ezt kötelezővé tette), de szeptembertől nincs mese, az eddig vonakodókat törvény kötelezi a csatlakozásra. Vajon hányadik, az oktatásügyet megváltó központi program ez az elmúlt néhány évtizedben? Talán a pályán hűségesen megmaradók sem tudják összeszámlálni. Pedig az alap-, keret- és nemzeti, tantervek, iskola- rendszeri átalakítások ellenére úgy tűnik, az oktatásügy valóban megváltásra szorul. Ezt igazolja például az a nagy létszámú mintán elvégzett, az ország egészére kiterjedő felmérés a közelmúltban, amely szerint az iskoláskorú lakosság 23 százaléka funkcionális analfabéta. És megközelíthetjük a kérdést fentről is: a felsőfokú felvételi vizsgákon évről évre csökken a jelentkezők elért pontjainak száma. Az általános színvonalcsökkenés bizonyítéka mindkét jelenség. Van-e megoldás? Bizonyosan van, de aligha ez a minőségbiztosításnak nevezett program lesz a bölcsek köve. (Vajon milyen minőséget lehet ott biztosítani, ahol nincs minőség?) Az oktatásügy vezetőinek, a törvényhozóknak érdemes lenne elgondolkodniuk például azon, milyen iszonyatos károkat okozott az úgynevezett fejkvótarendszer bevezetése, amely miatt az iskolák elvtelen megalkuvásokra kényszerülnek; s azon is, mit vesztett az oktatásügy a szakfelügyeleti rendszer megszüntetésével. Mert azt ne higgye senki, hogy az önkormányzatok képesek azt a kontrollt biztosítani, amely a szakmaiság és a minőség garanciája. Az igazgató fejében pedig - kénytelen-kelletlen - az jár, hogy a tantestület dönt ötévente a sorsáról. A szülő pedig járathatja a gyerekét különórára. Persze, ha ki tudja fizetni. A legfelső oktatásirányítók lassan a viccbeli rabbihoz válnak hasonlatossá, akinek állandóan van ötlete a gyógyításra, de közben elpusztulnak a libák. A szerző címzetes középiskolai igazgató Fehérgyarmaton.
