Kelet-Magyarország, 2004. január (64. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-02 / 1. szám

2004. január 2., péntek lri®t$>Mafpitfsiáf HAZAI TÁIAKON /4 0 Hétfőnkénti változás. A nyíregyházi vásártér zárva tartása miatt pénteken és hétfőn, és azt követően januárban és februárban hétfői napokon az 1A jelzé­sű járatok az autőbuszállomás és a vá­sártér között nem közlekednek. 0 Lelki segély. A Magyar Vöröskereszt megyei szervezetének jelenleg szünete­lő telefonos lelkisegély-szolgálata helyett a rászoruló hívók hívásait a debreceni telefonszolgálat nonstop ügyeletben fo­gadja a 80/505-510-es számon. 0 Levéltári szünet. A megyei levéltár még ezen a héten zárva tart, január 5- től várja ismét az ügyfeleit és kutatóit. Csalogató. A Hotel Korona vendégeit a sok finomság mellett frissen sült, ropo­gós újévi malacka is várta az asztalon. (Fotó: Racskó Tibor) Önfeledten Két szinten több, mint kétszázhetven vendég szórakozott a nyíregyházi tiszti klubban szilveszter éjszakáján, ahol Csepregi Éva volt a sztárvendég. (Fotó: Racskó Tibor) J A végjátékban a vígjátékok vezettek A rádió szilveszteri kabaréját a közéleti érdeklődés tartja életben évtizedek óta Koltai Róbert és Szulák Andrea a TV2 műsorában (Fotó: Nagy István Attila) Nagy IstvAn Attila e-maii: nagyia@kelet.szon.hu Nyíregyháza (KM) - Elbú­csúztattuk az elmúlt eszten­dőt. Éjfélkor arra emeltük a pezsgőspoharat, hogy az idei majd sokkal jobb lesz. De milyen volt az előző? A megítélésében - sajnos - ket­tészakad ez az egyébként sem nagy ország. A magyar közízlésben évtize­dek óta nagy szerepe van ilyen­kor a televízióknak. Amíg csak egy volt belőle nagyobb esemény volt a szilveszteri műsor. Ma már a kínálat bőséges, vele együtt a színvonal is válto­zatos. Szegénység, szerénység A „királyi” televízión látszott a szegénység, hiszen a három film közül kettő legalább két év­tizeddel ezelőtt készült, a Van, aki forrón szereti immár negy­venöt éves. Ebbe a vonulatba esik a Tapsviharos évek, amely­ben Rudolf Péter az elmúlt negy­venöt év szilveszteri műsoraiból válogatott. Látható volt a kü­lönbség nemcsak a színben, ha­nem a minőségben is. Három­szor is jelentkezett az este folya­mán a L’art pour l’art Társu­lat. Fanyar humoruk befogadása kifinomult és sajátos ízlést igé­nyel. Az adó legnézettebb műso­ra, a NÉVshowR zárta az éjfél előtti blokkot. Az M2 vígjátékok­kal ünnepelt: volt szovjet, fran­cia és amerikai alkotás. Vígjátékok özöne A kereskedelmi csatornák kö­zül az RTL Klub három olasz és amerikai vígjátékkal intézte el az éjfél előtti szórakoztatást. Lát­hatóan a csatorna számára a ValóVilág volt a legfontosabb, hiszen az nem vitte, hanem hoz­ta a pénzt. A TV2-n öt amerikai filmvígjáték tette próbára a re­keszizmokat, majd a saját termés következett. Az önreklám után a Sas(s), Alkoss, Gyarapíts! című Mikroszkóp-kabaré következett. Puffogtak a poénok, volt üresjá­rat bőven. Érdemes volt-e a televízió előtt ülni? Hát, akinek nem volt jobb dolga, s nem akarta átaludni az éjfélt, amikor a köztársaság el­nöke elmondta szokásos újévi köszöntőjét. Egyébként minde­gyik csatorna tette a maga dol­gát tehetségétől, elkötelezettségé­től függően. Harminc éve együtt A Magyar Rádió Kossuth adó­ján Farkasházy Tivadar és Sinkó Péter immár 30. alkalommal szer­kesztették együtt (néhány éve Boncz Géza nélkül) a rádió szil­veszteri műsorát. Nem véletlen ez a három évtized, hiszen a közéleti jelleg tartotta életben. A mostani adásban is azok a szerep­lők voltak erősek - Trunkó Bar­na, Megyesi Gusztáv, Liptai Ger­gely, Nádas György akik rámu­tattak közéletünk bal- és jobbol­dali fonákságaira egyaránt. Itt is voltak olyanok, akikkel az este folyamán találkoztunk néhány helyen. Ők itt is, akár a többin halványak voltak. Félő, hogy rá­juk un a közönség. A Petőfi rádió szinte egész nap muzsikált. A zenélést csak a szerdai Kabarécsütörtök szakí­totta félbe, amelyben régi szil­veszteri rádiókabarékból válo­gattak, illetve adtak egy kis íze­lítőt az esti kabaréból is. A két adón talán először hang­zott el két himnusz: először a magyar, majd az EU-é, hiszen 2004-ben már uniós állampolgá­rok leszünk valamennyien. TUSKÉS SAROK •i •* •* -/ V VV V v v'v vv Vigyázat, tűzveszély! KovAcs Éva (jókat, de nem eleget írunk azokról a veszélyekről, amelyek szinte naponta le­selkednek ránk saját otthonainkban. Bár kevesen hiszik, de az úgynevezett háztartási balesetek legalább olyan veszé­lyesek, és következményeik is majd olyan súlyosak, mint bármely más helyen, más körülmények között bekövetkező szeren­csétlenségé. A figyelem, az éberség bizony egyszerűen mellőzhetetlen, nélkülözhetet­len. A hátralévő napokban is például, ami­kor az elszáradt fenyőfák a szokásosnál is komolyabb tűzveszélyt hordoznak. Elég egy óvatlan pillanat, egy elfordított tekin­tet, s máris kész a baj! Vigyázzunk hát, mert a bölcsesség itt is érvényes: százszorta könnyebb megelőzni, mint utólag orvosolni a bajt. ARCKÉP Jónás Ágnes tanuló Nyíregyháza (KM - S.M.)- A nyíregyházi általános iskola nyolcadik osztályos tanulója, immár nemzetkö­zi diplomával büszkélked­het. Jónás Ágnes két tanintéz­ményben is tanul egyszerre. Az Arany János Általános Is­kola és Gimnázium mellett, a Benczúr Gyula Magán Alapfo­kú Művészetoktatási Intéz­mény ipar-, és képzőművésze­ti tagozatának is növendéke. Szabó Tamásné, Éva néni irá­nyítása alatt sajátítja el a mű­vészeti ágak csínjánt-bínját. Közös munkájuk sikerének Jónás Ágnes (Fotó: Sipeki Péter) eredménye az a nemzetközi diploma, melyet a közelmúlt­ban vehetett át a diáklány. Több mint hatvan ország többezer gyermekmunkája ér­kezett arra a pályázatra, mely­nek a lengyelországi Torun vá­rosa volt a központja - meséli Ágnes. Itt válogatták be az ő ktuúí vK Uuuuuiúulttuuu munkáját is abba a katalógus­ba, mely a legjobb rajzokat mutatja be. Fontosnak tartot­ta kiemelni, hogy többek kö­zött bangladesi és argentin gyermekek is bemutatták alko­tásaikban az ember és a termé­szet kapcsolatát, a világ és kör­nyezetük szépségeit. A nyíregyházi diáklány egy szép külső tér részletét festet­te meg, a természet egy kis da­rabkáját, melyet a nemzetközi zsűri diplomával jutalmazott. Ági pályaválaszás előtt áll. Nem titkolt szándéka, hogy folytassa a rajzolást és festést. De nem keseredik el akkor sem, ha nem nyer felvételt mű­vészeti szakközépiskolába, hi­szen van lehetősége arra, hogy továbblépjen a magán művé­szeti iskola, középfokú tagoza­tára. Intim pillanatok szem­tanúi voltak a Golden Age klubban szilveszterezők, amikor a Vogue modelljei a 2004-es fehérnemű-kollek­ciót mutatták be. (Fotó: Racskó Tibor) v--------------------------------------J VENDÉGSOROK Közbe’-szerzés Oláh Gábor e-mail: kelet@kelet.szon.hu Lehetett már hatvan éve is, a kis falu apraja-nagyja kint volt a község főutcáján. Két csendőr egy falubeli fér­fit kísért. Nem volt bilincs a kezén, csak a nyakában egy papír tábla. Rajta a neve, és a szöveg: „Tyúktolvaj va­gyok, ígérem, többet nem lo­pok". A gyerekek kórusban kiabálták az útszélen: tyúk- zsivány, tyúkzsivány. Nem tudom, poloskás fogda, ve­rés, vagy már ráhatás volt-e, de egy biztos: a faluban ettől megszűntek a lopások. S nem voltak pereskedések, hosszadalmas bírósági tár­gyalások sem, csak a bélyeg a tolvajon. Ezekben az években tör­tént az is, hogy a szőlőpásztor lopáson ért egy asszonyt. Már-már tele volt a kosara szőlővel, amikor a pásztor tet­ten érte. Kinek viszed a szőlőt - kérdezte. Nem eladni, a négy gyermekemnek - felelte remegve. Majd kiabálni kez­dett. Mert aki fél, az kiabál is. A pásztor megkönyörült rajta, pedig akkor még nem tudta, hogy ötven év múlva megél­hetési lopásnak hívják ezt a cselekedetet - nem ment a fa­lu bírájához sem, egyezséget ajánlott. A nagyobbik fiaddal a hét végén eljössz segíteni az árkokat tisztítani. Kell, hogy tiszták legyenek, hogy lefus­son majd a víz. Érdekes, ab­ban az időben nem voltak belvizek ezért, vagy másért, azt már nem tudom. - Aztán hozzátok majd ezt a kosarat is, adok az én szőlőmből is. Meglátjátok, jobb az, mint ez a nova. Nagy vállalatnak a szo­ciális ügyekért felelős veze­tői kerestek meg a nyolcva­nas évek elején, hogy a haj- dúszoboszlói üdülőnkben a főszezon befejezése után az ő dolgozóikat is fogadjuk. Tisztességes megállapodást kötöttünk, s a közeli viszont­látás reményében köszön­tünk el egymástól. A találko­zás azonban elmaradt, mert közbejött valami. Hazafelé menet a vállalati kocsi megállt egy magát kínáló ku­koricatábla mellett, s a kocsi utasai megpakolták a cso­magtartót főzni való kukori­cával. Amit látott messzebb­ről a távcsöves csősz, az esetet és a rendszámot pedig jelentette a rendőrségnek, az pedig a vállalat vezetésének. Még aznap a gyár vezetése összehívta a munkásbírósá­got. Azt kérdezte az igazga­tó, elfogadnak-e maguk fö­lött olyan vezetőket, tudnak- e velük dolgozni, akik lop­nak? A munkások válasza egyértelmű volt. A tolvajok­nak menni kellett, s a kárt sem a vállalat fizette meg. Ezek a történetek manap­ság gyakran eszembe jutnak, nyilván nem véletlenül. Ezért is álltam meg egy pillanatra tanácstalanul, amikor címet kerestem, hogy helyes? Köz- beszerzés, vagy közbe'-szer- zés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom