Kelet-Magyarország, 2004. január (64. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-29 / 24. szám
2004. január 29., csütörtök KM m Magyarország HÁTTÉR /3 0 Lengyel művészek. A nyíregyházi Vikár Sándor Zeneiskola és a Lengyel Kisebbségi Önkormányzat hangversenyt rendez a zeneiskola kangversenytermében január 30-án, pénteken 17 órakor. A koncert eló'adói: Bogdan Kapala hegedű-, és Dorota Frackowiak Kapala zongoraművész. Megnyitja Bárkányi Tamás, a Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke. 0 Ügyfélszolgálat. A megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság kihelyezett ügyfél- szolgálatot tart január 29-én, csütörtökön 9-től 13 óráig a Zalka Máté Városi Művelődési Központban (Kölcsey u. 2.). NÉZŐPONT Levél színe és fonáka Nyéki Zsolt e-mail: nyeki@kelet.szon.hu A pénz nem boldogít - főként akkor, ha nem a mi pénzünkről van szó. Ellenkező esetben már elmeditálunk a piszkos bankók közérzetjavító szerepéről. Persze, tudjuk jól, a bankóprés alól kikerülő papírfecnik önmagukban tényleg nem boldogítanak, de az is kétségtelen: az egyszerű nyugalom, a hétköznapi megélhetés csöndes örömének feltételeiként lapulnak a pénztárcákban. V alamiért ezek a gondolatok kúsztak elő, amikor a cívis város dohánygyárának bezárásáról érkezett a hír. Évszázados hagyománynak szakad vége, s ez megyénkben közvetlenül vagy közvetve több tízezer embert érint. A gyár dolgozóin kívül jóval nagyobb számban könyökölhetnek az asztalra a dohánytermelők és családtagjaik, s merenghetnek el a hogyan továbbról. Ott a nagy kérdőjel: a sovány nyírségi homokon is nagy leveleket hozó növény helyett mit vessenek, ültessenek a gyöngécske, aranykoronákat szűkmarkúan csengető földbe? A síró mellett azonban ott van egy másik szem, amelyik ha nem is nevet, de mindenképpen lát mást is. Látja azt, hogy a pár évvel ezelőttihez képest hazánkban több milliárd szállal kevesebb cigarettát szívnak (a legálisan forgalmazott termékekből) az emberek, s ez jó, bár még mindig sok. Látja, hogy az apadó magyarságból évente 28 ezer embert kell eltemetnünk, akiknek halálos betegsége a dohányzáshoz kapcsolható. Ez pedig nagyon nem jó. A dohánygyár tulajdonosai saját, tisztán üzleti érdekeiknek leginkább megfelelő döntést hoztak - valószínű mi sem cselekednénk másképp, ha a mi pénzünkről, jövedelmünkről lenne szó. A költséghatékony gazdálkodás alapvető követelmény a versenyszférában, legyen az ipari, mezőgazdasági üzem vagy éppen sajtóvállalkozás. A dohányos lépésnél is „csak" az a kérdés: milyen más lehetőséget találnak a földből élő emberek? A válaszban pedig már nem csak az üzletemberek az illetékesek, (cikk az 5. oldalon) A megyei küldöttség és vendéglátóik Portugáliában az európai uniós pályázati pénzből épített új golegai lovasközpont előtt (Fotók: a szerző) A brüsszeli titkok sorra megféjthetők A térségi, tájegységi összefogást, az életminőség javítását rendre díjazzák az EU-ban Marik Sándor e-mail: marik@kelet.szon.hu Lisszabon (KM) - Már száznál is kevesebb nap van hátra május elsejéig, amikor hazánk az Európai Unió teljes jogú tagja lesz. Érthető, hogy minél többet szeretnénk megtudni: az új helyzetben miként érhetünk el kedvezőbb eredményt. Ezért is szaporodtak meg a tanulmányutak, amelyeknek két fő célja Portugália és Írország. Csatlakozásuk idején hasonló helyzetben voltak, mint most Magyarország, de két különböző utat jártak be az unióban. Portugália a beruházásokra, Írország az emberi erőforrásra koncentrált. Mindkét helyen látványos a fejlődés, ám nagy kérdés: hosszú távon melyik eredményesebb. Barátsággal fogadták A megyei fejlesztési ügynökség által szervezett tanulmányút célja a portugál eredmények megismerése volt. Ezeken belül is hátrányos helyzetben lévő régiók tapasztalatai érdekelték a szabolcsi küldöttséget, amelyben a fejlesztési tanács tagjai, az ügynökség munkatársai és a különböző szakhatóságok vezetői kaptak helyet. A szervezők a Lisszabon és a Tejo völgye, valamint Alentejo régióba invitálták a messziről jött vendégeket: májustól előbbiek lesznek a kontinentális Európa legnyugatibb, mi pedig legkeletibb régiója. A tanulmányút során figyelemreméltó volt, hogy mindenütt szeretettel, barátsággal fogadták küldöttségünket, sehol sem volt nyoma fölényeskedésnek. Felkészült szakemberek mondták el tapasztalataikat, sokLovasra várva szór önkritikusan, hogy ha újra kezdhetnék, mit csinálnának másképp, jobban. Abrantes 800 éves, jelenleg 40 ezer lakosú kisváros Közép-Portu- gáliában, a Lisszabon és a Tejo völgye régió egyik alközpontja. Nelson de Carvalho polgármester elmondta: legfontosabb az előnyök és a hátrányok reális számbavétele. Náluk előbbiek közé tartoznak természeti kincseik, látványosságaik, jó klímájuk és az átlagosnál jobban képzett munkaerő. Negatívumaik a városkörnyéki lerobbant épületek, a Lisszabon környéki közlekedési káosz, a területrendezés elmaradottsága. Uniós programjaik a régión belüli különbségek csökkentését, a versenyképesség növelését, a területfejlesztés és a vállalkozások összekapcsolását célozták. A kistérségek Ezeket a kistérségek fejlesztésével, azok társulásaival és magánbefektetők tőkéjével, valamint a központilag, költségvetésből finanszírozott programokkal érték el. Európai uniós és nemzeti forrásból az összes befektetések 60 százalékát fedezték - ez Magyarország esetén a belépéshez közeli években 75 százalék is lehet. A kistérségekben a legfontosabb a megközelíthetőség, a közlekedési feltételek javítása volt. A foglalkoztatási politika, a szakképzés és a környezetvédelem képezték a tennivalók további nagy csoportját. Sokat költöttek az ön- kormányzati dolgozók képzésére és a városi élet minőségének javítására. Uniós pályázati pénzekből rendbe tették a városközpontot, sportpályát, uszodát építettek, és elérték, hogy Abrantesben megállt az elvándorlás, kellemesebb - európaibb - lett az élet. Következik: Ötletlaboratórium az ipari parkban Lovasközponttól fotómúzeumig A hatezer lakosú közeli Gole- ga a portugál lótenyésztés központja. Ezt remekül tudták kamatoztatni az uniós csatlakozás után, hiszen egyedi, amit az EU kedvezményez. Dr. Jósé Weiga Maltez polgármester büszkén mutatta be a lovardát, a lótenyésztés múzeumát, a lóvásárteret - ahol évente egymillió ló cserél gazdát -, s az új szabadidő parkot, valamennyit uniós pályázati pénzből építették. Mindezek által fellendült a turizmus, egyben sokat tettek a hagyományok megőrzéséért. Most a település híres fotóművészének egykori villáját szeretnék fényképészeti múzeummá alakítani, amely újabb vonzerőt jelentene. A polgármester elmondta: nem könnyű megszerezni az uniós pénzeket, de a brüsszeli titok nem megfejthetetlen. Különálló beruházásokat nem támogatnak, viszont a térségi, tájegységi összefogást, a jó ötleteket, az életminőség komplex javítását rendre díjazzák. Felvételi nyolcadikosoknak Nyíregyháza (KM) - Három nyíregyházi középiskolában: az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumban, a Szent Imre Katolikus Gimnáziumban és az Eötvös József Általános Iskola és Gimnáziumban január 31-én, szombat délelőtt 10 órától központi írásbeli felvételi vizsgát tehetnek a 8. általános iskolai tanulók magyar és matematika tantárgyakból. Az iskolavezetés mindhárom helyen kéri, hogy a pontos kezdés érdekében a felvételizők legalább fél 10-re legyenek az adott iskolában. Egy falat egészség az életért Nyíregyháza (KM) - Az Egészség Életmódközpont „Egy falat egészség” címmel egészség- megőrző napot rendez január 31- én, szombaton 10-16 óra között az Abigél Többcélú Intézményben (Sóstóhegy, Kemecsei u. 50.). A vendégek anti-candida termékeket, reformsüteményeket, -kenyereket, biopástétomokat, aszalt gyümölcsöket és gyógynö- vény-koncentrátumokat kóstolhatnak meg, és ingyenes állapot- felmérésen vehetnek részt. Az érdeklődőknek természetgyógyász szakember beszél a Candida, a cukorbetegség és a reform- táplálkozás alapvető kérdéseiről. MEGKÉRDEZTÜK: Szeretne-e hosszú életet élni? J ó volna egy szép kort megélni, de ennek több összetevője van. Mindent meghatároz az egészség, az életvitel, és sok múlik a belső tulajdonságokon is. Aki könnyen túllép a betegségen, a bánaton, és optimistán néz a jövőbe, az erős ember. A moró- zus, elégedetlenkedő személy hamarabb kerül kellemetlenebb helyzetbe, mint aki derűs és életvidám. Sípos Imréné nővér I sten kezében van az életünk: valaki fogja a fonalgombolyag végét, és nem tudhatjuk, hogy mikor engedi el. Negyven- három éve vagyok református lelkipásztor Újfe- hértón, ami példátlanul hosszú idő, és ez az első munkahelyem. Szellemileg le vagyok terhelve, viszont jó szívvel végzem a hivatásomat. A hosszú élet titka a normális életvitel és a lelki nyugalom. Lipták Pál REFORMÁTUS LELKIPÁSZTOR C sakis akkor lenne jó sokáig élni, ha szellemileg és testileg is elfogadható állapotot érnék meg, nem pedig ágyban fekvő beteg lennék. A kiszolgáltatottságnál nincsen rosszabb érzés. Jó volna minél tovább látni a két gyermekem fejlődését, gyarapodását. Minden kornak megvan a maga szépsége, hetven- vagy nyolcvanévesen is lehet tartalmas életet élni. Cselószki Mária ápolónő M i tagadás, szeretnék hosszú életet élni! Beosztásomnál, munkakörömnél fogva meglehetősen stresszesen telnek a napok, és az állandó hajtás közben és után jólesik a kertemben kikapcsolódni, feltöltődni. Rengeteget számít az a nyugodt családi háttér, amivel rendelkezem. Időnként futok is, nem csak a lelket, a testet is karban kell tartani. Tóth Illés BM-dolgoző E n hetvenhat esztendős vagyok, és közösségi embernek tartom magam. Aki magányos, könnyebben elhagyja magát, ám ha szükségem van a segítségre, a támaszra, akkor az ismerőseim lelket öntenek belém. Gyógyszert nem szedek, az egészséggel szerencsére nem állok hadilábon. Kézimunkázok, varrók, igyekszem hasznosan elfoglalni magam. Csikós Miklósné NYUGDÍJAS
