Kelet-Magyarország, 2004. január (64. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-29 / 24. szám

2004. január 29., csütörtök KM m Magyarország HÁTTÉR /3 0 Lengyel művészek. A nyíregyházi Vikár Sándor Zeneiskola és a Lengyel Kisebb­ségi Önkormányzat hangversenyt rendez a zeneiskola kangversenytermében ja­nuár 30-án, pénteken 17 órakor. A kon­cert eló'adói: Bogdan Kapala hegedű-, és Dorota Frackowiak Kapala zongoramű­vész. Megnyitja Bárkányi Tamás, a Len­gyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke. 0 Ügyfélszolgálat. A megyei Nyugdíjbiz­tosítási Igazgatóság kihelyezett ügyfél- szolgálatot tart január 29-én, csütörtö­kön 9-től 13 óráig a Zalka Máté Városi Művelődési Központban (Kölcsey u. 2.). NÉZŐPONT Levél színe és fonáka Nyéki Zsolt e-mail: nyeki@kelet.szon.hu A pénz nem boldogít - főként akkor, ha nem a mi pénzünkről van szó. Ellen­kező esetben már elmeditálunk a piszkos bankók közérzetjavító szerepéről. Persze, tudjuk jól, a bankóprés alól kikerülő pa­pírfecnik önmagukban tényleg nem bol­dogítanak, de az is kétségtelen: az egy­szerű nyugalom, a hétköznapi megélhetés csöndes örömének feltételeiként lapulnak a pénztárcákban. V alamiért ezek a gondolatok kúsztak elő, amikor a cívis város dohánygyárának bezárásáról érkezett a hír. Évszázados ha­gyománynak szakad vége, s ez megyénk­ben közvetlenül vagy közvetve több tíz­ezer embert érint. A gyár dolgozóin kívül jóval nagyobb számban könyökölhetnek az asztalra a dohánytermelők és család­tagjaik, s merenghetnek el a hogyan továbbról. Ott a nagy kérdőjel: a sovány nyírségi homokon is nagy leveleket hozó növény helyett mit vessenek, ültessenek a gyöngécske, aranykoronákat szűkmarkúan csengető földbe? A síró mellett azonban ott van egy másik szem, amelyik ha nem is nevet, de mindenképpen lát mást is. Látja azt, hogy a pár évvel ezelőttihez ké­pest hazánkban több milliárd szállal ke­vesebb cigarettát szívnak (a legálisan for­galmazott termékekből) az emberek, s ez jó, bár még mindig sok. Látja, hogy az apadó magyarságból évente 28 ezer em­bert kell eltemetnünk, akiknek halálos be­tegsége a dohányzáshoz kapcsolható. Ez pedig nagyon nem jó. A dohánygyár tulajdonosai saját, tisz­tán üzleti érdekeiknek leginkább megfele­lő döntést hoztak - valószínű mi sem cselekednénk másképp, ha a mi pénzünk­ről, jövedelmünkről lenne szó. A költ­séghatékony gazdálkodás alapvető köve­telmény a versenyszférában, legyen az ipari, mezőgazdasági üzem vagy éppen sajtóvállalkozás. A dohányos lépésnél is „csak" az a kérdés: milyen más lehetősé­get találnak a földből élő emberek? A vá­laszban pedig már nem csak az üzletem­berek az illetékesek, (cikk az 5. oldalon) A megyei küldöttség és vendéglátóik Portugáliában az európai uniós pályázati pénzből épített új golegai lovasközpont előtt (Fotók: a szerző) A brüsszeli titkok sorra megféjthetők A térségi, tájegységi összefogást, az életminőség javítását rendre díjazzák az EU-ban Marik Sándor e-mail: marik@kelet.szon.hu Lisszabon (KM) - Már száz­nál is kevesebb nap van hát­ra május elsejéig, amikor ha­zánk az Európai Unió teljes jogú tagja lesz. Érthető, hogy minél többet szeretnénk megtudni: az új helyzetben miként érhetünk el kedve­zőbb eredményt. Ezért is szaporodtak meg a ta­nulmányutak, amelyeknek két fő célja Portugália és Írország. Csat­lakozásuk idején hasonló helyzet­ben voltak, mint most Magyaror­szág, de két különböző utat jár­tak be az unióban. Portugália a beruházásokra, Írország az em­beri erőforrásra koncentrált. Mindkét helyen látványos a fej­lődés, ám nagy kérdés: hosszú tá­von melyik eredményesebb. Barátsággal fogadták A megyei fejlesztési ügynök­ség által szervezett tanulmányút célja a portugál eredmények megismerése volt. Ezeken belül is hátrányos helyzetben lévő ré­giók tapasztalatai érdekelték a szabolcsi küldöttséget, amelyben a fejlesztési tanács tagjai, az ügy­nökség munkatársai és a külön­böző szakhatóságok vezetői kap­tak helyet. A szervezők a Lisszabon és a Tejo völgye, valamint Alentejo régióba invitálták a messziről jött vendégeket: májustól előb­biek lesznek a kontinentális Eu­rópa legnyugatibb, mi pedig leg­keletibb régiója. A tanulmányút során figyelemreméltó volt, hogy mindenütt szeretettel, barátság­gal fogadták küldöttségünket, se­hol sem volt nyoma fölényeske­désnek. Felkészült szakemberek mondták el tapasztalataikat, sok­Lovasra várva szór önkritikusan, hogy ha újra kezdhetnék, mit csinálnának másképp, jobban. Abrantes 800 éves, jelenleg 40 ezer lakosú kisváros Közép-Portu- gáliában, a Lisszabon és a Tejo völgye régió egyik alközpontja. Nelson de Carvalho polgármester elmondta: legfontosabb az elő­nyök és a hátrányok reális szám­bavétele. Náluk előbbiek közé tar­toznak természeti kincseik, látvá­nyosságaik, jó klímájuk és az át­lagosnál jobban képzett munka­erő. Negatívumaik a városkörnyé­ki lerobbant épületek, a Lissza­bon környéki közlekedési káosz, a területrendezés elmaradottsága. Uniós programjaik a régión be­lüli különbségek csökkentését, a versenyképesség növelését, a te­rületfejlesztés és a vállalkozások összekapcsolását célozták. A kistérségek Ezeket a kistérségek fejleszté­sével, azok társulásaival és ma­gánbefektetők tőkéjével, valamint a központilag, költségvetésből fi­nanszírozott programokkal érték el. Európai uniós és nemzeti for­rásból az összes befektetések 60 százalékát fedezték - ez Magyar­ország esetén a belépéshez köze­li években 75 százalék is lehet. A kistérségekben a legfonto­sabb a megközelíthetőség, a köz­lekedési feltételek javítása volt. A foglalkoztatási politika, a szak­képzés és a környezetvédelem ké­pezték a tennivalók további nagy csoportját. Sokat költöttek az ön- kormányzati dolgozók képzésére és a városi élet minőségének ja­vítására. Uniós pályázati pénzek­ből rendbe tették a városközpon­tot, sportpályát, uszodát építettek, és elérték, hogy Abrantesben megállt az elvándorlás, kelleme­sebb - európaibb - lett az élet. Következik: Ötletlaboratóri­um az ipari parkban Lovasközponttól fotómúzeumig A hatezer lakosú közeli Gole- ga a portugál lótenyésztés köz­pontja. Ezt remekül tudták ka­matoztatni az uniós csatlakozás után, hiszen egyedi, amit az EU kedvezményez. Dr. Jósé Weiga Maltez polgármester büszkén mutatta be a lovardát, a lóte­nyésztés múzeumát, a lóvásár­teret - ahol évente egymillió ló cserél gazdát -, s az új szabad­idő parkot, valamennyit uniós pályázati pénzből építették. Mindezek által fellendült a tu­rizmus, egyben sokat tettek a hagyományok megőrzéséért. Most a település híres fotómű­vészének egykori villáját sze­retnék fényképészeti múzeum­má alakítani, amely újabb vonzerőt jelentene. A polgármester elmondta: nem könnyű megszerezni az uniós pénzeket, de a brüsszeli titok nem megfejthetetlen. Különálló beruházásokat nem támogatnak, viszont a térségi, tájegységi összefogást, a jó öt­leteket, az életminőség komplex javítását rendre díjazzák. Felvételi nyolcadikosoknak Nyíregyháza (KM) - Három nyíregyházi középiskolában: az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumban, a Szent Imre Katolikus Gimnáziumban és az Eötvös József Általános Iskola és Gimnáziumban január 31-én, szombat délelőtt 10 órától köz­ponti írásbeli felvételi vizsgát tehetnek a 8. általános iskolai tanulók magyar és matematika tantárgyakból. Az iskolavezetés mindhárom helyen kéri, hogy a pontos kezdés érdekében a felvételizők legalább fél 10-re le­gyenek az adott iskolában. Egy falat egészség az életért Nyíregyháza (KM) - Az Egészség Életmódközpont „Egy falat egészség” címmel egészség- megőrző napot rendez január 31- én, szombaton 10-16 óra között az Abigél Többcélú Intézmény­ben (Sóstóhegy, Kemecsei u. 50.). A vendégek anti-candida termé­keket, reformsüteményeket, -ke­nyereket, biopástétomokat, aszalt gyümölcsöket és gyógynö- vény-koncentrátumokat kóstol­hatnak meg, és ingyenes állapot- felmérésen vehetnek részt. Az érdeklődőknek természetgyó­gyász szakember beszél a Candi­da, a cukorbetegség és a reform- táplálkozás alapvető kérdéseiről. MEGKÉRDEZTÜK: Szeretne-e hosszú életet élni? J ó volna egy szép kort megélni, de ennek több összetevője van. Mindent meghatároz az egészség, az életvitel, és sok múlik a belső tulaj­donságokon is. Aki könnyen túllép a beteg­ségen, a bánaton, és op­timistán néz a jövőbe, az erős ember. A moró- zus, elégedetlenkedő sze­mély hamarabb kerül kellemetlenebb helyzet­be, mint aki derűs és életvidám. Sípos Imréné nővér I sten kezében van az életünk: valaki fogja a fonalgombolyag végét, és nem tudhatjuk, hogy mi­kor engedi el. Negyven- három éve vagyok refor­mátus lelkipásztor Újfe- hértón, ami példátlanul hosszú idő, és ez az első munkahelyem. Szellemi­leg le vagyok terhelve, viszont jó szívvel vég­zem a hivatásomat. A hosszú élet titka a nor­mális életvitel és a lelki nyugalom. Lipták Pál REFORMÁTUS LELKIPÁSZTOR C sakis akkor lenne jó sokáig élni, ha szel­lemileg és testileg is el­fogadható állapotot ér­nék meg, nem pedig ágyban fekvő beteg len­nék. A kiszolgáltatott­ságnál nincsen rosszabb érzés. Jó volna minél to­vább látni a két gyerme­kem fejlődését, gyarapo­dását. Minden kornak megvan a maga szépsé­ge, hetven- vagy nyolc­vanévesen is lehet tar­talmas életet élni. Cselószki Mária ápolónő M i tagadás, szeretnék hosszú életet élni! Beosztásomnál, munka­körömnél fogva megle­hetősen stresszesen tel­nek a napok, és az ál­landó hajtás közben és után jólesik a kertem­ben kikapcsolódni, fel­töltődni. Rengeteget szá­mít az a nyugodt családi háttér, amivel rendelke­zem. Időnként futok is, nem csak a lelket, a testet is karban kell tartani. Tóth Illés BM-dolgoző E n hetvenhat eszten­dős vagyok, és kö­zösségi embernek tar­tom magam. Aki magá­nyos, könnyebben el­hagyja magát, ám ha szükségem van a segít­ségre, a támaszra, akkor az ismerőseim lelket ön­tenek belém. Gyógyszert nem szedek, az egészség­gel szerencsére nem ál­lok hadilábon. Kézi­munkázok, varrók, igyekszem hasznosan el­foglalni magam. Csikós Miklósné NYUGDÍJAS

Next

/
Oldalképek
Tartalom