Kelet-Magyarország, 2004. január (64. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-26 / 21. szám

2004. január 26., hétfő Ketet«* Magyarország háttér /3 hírek Ügyfélszolgálat. Ma Kisvárdán, a csa­ládsegítő központban 9-14 óra között tart kihelyezett ügyfélszolgálatot család- támogatási ügyekben a Magyar Állam- kincstár megyei igazgatósága. 5 Hagyományőrző romabált rendez a ci­gány kisebbségi önkormányzat Balkány- ban január 31-én 18.30-tól. Fellép Nótár Mary, lesz cigánylány szépségverseny, tombola. NÉZŐPONT Magunknak is feleljünk meg Galambos Béla e-mail: galambos@kelet.szon.hu Az, hogy rohamléptekben közeledik a uniós csatlakozásunk május 1-jei időpont­ja, érzékelhető a brüsszeli „vizsgabizto­sok" sűrűsödő látogatásából is. Ahogy pe­dig az a számonkérések alkalmával lenni szokott, a vizsgáztatók általában a tana­nyagnak annál a fejezeténél szeretnek le- cövekelni, amit a delikvens a legkevésbé tud. Nos, éppen így van ez az ország EU- felvételével kapcsolatos kontrollal is. Brüsszel arra kíváncsi, hazánk miként reagált a tavalyi uniós országjelentésben közzétett „sárgalapokra". Egyebek mellett az élelmiszeripart ért kritikáikra milyen lépések történtek. E héten uniós hús-, és feldolgozóipari szemle kezdődik Ma­gyarországon. Az EU-szakértők a hazai vágóhidak és egyéb élelmiszer-ipari üze­mek higiéniai felkészültségét ellenőrzik, de vizsgálják a termékek minőségét is. A/legyénkben is lázas a készülődés valamennyi, Brüsszelnek bejelentett ex­port élelmiszerüzemünknél. Hál' istennek tucatnál is többen vannak igen színes pa­lettát képviselve. Mátészalkán például ott az export marhavágóhíd, a túrórudiban verhetetlen tejüzem, s a piacot specialitá­saival meg-meghökkentő családi hús­üzem. Mindjárt a szomszédban Vaján a éticsigát, egy ugrásra Petneházán egy új, a tanyasi csirkéket feldolgozó üzem. Alig távolabb a megye húsiparának zászlósha­jójaként pár éve elindult aranyosapáti komplexum, s az újfehértói vadhúsfeldol­gozóval is még csak a szereplők felég ju­tottunk el. Nos, ők valamennyien átéltek már egy uniós ellenőrzést tavaly ta­vasszal, s ha most visszatérnek az ellen­őrök, be akarják bizonyítani nekik: legké­sőbb a március 15-i határidőre képesek megfelelni a követelményeknek a legap­róbb részletekig. Csak aztán, ha a már minden patent lesz, ne hiányozzon a jóféle hazai vágó­jószág sem. Bizonyára erről is szó lesz a kedden induló Nemzeti Agrárkerekasztal megbeszéléseken. Trófeák Rajz: Ferter János Hálapénzjuttatás külön szolgáltatásért Pap Károly a végső megoldást az orvosi fizetések rendezésétől reméli Kovács Éva e-mail: kovacseva@kelet.szon.hu Nyíregyháza (KM) - Bár az egészségügyi tárca a napok­ban ismertette hatpontos ja­vaslatát, a hálapénz körüli vita nem csillapodik. Ezúttal Pap Károlyt, a Megyei Jósa András Kórház szülészeti­nőgyógyászati osztályának osz­tályvezető főorvosát kértük, vá­laszoljon kérdéseinkre. Dr. Pap Károly: - Örülök, hogy a hálapénz ügye szóbake- rült, s a vita ilyen élénk érdek­lődés mellett zajlik. Helyeslem és pozitív dolognak tartom, hogy az egészségügyi tárca határozottan foglalkozik a témával, s ahogy A tények A megyei Jósa András Kórház szülészeti-nőgyó­gyászati osztálya 170 ágyas, 32 orvos és 120 nővér dolgozik. Évente hétezer műtétet hajtanak végre Tizenegyezer fekvőbeteget gyógyítanak 140 ezer járóbeteget látnak el. Az interjú időpontjában a szülőszobán hat kismama feküdt, közülük kettőnek volt választott orvosa. hallom, egészségügyi kerekasztal összehívását is tervezi. A rend­szerváltás ugyanis mindmáig nem zajlott le az egészségügyben, nincsenek tiszta viszonyok. Lé­tezik az állami egészségügy, és van egészségbiztosítás is, a cse­rébe kapott szolgáltatások azon­ban ma sincsenek pontosan meg­határozva: az ország különböző részein nem azonos mértékben érhetőek el. Ráadásul az egész­ségügy jelenleg is alulfinanszíro­zott, a törvényben megfogalma­zottaknak részben felel meg. KM: Mi lehet az oka? Dr. Pap Károly: - Többféle is. Az egészségügyi törvényben jog­ként szerepel például a szabad orvos- és intézményválasztás le­hetősége, amely a jelenlegi egészségügy struktúrával teljes mértékben ellentétes, mivel a fel­tételek sem azonosak. Ehhez jön az alulfinanszírozottság, amely nem újkeletű jelenség. Ma­gyarországon egy szülésre 63 000 forintot fizet az egészségbiztosí­tó, ugyanerre az USA-ban 1 mil­lió forint, a nyugati országokban közel ennyi jár. A 63 ezerből a betegellátó intézmény csak úgy tud kijönni, ha a nyugati áron megvásárolt műszerek, a nyuga­ti áron fizetett gáz- és villany- számlák rendezése után az egész­ségügyi dolgozóknak nagyon is keleti, kifejezetten balkáni bért juttat, számítva arra, hogy azt majd a beteg kipótolja. Ez a rendszer ötven évig bevált, és sajnos ma is működik, miközben a tisztességes orvosok a hála­pénzt gyakran arcpirulva kény­telenek elfogadni. KM: Szó van arról, hogy a szülész-nőgyógyászok esetében elfogadható a „hála jele,,... Dr. Pap Károly: - Ha orvos és betege szóbeli megállapodást köt­nek arról, hogy az orvos munka­időn kívül, előre elvállalt, meg­beszélt, a terhes által felkért kü­lön szolgáltatást nyújt, ha a szü­lés levezetésére a beteg választ orvost, az ilyenkor adott összeg nem hálapénz, hanem egy olyan szolgáltatásért járó juttatás, amelyről a két fél - orvos és pá­ciense - szóbeli szerződést kö­tött. Szeretném nyomatékosan hangsúlyozni, hogy ilyen szerző­dést állami egészségügyi intéz­ményben kötni, megbeszélni, szóbahozni nem etikus dolog, ­osztályunkon egyenesen tilos - kizárólag a magánrendelői jogvi­szonyban engedhető meg. KM: Ezeknek a szerződések­nek általában kialkudott ta­rifája van? Dr. Pap Károly: - A jutalék nem a szülésnek és a kórházban tartózkodásnak a biztosító által fizetett ellátásra vonatkozik, ha­nem a terhes nő meggyőződése alapján, a szülésnél segédkező orvos tapasztalatát, tudását, tö­rődését honoráló összeg. KM: Azt lehet tudni, ez az összeg mennyi? Dr. Pap Károly: - Jómagam összeget még a magánrendelőm­ben sem határoztam meg soha. Ezzel együtt is jogos igénynek tartom, hogy a szabad idejét feláldozó orvosnak legyen infor­mációja arról, mennyi lesz az ő pluszmunkájának az értéke. KM: Létezik-e megoldás a há­lapénz ellen? Dr. Pap Károly: - A kiutat ab­ban látnám, ha az egészségügy olyan több lépcsős rendszerre osztódna, amelyben a szülés is az ingyenesen igénybevehető el­látások közé tartozik. Az átlag­tól eltérő igényeket ugyanis a je­lenlegi biztosító nem tudja térí­teni. Megoldás lehetne, ha úgy­nevezett különbiztosítás, vagy a szüléskor átadott összeg, mely fe­dezi a pluszszolgáltatásokat, s ebből a pénzből jutna orvosnak, ápolónak, intézménynek. KM: Ez garanciája lenne an­nak, hogy az orvos a továb­biakban nem fogad el hála­pénzt? Névjegy I jvvtfVwvwwwvvvvvwvwvvvvvvvWkvvvWVVVVvvwWVCWLW VVI Dr. Pap Károly szülész-nőgyógyász A megyei Jósa András Kórház szülészeti-nőgyógyászati osztá­lyának osztályvezető főorvosa Végzettség: 1981 Debreceni Orvostudományi Egyetem általános orvosi szak Előmenetel: osztályvezető főorvos, megyei szakfőorvos a Magyar Menopausa Társaság soron következő elnöke Család: két egyetemista fia van, egyikük orvosnak tanul, nem kíván szülész lenni. Dr. Pap Károly (Fotók: Sipeki Péter) Dr. Pap Károly: - Szerintem igen. Ráadásul az így kézhezvett pénz után az orvos adózna is. Biz­tos vagyok abban, hogy az igazi megoldást mégis az orvosi fize­tések végleges rendezése hozna. KM: Ön szerint mennyi lenne ez a fizetés? Dr. Pap Károly: - Én megelé­gednék az osztrák orvosi bérek hetven százalékával. KM: A hálapénz körüli vita még bizonyára jó ideig eltart majd. Mit gondol, létrejön a felek között megegyezés? Dr. Pap Károly: - Azt ma még nehéz megjósolni. Jómagam kol­légáim nevében is mondhatom: amennyiben belátható időn belül mindenki számára megfelelő kon­szenzus nem jön létre, a válasz­tott orvos szülést nem vezet - eti­kai szempontokra hivatkozva megtiltjuk. Ha ez bekövetkezik, mindenki annál az orvosnál hoz­za világra gyermekét, aki éppen a szülőszobán teljesít szolgálatot. Otven éve. László József és felesége, Kanizsár Mária nem- I régiben ünnepelte aranylakodalmát Baktalórántházán. A há­zaspárnak a család gratulált, sok boldogságot és jó egészséget kívánt a nagy esemény alkalmából. (Fotó: amatőr) ........U.IWLI.W Ivó Krobot meghatódott Mészáros Árpád töri magát a Rómeóban Nyíregyháza (Rékasi Mónika) - A Móricz Zsigmond Színház­ban január 24-én mutatták be Csehov Platonov című művét, melyet Ivó Krobot állított szín­padra. A rendező hetedik alka­lommal dolgozott a nyíregyházi társulattal, s bevallása szerint mindig szívesen tér vissza ide. A „legmagyarabb” cseh rendezőt munkájáért kétszeres elismerés­ben részesítette. Ivó Krobot a szombati premieren Kiss Gábor­tól a Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Önkormányzat Emlékpla­kettjét, valamint Csabai László- né polgármester asszonytól a Bencs László Arany Emlékérmet vehette át. A rendező meghatód­va köszönte meg az elismerése­ket: „Ha ez azt jelenti, hogy visszavárnak - mondta Krobot -, akkor örömmel jövök.” Mészáros Árpád Zsolt, a na­pokban ismét sérülten áll szín­padra. Már többször előfordult, hogy a művész veszélyes jelene­tek alkalmával súlyosabban meg­sérült, ennek ellenére soha nem mondta le az előadásokat. Leg­utóbb az elmúlt héten a Buda­pesti Operettszínház Rómeó és Júlia című előadásán tört el a jobb lábfeje. A KSH ELEMZÉSEIBŐL Vendégforgalom Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A látogatók egyötöde, mintegy 29 ezer fő külföldről érkezett Nyíregyháza (KSH - Csiz- mazia Tamásné) - A belföldi turizmus fellendülésével Sza­bolcs-Szatmár-Bereg megyét is egyre többen fedezik fel. A kereskedelmi szálláshelye­ket 2002-ben több mint 133 ezer vendég kereste fel, 3,5 százalék­kal több mint az előző évben. A vendégek négytizede szállodában szállt meg. A szállodák szobaki­használtsága kedvezőbb volt az egyéb kereskedelmi szálláshe­lyeknél, a szállodákat igénybe vevők inkább a négycsillagos szállodákat keresték fel. A vendégek ötödé, mintegy 29 ezer fő külföldről érkezett. A vendégek összetételét alapvetően meghatározza a megye földrajzi fekvése. Minden második külföl­di az Európai Unió országaiból vagy Ukrajnából látogatott a me­gyébe. Az utazási szokásokat jel­zi, hogy az Európai Unióból ér­kező vendégek közel nyolctize­de szállodákban szállt meg, az ukránok és oroszok majdnem azonos arányban vettek igénybe szállodai szobát, illetve egyéb szálláshelyet, a lengyelek az egyéb szálláshelyeket részesítet­ték előnyben. A vendégek 43 százaléka a Fel- ső-Tisza szakasz üdülőkörzeteit kereste fel, elsősorban Vásáros- namény, Rakamaz és Kisvárda környékét. A vendégek 51%-a Nyíregyháza vendégforgalmát gyarapította, 6 százalékuk a me­gye egyéb településeit látogatta meg. A legnagyobb vendégforga­lom májustól októberig volt. A fizetővendéglátás, falusi szállásadás lehetőségeivel első­sorban a hazai vendégek éltek, mintegy 6700 fő. Az átlagos tar­tózkodási idő is hosszabb volt, a fizetővendéglátásban 5,1, a fa­lusi szállásadásban 4,6 éjszaka. Amarillisz. Kisvárdán a polgármesteri hivatal iro­dáiba belépők több helyen csodálhatják meg a pompás amarilliszeket. (Fotó: Vincze Péter) \ .................................................J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom